Szűkítés



Minden Címke 147


Jelenleg 242 bejegyzés található Kiemelt hírek kategóriában

Az amerikai menekültkérdésről másképp

    • fokep
    •  dsc6261 2
    •  dsc6274 2
    •  dsc6275 2
    •  dsc6280 2
  • Előző
  • Következő

A Marymount University kutatójának előadásával folytatódott az uniós finanszírozású „Szélsőségek, vallási szélsőségek Ludovika Kutatócsoport előadássorozata a Nemzeti közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán. Dr. Joanne Washington „A vallási szervezetek szerepe a fegyveres konfliktusok áldozataival foglalkozó személyek felkészítésében” címmel tartott előadást október 6-án a Zrínyi Campuson.

Dr. Joanne Washington röviden bemutatta milyen oktatási és képzési rendszerre dolgoznak az Egyesült Államokban a menekültekkel foglalkozó személyek felkészítésében. Hangsúlyozta, hogy ebben a folyamatban elsősorban a gyakorlati elemek dominálnak.

Az előadó kifejtette az úgynevezett „ellenállási faktor” teóriáját, ami abban segítheti a menekültekkel foglalkozó személyeket, hogy megértsék, mik azok a tényezők, amelyek a túlélésre késztetik a legkétségbeesettebb, életükért menekülő embereket is. Itt különösen fontos a családi összetartás kérdése, és a menekült családot segítő szociális munkás, rendőr vagy akár katona kapcsolata a családdal. Az ADDIE modell is bemutatásra került, amelyet a Floridai Egyetemen fejlesztettek ki és az amerikai fegyveres erők képzésénél alkalmaznak. A modell, amely az analízis, tervezés, fejlesztés, végrehajtás és kiértékelés szavak angol megfelelőinek kezdőbetűiből állnak hatékonyan segíti a menekültekkel foglalkozó személyek képzését is.

Az előadás zárásaként egy esettanulmányt tartalmazó videót is megtekinthettek a résztvevők, amelyben az amerikai menekültbefogadási gyakorlatról volt szó. Ezt követően kerekasztal beszélgetésen vitatták meg többek között a magyar gyakorlatot.

Dr. Joanne Washington szakmai pályafutása főleg oktatásfejlesztési területeket ölel fel. Doktori címét Az Indiana Egyetemen szerezte 1993-ban, majd több, főleg a kisebbségeket és a hátrányos helyzetűeket felkaroló kutatásban és fejlesztésben vett és vesz részt. Akadémiai pályája egybeforrott a Clarion Egyetemmel, ahol kommunikációval, távoktatással és menedzsmenttel is foglalkozott. 2017-től a Marymount Egyetemen dolgozik, mint kutató az egyetem Oktatási Hivatalában.

A Szélsőségek, vallási szélsőségek Ludovika Kutatócsoport következő rendezvényére október 19-én kerül sor, amely egy workshop lesz „A háború fogalma a vallások tanításában” címmel.

Szöveg: Ondrék József

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Amerikából jöttem…

    • 12345678
    • 12345
    • 123456
  • Előző
  • Következő

Hallgatói csereprogram keretében nyerhetett bepillantást az amerikai tisztképzésbe az MH Ludovika Zászlóalj két honvéd tisztjelöltje. Schneider Dorottya és Dékány Gábor a közelmúltban érkezett haza az öthetes tanulmányútról, amelyet az Észak Georgia-i Egyetemen töltöttek el.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Észak Georgia-i Egyetem (University of North Georgia) között létrejött hallgatói csereprogram keretében idén először juthatott el két honvéd tisztjelölt a tengerentúlra. Az amerikai fél májusban már küldött két kadétot, akik két hónapig ismerkedhettek a magyar tisztképzéssel, a közelmúltban pedig két magyar negyedéves honvéd tisztjelölt, Schneider Dorottya és Dékány Gábor utazott az amerikai egyetemre. Egyikőjük repülőjegyét és biztosítását a Kossuth Alapítványon keresztül Schmittné Makrai Katalin, a Ludovika Zászlóalj zászlóanyája, másikukét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem finanszírozta. A ludovikás tisztjelöltek önként jelentkeztek a csereprogramba, de a kiváló tanulmányi eredmény feltétel volt.

„Már önmagában az is nagy dolog, hogy eljutottunk a tengerentúlra. Gábor és én is most ültünk először repülőn, és rögtön az Egyesült Államokba mehettünk” – kezdte az élménybeszámolót Dorottya. „De szakmai szempontból is érdekes és meghatározó volt ez az öt hét. Bár tartottunk tőle, az idegen nyelvi környezet nem jelentett gondot.”

A két fiatal öt hetet töltött el az Észak Georgia-i Egyetem 6000 fős lélekszámú egyetemi városában, ahol 800 fő katonai hallgatót is képeznek. A magyar és az amerikai hadsereg tisztképzése ugyan különböző, mégis hasznos és érdekes tapasztalatszerzésnek bizonyult betekinteni az ottani követelményekbe.

„Egyáltalán nem kivételeztek velünk, minket is az újonnan érkezett hallgatókkal együtt kezeltek, mi is végigcsináltuk a beillesztő hetet és utána együtt jártunk a többiekkel órákra, foglalkozásokra. A 800 amerikai kadétot hat századra osztják, mi külön-külön századba kerültünk. Érdekes különbség volt, hogy a századokat nem évfolyamok szerint alakították ki: az elsőévesektől egészen a végzősökig mindenkinek megvolt a feladata egy-egy századon belül. Hivatásos katonák csak mentorként voltak jelen, azaz nem osztottak parancsokat, csak azt felügyelték, hogy a hallgatók soraiból kikerült vezetők hogyan irányítják a többieket” – avatott be a részletekbe Gábor.

Abban mindkét tisztjelölt egyetértett, hogy angol nyelvtudásuk mellett katona-szakmailag is sokat fejlődtek, az Egyesült Államokban eltöltött idő nagyon hasznosnak bizonyult. A csereprogram a tervek szerint jövőre is folytatódik, így a Ludovika Zászlóalj kiemelkedően teljesítő tisztjelöltjei előtt nyitott a lehetőség, hogy öt hetet Amerikában töltsenek.


Forrás: honvedelem.hu

Megosztás a Facebook-on


Aradi vértanúkról emlékeztek a HHK-n

    • fokep
    •  dsc5975 2
    •  dsc5993 2
    •  dsc6011 2
    •  dsc6045 2
    •  dsc6049 2
    •  dsc6053 2
    •  dsc6057 2
    •  dsc6096 2
  • Előző
  • Következő

„Hitték, hogy haláluk kitörölhetetlen emléke lesz a magyar történelemnek. Egy olyan sarokkő, amelyben kicsorbul minden elnyomás, hamis értékrend és emberi gyengeség” – mondta Dr. Kaló József egyetemi docens az 1848-49-es forradalom és szabadságharc mártírjairól szóló megemlékezésen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudomány és Honvédtisztképző Karán. Az emléknap alkalmából koszorúkat helyeztek el a Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus emléktáblájánál, valamint virágokat a vértanúkról megemlékező kiállításon a campus hivatásos honvédtisztjei és polgárai.

„Mi, a téren várakozók valamennyien, igyekeztünk feszes, férfias lélekjelenléttel viselkedni. Ám kivétel nélkül sápadtak voltunk. A hadbíróság tagjai is, a törzshadbíró is. Érződött, hogy minden erejével megkísérli legyőzni hangja remegését, amikor végre megszólalt: Főtörzsfoglár, vezesse elő a vádlottakat!” – hangzott el a részlet Gerencsér Miklós Aradi napló c. könyvéből a megemlékezésen, ahol a kar és a zászlóalj közösen gyűlt össze az aradi 13 honvéd főtiszt, valamint a Budapesten kivégzett Batthyányi Lajos miniszterelnök tiszteletére.

„168 évvel ezelőtt, 1849. október 6-án reggel Aradon 13 magyar katonára várt még egy utolsó nehéz szolgálat” -  vezette be megemlékező beszédjét Dr. Kaló József egyetemi docens. Ismertette, hogy a kivégzés hírét az emberek nem akarták elhinni, vagy tévesnek ítélték az értesüléseket, vagy egy utolsó pillanatban bekövetkező kegyelmezésben reménykedtek. Azonban a 13 magyar katona már nem reménykedett: „Sorsukba beletörődtek, inkább szeretteik és hazájuk sorsa miatt aggódtak.” Kaló József kifejtette, hogy a vértanúk nem törtek meg, nem veszítették el hitüket, hiszen tudták, hogy főtiszthez méltó módon kell meghalniuk. „Meg voltak győződve, hogy példát kell adniuk a jövendő magyar katonáknak kötelességtudatból, elszántságból, a tiszta értékek iránti ragaszkodásból és az alázatos önfeláldozásból.” A docens kiemelte, hogy ennek az utolsó szolgálatnak méltó módon tettek eleget a vértanúk, akiknek a példájából a későbbi korok magyar mártírjai is erőt meríthettek. „Nehéz, emberfeletti mérce ez, amelynél magasztosabbat nem állíthatunk jelen korunk katonái elé sem. Ez az igazi, valódi magyar nemzeti tiszti értékrend.” Felhívta a figyelmet, hogy egy bitófa árnyékában, az evilági életet elengedve könnyen válik az ember magasztossá, azonban egy katonának az élet mindennapjaiban az esküjéhez hűen kell viselkedni. Kossuth Lajos nevezte Aradot és október 6-át a magyar Golgotának. „Valóban azzá lett: a megtorlás mellett a feltámadás, a jövőbe vetett bizalom és a minden helyzetben megújulásra képes, magyar nemzet jelképe maradt. Emléke ott lebegett minden későbbi megtorlásban, valamint adott reményt az újrakezdésre!”

A megemlékezés alkalmával Kótai Róbert százados, a Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj tábori lelkésze is megtette szolgálatát, mondott közösen imát a vértanúk emlékére.

Az egyetem koszorúját Dr. Nagy Judit rendőr ezredes, nemzetközi rektorhelyettes és Dr. Pohl Árpád ezredes, a kar dékánja helyezte el, míg a hivatásos állományt képviselve Sári Szabolcs ezredes az MH Ludovika Zászlóalj parancsnoka, Vantal Zsolt ezredes, az MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság törzsosztály osztályvezetője, valamint Kiss Ernő őrnagy, a vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár Üzemeltető és Kiképzés Támogató Osztály megbízott osztályvezetője koszorúzott. A résztvevők végül mécseseket és virágokat helyeztek el a campus főterén, a 13 vértanúról és a miniszterelnökről megemlékező kiállításon.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Ösztöndíj az NKE „követeinek”

    • fokep 2
    •  dsc5050 2
    •  dsc5073 2 2
    •  dsc5106 2
    •  dsc5145 2
    •  dsc5157 2
    •  dsc5211 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 21 hallgatója részesül Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjban az idei tanévben. A korábban köztársasági ösztöndíjnak nevezett elismerésről szóló oklevelet ünnepélyes keretek között adták át a Ludovika Főépületben.

