Szűkítés



Minden Címke 131


Jelenleg 223 bejegyzés található Kiemelt hírek kategóriában

Szerethetők-e a robotok?

    • robot computer

Az elektronika és az informatika térnyerésével párhuzamosan egyre nagyobb figyelem hárul a különböző kutatásokban a robotok és az emberek közötti kapcsolat vizsgálatára. Ennek humán oldalát világítja meg az a tanulmány, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora, Ványa László ezredes és kollégája, Kollár Csaba neve fémjelez.

A kutatók olyan kérdésekre keresték a választ, mint például, hogy mennyire kell tartania az embereknek a robotoktól, hogyan fogja befolyásolni a mesterséges intelligencia a robotok fejlődését, vagy, hogy mekkora az etikai felelőssége a robotok programozóinak.

Videós összeállításunkat itt tekintheti meg:

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: robotkutatás, 2017

Beszámoló a Czetz Kupáról

    • Czetz Kupa - 1
    • Czetz Kupa - 2
    • Czetz Kupa - 3
    • Czetz Kupa - 4
    • Czetz Kupa - 5
    • Czetz Kupa - 6
    • Czetz Kupa - 7
    • Czetz Kupa - 8
    • Czetz Kupa - 9
    • Czetz Kupa - 10
    • Czetz Kupa - 11
    • Czetz Kupa - 12
  • Előző
  • Következő

A hagyományokhoz híven idén is a Czetz Kupával ért véget a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Sportegyesület Tiszti Vívóklubjának szezonja. Az 51 induló és a megannyi vendég teljesen megtöltötte Szüts Jánosról elnevezett kicsiny vívótermünket. Köszönjük a Hobbi Vívó SE és a Veresegyházi SE versenyzőinek, hogy jelenlétükkel és sportszerű versenyzéssel emelték a rendezvény fényét!

Gratulálunk a díjazottaknak!

Az edzések június végéig tartanak, majd augusztus végén megkezdjük a felkészülést a következő szezonra. :)

EREDMÉNYEK:

FF párbajtőr:

1. helyezés: Samu Péter
2. helyezés: Szakmáry Nándor
3. helyezés: Deák István
4. helyezés: Kozma Sándor
5. helyezés: Hodosi Gábor
6. helyezés: Gál Soma
7. helyezés: Szakmáry Sándor
8. helyezés: Udvari Donát

Női párbajtőr:

1. helyezés: Soós Dóra
2. helyezés: Vitályos Eszter
3. helyezés: Meskó Csilla
4. helyezés: Novák Réka
5. helyezés: Szép Viktória
6. helyezés: Ertsey Réka
7. helyezés: Novákné Cseszregi Henriett
8. helyezés: Csűrös Tímea

Kard:

1. helyezés: Witt Péter
2. helyezés: Kiss Ábel
3. helyezés: Polgár Balázs
4. helyezés: Elischer Gergő htj.
5. helyezés: Tóth Ákos
6. helyezés: Frankó Mátyás Krisztián
7. helyezés: Fröhlich Dávid
8. helyezés: Mikus Gréta

Honvéd tisztjelöltek párbajtőr:

1. helyezés: Pásztor Kálmán htj.
2. helyezés: Ruszkovics Patrik htj.
3. helyezés: Pápics Patrik htj.

Honvéd tisztjelöltek kard:

1. helyezés: Elischer Gergő htj.
2. helyezés: Szulcsányi Viktor htj.
3. helyezés: Simon Gábor htj.

Legjobb gyermek versenyző: Zsigmond Dániel
Legjobb kezdő vívó: Virágh Krisztián htj.

Szakosztály-vezetői különdíj: Pulay Krisztián
Cimkék: főoldali hír, 2017

Egy ISIS-fogoly kihallgatása

    • fokep
    •  dsc0238 2
    •  dsc0272 2
  • Előző
  • Következő

„Forró pontok – Higgadt vélemények; aktualitások a biztonságpolitikában” címmel rendez előadássorozatot a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézete, amelynek első állomásán Novák András, az ATV tudósítója mutatta be az egyik legfrissebb videójukat és mesélte el személyes tapasztalatait. A közel-keleti tudósítás során testközelből vehettek részt egy ISIS-fogoly kihallgatásán és személyesen készíthettek vele interjút.

Novák András 19 éve riporter, számos televíziós társaságnál dolgozott, jelenleg az ATV-nek tudósít a külföldi eseményekről. Munkássága során közel 120 országban forgatott, a világ legnagyobb krízisválságairól közvetített. Jelen volt, amikor a Hezbollah bombázta Izraelt, közvetlen közel jutott Bin Laden házához, amikor megölték a terrorista vezetőt, ott volt Kadhafi meggyilkolásánál, továbbá Moszulban 800 m távolságból láthatta, ahogy a szövetségesek az Iszlám Állam állásait támadják.

Az előadásból kiderült, hogy a magát Iszlám Államnak hívó, Kalifátust kikiáltó dzsihadista terrorszervezet 2010-ben, az Al-Káidából vált ki és alakult át. Az angolul ISIS-nak nevezett csoport az első olyan terroristaszervezet, amely „saját országot” hozott létre. A kegyetlen fegyveresek szinte pillanatok alatt hatalmas területeket foglaltak el az arab tavasz után forrongó Közel-Keleten. 2014 őszére közel 110.000 négyzetkilométeren uralkodtak, ahol hozzávetőleg 14 millió ember tartozott a fennhatóságuk alá. A fegyveres csapatok száma elérte a 80.000-et is. A területüket kiterjesztették Szíria csaknem kétharmadára, Irak középső részére és a kurd térség keleti és déli területeire. Az ISIS egy rendkívül erőszakos terrorszervezet: ahol megjelentek, gyilkosságokat, kivégzéseket és merényleteket hajtottak végre. Csaknem 300.000 ember haláláért felelnek, akiknek nagy része civil. A szíriai polgárháború és az Iszlám Állam miatt csaknem 8 millió embernek kellett elhagynia otthonát. Ez indította el napjaink menekültválságát. Ennek a terrorszervezetnek volt a tagja az interjúban szereplő fogoly.

Novák András ismertette: „Másfél-két évig tartott, hogy előkészítsük az interjút az Iszlám Állam tagjával, egy elfogott terroristával. Ez nagyon nehéz feladat volt. Még most is kiráz a hideg, hogy ennyire közel jutottunk hozzá.” A fogoly 2015-ben csatlakozott az Iszlám Államhoz, ahol kegyetlen gyilkosságokban vett részt, csaknem egy évig volt tagja a világ legnagyobb és legkegyetlenebb terrorszervezetének. A férfit 3 hónapja fogták el a kurd peshmerga katona szervezet fegyveres erői. A videóból kiderült, hogy a kurd titkosszolgálat kihallgató tisztjei hogyan és milyen kérdezési technikákkal szorítják sarokba az alanyt, a frontvonaltól néhány kilométernyire. A rabbal csak a kihallgató tisztek érintkezhettek, a börtönben egy elkülönített cellában tartották fogva. A vallatás során csuklyában kérdezték ki a terroristát, egyrészt a fogvatartók biztonsága érdekében, másrészt azért, hogy ezzel is pszichika nyomást gyakoroljanak a dzsihadistára. A nyomozók elmondták, hogy mindig hazugsággal indítanak a foglyok. A terroristaszervezet több különböző módszert is kidolgozott, hogy összezavarják és átverjék a nyomozókat. „Hivatalosan a kihallgatók nem használnak kínzást a foglyok megtörésére és kivégzéseket sem tartanak, viszont minden pszichológiai eszközt és trükköt bevetnek azért, hogy megtörjék a fogvatartottat. Többször előfordult már, hogy a foglyok által elmondottak kurd peshmerga és szövetséges katonák életét mentették meg.” – hangzott el a videóban.

A riporter kifejtette, hogy az interjúkészítés során a fogoly először hallhatott a kihallgató tiszteken kívül más hangot, így újra a betanult hazugságait kezdte el előadni. Ekkor léptek közbe a tisztek: „A nyomozók visszavették a kérdés jogát és elkezdték pszichikailag préselni a foglyot.” Rávilágított, hogy a vallatás 70 percig tart, amelyet mindig ugyanazok a nyomozók végeznek. Ők heti 7 napot dolgoznak 10 órán keresztül, így tartják nyomás alatt a foglyokat. „Nagyon profi módszerekkel dolgoznak.” – mondta.

