Szűkítés



Minden Címke 183

Lebstück Mária: az első női főhadnagy

    • fokep
    •  dsc7718 2 2
    •  dsc7724 2 2
    •  dsc7734 2 2
    •  dsc7738 2 2
    •  dsc7757 2 2
    •  dsc7770 2 2
    •  dsc7792 2 2
  • Előző
  • Következő

A Megyeri úti temetőben tartott megemlékezést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar. A honvédelem napja alkalmából tartott ünnepségen Lebstück Mária, az első női főhadnagy síremlékénél helyezett el koszorút Mészáros Judit alezredes asszony, valamint Pothnár Ágnes másodéves honvédtisztjelölt a kar és a hölgyállomány nevében.

A megemlékezés során Dr. Kaló József százados, a HHK egyetemi docense ismertette a főhadnagyasszony nem mindennapi katonai- és életútját.

Lebstück Mária 1830-ban Zágrábban született, apja jómódú horvát kereskedő volt, nagybátyja, báró Simonich Boldizsár császári ezredes. Mária anyagi ágon rokonságban állt Jellasics horvát bánnal, császári táborszernaggyal. A kis Mária számára családja a legjobb nevelést akarta biztosítani, így 13 éves korától Bécsben élő ezredes nagybátyjánál nevelkedett, iskoláit is ott végezte. A nagybácsi életvitele nagy hatással volt a lányra, így nem csoda, hogy a bécsi forradalom kitörésekor – 18 éves volt ekkor – férfiszerepet kívánt vállalni: harcolni akart a forradalom oldalán. Ékszereit eladva férfiruhát vásárolt, levágatta a haját, és Lebstück Károly néven csatlakozott a nemzetőrséghez. Néhány nappal később belépett a német halálfejes légióba, majd az egyetemi légióhoz csatlakozott. Az októberi forradalom leverése után női ruhában menekült el a császárvárosból Magyarországra, ahol ugyancsak a német légióhoz került, majd miután ennek tagjai a tétényi ütközetben gyáván viselkedtek, a tiroli vadászokhoz csatlakozott.

Mária tehát egy olyan szabadságharc katonája lett, egy olyan ország függetlenségéért harcolt, amelynek nyelvét nem értette (horvátul, németül és franciául beszélt), amelyhez valódi kapcsolatok nem fűzték. Visszaemlékezése alapján inkább a kalandvágy, a „férfiúi virtus” megmutatása vezette. Mária számos ütközetben és csatában vett részt, számos alkalommal megsebesült, hősies helytállásáért sorozatosan előléptették. A kápolnai csata után maga kérte, hogy a huszárok közé léphessen. Buda visszafoglalásakor már főhadnagyi rendfokozatban harcolt.

Mária a szabadságharc utolsó szakaszában, augusztus 18-án esett fogságba, s az aradi várba került. Mint a lázadó sereg tisztjét elítélték, az ítélet Magyarországról való kiutasítás és Horvátországba internálás volt. Később visszatérhetett Magyarországra. Lebstück Mária 1880-ban halt meg Újpesten, ahol köztiszteletben álló személyiség volt, aki mindig honvéd egyenruhában jelent meg, női ruhát csak otthon viselt. A ház falán 1935. március 15-én emléktáblát helyeztek el, Újpesten utcanév őrzi emlékét. Síremléke az újpesti Megyeri úti temetőben található, amelyet közadakozásból emeltek. Huszka Jenő Mária főhadnagy c. operettjét az őt sorsa ihlette.

Szöveg: Szilágyi Dénes

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: megemlékezés, 2017