Az Államtudományi és Közigazgatási Karról kilencen, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karról négyen, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karról öten, a Katasztrófavédelmi Intézetből pedig egy hallgató részesült ösztöndíjban. A rendezvényen a hallgatókat az NKE követeinek nevezte Prof. Dr. Patyi András. Az intézmény rektora - aki korábban szintén részesült ebben az elismerésben- örömét fejezte ki, hogy a civil hallgatók mellett honvédtisztjelöltek és a Katasztrófavédelmi Intézet egyik hallgatója is elnyerte a nemzeti felsőoktatási ösztöndíjat. „Ennek a feltételrendszere ugyanis alapvetően a civil felsőoktatásra lett kitalálva”- fogalmazott Patyi András. A rektor szólt arról is, hogy az NKE több mint egy egyetem, hiszen felsőoktatási alapfeladatai mellett egyéb, külön törvényekben megfogalmazott kihívásoknak is meg kell felelnie az intézménynek és benne a hallgatóknak, oktatóknak is.

„Értékeljék és becsüljék meg azt, hogy kényelmes, modern körülmények között tanulhatnak”- mondta pohárköszöntőjében Prof. Dr. Kis Norbert. Az Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja szerint a nemzeti felsőoktatási ösztöndíjnak motiváló ereje lehet minden egyetemi polgár számára, így arra kérte az ösztöndíjasokat, hogy ők is segítsék hallgatótársaikat céljaik elérésében.

Nemzeti felsőoktatási ösztöndíjra pályázhatnak az államilag támogatott (ösztöndíjas, részösztöndíjas) illetve költségtérítéses (önköltséges), teljes idejű (nappali tagozatos) alapképzésben, mesterképzésben illetve osztatlan képzésben részt vevő hallgatók. Az ösztöndíj-pályázatok elbírálásának rendjét a felsőoktatási intézmény saját szabályzatában határozza meg. Ennek keretében az intézmény jogosult megállapítani, hogy mely tevékenységek, eredmények alapján alakítja ki az intézményi rangsort, mely kritériumokat veszi figyelembe nagyobb vagy kisebb súllyal a pályázatok elbírálása során. A pályázati felhívást a felsőoktatási intézmények teszik közzé, a hallgatóknak a pályázatot felsőoktatási intézményükhöz kell benyújtaniuk. A támogatás összege havi 40 ezer forint.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: ösztöndíjak, 2017

Az elődök előtt tisztelegtek

    • fokep
    •  dsc0999 2
    •  dsc1008 2
    •  dsc1473 2
    •  dsc1478 2
    •  dsc1481 2
    •  dsc1486 2
    •  dsc1546 2
    •  dsc1552 2
    •  dsc1570 2
    •  dsc1579 2
    •  dsc1684 2
    •  dsc1957 2
    •  dsc1998 2
    •  dsc2031 2
    •  dsc2038 2
    •  dsc2061 2
  • Előző
  • Következő

Jubileumi díszoklevél- és díszemléklap átadó ünnepséget rendeztek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Szent László kápolnájában, ahol összesen mintegy 180-an vették át díszoklevelüket az ötven, hatvan, hatvanöt és hetvenöt évvel ezelőtti tisztavatásuk emlékére.

Az ünnepségsorozat első napján az Egyesített Tiszti Iskolán 50 éve végzettek jubileumi arany díszoklevelének átadására került sor. Ünnepi beszédében Prof. Dr. Padányi József vezérőrnagy hangsúlyozta, hogy az Egyesített Tiszti Iskola kiemelt érdemeket szerzett abban, hogy a magyar tisztképzés olyan kiváló embereket bocsásson ki, mint a most jubiláló egykori hallgatók.  „50 év egy ember életében nagyon jelentős időszak. Önök olyan időszakban tanultak, végeztek és álltak helyt a mindennapokban, amelyek sokszor embert próbálóak voltak”- hangsúlyozta az NKE tudományos rektorhelyettese. Hozzátette, hogy mindezért hálás lehet nekik a mai generáció is, mert a Magyar Honvédség azokban a nehéz, változó időkben is el tudta látni a feladatát, amihez nagyban hozzájárultak az 50 évvel ezelőtt végzettek. Elmondta, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem büszke lehet arra, hogy jogutódja azoknak a felsőoktatási intézményeknek, ahol tisztképzés folyt az elmúlt évtizedekben. Padányi József szólt arról is, hogy mindazokra is kell emlékezni, akik már nem lehetnek jelen, mert eltávoztak az élők sorából. „Köszönetet kell mondani a hozzátartozóknak is, hiszen a katonai pálya megfelelő stabil családi háttér nélkül nem működik”- tette hozzá a tábornok.

A rendezvényen több mint 100-an vehettek át díszoklevelet Padányi József rektorhelyettestől és Pohl Árpád ezredestől, dékántól. Az ünnepségen elismerések átadására is sor került. A jubilánsok nevében Vojnics Pál nyugállományú alezredes tartott beszédet. „Kicsit őszebbek és hajlottabbak lettünk, de szívünk, a hazánk iránt érzett szeretetünk, az alma mater iránti tiszteletünk mit sem változott”- hangsúlyozta. Elmondta, hogy az élet minden területén kivették a részüket a nemzetépítő munkából a fiatalok pályára irányításától kezdve a haza fegyveres és tudományos szolgálatáig.

A második napon a magyar királyi Bolyai János Műszaki Akadémián 75 éve, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián 50 éve, a Kilián György Repülő Tiszti iskolán 40 éve, az Egyesített Tiszti Iskolán 60 éve, a Fegyvernemi Tiszti Iskolákon pedig 65 éve felavatott tisztek vehettek át díszoklevelet és emléklapot. Dr. Pohl Árpád ezredes beszédében elmondta, hogy a magyar tisztképzés 5 évvel ezelőtt ismét visszatért az alapítók 209 évvel ezelőtti céljaihoz, utalva a Ludovika Akadémia megalapítására és az akkor megfogalmazott alapelvekre. „Az akkori törvény egyértelműen szabályozta, hogy a tanulmányi rendszer a katonai akadémián olyan legyen, amely mindkét, a katonai és a civil életpályára is felkészíti a hallgatókat”- fogalmazott a HHK dékánja. Elmondta, hogy a magyar tisztképzés idén több évfordulóra is emlékezhet, hiszen 135 éve kezdődött az oktatás a Ludovikán, 120 éve lett először a magyar felsőoktatás része a honvédtisztképzés és 50 éve alakultak a katonai főiskolák. „A magyar tisztképzés olyan hagyományokkal rendelkezik, amely elegendő erőt és erkölcsi tartást ad ahhoz, hogy a tradíciókat a 21. század körülményei között is megőrizzük”- tette hozzá Pohl Árpád.

A rendezvényen több mint 70-en vehettek át díszoklevelet és díszemléklapot. Lovas Károly nyugállományú ezredes a jubilánsok nevében elmondta, hogy mindannyijuk szívében máig helye van a képző intézményeknek. „örömmel emlékezünk vissza a régi falak között eltöltött évekre, egykori tanárainkra, oktatóinkra, parancsnokainkra. Hála és köszönet nekik, hogy segítettek pályafutásunk indulásánál. Katonai és szakmai ismeretekkel, valamint szellemi és emberi értékekkel gazdagítottak bennünket”- fogalmazott Lovas Károly.

A kétnapos ünnepségsorozat részeként a jubilánsok koszorút helyeztek el a Zrínyi parkban található Zrínyi szobornál, amelynek környezetében emlékfát is ültettek.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó:Szilágyi Dénes


Képek letöltése
2017.09. 27. Jubileumi oklevélátadó ünnepség képei:

https://drive.google.com/open?id=0B19hjgtlShy2N2kxbVAyVG1TWVE

2017.09. 28. Jubileumi oklevélátadó ünnepség képei: https://drive.google.com/drive/folders/0B19hjgtlShy2SXRzam1Kb2pJNDA?usp=sharing

Megosztás a Facebook-on


Vallási szélsőségek okai és gyökerei

    • fokep
    •  dsc1620 2
    •  dsc1627 2
    •  dsc1631 2
    •  dsc1642 2
  • Előző
  • Következő

2017 szeptemberében megkezdte munkáját a Szélsőségek, vallási szélsőségek Ludovika Kutatócsoport a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés uniós projekt keretében létrehozott szakmai csoportnak a célja, hogy feltérképezze az állam és a különböző vallási közösségek kapcsolatát, ezen belül különös figyelmet szentelve a szélsőségeknek és extrémizmusnak. A kutatócsoport első rendezvényén a közel-keleti vallások európai kutatásainak jelentőségéről tartott előadást Dr. Maróth Miklós akadémikus, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézet igazgatója. Az előadást fórumbeszélgetés követte, ahol a teológiai, filológiai és államtudományi kutatók, szakemberek cserélhettek véleményt.

Dr. Ujházi Lóránd, az NKE Hadtudományi Doktori Iskola tudományos főmunkatársa, a rendezvény levezető elnöke kifejtette, egy jó államnak fontos kialakítania egy hosszútávú párbeszédet, konszenzust a területén élő vallási közösségekkel. „Ezen a területen kettősség jelenik meg: az államnak van egyfajta kötelezettsége arra, hogy biztosítsa és keretek közt tartsa a vallás és lelkiismeret szabadság elvét. Ettől demokratikus. Emellett viszont fontos, hogy felmérje, vannak-e olyan vallási közösségek, szélsőségek a területén, amelyek nem férnek bele ebbe a keretbe.”

„A biztonság szavatolása az állam alapvető kötelessége. Egyetemünk hallgatói és oktatói arra tesznek fogadalmat, hogy a haza szolgálatában ezt támogassák. Ha a biztonságot támogatjuk, az erős államot támogatjuk” – mondta Prof. Dr. Padányi József mk. vezérőrnagy, az NKE tudományos rektorhelyettese, majd felhívta a figyelmet, hogy az erős államot nem szabad összetéveszteni a „mindenbe beleszóló” állammal. „Mi a biztonsági szempontból erős államot támogatjuk.” Véleménye szerint az erős állam építéséhez és az államtudományok fejlesztéséhez elengedhetetlenek hasonló szakcsoportok, amelyek a szélsőségek, vallási szélsőségek, valamint az extrémizmus területét kutatják.

Maróth Miklós közel-keleti vallások európai hatásaival kapcsolatban a judeaizmus, a kereszténység és főként az iszlám vonatkozását mutatta be. Ezek két fő részre oszthatók: vallás és kultúra. Felhívta a figyelmet, hogy a szélsőségek inkább a kultúra területén jelennek meg. „A kultúrának van egy feladata: mindannyian a világot az általunk elsajátított kultúra szemüvegén keresztül látjuk. Ennek segítségével értelmezzük és tagozódunk be a világunkba” – mondta. Így a vallás egy olyan alap, amely hatással van a kultúránkra és ezzel a világnézetünkre: „Kultúra nélkül nem lehetünk boldogok.” Kifejtette, hogy a mi kultúránk interpretálta a kereszténységet, a keresztény kultúrában felnőtt emberek többségében egységes szemmel nézik a világot.