A szervezéssel kapcsolatban Novák András kiemelte, hogy a kurd fegyveres erők nagyon segítőkészek voltak. A kihallgatás után az egyik ezredes csak annyit kért tőlük, hogy vigyék a jó hírüket. „Ők a világ helyett harcolnak az Iszlám Állam ellen!” A fronton többségében kurd fegyveresek küzdenek, a nemzetközi támogatás a légierőben, valamint a háttéri támogató tevékenységben merül ki. Az előadás során megemlítette, hogy véleménye szerint Amerika direkt nem lép közbe hathatósabban az ISIS ellen, hiszen az Iszlám Állam az a közel-keleti közös ellenség, amely összefogja az amúgy örök konfliktusban álló arab államokat. „Hiába az ISIS elleni harc, ha egyelőre nem érdeke senkinek, hogy megszűnjön az Iszlám Állam.” Azonban rávilágított, hogy feltehetően már mindenki azzal számol a térségben, hogy mi várható az ISIS utána, így felmerül a kérdés, hogy mi lesz akkor, ha sikerül leverni a terrorszervezetet. A jövővel kapcsolatban kifejtette, hogy megvan a lehetőség az önálló kurd állam létrejöttére, hiszen ők az ISIS elleni harcot nemzetvédő háborúnak tekintik, a már visszafoglalt területeken berendezték saját védelmi állásaikat, emellett egyre nagyobb az elfogadottságuk az arab közösségben. „Soha nem voltak olyan közel a saját önálló államhoz, mint az elmúlt évtizedekben” – emelte ki.

A rendezvény a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézet Terrorelhárítási Tanszék és TEK Tudományos Tanácsának közreműködésével jött létre.

Novák Andrással a Bonum Publicum júliusi számában olvashatnak interjút.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: ISIS, NBI, előadás, 2017

Rektori látogatás a Nemzetbiztonsági Intézetnél

    • 20170602 105815
    • 20170602 105752
    • 20170602 105802
  • Előző
  • Következő

2017. 06. 02-án Professzor. Dr. Patyi András rektor, a Nemzetbiztonsági Intézet havi beszámoltató és feladatszabó értekezletén vett részt. A havi rendszerességgel folyó értekezleten az akkreditáció óta eltelt időszak megbeszélése, valamint a további feladatok és a KÖFOP pályázatok értékelése történt. Dr. Resperger ezredes összefoglaló jelentése után, Patyi András hozzászólásában értékelte az intézet eddigi tevékenységét, amelyben kiemelte, hogy bár a legkisebb intézet létszámát tekintve az Egyetemen, de összetétele munkája kapcsán ez egyik legfontosabb területe a közszolgálati képzésnek. Mind a szolgálatoknál és az egyetemen dolgozó munkatársak munkájánál elmondta, hogy becsülendő, hogy mindkettő helyen magas színvonalú munkát végeznek. Kritikusan értékelte a vezetői változások hatását és eredményeit az intézetnél. Megerősítésül közölte, hogy az egyetem vezetése támogatja a nemzetbiztonsági területen folyó képzést, oktatást és további fejlesztési lehetőségekre lát lehetőséget.

Az intézetvezető kiemelte, hogy az NBI jobb közösség lett, jobban integrálódott az egyetem folyamataiba, képzéseibe és a közös modul tantárgya révén is ismertebbé vált az összes hivatásrend számára. Az integrálódást jól jelzi az Egyetemi Közös Modul, a kutatók éjszakája, a közös közszolgálati gyakorlat, az intézményi és az országos szintű tudományos diákköri tevékenység, amelynek idén már nemzetbiztonsági szekciója is volt. KÖFOP pályázatok szintjén az intézet kettő projekttel (Szélsőségek, vallási szélsőségek és oktatás korszerűsítése) és négy fő egyéni pályázóval vesz részt a tananyagok és az oktatás fejlesztésében.

Dr. Resperger ezredes intézetvezető megköszönte a támogatást, és kiemelte, hogy a Nemzetbiztonsági Intézet továbbra is arra törekszik, hogy Magyarország érdekeinek megfelelően a legjobb felkészültségű szakembereket képezze egyetemünkön.

Megosztás a Facebook-on


Elsősorban saját katonai képességeinket kell fejleszteni

    • fokkep
    •  dsc0019 2
    •  dsc0046 2
    •  dsc0066 2
    •  dsc0078 2
  • Előző
  • Következő

Mindig a jövőt kell szem előtt tartani, ezért stratégiai gondolkodásmódra van szükség a Magyar Honvédségen belül is Dr. Benkő Tibor vezérezredes szerint. A Honvéd Vezérkar főnök az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) katonai vezetői szak és katonai műveleti logisztikai szak mesterképzéseiben részt vevő, hivatásos katonatiszt státusú hallgatóinak tartott előadást „A Magyar Honvédség nemzetközi műveleti szerepvállalásának aktuális kérdései” címmel.

Az előadás bevezető részében szó esett a magyar békefenntartói tevékenységről, amelynek nagy hagyománya van, hiszen már 1897-ben vettek részt magyar katonák Kréta szigetén ilyen jellegű feladatok ellátásában. A Honvéd Vezérkar főnök röviden bemutatta a magyar békefenntartás történetét, főbb állomásait 1897-től napjainkig. Emlékeztette a hallgatókat, hogy a nemzetközi békefenntartói tevékenység közben elhunyt katonáink minden nehézség ellenére is becsülettel szolgálták hazájukat, hősiesen helyt álltak a béke megteremtése és megőrzése érdekében - akár életük feláldozása árán is. Erre emlékeztet a Katonai Emlékpark Pákozd (KEMPP) területén található Békefenntartók Emlékművén látható felirat is, melynek szövege: „Végakaratuk a béke volt”!

A továbbiakban ismertette a Magyar Honvédség aktuális nemzetközi missziós szerepvállalásának kiemelt területeit. Felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy közel 1000 fős nemzetközi szerepvállalásunk fő prioritása a nyugat-balkáni hadszíntér. Emellett szintén jelentősnek mondható iraki, afganisztáni és észak-afrikai szerepvállalásunk, melyek elsődleges célja, a migrációs nyomás forrásának számító instabil régiók helyzetének javítása.

Bár a békefenntartói tevékenység kiemelt terület a Magyar Honvédségnél, a legfőbb feladatunk mégis az, hogy képesek legyünk saját országunkat megvédeni. Ezért a saját képességek fejlesztése az elsődleges cél”- fogalmazott a Vezérkar főnök. Hangsúlyozta az ország védelmi képességei fenntartásának és folyamatos fejlesztésének fontosságát különös tekintettel a megváltozott biztonsági környezetre. Felhívta a figyelmet a Magyar Honvédség személyi állományának fontos szerepére és eddigi eredményeire az illegális nemzetközi migráció megállításában és kezelésében. Elmondta, hogy több ezer katona vett, illetve vesz részt hazánk határainak védelmében.

Emlékeztetett arra, hogy Simicskó István Magyarország honvédelmi minisztere meghirdette a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot, amelynek kapcsán elmondta: az elmúlt huszonöt év legnagyobb modernizációja vette kezdetét. A honvédelmi fejlesztési tervek között szerepel többek között az önkéntes tartalékos rendszer újraszervezése. A területi elven szerveződő önkéntes tartalékos rendszeren belül Magyarország 197 járásában felállításra kerülne egy-egy alegység, amelynek tagjai önként vállalják a tartalékos szolgálatot, az ehhez szükséges szaktudást pedig a hivatásos állomány tagjaitól kapnák meg különböző felkészítések keretein belül.

Ennek kapcsán esett szó a toborzókampányok eddigi eredményeiről, a Honvédelmi Sportszövetség elindításának céljairól és eddigi tapasztalatairól. A Honvéd Vezérek főnöke hangsúlyozta, hogy az egyik kiemelt cél a honvédelmi nevelés megerősítése, s annak részeként sor kerül majd egyfajta kadétrendszer kialakítására is. Előadásában hangsúlyozta: az elmúlt huszonöt év legnagyobb haderő-fejlesztési programja veszi kezdetét. Szerinte a Magyar Honvédségben egyaránt szükség van a könnyű-, közepes- és nehéz képességek fejlesztésére. „Ehhez kellenek repülőgépek, helikopterek és harckocsik is”- fogalmazott Dr. Benkő Tibor vezérezredes. A tábornok előadásában kitért a haderő-fejlesztési tervek ismertetése kapcsán a korábban, 2002-2010 között kritikus szint alá csökkentett fegyvernemi képességek visszaállításának szükségességére. Ennek részeként korszerűsíteni kell a katonák egyéni harcászati felszerelését, erősíteni kell a légierőt, de szükség van a páncéltörő, légvédelmi rakéta, radar; tábori tüzér, tűztámogató; harckocsizó; műszaki és hídépítő képességek modernizálására is. Elmondta, hogy a meglévő repülő eszközök egy részének felújítása már megtörtént, később pedig újak beszerzésére is lesz lehetőség a tervek szerint. Elhangzott, hogy a kormány szeretné fejleszteni a magyar hadiipart, melynek első lépcsőjében kézifegyverek gyártását szeretné hazai környezetben megoldani.

A Honvéd Vezérkar főnök külön utalt a korábban elkezdett illetményfejlesztés eredeti ütemezés szerinti folytatására, valamint a hivatásos és szerződéses katonák életpálya-modelljének következetes alkalmazására. Elmondta, hogy idén januártól él egy új egészségmegőrző és biztosítási rendszer a honvédségen belül, amely gondoskodik mindazokról, akik elveszítik alkalmasságukat a katonai szolgálat ellátására.

A vezérezredes a stratégiai gondolkodásmód fontosságára hívta fel a figyelmet, ugyanis szerinte mindig előre kell nézni, és a jövőt kell szem előtt tartani. Ezért is fontos az életen át tartó tanulás, ugyanakkor a karrier nem mindig csak a magasabb beosztás és rendfokozat elérését jelenti, hiszen a saját szakterületen is lehet előre haladni. Külön is felhívta a jelenlévő katonai vezetők figyelmét a parancsnokok felelősségére, valamint arra, hogy mindig a katonának kell a gondolkodás középpontjában állnia.

Korszerű, modern, jól felszerelt honvédségre van szükség”- fogalmazott a Vezérkar főnök, aki szerint nagy lehetőséget ad számukra a honvédelmi kiadások fokozatos növekedése.

Szöveg: Kiss Zoltán László – Szöőr Ádám

Fotók: Krasznai-Nehrebeczky Mária – Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: előadás, 2017

MAGLITE Többnemzeti Összhaderőnemi Logisztikai Kiképzés

    • Maglite 2017 - 1
    • Maglite 2017 - 2
    • Maglite 2017 - 3
    • Maglite 2017 - 4
    • Maglite 2017 - 5
    • Maglite 2017 - 6
    • Maglite 2017 - 7
    • Maglite 2017 - 8
    • Maglite 2017 - 9
    • Maglite 2017 - 10
    • Maglite 2017 - 11
    • Maglite 2017 - 12
  • Előző
  • Következő

A MAGLITE Többnemzeti Összhaderőnemi Logisztikai Kiképzés magyarországi szakaszát az NKE HHK katonai műveleti logisztikai szak hallgatói 2017. május 22 és május 27 között a brit Védelmi Logisztikai Iskola és a cseh Brnoi Védelmi Egyetem kijelölt állományával közösen hajtották végre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campusán. Az évente két alkalommal végrehajtott kiképzési programsorozatot az érintett szervezetek, illetve jogelődjei 1996 óta folyamatosan szervezik.

A MAGLITE Többnemzeti Összhaderőnemi Logisztikai Kiképzés szervesen illeszkedik az NKE HHK katonai műveleti mesterképzési jogszabályokban meghatározott Képzési Követelményéhez, valamint az NKE Szenátusa által elfogadott minta tantervhez. A gyakorlat egy Afrika területén található fiktív állam területén végrehajtandó humanitárius segítségnyújtási és katasztrófa-elhárítási művelet forgatókönyvén alapult. A helyzetbeállítás olyan műveleti környezetet szimulált, amellyel a résztvevők valós körülmények között is szembesülhetnek. A brit, cseh és magyar tisztek a tervezési feladatot kettő, többnemzeti munkacsoportban oldották meg.

A többnemzeti munkacsoportok május 25-én nyilvános jelentés keretében ismertették a gyakorlat vezetőségével a hadművelet logisztikai elgondolását, cselekvési változataikat és azok értékelését. A nyilvános jelentésen jelen volt
Dr. Pohl Árpád ezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja és John Atkins ezredes, a Védelmi Logisztikai Iskola parancsnoka, aki a Logisztikai Műveleti Főnök szerepkörében fogadta a munkacsoportok jelentéseit. A kiképzési program zárásaként dr. Pohl Árpád ezredes megköszönte az elvégzett magas színvonalú szakmai munkát, és emléktárgyat adott át brit kollégájának.




Bodoróczki János alezredes

Cimkék: főoldali hír, 2017

IX. Rendvédelmi Sárkányhajó Magyar Kupa

    • Sárkányhajó - 1
    • Sárkányhajó - 3
    • Sárkányhajó - 4
    • Sárkányhajó - 2
    • Sárkányhajó - 6
    • Sárkányhajó - 5
  • Előző
  • Következő

   Az ország különböző pontján szolgálatot teljesítő rendvédelmis csapatok izgatott versenyzői gyülekeztek május 26-án reggel a KSI vízitelepén, a Népszigeten. Abból a célból érkeztek, hogy összemérjék kitartásukat, gyorsaságukat, pontosságukat egy hazánkban is egyre népszerűbb sportágban, a sárkányhajózásban. Ezen csapatok mezőnyében kaptunk helyet mi is, akik a NKE HHK-t és a Ludovika Zászlóaljat képviselve, immáron 5. alkalommal rajthoz állva ezen az egyedülálló, kifejezetten rendvédelmi és társszerveknek meghirdetett versenyen. Büszkén képviseltük a Magyar Honvédség állományát, egyedüli katona csapatként.

    Lelkesen lapátolt egy hajóban a hivatásos állományú katona és honvédtisztjelölt. A közös munka, erőfeszítés meghozta gyümölcsét, hiszen az előfutamokat remek idővel nyerve, pazar versenyzéssel jutottunk be az „A” döntőbe. Itt a legjobbakkal mérkőzhettünk és szoros versenyben ugyan leszorultunk a dobogóról, de a 4. helynek is nagyon örültünk!

    Köszönjük a Honvéd Zrínyi Sportegyesület támogatását, erre az alkalomra készült egységes pólóval és a nevezési díj befizetésével támogatta részvételünket e rangos versenyen.

Detre Zoltán alezredes

Cimkék: főoldali hír, 2017

A hadviselés generációi

    • fokep
    •  dsc9908 2
    •  dsc9924 2
    •  dsc9939 2
    •  dsc9963 2
    •  dsc9992 2
  • Előző
  • Következő

„Egyszerre több generációs hadviselés jellemzi korunkat, amelynek során egyre inkább előtérbe kerülnek a nem állami hadviselő felek”- hangzott el a Magyar Hadtudományi Társaság tudományos konferenciáján, az NKE Hungária körúti campusán. A rendezvényen szó volt a Magyar Honvédség fejlesztéseiről is.

A rendezvényt megnyitó köszöntőjében Tömböl László ny. vezérezredes elmondta, hogy a harc jelen van minden élő társadalom életében, és ahogy fejlődik a gazdaság, valamint a tudományos élet, más és más formát ölt. A Magyar Hadtudományi Társaság elnöke szerint egy ország haderejének a változó körülményekhez feltétlenül alkalmazkodnia kell, különben el fog veszni. „Nem elég csupán a modern felszerelés és a fegyverek, meg kell érteni a kor szavát és az új kihívásokat”- fogalmazott a tábornok.

A Magyar Honvédség előtt álló kihívásokról beszélt előadásában Dr. Orosz Zoltán altábornagy. A Honvéd Vezérkar főnök-helyettese elmondta, hogy a második világháborút követően egyre ritkábbá váltak a nemzetek közötti háborúk, helyüket többségében felváltották a nemzetállamok határain belül zajló fegyveres konfliktusok, mint például a felkelések vagy polgárháborúk. Ezzel párhuzamosan megjelentek a hadszíntéren a nem állami hadviselő felek. „Ennek a jelenségnek a magyarázatára született meg a 80-as években az Egyesült Államokban a hadviselés generációinak elmélete: a hadviselés fejlődése egy evolúciós folyamat, amely különböző generációkra különíthető el”- fogalmazott a tábornok.

A vesztfáliai békétől 1850-ig tartó első generációs hadviselés a harcoló embertömegek kora, amelyet követően egyre fontosabb szerepet kaptak a konfliktusokban a különböző fegyverek.  A manőverháborúk időszakáról 1918-tól beszélhetünk, majd ezután következett a negyedik generációs, az úgynevezett aszimmetrikus hadviselés korszaka. Itt az egyik hadviselő fél egy állam, a másik egy nem állami szereplő. „Mára eljutottunk odáig, hogy a nem állami hadviselő a reguláris erőkkel gyakran egyenrangú, sőt sokszor sikeresebb hadviselő fél a katonai konfliktusokban”- fogalmazott Orosz Zoltán. Az altábornagy szerint a megváltozott körülmények miatt elengedhetetlenné vált, hogy a Magyar Honvédség is reagáljon a megváltozott kihívásokra. A megújulás szervezeti, jogi és haditechnikai változásokat egyaránt jelentett. Ilyen volt például az MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság tavaly nyári megalakulása. Ennek a szervezetnek a parancsnoksága alá került később a többi között a Béketámogató és Kiképző Központ, a Bakony Harckiképző Központ, az Altiszti Akadémia és a Ludovika Zászlóalj is. Orosz Zoltán szerint a megváltozott biztonsági környezet megköveteli a fegyveres erők átformálását, de strukturális és gondolkodásbeli átalakulásra is szükség van. Jelenleg is alakulóban van egy önkéntes, területvédelmi elvű tartalékos rendszer felállítása, amelynek részeként a tervek szerint minden járásban egy-egy századot hoznak majd létre. A katonai toborzás már el is indult. „Ez a rendszer alapvető szerepet fog játszani abban, hogy a honvédelem ügye ismét nemzeti, össztársadalmi ügy legyen”- fogalmazott az altábornagy.