Az iszlámból fakadó kultúra Mohamed törzsi kinyilatkozásain alapszik, tehát egy 7. századi arab törzsi kultúrában szocializálódott próféta mondásai és cselekedetei hatnak napjainkban is. Maróth Miklós rávilágított, ez a modern muszlim világ egyik legfőbb kérdése, hogy az így kialakult politikai és egyházi csoport hogy alkalmazható egy olyan modern társadalomban, ahol egyre kevesebb törzsi alapú közösség él. Felhívta a figyelmet, hogy az iszlám kultúra egy rendkívül összetartó közösség: egy muszlim és egy keresztény közti konfliktusban lehet, hogy egy mohamedánnak markáns véleménye van, azonban soha nem fogja egy muszlim tettét elítélni hasonló vitában. Az iszlám fundamentalizmusa a vallás alapvető tiszteletéhez ragaszkodik, pontosan követik a próféta előírásait. Szélsőséges irányzatok, mint például amit az ISIS is képvisel, ütköznek az iszlám tanításaival. Az akadémikus kifejtette: a muszlim kultúra számára fontos, hogy az első világháború utáni nemzetállami öntudatra ébredés mellett minden muszlim egy nagy „umma” közösség tagja. A mai arab reformmozgalmak így kezdenek eltérni a nyugati államfelfogásoktól és visszatérnek a kalifátusokhoz hasonló rendszerhez. Így a térség a 21. században hatalmas államfejlődési kihívás előtt áll: „Nem dőlt el, hogy vallási alapon alakulnak a modern társadalmak, vagy sem.”


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


50. jubileum a katonai felsőoktatásban

    • fokep
    •  dsc9596 2
    •  dsc9613 2
    •  dsc9630 2
    •  dsc9642 2
    •  dsc9654 2
    •  dsc9663 2
    •  dsc9679 2
    •  dsc9723 2
  • Előző
  • Következő

„A katonai felsőoktatás szilárd építménye nélkül nem alakulhatott volna meg az NKE” – mondta Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar ünnepi állománygyűlésén, amelyet a katonai főiskolák alapításának 50. évfordulója alkalmából tartottak a Szent László Kápolnában. A megemlékezésen részt vettek az 1967-ben alapított Kossuth Lajos Katonai Főiskola, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola és a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola egykori katonai oktatói és diákjai.

Prof. Dr. Patyi András ünnepi beszédében kifejtette, hogy az NKE-n az állam, különösen a végrehajtó hatalom egyes ágazatai tanulhatnak egymástól, hiszen egymásra vannak utalva az állam működtetése során. „Ebből kiemelendő a katonai felsőoktatás és a katonai hivatás elsőbbsége” – mondta. Ismertette, hogy az NKE jogelőd intézménye, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, amely magába olvasztotta a jubiláló főiskolákat, biztos talapzatot adott az NKE létrejöttéhez. A jogelődök tudásából, katonai hagyományaiból és felsőoktatási erényeiből építkezik ma is az egyetem. A ZMNE két katonai doktori iskolával rendelkezett, amely tapasztalataiból az NKE újabb doktori képzéseket tudott elindítani. Emellett a jogelőd intézményekben a szűken vett katonai tudáson túlmenően, társadalomtudományi szempontok alapján is oktattak. Az egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kara megalapításakor képzési palettáját és szervezeti egységeit is a jogelőd intézményeknél kimunkált tudásból hozta létre. „A katonai felsőoktatás adta bázis, az általa teremtett erő nem egyszerűen az egyetem megalapítására volt elég, hanem az egyetem fejlesztésére is.” Patyi András rávilágított, hogy a sorkatonai kötelezettség eltörlésével a civil polgárok egyre kevésbé ismerik a Magyar Honvédség feladatrendszerét. Így nem érzik át azt a tényt, amelyet már Magyary Zoltán is felismert, hogy minden állam a modern hadseregektől vette át a szervezési mintáit, szabályozási rendszerét. „Mindaz, ahogy egy hadsereg egy országban működik, a kormányzás és a közigazgatás számára minta.” Tehát mindenki, aki a hadsereggel, a honvédelem feladatrendszerével és tudományosságával foglalkozik, egyszerre kell az állammal is foglalkoznia. Patyi András felhívta a figyelmet: „Államot hadsereg nélkül hosszú távon elképzelni nem lehet.” Annak érdekében, hogy a HHK méltó műhelye legyen a katonai felsőoktatás hagyományok ápolásának és a modern hadtudomány művelésének, az egyetem több mint 200 millió forintnyi uniós támogatási forrást fordít a katonai tanulmányok, műszaki tudományok fejlesztésére. Azon esetekben, ahol az EU-s pályázati rendszer sajátos adottsága miatt nem lehet a fejlesztéseket megvalósítani, ott az NKE a saját forrásaiból támogatja a projekteket.

„A magyar honvédtisztképzés kezdete, jelen és jövője ehhez az épülethez kötődik” – utalt a Ludovikára Dr. Pohl Árpád ezredes, a HHK dékánja. Kiemelte, hogy a jogelőd főiskolák örök katonai erényeket közvetítettek. Véleménye szerint a Magyar Honvédség sikeresen teljesítette és teljesíti a küldetését, ez azoknak a parancsnokoknak és vezetőknek köszönhető, akik a katonai főiskolákról kerültek ki. „A haza szolgálata iránti szilárd elkötelezettség, a kialakított katonai erények és képességek máig a tisztképzés alapértékéhez tartoznak”- mondta. A dékán kifejtette, hogy az 50. jubileumot először egy ünnepségnek tervezték, azonban ez nem ad lehetőséget egy kötetlen, hosszútávú beszélgetéshez. „Az egykori katonai főiskola oktatói és hallgatói egy olyan bajtársi közösséget alkotnak, amely azt követeli, hogy kerüljön sor egy intézményenkénti találkozóra, kerekasztal-beszélgetésre az egykori objektumokon.” Ennek előkészítésében a HHK aktívan részt vesz. Pohl Árpád végül a nyugállományú bajtársaihoz szólt: „Önök kiváló tiszteket képeztek. Az ő becsületes szolgálatuk minősíti a katonai főiskolák oktatóinak munkáját”.

Dr. Nagy Tamás ny. alezredes, hadtörténész ünnepi megemlékezésében ismertette a három főiskola történetét. A Kossuth Lajos Katonai Főiskola Szentendrén, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola Budapesten, a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola Szolnokon kezdte meg a működését 1967-ben. A katonai képzés mellé a hallgatók polgári ismereteket is tanultak, így a végzettségükkel a rangjuk mellé civil végzettséget is kaptak. Nagy Tamás kifejtette, hogy a képzésekhez naprakész ismeretekkel kellett rendelkezniük, amellyel meg tudnak felelni a 20. század felgyorsult világának. „A működőképes képzési struktúra és az áldozatos oktatói munka eredményeként a katonai pálya elfogadottsága és elismertsége fokozatosan nőtt a magyar társadalomban” – hívta fel a figyelmet. A hadtörténész kiemelte, hogy a rendszerváltás után létrejövő Magyar Honvédség vezető állományában mind a mai napig nagy létszámban szolgálnak olyanok, akik a három katonai főiskola egyikén tanultak.

Az 50. jubileum alkalmából három könyv jelent meg (Fekete László-M. Szabó Miklós: A Katonai Műszaki Főiskola története; Fekete István – M. Szabó Miklós: A katonai repülőszakemberképzés Szolnokon; M. Szabó Miklós: A Kossuth Lajos Katonai Főiskola története) a főiskolákról. Dr. Isaszegi János ny. vezérőrnagy, a Honvédelmi Minisztérium  Zrínyi Nonprofit Kft.  Könyv- és Kiadványszerkesztőségének vezetője kiemelte, hogy a kiadóval céljuk a hadtörténelem, hadtudomány megőrzése és megmentése úgy, hogy a kötetek itthon és külföldön egyaránt elérhetőek legyenek. „A történések legyenek később olvashatók, kutathatók és hozzáférhetők a katonai közösség és a civilek számára” – mondta.

Az ünnepség után Dr. Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke mondott pohárköszöntőt. Ismertette, hogy ő 42 évvel ezelőtt kezdte meg tanulmányait a katonai főiskolán. „Megtanított minket az életre, megtanított arra, amivel szolgálhattuk ezt az országot, a nemzetet.” A vezérezredes kifejtette, hogy jó úton halad a honvédség fejlesztése, amelynek meghatározó pontja az oktatás. „1967-ben indokolt volt a katonai főiskolák létrehozása, akkor most indokolt lesz az is, hogy a katonai oktatási elvárások megjelenjenek az egyetem falai között” – fejtette ki. Az egyetem működéséhez sok sikert kívánt, továbbá tanácsul a következő gondolatokat intézte az NKE polgáraihoz: „Emlékezzenek a múltra. Tartsák meg jó emlékezetükben a főiskolákat és a volt katonai akadémiát!”


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Kossuthra emlékeztek a HHK-n

    • fokep
    •  dsc8588 2
    •  dsc8594 2
    •  dsc8597 2
    •  dsc8605 2
    •  dsc8614 2
  • Előző
  • Következő

Kossuth Lajos születésének 215., és a Kossuth Lajos Katonai Főiskola alapításának 50. évfordulójára emlékeztek az NKE Hungária körúti campusán tartott ünnepségen. A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, valamint a Ludovika Zászlóalj képviselői közösen helyezték el az emlékezés virágait a laktanyában található, 2008-ban felállított Kossuth mellszobornál.

„Kossuth emlékezete átfogja a modern polgári Magyarországért folytatott történelmi küzdelem egészét” – mondta ünnepi beszédében Prof. Dr. Harai Dénes nyugállományú ezredes. A Katonai Vezetéstudományi és Közismereti Tanszék egyetemi tanára szerint a katonák elsősorban nem a forradalmárt látják személyiségében, hanem az ország függetlenségét védelmező, az igaz ügyért harcolni kész államférfit. Elhangzott, hogy a haza védelmének kötelessége Kossuth fellépésével vált a szélesebb tömegek számára tudatos értékforrássá. Hozzátette, hogy Kossuth sokat foglalkozott a hadtudomány kérdéseivel, tanulmányozta a legnevezetesebb hadjáratokat, és otthonos volt a katonai szervezet és adminisztráció minden ágazatában. „Könyvtára tele volt gyalogsági, lovassági, tüzérségi szabályzatokkal, műszaki, hidászati szakkönyvekkel”- tette hozzá az ezredes. Harai Dénes szerint Kossuth korának polgára volt és hosszú élete során végig az is maradt. Tudta, hogy az emberekben fel kell szabadítani a szabadságvágyat ahhoz, hogy ki lehessen vívni a nemzet függetlenségét. Alkotmányterve külön foglalkozott a katonák polgári állásával. „Az oktatásra nézve megjegyezni kívánom, hogy alig kell egy dologtól jobban óvakodni egy szabad nemzetnek, mint attól, hogy a katona megszűnjék magát polgárnak tekinteni. A katonaságnak polgári jellemmel kell bírni”- idézte Kossuth szavait a professzor. Harai Dénes elmondta, hogy a HHK jelenlegi és az 50 évvel ezelőtt alapított Kossuth Lajosról elnevezett katonai főiskola egykori oktatói, hallgatói, dolgozói mindig is a kossuthi hagyomány megőrzésének figyelembevételével végzik, illetve végezték munkájukat. Beszédében kiemelte a katonai főiskola első parancsnokát, a nemrég elhunyt Kazai Barna vezérőrnagyot, akire méltán voltak büszkék. „Ma ismét fejet hajtunk Kossuth Lajos kiemelkedő történelmi személyisége, hazafisága, szervező- és alkotóképessége, irodalmi munkássága és bátorsága előtt”- fogalmazott ünnepi beszéde végén Harai Dénes. A rendezvényen a HHK, a Ludovika Zászlóalj, a Kossuth Szövetség és a Kossuth Lajos Hadtudományi Alapítvány képviselői helyezték el koszorúikat a Kossuth mellszobornál.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Mindenkinek meg kell ismernie Kínát!

    •  dsc1117 2
    •  dsc1074 2
  • Előző
  • Következő

„Azt gondolom, nagyon tévesen ítéljük meg Kínát és a kínaiakat Magyarországon, így mindenkinek meg kell ismernie az ázsiai országot” – hívta fel a figyelmet Kocsi János Gyula hadnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (NKE HHK) oktatója, aki egy évet tölthetett el a YES CHINA ösztöndíj programmal a Zhejiang Egyetemen. Kína a világ vezető „diák importőr” országa, így ott számos külföldi ösztöndíj és képzési program vár a hallgatókra.

„Úgy gondolom, mindennek alapja a tudás, amihez elengedhetetlen, hogy az ember felfedezze a világot!”- mondta honlapunknak Kocsi János, aki egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kis községből, az 1500 fős Tiszakanyárból jutott el egészen Kínáig. Életpályájában meghatározó szerepet játszott a honvédség: közép- és felsőfokú tanulmányait is katonai iskolákban végezte. Az NKE jogelődjében, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen évfolyamelsőként végzett és szerzett tiszti rendfokozatot. Már ekkor sem állt messze tőle a tudomány világa, hiszen az egyetemi évek során is sikerült egy OTDK különdíjat „begyűjtenie”. Jelenleg az NKE HHK gyakorlati oktatója, szakaszszintű harcászatot és túlélést tanít a kar honvédtisztjelöltjeinek.

A külföldi tanulmányi ösztöndíjat a Youth Of Excellence Scheme Of China programon keresztül sikerült elnyernie 2016-ban az NKE fiatal oktatójának. Az ösztöndíj keretében Kína partner országaiból diplomás közszolgálati tisztviselők jelentkezhettek különböző posztgraduális képzésekre. A kínai „Egy öv – Egy út” külpolitikai stratégiának egyik pillére az oktatási együttműködés, amelynek célja, hogy Kína partnerei még jobban megismerjék az ázsiai országot. „A kínai kormányzat a kölcsönös megértés és megismerés jegyében indította el ezt a programot. Mivel a kínai kultúra valódi megismerését több mint 8000 km választja el tőlünk, a YES program keretében közelebb kerülnek a nyugati partnerországok, így Magyarország is” – fejtette ki honlapunknak.

Kocsi János az egy év időtartamú mesterképzésen kínai tanulmányok szakon tanulhatott a Shanghajtól 170 km-re lévő Hangzhou településen, a Zhejiang Egyetemen. Hangzhou egy közel 10 milliós város, amely a 21. század egyik úttörőjének számít az urbanizáció és a digitalizáció területén. A városban található a kínai Alibaba központja, amely a világ egyik legnagyobb cége. A vállalat alapítója Jack Ma, aki Ázsia egyik legbefolyásosabb embere, hatalmas energiákat fektet a térség és az egyetem fejlesztésébe. A Zhejiang Egyetem 7 kampusszal rendelkezik, hatalmas kiterjedésű, közel 50.000 hallgató folytathat itt felsőfokú tanulmányokat. Kiemelte, hogy ez az egyetem Kínában a 3., míg a világ felsőoktatási rangsorában az 51. helyen szerepel. A hadnagy elmondta, hogy egy hatalmas kulturális sokk volt számára az első hónap, a világszemlélete egészen megváltozott, egy csapásra minden felgyorsult körülötte: „Magyarország szinte egy kis gombszem lett a világtérképen.”

A program keretében 54 országból utazhattak ki hallgatók: Kocsi Jánost egyedüli magyarként, európaiként és katonaként választották be 2016-ban. Kiemelte, hogy az első hónap rendkívül furcsa volt: meg kellett tanulnia pálcikával enni, megismernie az alap kínai szavakat, elintézni a szükséges egyetemi adminisztrációt. A nemzetközi környezet nem volt számára probléma, hiszen már korábban is számos külföldi konferencián és gyakorlaton vett részt. „Viszont a kínai társadalomba való beilleszkedés nagyon nehéz volt. Ahogy telt az idő, adaptálódtam, megismertem a kultúrát és a digitális újításokat”- mondta. A magyar nép sajátossága, hogy kis népessége ellenére is mindenhol fellelhető a világon, így a távoli kínai egyetemen is az ott tanuló magyar diákok voltak a hadnagy segítségére. A képzés angol nyelven zajlott, reggeltől egészen estig. A hónapok során egyre sűrűsödtek a programok, a kínai társadalomelméleti és gazdasági órák mellett tanulmányi kirándulásokon is részt vettek az ösztöndíjasok, ahol megismerhették az ázsiai országot. „A cél az volt, hogy kendőzetlenül megismerjük a kínai társadalmat. Ne csak másodkézből, a médiából és könyvek által legyenek következtetéseink, hanem hogy személyesen is megtapasztaljuk a valódi Kínát” – emelte ki. Kínai nyelvből szintmérővizsgát kellett végezniük, ami után Kocsi János, bár nem volt kötelező, kínai HSK3 nyelvvizsgát is tett. A képzés második szemesztere a szakdolgozatírásról szólt, ahol az NKE oktatója a kínai képzési és oktatási programokat kutatta, hogy hogyan lehet leghatékonyabban bemutatni a külföldiek számára a kínai társadalmat. A záróvizsgáit kiemelkedően, 90% felett sikerült abszolválnia. „Diplomáciailag nagy hangsúlyt fektettek képzésünkre, szinte kiemeltek minket, ösztöndíjasokat a többi diák közül. Nem erőltették ránk azt a gondolatot, hogy az ő államberendezkedésük vagy kormányuk jobb lenne a miénknél. Nagy tisztelettel bántak minden hallgatóval” – ismertette honlapunkkal. Gondolatait összegezve rávilágított, hogy a kint eltöltött 1 év során rengeteget fejlődött, kitágult a világképe, és ami a legfontosabb, megerősödött a haza iránti szeretete.

„Ázsia minden egyes területét ajánlom a fiatal hallgatóknak. Amelyik országba tudnak, jussanak el. Lássák és tapasztalják meg az ok-okozati összefüggéseket, hogy miért olyan fejlettek a kelet-ázsiai országok” – hívta fel a figyelmet a távol-keleti ösztöndíj lehetőségekre. „Ugyanúgy, ahogy ők tanulnak a nyugati társadalmaktól, mi is tanulhatunk a keleti kultúráktól. Véleményem szerint Magyarország a jövőben nagyon sokat tud kamatoztatni a kínai kapcsolatokból!”

Az NKE fiatal oktatója Kínával szeretne foglalkozni a jövőben is. Nemrég jelentkezett az NKE Hadtudományi Doktori Iskolába, ahol a kínai katonai gondolkodás területén szeretne kutatni. Emellett reméli, hogy az NKE erős kínai oktatási együttműködési kapcsolatain keresztül lesz lehetősége még ismételten meglátogatni az ázsiai országot.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Kína, ösztöndíj, 2017

Tüzér és légvédelmi hadnagyok belső avatása

    • Tüzér és légvédelmi hadnagyok belső avatása 5
    • Tüzér és légvédelmi hadnagyok belső avatása 3
    • Tüzér és légvédelmi hadnagyok belső avatása 4
    • Tüzér és légvédelmi hadnagyok belső avatása 6
    • Tüzér és légvédelmi hadnagyok belső avatása
    • Tüzér és légvédelmi hadnagyok belső avatása 2
    • Tüzér és légvédelmi hadnagyok belső avatása 7
    • Tüzér és légvédelmi hadnagyok belső avatása 8
    • Tüzér és légvédelmi hadnagyok belső avatása 9
    • Tüzér és légvédelmi hadnagyok belső avatása 10
  • Előző
  • Következő

2017. augusztus 16-án, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tüzér hagyományai szerint, a belső avató ünnepség előtt, külön teremben gyűlt össze a légvédelmi- és tábori tüzér specializációkon végzett hét leendő hadnagy, hogy idén is átvehessék a tüzér honvéd tisztjelöltek tanulmányait ösztönző és jutalmazó két alapítvány elismerését és emlékérmeit. A Műveleti Támogató Tanszék rendezvényét Dr. Pohl Árpád ezredes a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja, valamint Dr. habil. Horváth Tibor ezredes, a Katonai Vezetőképző Intézet intézetigazgatója is megtisztelte jelenlétével.

Az Izsák Dezső emlékére alapított „A Jó Magyar Tüzérekért” alapítvány oklevelét, kitűzőjét és pénzbeli támogatását a tábori tüzér specializáción minden évben a legjobb eredménnyel végzett honvéd tisztjelölt veheti át, melyet 2017-ben Bánki Szabolcs tábori tüzér hadnagy nyerte el.

A Nagyváradi Magyar Királyi Gábor Áron Honvéd Tüzérségi Hadapródiskola Bajtársi Köre által létrehozott „Szent Borbála Tüzér alapítvány” tanulmányi és közösségi munkája elismeréseként díszoklevéllel és névre szóló arany Szent Borbála emlékéremmel jutalmazta Böhm Lilla, Mészáros Csongor, Nagy Dániel légvédelmi tüzér specializáción végzett, valamint Bánki Szabolcs tábori tüzér specializáción végzett hadnagyokat. Díszoklevéllel és névre szóló ezüst Szent Borbála emlékéremmel jutalmazta Kurucsai Viktor légvédelmi tüzér specializáción végzett és Tallér Tamás Miklós tábori tüzér specializáción végzett hadnagyokat. Díszoklevéllel és névre szóló bronz Szent Borbála emlékéremmel jutalmazta Gerencsér Gergő tábori tüzér specializáción végzett hadnagyot. A „Szent Borbála Tüzér alapítvány” és  „A Jó Magyar Tüzérekért” alapítvány elismeréseit  Dr. Pohl Árpád ezredes, valamint Dr. habil. Horváth Tibor ezredes adta át. 


Megérkeztek az elsősök

    • Megérkeztek az elsősök 6
    • Megérkeztek az elsősök 5
    • Megérkeztek az elsősök 4
    • Megérkeztek az elsősök 3
    • Megérkeztek az elsősök 2
    • Megérkeztek az elsősök 1
  • Előző
  • Következő

Vasárnap még a Kossuth téren ünnepeltük az esküt tett hadnagyokat, hétfő reggel pedig az első évfolyamot kezdő honvédtisztjelölteket fogadtuk. Az ifjú honvédtisztjelölteket, illetve szüleiket Sári Szabolcs alezredes, a Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj megbízott parancsnoka, illetve Dr. Szászi Gábor ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar oktatási dékánhelyettese tájékoztatta az előttük álló feladatokról,  a velük szemben támasztott követelményekről. Ezt követően aláírták ösztöndíj szerződésüket, átvették felszerelésüket és délután a Magyar Honvédség Altiszti Akadémia bázisán, Szentendrén megkezdték az alapkiképzést.

Cimkék: 2017

92 honvédtisztet avattak az állami ünnepen

    •  dsc4106 2
    •  dsc4371 2
    •  dsc4243 2
    •  dsc4215 2
    •  dsc4193 2
    •  dsc4183 2
    •  dsc4169 2
    •  dsc4162 2
    •  dsc4151 2
    •  dsc4141 2
    •  dsc4083 2
    •  dsc4071 2
    •  dsc4019 2
    •  dsc3986 2
  • Előző
  • Következő

92 honvédtisztet avattak az állami ünnepen

Mást jelent ma a biztonság, mint akár csak egy évtizede: ismét védenünk kell határainkat, meg kell védenünk azt a független, szabad és európai országot, amelyet Szent István óta magyarok millióinak áldozata, jelleme és munkája formált - mondta Áder János köztársasági elnök vasárnap, államalapító Szent István király ünnepén, a Kossuth Lajos téren tartott tisztavatáson.