Orosz Zoltán előadásában beszélt a Magyar Honvédség fejlesztéseiről is. Így szó volt a 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Ezred felállításáról, valamint a tavaly márciusban alakult Katonai Rendészeti Központ feladatairól. „A haderő-fejlesztési tervekben első helyen a katona felszerelésének javítása áll, de a többi között kiemelt fontosságú a légierő fejlesztése, a vezetési és irányítási rend korszerűsítése is. Emellett a kor kihívásainak megfelelően elkezdődött egy korszerű kibervédelmi központ létrehozása is” - tette hozzá a tábornok. Elmondta, hogy folyamatosan korszerűsítik az elavult repülőgépeket és helikoptereket, valamint új eszközök beszerzése is napirenden van a Zrínyi 2026 haderőreform részeként. Elhangzott az is, hogy jövőre az NKE veszi át a repülő- és helikopter pilóta utánpótlás biztosításához szükséges hazai kiképzési feladatokat.

„Ma már egyszerre több generációs hadviselésről beszélhetünk, és a katonai erő műveleti képessége nem csökkent, hanem inkább erősödött az elmúlt évtizedekben”- ezt már Prof. Dr. Szendy István ezredes mondta. Az NKE HHK Hadászati és Hadelméleti Tanszék tanszékvezetője szerint a hadviselés egy társadalmi létforma, amely hatással van a társadalmi közösségek fenntartható fejlődésére. Elhangzott, hogy a hadviselés és a hadtudomány elválaszthatatlanok egymástól, hiszen utóbbi az, ami a hadelméleten keresztül biztosítja, hogy a hadviselés a társadalom számára hasznosítható, megélhető garanciarendszerré váljon. A tanszékvezető szerint tudományos megközelítésben a hadviselés a hadban álló felek fegyveres erejének háborús katonai-műveleti alkalmazása a hadművészet elméletének és gyakorlatának elve szerint. Szendy István elmondta, hogy vannak állandó, klasszikus és folyamatosan változó, funkcionális katonai képességek. Az előadó szólt a hagyományos (reguláris, irreguláris), a nem hagyományos (korlátozott és általános) és a nukleáris (korlátozott és totális) hadviselési formákról is.

A rendezvényen szó volt még a többi között a Magyar Honvédség és a NATO műveleti vezetési rendszereinek kapcsolódási lehetőségeiről, a Magyar Honvédség hadműveleti követelményeinek meghatározásáról, a határvadászok toborzásáról és képzéséről, valamint a hibridhadviselésről is.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Czetz János emlékkonferencia

    • fokep
    •  dsc9528 2
    •  dsc9536 2
    •  dsc9541 2
    •  dsc9543 2
    •  dsc9556 2
    •  dsc9593 2
    •  dsc9611 2
  • Előző
  • Következő

„Szegény legény elindult a faluból és meghódította a világot” – mutatták be Czetz Jánost a gidófalvi hagyományőrzők a honvédtábornok születésének 195. évfordulója alkalmából tartott emlékkonferencián, amely a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Műveleti Támogató Tanszéke, a Magyar Hadtudományi Társaság Geoinformációs Szakosztálya, valamint a Fővárosi Örmény Önkormányzat közös szervezésében valósult meg.

Czetz János volt a 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik legfiatalabb tábornoka, Bem József altábornagy táborkari főnöke, kitűnő stratéga, Argentína déli határvidékének feltérképezője és védelmének szervezője, a Buenos Aires-i Katonai Akadémia első igazgatója.  A konferencia során különböző szempontokból ismertették az előadók a szabadságharc után emigráló, majd kalandos úton Dél-Amerikában letelepedett, magyar-székely-örmény származású honvédtábornok életútját, hazai és külhoni értékteremtő tevékenységét.

„A mai konferencia egy olyan honfitársunkat állít emléket, akinek életét áthatotta a magyarság iránti szeretet, mégis a Föld másik oldalán élt és halt meg. Magyarországon mi megőriztük az emlékét és ezúton tisztelgünk az eredményei előtt” – mondta megnyitóbeszédjében Dr. Nagy Péter alezredes, a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálat főmérnöke. Kifejtette, hogy a honvédtábornok kitűnő katonai szakember, szervező és térképész, akinek élét nem törték meg a történelem viharai, mindig képes volt az újrakezdésre. „Argentína szabadságát számos külföldi vándor háborús közreműködése szilárdította meg, ilyen volt Czetz ezredes is” – emelte ki Őexcellenciája Maximiliano Gabriel Gregorio-Cernadas, az Argentin Köztársaság nagykövete. Rávilágított, hogy Argentínát a „bevándorlók országának” is szokták nevezni, hiszen sok külföldi munkásságából építkezett. „Köztük voltak szép számmal azok a magyarok is, akik a szabadság és a kreatív munka országát kívánták felépíteni” – mondta. A konferenciára a latin-amerikai országból is üzentek, a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége Argentínai „Czetz János” Főcsoportja tizenháromezer kilométerről üdvözölte az előadáson résztvevőket: “Czetz János, ahogy Magyarországon sikeresen tevékenykedett és harcolt élete fiatal éveiben, úgy felragyogott Argentínában érett korában. Élete mérföldköveket tett le az argentin katonai intézményekben.”

A konferencia során az előadók részletesen bemutatták a honvédtábornok hazai és külhoni életútjának, katonai pályájának különböző szemelvényeit. Az örmény diaszpóra magyarországi és erdélyi jelenlétéről, kultúrájáról és Czetz János emlékének őrzéséről Esztergály Zsófia Zita és Dr. Issekutz Sarolta tartott előadást, amit Bereczkiné Máté Judit, a Czetz család leszármazottja egészített ki személyes élményeivel. Az erdélyi katonai hagyományokat a honvédtábornok szülőfalujából származó, gidófalvi hagyományőrzők mutatták be. Czetz János katonai karrierjének kezdetét és a kor császári-királyi hadseregének szervezetét Prof. Dr. Csikány Tamás ezredes, a HHK egyetemi tanára ismertette. Czetz nem csak hadtudományok művelője volt, a honvédtiszti tevékenysége mellett előszeretettel foglalkozott földrajztudománnyal, térképészettel és nyelvműveléssel. A Magyar Hadnyelvtan elkészítésének folyamatát, Prof. Dr. Balázs Géza az ELTE BTK egyetemi tanára mutatta be. Dr. Kedves Gyula ezredes, az Országgyűlési Múzeum vezetője előadásában kifejtette, hogy Czetz János meghatározó szerepet töltött be az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során, az erdélyi hadjárat és haderőszervezés egyik kulcsfigurája volt. A szabadságharc bukásával a honvédtábornok, mint sok más katonatiszt a korban, emigrációba kényszerült. Czetz János számos országban megfordult: az európai tevékenységét Dr. Csorba László, a Nemzeti Múzeum volt főigazgatója, az argentin katonai pályafutását pedig Siposné Prof. Dr. Kecskeméthy Klára ezredes, a HHK egyetemi tanára ismertette. Végül a kor Latin-Amerikáját, az emigrált magyarok életét Asqui Jorge Kristóf doktorandusz foglalta össze.  Ha áttekintjük Czetz János életét megállapíthatjuk, hogy a honvédtábornok méltán kelthet elismerést és tiszteletet az utókorban, hiszen ő a kiapadhatatlan tenni akarás és az eltántoríthatatlan újrakezdés egyik 19. századi nagy magyar alakja.

Az emlékkonferencia alkalmával a Magyar Hadtudományi Társaság kihirdette „A hadtudomány ifjú tudósa” című verseny nyerteseit. A pályázat célja a honvédelem és a hadtudomány népszerűsítésére volt a 11-12. osztályos fiatalok körében. A pályamunkát beadó diákok olyan települések nebulói, amelyek régi katonavárosok és helyőrségek voltak, ahol a Magyar Honvédség alakulatai szerves részét képezik a közösség mindennapi életének, aktívan részt vesznek a hagyományok ápolásában.