Az államfő szerint csaknem három évtizeddel szabadságunk visszanyerése után "újra látnunk kell, hogy csak az lehet igazán a miénk, amit újra és újra képesek vagyunk megvédeni". Áder János úgy fogalmazott: a haza minden polgára azt várja a most esküt tett honvédektől, hogy legyen biztonságban "nemzetünk, otthonunk, személyes életünk", védjék meg "szabadságunk és önállóságunk", és biztosítsák közös nyugodt jövőnket.

Az elnök beszédében felelevenítette: 1083 augusztusában László király bevonult Szent István székesfehérvári nyughelyére, hogy felnyittassa elődje sírját, és oltárra emelje ereklyéit, a koporsót azonban nem tudták megmozdítani. A krónikák szerint a király égi üzenetet kapott: amíg testvérviszály keseríti a hazát, Szent István nem nyújthat oltalmat. László megértette, mit kell tennie, és szabadon engedte ellenlábasát, a Visegrádon raboskodó Salamont. A koporsót megnyitották, az ünnepnek immár nem volt akadálya - idézte fel az államfő, úgy fogalmazva: "augusztus 20-án Szent István a magyar nemzet örök királya lett". Amikor 940 évvel ezelőtt László trónra lépett - folytatta -, zűrzavar, bizonytalanság, hódító ellenség és "Európa hatalmi játszmáinak fel-fellobbanó tüzei perzselték, fojtogatták fiatal országunkat". Az új király azonban felülemelkedett a széthúzáson, "erős törvények abroncsával tartotta együtt a nemzetet", és Szent István példáját követve ismét erős európai állammá formálta Magyarországot - hangsúlyozta Áder János.

Kiemelte, hogy Szent László megerősítette a végeket, rendet teremtett az állam működésében, elűzte a külső ellenséget, úrrá lett a belső háborúságon, szövetségeseket keresett és talált. Azt is mondta, hogy László király hazánkat a nyugati kultúrához kötötte, "kitartott a keresztény Európa mellett, hogy Magyarország a magyarok országa maradhasson, európaiságára büszke politikai nemzet, egyenrangú, szabad és független állam, mely együttműködik a bennünket tisztelőkkel, de ellenáll a jogainkat önkényesen csorbítani akaróknak". Szavai szerint Szent István annyi jóval indította útjára ezt a nemzetet, hogy több mint ezer év alatt sem fogytunk ki belőle. Szent László pedig erős politikai egységgé formálta Magyarországot, amelyhez "minden megpróbáltatás, minden fenyegetettség után vissza tudtunk találni" - tette hozzá. A köztársasági elnök szerint, ha ők nem lettek volna, "ma talán mi sem lennénk más, csak egy marék por a történelem országútján, amelyet minden arra kanyarodó szellő a hátára kap és széjjelszór".

Augusztus 20-án illő megemlékeznünk mindazokról, akik mindent megtettek azért, hogy ne így legyen: nemcsak királyainkról, hadvezéreinkről, a bátor reformerekről, hanem az országot romok alól újjáépítőkről, a válságokból mindig talpra állókról, a fogolytáborokból hazatérőkről, a forradalmak névtelen hőseiről, azokról a nemzedékekről, amelyeknek kevés győzelem, de annál több megpróbáltatás jutott, "szüleink, nagyszüleink nemzedékéről, akiknek életében több volt a várakozás, mint a beteljesülés" - sorolta. Áder János beszéde végén úgy fogalmazott: hiába sárgultak meg a krónikák lapjai, hiába telt el annyi idő, született és halt nemzedékek sora, és változott annyit a világ, a hazaszeretet fölött nem járt el az idő. "Elég, ha ugyanúgy szeretjük ezt a közös hazát, ahogy szüleink és azok szülei tették. Határtalanul. Mert a haza minden előtt" - zárta szavait.

Simicskó István honvédelmi miniszter arról beszélt, hogy amíg vannak ilyen magyar fiatalok, akik a katonai hivatást választják, és esküjük szerint akár életüket is feláldoznák az ország védelmében, "addig van nemzeti jövőnk".

A tárcavezető kitért arra, hogy az államalapítás ünnepe keresztény hitünk ünnepe is egyben. Úgy fogalmazott, csak az a keresztény hit, amelyet Szent Istvántól kaptunk, vihet előre minket. Hangsúlyozta: ahhoz, hogy gyermekeink, unokáink számára megőrizzük Magyarországot, s magyarként élhessenek itt, meg kell védeni az ország határait, fel kell lépni az olyan veszélyek ellen, mint a tömeges illegális bevándorlás, a terrorizmus.

A miniszter kitért arra, hogy az államalapító Szent Istvánt még a keleti ortodox egyház is szentként tisztelte, ez is mutatja, milyen maradandót alkotott. Felidézte: fiához, Imréhez írt intelmeivel a mai nemzedéknek, magyarságnak is utat mutat. Az első három intelem a hit fontosságáról, annak megtartásáról szól, míg a negyedik a vitézekről, katonákról, akik védelmezik a hazát - fejtette ki Simicskó István, kiemelve: valamennyi korban meg kell becsülnünk katonáinkat.

 A honvédelmi miniszter az esküt tevő tiszteknek elmondta: a magyar kormány felismerte, hogy elengedhetetlen a honvédség szellemiségében, harcedzettségében, védelmi képességében való megerősítése. Ez a munka megkezdődött, a Magyar Honvédség mintegy 25 év után ismét a fejlődés útjára lép - jelentette ki Simicskó István.

Idén a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 92 honvédtisztjelölt hallgatója tette le katonai esküjét. Ennek részeként, folytatva a 2011-ben újraindított ludovikás hagyományt, fogadalmukat kardrántással, "a hazáért mindhalálig!" felkiáltással erősítették meg.

 A katonák ünnepélyes avatását Áder János államfő, Simicskó István miniszter, Benkő Tibor vezérkari főnök, Patyi András rektor, valamint kormányzati, állami és katonai szervezetek, a diplomáciai testület képviselői mellett - az esős idő ellenére - több száz érdeklődő nézte végig.


forrás: MTI


Cimkék: tisztavatás, 2017

Megkapták oklevelüket a honvédtisztjelöltek is

    • Megkapták oklevelüket a honvédtisztjelöltek is 11
    • Megkapták oklevelüket a honvédtisztjelöltek is 14
    • Megkapták oklevelüket a honvédtisztjelöltek is 12
    • Megkapták oklevelüket a honvédtisztjelöltek is 13
    • Megkapták oklevelüket a honvédtisztjelöltek is 10
    • Megkapták oklevelüket a honvédtisztjelöltek is 4
    • Megkapták oklevelüket a honvédtisztjelöltek is 5
    • Megkapták oklevelüket a honvédtisztjelöltek is 9
    • Megkapták oklevelüket a honvédtisztjelöltek is 7
    • Megkapták oklevelüket a honvédtisztjelöltek is 8
    • Megkapták oklevelüket a honvédtisztjelöltek is 6
    • Megkapták oklevelüket a honvédtisztjelöltek is 3
    • Megkapták oklevelüket a honvédtisztjelöltek is 2
    • Megkapták oklevelüket a honvédtisztjelöltek is 1
  • Előző
  • Következő

Az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar 92 végzős hallgatója vehette át diplomáját a Magyar Tudományos Akadémia épületében rendezett oklevélátadó ünnepségen. A honvédtisztjelöltek közül hatan kiváló eredménnyel végeztek, többen pedig külön elismerésben is részesültek. A friss diplomásokat az augusztus 20-i állami ünnepen avatják majd honvédtisztté.

„Mai rendezvényünkön a bizonyítást, a biztonságot és a bizalmat is ünnepeljük”- mondta köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint a most végzettek bizonyították, hogy képesek önálló értelmiségként folytatni pályafutásukat. de emberként is helyt álltak. A rektor hangsúlyozta azt is, hogy nemcsak a hallgatóknak, hanem magának az intézménynek is folyamatosan bizonyítania kell, hiszen az egyetemi szintű oktatás mellett olyan többletfeladatokat is el kell látnia, mint a nevelés, a kiképzés és a fejlesztés. A biztonság kapcsán megjegyezte, hogy az több helyen is szerepel a hatályos magyar alkotmányban is, így például a preambulum rögzíti, hogy a polgároknak és az államnak az egyik közös célja a biztonság. „A béke és a biztonság megteremtésében és megőrzésében elsősorban a magyar honvédségre számíthat az ország, a nemzet”- tette hozzá Patyi András. Megjegyezte, hogy a most végzett hallgatók, immáron honvédtisztként munkájukkal, szolgálatukkal az alapvető szabadságjogok érvényesülését fogják szolgálni, miközben ezen jogok egy részét ők csak korlátozva tudják majd igénybe venni. A rektor beszédében megköszönte a végzett hallgatóknak, hogy bíztak az intézményben, a tanáraikban, kiképzőikben és saját magukban is. Megjegyezte azt is, hogy az ünnepség arra is jó alkalom, hogy emlékezzenek az 1145 hősi halált halt egykori ludovikás hallgatóra is. „Az ő személyes áldozatuk lebegjen példaként az Önök szeme előtt”- tette hozzá Patyi András.

A rendezvényen 92 hallgató vehette át oklevelét, hadnagyi vállszalagját és avatási szablyáját. A kiváló tanulmányokért kitüntető címet hatan- Imre Péter, Mészáros Csongor, Nagy Dániel, Benyusovics Edina, Jávorszki Dorina és Herczeg László- kapták meg Dr. Orosz Zoltán altábornagytól, a Honvéd Vezérkar főnök-helyettesétől. Kiemelkedő tanulmányi eredményükért és példás magatartásukért Mészáros Csongor és Böhm Lilla honvédtisztjelöltek Ludovika Gyűrűt vehettek át az ünnepségen. Utóbbi megkapta a kar „jó tanulója, jó sportolója” címet is. Szintén Ludovika Gyűrű elismerésben részesült Dr. Szabó Tibor alezredes, a HHK Katonai Vezetőképző Intézet, Műveleti Támogató Tanszék egyetemi docense. Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat által alapított díjak közül Egyetemi Szakmai Ösztöndíjat Gál Bence, Pro Juventute díjat Karászi Olivér, míg Egyetemi Közösségi Díjat Szabó Árpád Gergely vehetett át Kosztrihán Dávidtól, az EHÖK elnökétől. Szabó Árpád Gergely megkapta az NKE és a Védelmi Információs Központ Közhasznú Alapítvány közös díját, a Díszserleget is.

Ünnepi beszédében Dr. Vargha Tamás elmondta, hogy a magyar honvédség a nemzet egységének egyik fontos szimbóluma. A honvédelmi tárca miniszterhelyettese hozzátette: őseink példája bizonyítja, hogy a haza nemcsak egy földrajzi tér, hanem sorsközösség és lelkületi összetartozás is egyben. Hangsúlyozta, hogy a magyar honvédség az utóbbi években újra megbecsült szereplőjévé vált társadalmunknak. „Számos új biztonsági kihívásnak kell megfelelnünk, amelyben természetes módon felértékelődött a magyar honvédség szerepe is”- tette hozzá a miniszterhelyettes. Vargha Tamás beszélt arról is, hogy az egyetem honvédtisztjelölt hallgatói is részt vettek a migrációs válság kezelésében, valamint számos hazai és nemzetközi gyakorlaton álltak helyt. „Az elmúlt években fegyelmet, alázatot, szorgalmat és kitartást tanultak, ezek nemcsak hivatásul alapját, hanem életük gerincét is adhatják”- hangsúlyozta a tárca helyettes vezetője, aki szerint a magyar kormány elkötelezte magát a magyar honvédség modernizálása mellett. Erről árulkodik a Zrínyi 2020. honvédelmi-és haderő-fejlesztési program is.

A végzős hallgatók nevében Jávorszki Dorina mondott válaszbeszédet. Kiemelte, hogy nem egy szakmát, hanem egy hivatást választottak maguknak, amikor az egyetemre jelentkeztek. Szerinte az elmúlt években sokat tanultak oktatóiktól és parancsnokaiktól, de egymástól is.

Az ünnepség végén Dr. Pohl Árpád ezredes arról beszélt, hogy bár a tisztképzés az egyetemen történik, de nagy szerepet játszik benne a Ludovika Zászlóalj és maga a magyar honvédség is. A HHK dékánja beszédében a hazaszeretet fontosságát hangsúlyozta. Szerinte a most végzettek valamennyi ismeretet megszerezték a tiszti pálya elkezdéséhez, de az továbbra is folyamatos felkészülést igényel majd tőlük.

A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar 92 végzett hallgatóját az augusztus 20-i állami ünnepen avatják majd tisztté.

Cimkék: főoldali hír, 2017

Tisztavatás előtt

    • hhk2
    • hhk3
    • hhk1
    • img 6200
    • img 6159
    • hhk5
    • hhk4
  • Előző
  • Következő
A Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj 92 végzős honvédtisztjelöltje már javában készül az augusztus 20-ai tisztavatásra. A múlt héten elkezdett felkészülés során a Magyar Honvédség Budapest Helyőrség Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegység, Honvéd díszzászlóalj katonái segítik a tisztikar legfiatalabb tagjait, illetve alsóbb éves társaikat az alaki fogások pontos elsajátításában.
 
A hadnagyi csillag várományosai mind sikeres záróvizsgát tettek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon, közülük 6 fő kiváló eredménnyel végzett. A felkészülést a napokban megtekintette Dr. Pohl Árpád ezredes, a kar dékánja.
 
A következő napokban a felkészülés mellett már az ünneplés is átveszi a szerepet a fiatal katonák életében, hiszen 2017. augusztus 18-án, szüleik, hozzátartozóik, elöljáróik előtt, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében átveszik tanulmányaik lezárását igazoló okleveleiket, egyéb elismeréseiket, valamint a tisztikarhoz tartozás jelképét, a szablyát.
 
Szöveg és fotó: HHK
Megosztás a Facebook-on

Cimkék: tisztavatás, 2017

Honvédelmi igazgatási továbbképzés civileknek

    • photo 20170519 110054
    • photo 20170519 100829
    • photo 20170519 100853
  • Előző
  • Következő

A védelmi, honvédelmi igazgatásba nyújt bevezetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új továbbképzése, amelynek célja többek között az, hogy a honvédelemben közreműködő szerveknél dolgozó kormánytisztviselőknek széles körű ismeretet nyújtson a honvédelem rendszeréről a jelenlegi biztonságpolitikai környezet előzetes bemutatásával, valamint a honvédelmi ágazat különleges jogrendi felkészülésére vonatkozó ismeretek átadásával.

A kurzus a honvédelmi felkészítés területén teljesen egyedülálló, hiszen a rendszeres honvédelmi igazgatási tanfolyamokat eddig csak katonák és a honvédségnél dolgozó kormánytisztviselők végezték el. Az NKE Fenntartói Testület szándékának megfelelően azonban az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara (HHK) a közszolgálati tisztviselők képzéséért felelős Államtudományi és Közigazgatási Karral (ÁKK) együttműködésben új kaput nyitott a civil közigazgatás irányába, és olyan tanfolyamot hoztak létre, amely a közigazgatásban foglalkoztatott tisztviselők számára elérhető.

A képzés célja a honvédelem és különösen a Magyar Honvédség mint sajátos állami alrendszer bemutatása, valamint a válsághelyzeti felkészülés honvédelmi vonatkozásainak megismertetése, ideértve az alaptörvényi különleges jogrend eseteit (rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, terrorveszélyhelyzet, váratlan támadás, veszélyhelyzet) és a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet egyaránt. Az oktatók a honvédelmi igazgatás döntés-előkészítő és szakmai szerveinél beosztásban lévők számára a honvédelmi igazgatást átfogóan, elméleti és gyakorlati aspektusból kívánták bemutatni. A képzés eredményeként a résztvevők nem csupán szűk szakterületük szabályozási és gyakorlati sajátosságait ismerték meg, hanem holisztikus áttekintést kaptak a teljes hazai honvédelmi igazgatásról is. A továbbképzés által felölelt ismeretanyag nélkülözhetetlen az olyan, honvédelemben közreműködő szervnél betöltött kormánytisztviselői munkakör ellátásához, amely részben vagy egészben honvédelmi feladatok végzésével jár vagy járhat. A tanfolyami végzettség feltétele a tanfolyamon való 100%-os jelenlét és sikeres írásbeli vizsga volt.

Magyarország függetlenségének, területi épségének és integritásának fegyveres védelme elsősorban a Magyar Honvédségre, másodsorban a rendvédelmi és más szervek közreműködésére, az állampolgárok hazafias elkötelezettségére és áldozatkészségére épül. A modern hadviselés és az azon túli biztonsági kihívások robbanásszerű fejlődésével az ország fegyveres védelme nagyságrendekkel komplexebbé és aktívabbá vált – teret adva ezzel a fegyveres testületek és a civil közigazgatás közti mindennapi együttműködésnek. E kihívások miatt különösen nagy jelentőségű azon civilek védelmi, honvédelmi képzése, akik a honvédelemben közreműködő szerveknél töltenek be beosztást, illetve akik munkájuk során közvetve vagy közvetlenül védelmi, honvédelmi feladatokkal kerülnek kapcsolatba. Szükség volt egy olyan képzésre, amelynek célja a honvédelmi igazgatás döntés-előkészítő és szakmai szerveinél beosztásban lévők számára a védelmi, illetve honvédelmi igazgatás átfogó, elméleti és gyakorlati aspektusból történő bemutatása. Egy ilyen képzés fontossága továbbá abban is megragadható, hogy a védelem terén is lehetőséget teremt a civil közigazgatási szakemberek tapasztalatainak, ismereteinek bővítésére és az esetleges szakmai kérdéseik, javaslataik becsatornázására, ezzel támogatva az állam- és közszolgálat-fejlesztést. E továbbképzés ezáltal nélkülözhetetlen – a honvédelmi törvényben felsorolt – a honvédelemben közreműködő szerveknél betöltött minden olyan beosztáshoz, amely részben vagy egészben honvédelmi feladatok végzésével jár, vagy járhat.

Az első kurzust 2017 májusában az NKE HHK, az NKE ÁKK Vezető- és Továbbképzési Központja, valamint a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Igazgatási Főosztálya Honvédelmi igazgatási ismeretek kormánytisztviselőknek címmel szervezte meg a Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campuson.

A tanfolyamot Dr. Szászi Gábor ezredes, a HHK oktatási dékánhelyettese, valamint Dr. Varga Attila Ferenc ezredes, a HM Védelmi Igazgatási Főosztályának vezetője nyitotta meg. A tematikát úgy állították össze, hogy a hallgatók a lehető legszélesebb képet kapják a honvédelem rendszeréről és az ahhoz kapcsolódó közigazgatási feladatokról. Az első modulban bemutatták Magyarország biztonságpolitikai környezetét, valamint azokat a nemzetközi biztonságpolitikai trendeket, amelyek közvetlenül is befolyásolják hazánk biztonságának alakulását és ezáltal az állam honvédelmi feladatait. Az előadásokon nagy hangsúlyt fektettek az új típusú biztonsági kihívásokra, amelyek kiemelten jelentősek hazánk biztonsága szempontjából. Ezek keretében a hallgatók információkhoz jutottak a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetről, a terrorizmussal kapcsolatos kihívásokról és jelenségekről, az új típusú biztonsági környezettel összefüggésben a NATO válaszairól és lehetőségeiről.

A második tantárgyblokk oktatása során a hallgatók megismerhették Magyarország honvédelmének alkotmányos alapjait és a védelmi alkotmány rendszerét, nagy figyelmet szentelve a különleges jogrend fogalmának, a magyar jogrendszerben fellelhető különleges jogrendtípusoknak, valamint az azokban bevezethető rendkívüli intézkedések rendszerének. Ugyancsak kiemelt téma volt a honvédelem felső szintű vezetésének és irányításának kérdésköre, amely révén a hallgatóság megismerhette a honvédelem rendszerét, irányítási és vezetési mechanizmusait, valamint szervezeti felépítését és közjogi struktúráját.

A képzés harmadik modulja tartalmazta a szoros értelemben vett védelmi igazgatás kérdéskörét. Ennek oktatása során a hallgatók megismerhették a honvédelmi igazgatás fogalmát, rendeltetését, rendszerét és feladatait, valamint a biztonsági környezet változásainak a védelmi igazgatásra gyakorolt hatását. Ismereteket szereztek továbbá a honvédelmi igazgatás egyes speciális területeiről is, mint például a Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer, a nemzetgazdaság védelmi célú felkészítése vagy a NATO Válságreagálási Rendszere, és az azzal összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszer.

A tanfolyam negyedik, egyben utolsó része a honvédelmi igazgatás egy részterületét, a katonai igazgatás rendszerét mutatta be. Ennek során a hallgatók megismerhették a katonai igazgatás rendszerét, hatósági és hadkiegészítési feladatait. Ismereteket szerezhettek továbbá a katonai és a honvédelmi igazgatás viszonyrendszeréről, a katonai igazgatás egyes különleges jogrendi feladatairól és felkészülési intézményeiről, valamint az önkéntes tartalékos rendszerről.

Az elméleti képzést a HHK Haditechnikai Tanszékének gyakorlati bemutatója követte, amely során a Magyar Honvédségben rendszeresített és alkalmazott kézifegyvereket, illetve gépjármű-technikai eszközöket mutatták be. A tanfolyam zárásaként egy írásbeli teszt kitöltésével az 58 beiskolázott résztvevő sikeresen adott számot a képzés három napja alatt szerzett tudásáról.

A Honvédelmi igazgatási ismeretek kormánytisztviselőknek című képzés a szervezők tervei alapján egy rendszeres tanfolyamsorozat első lépését jelentette, amelyet – a tisztviselői igények függvényében – minden tanulmányi félévben indítanak.


Szöveg: Dr. Petruska Ferenc őrnagy, egyetemi tanársegéd

Megosztás a Facebook-on


Katonadolog?

    • szekeres2
    • 009217a57b610988e2a70d0ce19e7102
  • Előző
  • Következő

Ha a nemzetközi helyzet fokozódik, előbb-utóbb kiéleződnek a katonai konfliktusok is. A hadszíntéren számos stresszor érheti a katonát. Míg a harci stressz a katona normális emberi reakciója a háborús helyzet abnormális körülményeire, addig a poszttraumás stressz, azaz a PTSD a hazatérés után okoz traumát a katonának és a közvetlen környezetének. A katonai lélektani búvárkodásban és a missziók pszichés kockázatainak feltárásában Szekeres György alezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar kiemelt gyakorlati oktatója, munka és szervezet szakpszichológusa volt a segítségünkre.