A Hadtudomány Ifjú Tudósa pályázat I. helyezettjei: Kuris Gergely; Maráczi Máté; Molnár Krisztina

·        A pályamunka címe: „A katonai alapismeretek oktatása, ahogy én látom”

·        Felkészítő iskola: Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium, Eger

·        Felkészítő tanár: Tóth György

A Hadtudomány Ifjú Tudósa pályázat II. helyezettje: Pocsai Péter

·        A pályamunka címe: „Történelmi hagyományok szerepe és fontossága a XXI. században”

·        Felkészítő iskola: Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium, Debrecen

·        Felkészítő tanár: Szarka Levente

A Hadtudomány Ifjú Tudósa pályázat III. helyezettje: Rosta Edina

·        A pályamunka címe: „A hadviselés etikája”

·        Felkészítő iskola: Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium, Szombathely

·        Felkészítő tanár: Kiss Márton

A Hadtudomány Ifjú Tudósa pályázat különdíjasa: Nagy Gábor

·        A pályamunka címe: „Történelmi hagyományok szerepe és fontossága a XXI. században - Én is jártam Isonzónál”

·        Felkészítő iskola: Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum Puskás Tivadar Fém-és Villamosipari Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma

·        Felkészítő tanár: Bodó Judit

A helyezések mellett könyvjutalomban részesültek:

·        Szabó Valentin - Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium

·        Horváth Zsolt - Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium

·        Csordás Barnabás - Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum Puskás Tivadar Fém-és Villamosipari Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma

·        Agg Ákos, - Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum Puskás Tivadar Fém-és Villamosipari Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Déness

Megosztás a Facebook-on


A magyar hősökre emlékeztek

    • fokep
    •  dsc9464 2
    •  dsc9475 2
    •  dsc9482 2
    •  dsc9503 2
    •  dsc9505 2
    •  dsc9514 2
    •  dsc9518 2
  • Előző
  • Következő

A Magyar Hősök Emlékünnepe alkalmából Dr. Pohl Árpád ezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja, Takács Attila dandártábornok, az MH Hadkiegészítő Felkészítő és Kiképző Parancsnokság parancsnoka, valamint Sári Szabolcs alezredes, az MH Ludovika Zászlóalj megbízott parancsnoka koszorúzott a Békefenntartók Emlékművénél az NKE Hungária körúti campusán, így adózva mindazok emléke előtt, akik életüket adták a hazáért.

IV. Károly magyar király (1916-1918) kezdeményezésére 1917 tavaszán az országgyűlés fogadta el az akkor dúló világháborúban a hazáért küzdő hősök emlékének megörökítéséről szóló 1917. évi VIII. törvénycikket, mely kimondta: „Minden község (város) anyagi erejének megfelelő, méltó emléken örökítse meg mindazoknak nevét, akik lakói közül a most dúló háborúban a hazáért életüket áldozták fel.” A Nagy Háború nem csak a harctéren hagyott maradandó nyomot, hanem odahaza a falvakban és városokban is. A háború áldozatainak emlékére fájdalommal vegyes büszkeséggel állított emlékművet a hálás utókor. 1924-ben újabb törvénnyel erősítették meg a hősök iránti tiszteletet. A XIV. törvénycikk kimondta:

1. § A magyar nemzet mélységes szeretettel, magasztaló elismeréssel és hálával emlékezik meg azokról a hős fiairól, akik az 1914/1918. évi világháború alatt a hazáért vívott súlyos küzdelmekben a magyar nemzetnek dicsőséget és hírnevet szerezve életüket feláldozták. A nemzet soha el nem múló hálája és elismerése jeléül, az élő és jövő nemzedékek örök okulására és hősi halottaink dicsőségére minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját nemzeti ünneppé avatja. Ezt az ünnepnapot – mint a "Hősök emlékünnepét" – a magyar nemzet mindenkor a hősi halottak emlékének szenteli.”

A megemlékezések 1925-től váltak rendszeressé: országszerte egyházi szertartásokkal, koszorúzásokkal emlékeztek meg, amelyeken kötelezően részt vettek a honvédség és a rendvédelmi testületek képviselői, a bajtársi egyesületek és a fiatalok szervezetei. A második világháború után, a kommunizmus éveiben ezt az ünnepet tilalommal sújtották, eszmei üzenetét eltörlendőnek ítélték. Egészen a rendszerváltás utánig kellett várni, amíg megszületett a 2001. évi LXIII. törvény, amely a hősök dicsőségére minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját ismét a Hősök Emlékünnepévé nyilvánította.

Az idei hősök napi megemlékezés alapjául egy két háború közötti előadást választottam, melynek eszmei mondanivalója napjaink magyar katonáinak is példaként állíthatók. Az előadó vitéz Szombathelyi Ferenc vezérezredes, a Ludovika Akadémia 1936-38 közötti parancsnoka, majd a M. kir. Honvéd Vezérkar Főnöke 1941-44 között, aki lövésztisztként kezdte pályafutását az első világháborúban, s ezen benyomásairól, magáról a háborúról, a harcról, a katonai hivatásról tartott előadást az 1930/31-es tanévben. Ebből idézek:

Alig lehet a háborúnál valami nagyobb dolgot elképzelni. – Talán csak a béke nagyobb nála. – De a béke nagyságát is csak a háborúban ismerjük fel teljes egészében. A háború az, amely a béke nagy jelentőségét különösen kidomborítja, és azt különösen kívánatossá teszi. – Viszont a háborút is teljes jelentőségében csakis a békében, illetve a békével összevetve ismerhetjük fel. A béke és háború tehát szorosan összetartozó fogalmak. – Mint fény és árnyék, ugyanazon élet két arculata. Az egyik értelme a másikban rejlik.

A háború értelme a jobb békéért való küzdelemben rejlik, amely nélkül oktalan pusztítás lenne. A háború valódi célja tehát a béke, a valódi béke. A békének ugyan nem célja a háború, de mindig készen kell lennie a háborúra, hogy célját elérje, vagyis önmagát fenntarthassa. – A háború tehát nem cél, hanem eszköz a béke kezében. – És ebben ismerjük meg az első féket, mely megakadályozza azt, hogy a háború öncélú pusztítássá váljék. […]

Én személyes benyomásaim és tanulmányaim alapján azon meggyőződésre jutottam, hogy a háború keletkezésében, sőt annak egész lefolyásában is megváltoztathatatlan törvényszerűség nyilvánul meg. […] Akinek a háborúban alkalma volt egy-egy nagy csata menetét figyelemmel kísérni, az csak nehezen tudta magát azon impresszió alól kivonni, hogy ezt a nagy színjátékot nem emberek rendezték. Az emberek csak eljátsszák a véres és szenvedésteli szerepüket, de a dráma szerzője valaki más, valami bámulatos nagy erő, amely az embert törvénye alá kényszeríti. Ez volt az impresszióm 1914 augusztusában, amidőn Kelet-Galícia harcmezőin az első nagy csatát, mint fiatal tiszt végignéztem. […] Az orosz tüzérség gránátjaiból nekünk is kijutott, de ez nem tudta figyelmemet a csata nagy menetéről elterelni. Az orosz tüzérség jellegzetes kaszáló tüzelésére rögtön ráismertem, és nyugodtan nevén neveztem. A harchelyzeteket is helyesen ismertem fel, és mint a dolgok természetes rendjét vettem tudomásul az orosz gyalogság jellegzetes előnyomulását, mintha mindig azt láttam volna. Minden olyan volt, mint azt a béke tanulmányaim alapján elképzeltem, és néha megálmodtam. […] És mégis milyen más volt minden. – Maga a mező, a hegy, a völgy, a községek, ahol a csata dúlt, mintha nem olyanok lettek volna, mint rendesen. – Az egész történés a történés színterével együtt más dimenzióba került. Mintha az ember lelkében elfordult volna valami, és így a dolgokat egészen másként látta. Valami szokatlan hatalmas erő behatása alatt keletkezett a lélek elfordulása, amelyet a lélek háborús állapotának nevezhetnék, és amelyen mindnyájan átesünk, amidőn a harctér felé közeledünk.

Ezen első nagy csata után persze még sok csatában vettem részt, amelyekben más beosztás és helyzet folytán más impressziók kötöttek le, de az első impresszió, amelyet friss lélekkel és még akkor szereztem, amidőn a háború még inkább élmény volt, mint mesterség, soha sem szűnt meg bennem uralkodni. Ez él bennem még változatlan erővel most is, sőt az az érzés, hogy a háború megváltozhatatlan erők törvényszerűsége alatt áll, azóta, hogy a háborúval, illetve a háborús eseményekkel elméletileg is behatóbban foglalkoztam, csak erősödött bennem. [… ]

A háború nem a diplomatáké, sem a hadvezéreké, hanem a népeké és nemzeteké, amely által megméretnek és jaj annak, aki könnyűnek találtatik!

Míg a közösség a háborúban ezer és ezer életet tesz az élet ezerszeres nyereségével szemben kockára, addig az egyén csak egy életet dobhat bele a harc vad forgatagába, a saját életét, amely neki mindene, a legdrágább kincse, amelyet minden pillanatban elveszíthet. Éppen ezért a csodálat és bámulat érzései ragadnak meg minket akkor, amidőn a harcosokat figyeljük, kik veszteséggel mit sem törődve nyomulnak előre az ellenség tüzében, vagy abban rendületlenül kitartanak. Csodáljuk bennük az embert, amelyről éppen itt, amidőn a pusztítás vad, mondhatnám állati indulatai hajtják előre, derül ki az, hogy mégis több, magasabb rendű mint az állat. – Valami olyasmit csinál, ami az állati élet szempontjából nézve érthetetlen és megmagyarázhatatlan volna. Odadobja és feláldozza az életét valamiért, ami semmiféle személyes haszonnal, vagy előnnyel nem kecsegteti. – Küzd egy ellenféllel, aki neki személy szerint nem is ellensége. – A halálfélelmet leküzdve, vagy azzal dacolva végzi el mindazt. – Az ember itt teljesen kilép az állati élet keretéből, azt magában leküzdve és azon túlemelkedve szinte önmagát múlja felül. – Lehetetlen akkor, amidőn az ember egy nagy csatát lát, azon felismerés elől elzárkózni, hogy van még az életnél is valami nagyobb és hatalmasabb erő, ami az embert a tudat alatt áthatja, ami soha el nem múló, ami az embert állandóan vonzza. Ez az erő a hősi kultusz alapja. […]

Nagy dolog az, ha van valamije az embernek, amiért érdemes élni, de még nagyobb dolog annál az, ha olyan célja van, amiért érdemes meghalni.

Az önfeláldozó képesség az emberiség legnagyobb kincse.

Hajtsunk hát fejet a mai napon mi is a magyar történelem számos katonahőse előtt, akik a legdrágábbat, életüket áldozták fel a hazáért. Ápoljuk kegyelettel emléküket!


Szöveg: Dr. Kaló József egyetemi docens

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Honvédelem napi megemlékezések

    • fokep
    •  dsc8022 2
    •  dsc8017 2
    •  dsc8011 2
    •  dsc7967 2
    •  dsc7949 2
    •  dsc7930 2
    •  dsc7894 2
    •  dsc7873 2
    •  dsc7853 2
    •  dsc8038 2
    •  dsc8058 2
    •  dsc8063 2
    •  dsc8085 2
    •  dsc8101 2
    •  dsc8107 2
    •  dsc8111 2
    •  dsc8117 2
    •  dsc8121 2
    •  dsc8126 2
    •  dsc8130 2
    •  dsc8134 2
    •  dsc8138 2
    •  dsc8142 2
    •  dsc8146 2
    •  dsc8150 2
    •  dsc8154 2
    •  dsc8162 2
    •  dsc8169 2
  • Előző
  • Következő

A Gesztenyés kertben található 1848-as Hősi Emlékműnél tartott koszorúzási ünnepséget a Honvédelem Napja alkalmából a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK). A délutáni ünnepi állománygyűlésén pedig elismerések átadására is sor került.

A magyar honvédsereg három hetes ostrom után, 1849. május 21-én foglalta vissza Buda várát. Ennek emlékére 1992-től ezen a napon ünnepeljük a Magyar Honvédelem Napját. A Gesztenyés kertben található síremlék 1877 óta hirdeti a budavári ostrom alatt elesett honvédkatonák önfeláldozó hősiességét. Az emlékműnél rendezett ünnepségen Dr. Kaló József, a HHK egyetemi docense kiemelte, hogy Buda elfoglalása egyike volt a szabadságharc legrövidebb és legsikeresebb ostromműveleteinek. „A 17 napig tartó csatában a magyar honvédség komoly, mintegy ötezer fős veszteséget okozott az ellenségnek és több mint 200 ágyú, valamint több ezer puska jutott a mieink kezére”- mondta Kaló József, aki szerint ez volt a szabadságharc egyik legnagyobb győzelme, amellyel lezárult a dicsőséges tavaszi hadjárat. A docens elmondta, hogy nem véletlenül ez a nap a Magyar Honvédelem napja, hiszen 1541 óta először foglalta vissza önerőből a magyar haderő az ország fővárosát. „Tisztelegjünk a mai napon ezen csodás győzelmet kivívó hősök és mindazok emléke előtt, akik a haza védelmében áldozták életüket”- fogalmazott Kaló József.

Az ünnepi megemlékezés után a Honvédelmi Minisztérium, a Honvéd Vezérkar és a Magyar Honvédség Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság nevében Takács Tamás, Dr. Papp Ferenc és Dr. Martin Attila ezredesek helyezték el az emlékezés virágait az emlékműnél. Az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár nevében Baráth Ernő ezredes, parancsnok, míg a Hegyvidéki Önkormányzat képviseletében Praimajer Mária és Földvári Gergely koszorúzott. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem nevében Dr. Horváth József főtitkár és Dr. Szászi Gábor ezredes, a HHK dékánhelyettese helyezett el virágot a szobornál.

Ünnepi állománygyűlésen is megemlékezett a 168 évvel ezelőtt történtekről a HHK, az MH Ludovika Zászlóalj és az MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság. A rendezvényen Németh Balázs tanársegéd osztotta meg a szabadságharccal kapcsolatos gondolatait. Beszédben felidézte Görgey Artúr tábornok alakját, akinek élete végéig viselnie kellett az „áruló” bélyegét. „Görgey csak tűrt, tűrt és tűrt, és úgy halt meg, hogy nem került sor a rehabilitálására- fogalmazott Németh Balázs. Elhangzott, hogy Deák Ferenc szerint erre azért nem kerülhetett sor, mert meg kellett hagyni a magyarokat abban a hitben, hogy a szabadságharcot fegyveresen nem lehetett leverni, csak árulással. Ferenc Józseffel kapcsolatban elhangzott, hogy számára is példaértékű volt a magyarok hősies helytállása a budai vár ostromakor, még a hálószobájában is őrzött két, ezzel kapcsolatos festményt.

Az ünnepségen ismertették a honvédelmi miniszter által kitüntetettek névsorát. Simicskó István az oktatás, képzés kategóriában az „Év Katonája Kitüntető Címet” adományozta Dr. Varga Béla Lajos alezredesnek, a HHK Repülő Sárkány-hajtómű Tanszék egyetemi docensének. A honvédelmi miniszter a ténylegesen eltöltött évei elismeréséül a Tiszti Szolgálati Jel 20 év után járó II. fokozatát adományozta Dr. habil. Berek Tamás alezredesnek, a HHK Műveleti Támogató Tanszék vezetőjének és Vas Tímea őrnagynak, a HHK Repülésirányító és Repülő-hajózó Tanszék tanársegédjének. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésével kapcsolatos tevékenysége során tanúsított kiemelkedő helytállása elismeréséül a Migrációs Válsághelyzet Kezeléséért Szolgálati Jelet kapta Dr. Ujházy László alezredes, a HHK Katonai Vezetéstudományi és Közismereti Tanszék vezetője.

Az ünnepségen kiemelkedő színvonalú tudományos kutatói, oktatói és doktori témavezetői munkájáért Hadtudományi Emlékplakettet vehetett át Prof. Dr. Kovács László ezredes, a HHK Elektronikai Hadviselés Tanszék egyetemi tanára, valamint oktatói és rendszerbiztonsági felügyelői feladatainak színvonalas ellátásáért Megyeri Lajos Zoltán alezredes, a HHK Híradó Tanszék tanársegédje. Az Altiszti-Legénységi Szolgálati Jel 20 év után járó II. fokozatát Csábiné Bozány Magdolna zászlós, a Ludovika Zászlóalj állományának tagja vehette át.

A Honvédelem Napja alkalmából dicséretben részesült Gyürki-Kiss Endre őrnagy, Holló Krisztián őrnagy, Kiss Balázs főhadnagy, Koczka Réka közalkalmazott, Imre Gábor alezredes, Nagymihály Zsolt alezredes, Bártfai László őrnagy és Berki Zoltán főhadnagy.

Az állománygyűlésen közreműködött a nemzetközileg is elismert Honvéd Férfikar, amely Európa szinte egyetlen hivatásos férfikórusa.