Mióta kutatják a harctéri stressz következményeit?

Szekeres György: Önmagában a PTSD tünetei az emberiséggel egyidősek. Már az asszírok idejéből is lehetett olyan leírásokat olvasni, amelyek összefoglalják, hogy a katonák harci bevethetőségét nagymértékben befolyásolja a stressz. Ezekben a feljegyzésekben a katonák szellemeket láttak, látomások jelentek meg nekik. Hérodotosz is megjegyezte a műveiben, hogy a marathóni csata után egyes harcosok elveszítették a látásukat, miközben fizikálisan nem érte őket sérülés. Az 1666-os londoni tűzvész következtében közel 70 ezer ember vált földönfutóvá, akiknél később a tűzvész okozta alvászavar, emésztési probléma, láz és melankólia jelentkezett. Gibraltár ostrománál katonák tömegei lettek öngyilkosok, mivel képtelenek voltak feldolgozni az őket ért traumát. Végül a vietnami háborúk során kezdődött meg a harctéri stressz és a PTSD tudományos kutatása, míg a nyugati oldalon Vietnam-szindrómának, addig a keleti blokkban afgán szindrómának hívták.

Milyen pszichés kockázatokat rejtenek a katonai missziók?

Sz. Gy. Nem arra vagyunk predesztinálva, hogy embereket öljünk. Viszont vannak olyan helyzetek, amikor tudjuk, hogy ez elengedhetetlen. Ilyen például az, amikor meg kell védeni saját magunkat a háborúban, vagyis egy abnormális szituációban. Ez bármikor bekövetkezhet. Ha nem tudom megvédeni magam, akkor én leszek az áldozat. Már a kiképzésnél nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy automatikusan meg tudja védeni magát a katona. Vannak olyan személyiségtípusok, akik nagyon könnyen veszik ezt az akadályt: a hősök és a pszichopaták. A történelmileg is hősnek tekinthető személyiségtípusnál azt tapasztaljuk, hogy elmegy a háborúba, megteszi a kötelességét, aztán hazamegy, megken egy vajas kenyeret, és mesét olvas a gyerekeknek. Tehát nem okoz neki lelki törést. A másik említett típus a pszichopata, aki a hős típussal ellentétben nem kötelességből, hanem örömből öl. Régen használták és alkalmazták a pszichopatákat, viszont a mai modern hadsereg kiveti őket soraiból, mert kiszámíthatatlanok és veszélyesesek a csapatukra nézve is. Az emberek nagy részének azonban lelki problémát okoz egy háborús szituáció. Ők megtaníthatóak, kiképezhetőek az ölésre, ugyanakkor nekik óriási lelki teher ennek a megtétele. A kérdés, hogy mikor tör ki belőlük a stressz.

A missziók során milyen stressz éri a katonákat?

Sz. Gy. Egyrészt megjelenhet a mentális terhelésből adódó stressz, ami érzelmi vagy gondolati eredetű. Itt van a túlélés ösztöne, amely az egyik legfontosabb dolog. Továbbá a katonát folyamatosan érik különböző fizikai stresszorok, amelyek magukba foglalják a zajártalmat, ami a harctér akusztikájából adódik, a szagokat, amelyek a harcmezőn keletkeznek, valamint megjelennek az étel és ital hiányából eredő problémák. Továbbá a hadszíntéren a katonáknál felléphetnek olyan dolgok, mint a hiperventilláció és a csőlátás. Ha az illető katona valósághű, gyakorlatias kiképzést kapott, akkor a harctéren kevesebb meglepetés érheti. A legnagyobb probléma akkor jelentkezik, amikor a harcmezőn szembesül a katona azzal, hogy ő fél, retteg vagy hiperventillál. Ha megfelelő kiképzésben részesült, akkor az effektív harci érintkezés során sokkal kisebb az esélye annak, hogy megijed a saját testi reakcióitól.

Hogyan készítik fel a katonákat a háború okozta stressz leküzdésére, az abnormális harci helyzetek kezelésére?

Sz. Gy. A kiképzés során különböző automatizmusokat tanulnak meg a katonák. Ugyanolyan, mint amit a különleges műveletieknél látunk: bemennek egy épületbe, megjelenik a cél és azt leküzdik. Maga a lövész kiképzés tipikusan ilyen. Minél élethűbb a kiképzés, annál könnyebb az ellenség megsemmisítése háborús helyzetben. Régen olyan céltáblákra lőttek a katonák, amelyek nem embert formáztak. Ezzel szemben a mai céltáblák anatómiai alakok, szinte már arca van mindegyiknek. Amikor ezekre tanulnak lőni, az automatizmusok beépülnek az illetőnek a viselkedésébe, pszichéjébe. Így ilyenkor nem okoz nekik problémát, ha meg kell húzni a ravaszt egy olyan szituációban, amelyben szembetalálkoznak egy másik szempárral. Emellett fontos a megfelelő pszichoedukáció és pszichológiai felkészítés is. Így végül kialakulnak azok a képességek és automatizmusok, amelyek birtokában a katona a nehéz szituációban is megfelelően tud reagálni. Például a kiképzés során megtanítjuk nekik, hogy csukott szemmel is össze vagy szét tudják szerelni a fegyverüket. Így ha traumatikus helyzetbe kerülnek a misszió során, akkor egy lelkileg terhelt állapotban is képesek lesznek automatikusan megjavítani a fegyverüket, mert az életük múlhat ezen. Ha a katona ezt becsukott szemmel, a legnagyobb stresszben, időszűkében is meg tudja csinálni, akkor életben fog maradni.

Milyen hatással van a harci stressz és a PTSD a katonára?

Sz. Gy. A harci stresszt elszenvedő katona viselkedésében bármikor megjelenhet az agresszivitás. Ez irányulhat a saját társai, vezetője, vagy akár a hadifoglyok felé is. Ebben az esetben a traumát elszenvedett katonának nagyon nehéz megállni. Mindig a harci stressz által elszenvedett trauma határozza meg, hogy a katona hogyan bánik a környezetével. A poszttraumás stressz megjelenhet az érzelmi életben, a viselkedésben és a kognitív, azaz a gondolkodási szférában is. PTSD esetén akár mind a három területen sérülést tapasztalhatunk. Ebbe beletartozik, hogy a misszióból visszaérkező katona nem tud a szociális életbe visszailleszkedni, megszűnnek a régi barátságok, elmagányosodik az ember és teljesen magára marad, emellett a vezető tünetek között találjuk az alvászavarokat, és a legkülönfélébb szenvedélybetegségeket. Megfigyelhető egyfajta kiüresedés, amikor a katona haragszik arra, aki odaküldte, haragszik a világra, összességében mindenkire. Például az USA-ban ez tisztán megfigyelhető volt azoknál a katonáknál, akik a vietnami háború után tüntettek, pacifistaként felvonultak és haragudtak a rendszerre.

Mi a feladata egy katonapszichológusnak?

Sz. Gy. Az első és legfontosabb az állomány pszichés állapotának monitorozása, hogy harcképes és bevethető-e. Soha nem a katonapszichológus az első lépcső, mindig a parancsnokok a felelősek, ők mennek oda először a katonákhoz. Ezért fontos a katonák, főként a parancsnokok pszichoedukációja. A katonai képzés során pszichológus oktatóként első és másodévben találkozunk a hallgatókkal, itt általános katonai pszichológiai felkészítés zajlik. Emellett foglalkozunk személyiségfejlesztéssel, katonai kompetenciafejlesztéssel. Igyekszünk megtanítani a honvédtisztjelölteknek azt, hogy a katonai missziók során a mutatkozó pszichés és fizikai reakcióik teljesen normális válaszok a felmerülő háborús, abnormális helyzetre. A felkészítés után, amikor már kint vannak a harci helyzetekben, a művelet hátterében gyakran pszichológusok is részt vesznek. Ha valamilyen traumatikus esemény történik az állomány körében, akkor a pszichológus is segíti az élmények feldolgozását. Ha az akciónak vége, akkor a katonai pszichológusokkal végzünk egyfajta visszaszűrést. Például a 2004-ben Irakból visszaérkező magyar katonák PTSD-veszélyeztetettsége 6-7% körül volt, ekkor döntött úgy a honvédség, hogy visszaillesztő tréningsorozaton keresztül fogadjuk őket itthon. Ekkor a visszaérkező katonáknak a hazatérés után egy héttel tartunk egy csoportfoglalkozást, ahol közösen dolgozzuk fel az átélt élményeket. Egy hónap elteltével megvizsgáljuk, hogy sikerült-e visszailleszkedni a katonának a beosztásába és a családjába. Három hónappal később van egy végső visszaillesztés, ahol azt vizsgáljuk, lezáródott-e a folyamat.

Milyen terápiákkal lehet kezelni a stresszt?

Sz. Gy. Terápiák szempontjából a legelső megelőző elem a kiképzés, a megfelelő pszichoedukációval. Ekkor megtanulja a honvédtisztjelölt, hogy amit tapasztal a saját testén, az teljesen természetes dolog, nem kell megijedni. Ha valami trauma éri a katonákat, akkor az After-action Debriefinget kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a traumatikus élmény bekövetkezése után 24 órával meg kell kezdeni egy csoportos feldolgozást, de legkésőbb 72 órán belül mindenképp le kell zárni. Ennek a szakmai oka az, hogy 24 órán belül a katona nem megközelíthető, mert úgynevezett adrenalinburok veszi körül. Ilyenkor olyan intenzív az élményanyaga, hogy egyszerűen nem tud beszélni róla. Ez a harci stressz kezelhető, azonban ha két hét után sem javul a katona állapota, és a beosztása ellátására képtelenné válik, akkor hazaküldik. A fennmaradó harci stresszt és a kialakuló PTSD-t jellemzően a parancsnok szokta észlelni, hiszen mindig a parancsnok az első pszichológusa a katonának. A katonai vezetőknek figyelniük kell a beosztottak változásait. Mindig egyszerűek a jelek. Például érdemes odafigyelni, ha egy a szakasz szervezetébe beilleszkedett katona egyik hétről a másikra kezdi kihagyni a közös ebédeket vagy a közös sportolást. Figyelmeztető jel lehet az is, ha eddig igényes volt magára, borotválkozott, ki volt pucolva a bakancsa, ki volt vasalva a ruhája, majd hirtelen igénytelenné vált. A kérdés, hogy figyelmet fordítunk-e a változásra vagy sem. A pszichológus nincs ott a nap 24 órájában a katonával, a parancsnok viszont igen, így ezeket a jeleket ő észleli, neki kell észrevenni. Ha a parancsnok segítségével nem tud megküzdeni ezzel a traumával – mondjuk azért, mert nem együttműködő, vagy mert olyan mélységű a probléma, hogy ő már nem tudja feloldani –, akkor vonják be a pszichológust. Ekkor a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjának pszichiátriai vagy pszichológiai osztálya diagnosztizál, majd terápiás kezelést ír elő. Ha az eset nem súlyos, az említett visszaillesztő tréningekkel és reintegrálással tudja kezelni a honvédség a PTSD-ben szenvedőket. Emellett regenerálással, regeneráló üdüléssel tudják segíteni a stressz leküzdését. Ebbe beletartozik a katona és a család is. Azt gyakran elfelejtjük, hogy nem csak a katonáról van szó, hiszen a család mindig a katona mögött áll. PTSD esetén a katona és a család együtt sérül. Tehát ugyanúgy gondot kell fordítani a katona gyerekeire és feleségére is.