Szöveg: Szöőr ádám

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


Lebstück Mária: az első női főhadnagy

    • fokep
    •  dsc7718 2 2
    •  dsc7724 2 2
    •  dsc7734 2 2
    •  dsc7738 2 2
    •  dsc7757 2 2
    •  dsc7770 2 2
    •  dsc7792 2 2
  • Előző
  • Következő

A Megyeri úti temetőben tartott megemlékezést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar. A honvédelem napja alkalmából tartott ünnepségen Lebstück Mária, az első női főhadnagy síremlékénél helyezett el koszorút Mészáros Judit alezredes asszony, valamint Pothnár Ágnes másodéves honvédtisztjelölt a kar és a hölgyállomány nevében.

A megemlékezés során Dr. Kaló József százados, a HHK egyetemi docense ismertette a főhadnagyasszony nem mindennapi katonai- és életútját.

Lebstück Mária 1830-ban Zágrábban született, apja jómódú horvát kereskedő volt, nagybátyja, báró Simonich Boldizsár császári ezredes. Mária anyagi ágon rokonságban állt Jellasics horvát bánnal, császári táborszernaggyal. A kis Mária számára családja a legjobb nevelést akarta biztosítani, így 13 éves korától Bécsben élő ezredes nagybátyjánál nevelkedett, iskoláit is ott végezte. A nagybácsi életvitele nagy hatással volt a lányra, így nem csoda, hogy a bécsi forradalom kitörésekor – 18 éves volt ekkor – férfiszerepet kívánt vállalni: harcolni akart a forradalom oldalán. Ékszereit eladva férfiruhát vásárolt, levágatta a haját, és Lebstück Károly néven csatlakozott a nemzetőrséghez. Néhány nappal később belépett a német halálfejes légióba, majd az egyetemi légióhoz csatlakozott. Az októberi forradalom leverése után női ruhában menekült el a császárvárosból Magyarországra, ahol ugyancsak a német légióhoz került, majd miután ennek tagjai a tétényi ütközetben gyáván viselkedtek, a tiroli vadászokhoz csatlakozott.

Mária tehát egy olyan szabadságharc katonája lett, egy olyan ország függetlenségéért harcolt, amelynek nyelvét nem értette (horvátul, németül és franciául beszélt), amelyhez valódi kapcsolatok nem fűzték. Visszaemlékezése alapján inkább a kalandvágy, a „férfiúi virtus” megmutatása vezette. Mária számos ütközetben és csatában vett részt, számos alkalommal megsebesült, hősies helytállásáért sorozatosan előléptették. A kápolnai csata után maga kérte, hogy a huszárok közé léphessen. Buda visszafoglalásakor már főhadnagyi rendfokozatban harcolt.

Mária a szabadságharc utolsó szakaszában, augusztus 18-án esett fogságba, s az aradi várba került. Mint a lázadó sereg tisztjét elítélték, az ítélet Magyarországról való kiutasítás és Horvátországba internálás volt. Később visszatérhetett Magyarországra. Lebstück Mária 1880-ban halt meg Újpesten, ahol köztiszteletben álló személyiség volt, aki mindig honvéd egyenruhában jelent meg, női ruhát csak otthon viselt. A ház falán 1935. március 15-én emléktáblát helyeztek el, Újpesten utcanév őrzi emlékét. Síremléke az újpesti Megyeri úti temetőben található, amelyet közadakozásból emeltek. Huszka Jenő Mária főhadnagy c. operettjét az őt sorsa ihlette.

Szöveg: Szilágyi Dénes

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: megemlékezés, 2017

Ludovika Fesztivál a Ludovika téren

    • nke ludovika fesztival web 710 358 s

Idén először a Ludovika téren tartják meg az immáron 8. alkalommal megrendezendő Ludovika Fesztivált, amelynek ezúttal is a tisztavatást megelőző, úgynevezett Száznapos Ünnepség az egyik központi programja. A rendezvényre május 13-án kilátogatókat emellett olyan programok is várják, mint például intézkedéstaktikai és műszaki mentési bemutató, vagy rendőrségi és honvédségi gépjárművek bemutatása. A nagyközönség számára nyitott, egész napos, ingyenes rendezvényen számos családi- és gyermekprogram is várja az érdeklődőket.

A Ludovika Fesztivál múltja 1924-ig nyúlik vissza, amikor a 18. században megkezdett és 1919-ben megszakadt Száznapos Ünnepséget – amely az avatásig hátralévő időt jelöli – ismét megtartották a végzős akadémisták tiszteletére. A rendezvényen az MH Ludovika Zászlóalj kiváló tanulmányi eredményű, végzős honvédtisztjelöltjeinek adnak át elismeréseket, köztük a Schmittné Makray Katalin zászlóanya által alapított Szent László-díjat.

A VIII. Ludovika Fesztiválon a szervezők olyan látványos programokkal várják az érdeklődőket, mint például a katasztrófavédők magasból mentési bemutatója, a honvédség haditechnikai és a rendőrség intézkedéstaktikai bemutatója. Az érdeklődők tűzszerészrobotokat és különböző szimulátorokat is láthatnak, és kipróbálhatják ügyességüket a különböző akadálypályákon is.

A rendezvényen bemutatkoznak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kara és intézetei is, köztük a nemrégiben alakult Víztudományi kar is látványos programokkal várja a fesztivál résztvevőit. Manapság egyre többet hallunk a kiberbiztonság fontosságáról, az ezzel kapcsolatos legfrissebb ismereteket a közelmúltban megalakult Kiberbiztonsági Akadémia szakembereitől tudhatják meg a rendezvényen.

További információ:

http://uni-nke.hu/x/ludovika-fesztival-2017

Megosztás a Facebook-on


Hatan vehették át egyetemi tanári megbízólevelüket

    • fokep 161 680 454 s
    • dsc4336 2 680 454 s
    • dsc4346 2 680 454 s
    • dsc4357 2 680 454 s
    • dsc4366 2 680 454 s
    • dsc4374 2 680 454 s
    • dsc4380 2 680 454 s
    • dsc4390 2 680 454 s
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem hat új egyetemi tanára az intézmény szenátusának ülése előtt vehette át a köztársasági elnök által adományozott megbízó oklevelet az egyetem rektorától.

Áder János január 15-i hatállyal egyetemi tanárrá nevezte ki Dr. Ványa László ezredest, a HHK Katonai Üzemeltető Intézet intézetigazgatóját, Dr. Krajnc Zoltán alezredest, a HHK Katonai Vezetőképző Intézet, Összhaderőnemi Műveleti Tanszék tanszékvezetőjét, valamint Dr. Földi László alezredest, a HHK Katonai Vezetőképző Intézet, Műveleti Támogató Tanszék oktatóját. A köztársasági elnök március 20-i hatállyal egyetemi tanári oklevelet adományozott Dr. Fantoly Zsanettnek, az RTK Bűnügyi Tudományok Intézete büntetőeljárás jogi tanszék vezetőjének, Dr. Kóródi Gyula tűzoltó alezredesnek, üzemorvosnak, az NKE Katonai Műszaki Doktori Iskola témavezetőjének és Dr. Horváth Attila alkotmánybírónak, az ÁKK Állam és Jogtörténeti Intézet vezetőjének. 

„Minden egyetem számára büszkeség lehet, ha egyszerre hat egyetemi tanári megbízó oklevelet adhat át a rektor a kollégáinak. Egy ilyen fiatal és ambiciózus egyetem esetében, mint az NKE, külön öröm ezt megtenni”- hangsúlyozta beszédében Prof. Dr. Patyi András rektor.  


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Cimkék: főoldali hír, 2017

ENSZ békefenntartói ismereteket tanultak a katonai logisztikusok

    • ENSZ békefenntartói ismereteket tanultak a katonai logisztikusok - 1
    • ENSZ békefenntartói ismereteket tanultak a katonai logisztikusok - 2
    • ENSZ békefenntartói ismereteket tanultak a katonai logisztikusok - 3
    • ENSZ békefenntartói ismereteket tanultak a katonai logisztikusok - 4
    • ENSZ békefenntartói ismereteket tanultak a katonai logisztikusok - 5
    • ENSZ békefenntartói ismereteket tanultak a katonai logisztikusok - 6
    • ENSZ békefenntartói ismereteket tanultak a katonai logisztikusok - 7
  • Előző
  • Következő

Április 24-28. között a másodéves Katonai logisztika alapszakos honvéd tisztjelöltek békefenntartói kiképzésen vettek részt az MH Béketámogató Kiképző Központban. A tantervükben szereplő Békefenntartói ismeretek tantárgy keretében egy rövid betekintést nyerhettek az ENSZ fegyvertelen katonai megfigyelőinek feladataiba, életébe.