A harci stressznek csak negatív következményei vannak?

Sz. Gy. Gyakran azt gondoljuk, hogy a misszióknak csak negatív oldala van, a szakirodalom is főleg erre a területre koncentrál. Azonban van pozitív oldala is. Aki megjárt egy missziót, hadszínteret, háborút, annál mindenképpen megfigyelhető, hogy a katona társadalmi megbecsülése és belső önbecsülése is növekszik. A misszió során megélt környezeti viszonyok után általában nő a társadalmi felelősségvállalás is. Továbbá elmondható, hogy a missziók során növekszik a katona szakmai tapasztalata, hiszen sehol máshol nem lehet olyan szintű jártasságot szerezni, mint a missziós területen. Az orvos a műtőben tud igazán tapasztalatot szerezni, a katona pedig a harctéren tud kiteljesedni.

Milyen jövőbeli kutatások és fejlesztések várhatóak a PTSD kezelésében?

Sz. Gy. A PTSD kezelése mindig elengedhetetlen lesz. Látjuk azt, hogy külföldön ez már napi problémává vált. Ilyen például az amerikai vagy izraeli hadsereg, ahol a kutatások rendkívül aktívak. Ha „a nemzetközi helyzet fokozódik”, akkor azt gondolom, hogy nálunk is el kell kezdeni azokat a kutatásokat vagy kutatási adaptációkat, amelyek segítenek abban, hogy akár a harci stresszel, akár a PTSD-vel kapcsolatos küzdelmet hatékonnyá tegyük.


Szöveg: Podobni István

Fotó:Internet

Megosztás a Facebook-on


Konferencia felhívás - A katonai logisztika időszerű kérdései

Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Katonai Logisztikai Intézet és a Magyar Hadtudományi Társaság, Védelemgazdasági és Logisztikai Szakosztály

A katonai logisztika időszerű kérdései

címmel a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából 2017. november 29-én
tudományos konferenciát szervez.

A konferencia védnökei: Baráth István dandártábornok,  Fodor Péter dandártábornok, Kaposvári László dandártábornok, dr. Keszthelyi Gyula ny. dandártábornok, Schmidt Zoltán dandártábornok.

A konferencia célja a hazai és a külföldi katonai logisztika elméletének és gyakorlati megoldásainak áttekintése, hazai hadiipar kutatási és fejlesztési lehetőségeinek és eredményeinek bemutatása, az innovatív trendek áttekintése és az e témakörökben született kutatások eredményeinek megvitatása.

A konferenciára a katonai logisztika alábbi területeit célozza meg ezek: haditechnika (haditechnika történet), hadtáp, katonai közlekedés, közszolgálati logisztika, műveleti logisztika és felkészítés, amelyekre előadásokat várunk. A beérkezett előadás-tervezetek alapján szervezzük meg a szekciókat.

Várjuk jelentkezésüket a tervezett előadás címével és rövid legfeljebb egy oldalas leírásával 2017. szeptember 15-ig az alábbi címre: 

A részvételi szándékot 2017. szeptember 30-ig a  e-mail címen kérjük jelezni.

Kapcsolat és információ: Dr. habil Horváth Attila alezredes szervező; tel: 432-9000/29-138; HM: 29-138

Cimkék: főoldali hír, 2017

A tudás megszerzésének ünnepe - oklevélátadó a HHK-n

    • fokep
    •  dsc7613 2
    •  dsc7620 2
    •  dsc7639 2
    •  dsc7653 2
    •  dsc7664 2
    •  dsc7670 2
    •  dsc7925 2
    •  dsc8021 2
    •  dsc8031 2
    •  dsc8042 2
    •  dsc8051 2
    •  dsc8072 2
  • Előző
  • Következő

Az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar mintegy 50, mesterképzésben és szakirányú továbbképzésben résztvevő hallgatója vehette át végzettséget igazoló oklevelét a Ludovika Főépület Szent László Kápolnájában tartott ünnepségen. A legkiválóbban teljesítők külön elismerésben is részesültek.

„Ma egyetemünk az egyetlen katonai felsőoktatási intézmény. Ezt azonban nem monopóliumnak, hanem a szó legpozitívabb értelmében vett kiváltságnak kell tekintenünk”- hangsúlyozta beszédében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora elmondta, hogy első ízben végeztek hallgatók a katonai felsővezetői szakirányú továbbképzési szakon, ami ma már szakdiplomát adó képzésnek minősül. Elhangzott, hogy a katonai vezetőképzés története 1920-ig nyúlik vissza, amikor a trianoni békediktátum miatt úgymond rejtve kellett az oktatást megszervezni.  A magyar vezérkari tisztképzés sorsa a második világháborút követő években pecsételődött meg, 1949-ben megszüntették a magyar honvédelmi akadémiát. Majd csak 1993-ban indult újra a vezérkari képzés a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián. „Ennek a képzésnek az utódai vagyunk mi, oktatók és hallgatók egyaránt”- fogalmazott Patyi András. A rektor hozzátette, hogy a valódi tudás megszerzésére irányuló hallgatói munkára parancsot adni nem lehet, hiszen a szorgalom, az elszántság csak belső indíttatásból eredhet. „A tudás megszerzésének, a tanulásnak az ünnepe ez”- hangsúlyozta Patyi András. A rektor szólt arról is, hogy az egyetem készen áll arra, hogy a saját lehetőségeinek függvényében részt vegyen a honvédelmi és haderő-fejlesztési reformban is.

A rendezvényen 33 mesterképzésben résztvevő, míg 14 katonai felsővezetői szakirányú továbbképzési szakon tanuló hallgató vehetett át oklevelet. A legkiválóbban teljesítők külön elismerésben részesültek. Dr. Pohl Árpád ezredes, dékán „Primus inter Pares” címet és emléktárgyat adományozott Pölöskei János Antal alezredesnek, míg hadtudományi emlékplakettet vehetett át a német Wolfgang Illner alezredes és a kínai Lu Zhibin alezredes. Dr. Orosz Zoltán altábornagy, a Hondéd Vezérkar főnökének helyettese emléktárgyat adott át Szloszjár Balázs ezredesnek. Emléktárgy kitüntetésben részesült Deme László József is, aki Huszár János altábornagytól, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság vezetőjétől vehette át az elismerést.

Válaszbeszédében Pölöskei János Antal azt hangsúlyozta, hogy külön öröm a most végzettek számára, hogy olyan időszakban fejezték be tanulmányaikat, amelyben ismét egyre fontosabbá válik a magyar honvédelem ügye.

A rendezvényen részt vett Dr. Földváry Gábor István, a Honvédelmi Minisztérium jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkára is.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: oklevélátadó, 2017

A HHK oktatója is részt vett a világkongresszuson

    • A HHK oktatója is részt vett a világkongresszuson -2
    • A HHK oktatója is részt vett a világkongresszuson -1
  • Előző
  • Következő

A World Congress of Engineers and Scientists (WSEC) 2017 Világkongresszust az EXPO-2017 „A jövő energiája” nevet viselő nemzetközi kiállítás keretében rendezték meg Kazahsztán fővárosában, Asztanában, 2017. június 19-20-án. Az eseményre a világ 51 országából számos állam- és kormányfő, több mint ezer neves tudós és mérnök, köztük Nobel-díjasok és a „Globális Energia” nemzetközi díj nyertesei, a tudomány, az oktatás, az üzleti élet, kormányhivatalok, nemzetközi szervezetek, tudományos és műszaki szövetségek képviselői vettek részt. Ezen a rendezvényen tartott előadást Dr. Lakatos Péter, a HHK docense.

A Világkongresszus olyan globális platformmá vált, ahol a résztvevők megvitatták a modern energia terén elért fontos eredményeket és a vonatkozó trendeket, a globális energiaproblémák megoldásának módjait és módszereit. Mindemellett új intézkedéseket elemeztek, és javaslatokat tettek annak érdekében, hogy intenzívebbé lehessen tenni az új energiafejlesztés célkitűzéseinek elérésére szolgáló erőfeszítéseket négy alapvető területen, amelyek felölelik a világ energiájának fejlesztésével kapcsolatos kilátásokat és forgatókönyveket 2050-ig, az energia-trilemma egyensúlyát (biztonság, hozzáférhetőség és környezeti fenntarthatóság), az energiaforrások fejlesztését (globális trendek, versenyképesség, innovációk és kazahsztáni felhasználásuk kilátása), valamint a tudományos humánerőforrás-gazdálkodást.

A Világkongresszus deklarációja szerint folytatni kell a kutatást és fejlesztést annak érdekében, hogy következetesen növelni lehessen az elosztott energiatermelés és az infrastruktúra fejlesztésének és telepítésének részarányát az elosztott energiatermelés hatékony működése és az abban rejlő lehetőségek hatékony felhasználása terén abból a célból, hogy egyensúlyt lehessen teremteni az energiabiztonság, hozzáférhetőség és környezeti fenntarthatóság terén.

A fenti gondolatok és okfejtések igazolják a KÖFOP keretében létrehozott Közszolgálati Lenyomat Ludovika Kutatócsoport célkitűzéseit is.  Dr. Lakatos Péternek a KÖFOP projekt révén volt lehetősége elutazni a világkiállításra, ahol a humán erőforrással és az oktatással foglalkozó alszekcióban tartott előadást a Visegrádi Négyek és Ausztria gazdasági fejlettsége, logisztikai teljesítménye és karbon lábnyoma, vagyis szén-dioxid kibocsátása közötti összefüggésekről.

A Kutatócsoport már rendelkezik együttműködő partnerekkel (a Bécsi Egyetem Logisztikai és Közlekedési Intézete, a szlovákiai Milan Rastislav Katonai Akadémia Menedzsment tanszéke, a Világgazdasági Regionális Kutató Intézet.) A kutatócsoport - Fleischer Tamás kutató, Nyitrai Mihály alezredes doktorandusz hallgató és  Pap Andrea alezredes tanszékvezető - fő célkitűzése, hogy a fenntarthatóságot, ezen belül is a fenntarthatóság közszolgálati aspektusait vizsgálja. Fő feladatok között szerepel a többi között hazai és nemzetközi konferenciák szervezése a témában, közös publikációk írása nemzetközi kutatócsoport tagokkal, valamint közös pályázatok indítása.

Megosztás a Facebook-on


Szerethetők-e a robotok?

    • robot computer

Az elektronika és az informatika térnyerésével párhuzamosan egyre nagyobb figyelem hárul a különböző kutatásokban a robotok és az emberek közötti kapcsolat vizsgálatára. Ennek humán oldalát világítja meg az a tanulmány, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora, Ványa László ezredes és kollégája, Kollár Csaba neve fémjelez.

A kutatók olyan kérdésekre keresték a választ, mint például, hogy mennyire kell tartania az embereknek a robotoktól, hogyan fogja befolyásolni a mesterséges intelligencia a robotok fejlődését, vagy, hogy mekkora az etikai felelőssége a robotok programozóinak.

Videós összeállításunkat itt tekintheti meg:

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: robotkutatás, 2017