A Bolesza Róbert százados és részlege által kitűnően összerakott felkészítés során a honvéd tisztjelöltek megismerték a békeműveletek kialakulást és fejlődését, különböző generációit, az ENSZ műveletek szervezeti felépítését és jelentési rendszerét, a békefenntartás során alkalmazott alapvető eljárásokat és technikákat, a hírközlés nemzetközi szabályait, a megfigyelő pontok kialakítását és működtetését, a járőrtevékenység megszervezését, a civil-katonai kapcsolatok kialakításának és fenntartásának fontosságát, az alapvető tárgyalási és kivizsgálási technikákat. A megszerzett tudásukról a csütörtöki komplex gyakorlaton adhattak számot, ahol az ENSZ-járőrök tevékenységének megszervezése és végrehajtása során a várt feladatok leküzdése mellett meglepetésszerű események kezelése során is alkalmazniuk kellett a hét folyamán tanult ismereteket.

Ez a tantárgy és a hozzá tartozó képzés azért unikum, és azért nagyon hasznos a tisztjelöltek számára, mert egy teljesen új oldalát mutatja meg a katonai feladatoknak, amely a többitől erősen eltérő gondolkodásmódot kíván meg. Hiszen, ahogy a régi mondás tartja: „A békefenntartás nem katonai feladat, de csak katonák tudják végrehajtani!”

Cimkék: főoldali hír, 2017

Eredményesen zárult az idei OTDK

    • fokep
    •  dsc2530 2
    •  dsc2536 2
    •  dsc2553 2
    •  dsc2557 2
    •  dsc2597 2
    •  dsc2669 2
    •  dsc2675 2
    •  dsc2696 2
    •  dsc2714 2
    •  dsc2718 2
    •  dsc2825 2
    •  dsc2830 2
    •  dsc2891 2
    •  dsc3248 2
    •  dsc3249 2
    •  dsc3263 2
    •  dsc3272 2
  • Előző
  • Következő

19 felsőoktatási intézmény, 21 tagozat, 192 pályázó, 62 helyezés, 44 különdíj. Számokban ez volt az XXXIII. OTDK Had- és Rendészettudományi szekciójának ülése, amelyet idén a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara rendezett a Nemzeti Tehetség Program támogatásával. Mind a tagozati-, mind pedig a különdíjakban az NKE hallgatói vitték a prímet, de láthatóan más intézményekben is egyre eredményesebben foglalkoznak ezekkel a speciális tudományterületekkel. 

„Az ország első, egykori katonai akadémiájának épületében vagyunk, amely annak idején széles nemzeti közakadozásból jött létre és elsőként működött a hadi tudományok művelő intézményeként is” – mondta köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora beszédében kitért arra, hogy az akadémiát létrehozó törvényben szerepel az is, hogy nemcsak erővel, hanem tudomány művelésével is lehet a hazáért harcolni. Patyi András szerint a szekció másik tudományterülete, a rendészettudomány sem esik messze az egykori Ludovika Akadémia szellemiségétől, hiszen ott hosszú ideig folytak olyan képzések, amelyek az akkori rendészeti szervek tiszti és altiszti utánpótlását szolgálták. „A két tudományterület összekapcsolódása tehát nem az elmúlt évek találmánya”- fogalmazott a rektor, aki szerint külön öröm, hogy az NKE-n kívül számos más felsőoktatási intézmény hallgatója is komolyan érdeklődik a hadtudomány és a rendészettudomány iránt. Patyi András köszönetet mondott a szervezők mellett a résztvevőknek is, akik egy tisztességes versenyen mutathatták meg tudásukat. Személyes élményként idézte fel az 1991-es OTDK-t, ahol második helyezést ért el, majd 2005-ben szekcióelnökként is tevékenykedett.

A versenyzők mellett a szervezők és együttműködő partnerek segítségét is megköszönte a rendezvényen Dr. habil. Boda József ny. vezérőrnagy. A Rendészettudományi Kar dékánja külön kiemelte, hogy voltak olyan konzulensek, akik 5-6 hallgató munkáját is segítették. „Tartalmas, már a tudományossághoz közelítő pályamunkákkal is találkozhattunk a versenyen”- mondta a szekció ügyvezető elnöke.

A XXXIII. OTDK Had- és Rendészettudományi szekciójának 21 tagozatában 62 helyezést és 44 különdíjat osztottak ki. Az első helyezettek közül 18-an a Nemzeti Közszolgálati Egyetem karait, illetve önálló intézeteit képviselték, de számos második és harmadik helyezést is szereztek az NKE hallgatói. A 44 különdíjasból pedig 38-an tanulnak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, de kaptak különdíjat a Miskolci Egyetem, az Óbudai Egyetem és a Szent István Egyetem hallgatói is. A többi között európai biztonság, katonai logisztika, kriminalisztika, tűzvédelem és mentésirányítás, valamint vám-, adó- és jövedéki Igazgatás témakörökben versenyeztek a hallgatók. Olyan témákban hangzottak el előadások a többnapos konferencián, mint például az ügyészség alkotmányos helyzete és működése, a terrorista propaganda, az elektronikai hadviselés eszközei, a kritikus infrastruktúrák védelme, vagy éppen a ma különösen aktuális kiberbiztonság.

Prof. Dr. Szendrő Péter szerint a Had- és Rendészettudományi szekció történetének az idei OTDK volt az eddigi legnagyobb rendezvénye, amely évek alatt „felnőtt a feladatához és ki is teljesedett”. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) elnöke elmondta, hogy az utóbbi 10 évben megkétszereződött a szekció résztvevőinek a száma, akik színvonalas teljesítményt nyújtottak a verseny során. Szendrő Péter számára külön pozitívum, hogy ebben a szekcióban is egyre több tudományterület jelenik meg kisebb-nagyobb mértékben a hallgatók munkáiban. „A XXXIII. OTDK ezzel véget ért, de a munka tovább folytatódik”- fogalmazott az OTDT elnöke.

Legközelebb az Óbudai Egyetem rendezi majd meg az OTDK Had- és Rendészettudományi szekcióját. A rendezvény végén Patyi András rektor és Boda József dékán adta át a stafétát Réger Mihálynak, az Óbudai Egyetem rektorának.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Elkezdődött az OTDK had- és rendészettudományi szekciója

    • fokep
    •  dsc2321 2
    •  dsc2328 2
    •  dsc2348 2
    •  dsc2351 2
    •  dsc2352 2
    •  dsc2393 2
    •  dsc2418 2
    •  dsc2423 2
    •  dsc2435 2
    •  dsc2443 2
    •  dsc2446 2
    •  dsc2462 2
  • Előző
  • Következő

12 felsőoktatási intézmény mintegy 200 hallgatója vesz részt a XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Had- és Rendészettudományi Szekciójának megmérettetésén, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A háromnapos rendezvényen 21 tagozatban mutatják be tudományos tevékenységük eddigi eredményeit a hallgatók, akik közül többen határon túli intézményekből érkeztek.

 „Az NKE alapítása óta jelentős erőfeszítéseket tesz a tehetségek támogatásával kapcsolatban, amelynek egyik fontos része a KÖFOP-projekt keretében működő kiválósági programokban való részvétel” - hangsúlyozta köszöntőjében Prof. Dr. Padányi József dandártábornok. Az egyetem tudományos rektorhelyettese elmondta azt is, hogy a hamarosan meghirdetendő új Nemzeti Tehetség Programban is aktívan tud majd részt venni az NKE. Elhangzott, hogy az egyetem az elmúlt években bizonyította, hogy helye van a tudományos diákköri mozgalomban is. A korábban ProScientia Aranyéremet elnyerő rektorhelyettes szólt arról, hogy a hadtudományi és rendészeti szekció több évtizedes múltra tekint vissza, hiszen az első katonai főiskolás hallgatók már 1977-ben részt vettek a tudományos diákköri megmérettetésen. Az 1987-ben megalakult hadtudományi szekció első elnöke pedig az NKE oktatója, Szenes Zoltán tábornok volt, aki azóta is aktív résztvevője a mozgalomnak. 

Prof. Dr. Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) elnöke elmondta, hogy 2009-ben alakult meg az OTDT had- és rendészettudományi szekciója, amely egy példás építkezés eredménye volt. Elhangzott, hogy ez a szekció az utolsó az idei OTDK-n, és a tudományos diákköri mozgalom idén is „megmozgatta az országot”. 1800 helyi konferencián mintegy 14 ezer hallgató vett részt, közülük 400-an a határon túlról érkeztek a megmérettetésekre. Szendrő Péter hozzátette, hogy a had- és rendészettudományi szekció népszerűségét mi sem jelzi jobban, minthogy megalakulása óta megkétszereződött az abban résztvevők száma. Elhangzott, hogy az OTDK első helyezettjei közül idén összesen mintegy 50 ProScientia Aranyérmet adnak majd át a legjobbaknak.

„Ez a konferencia azon hallgatók seregszemléje, akik a legtöbbet tudnak a tudományágukból, és a tudományos elit képviselőjeként a jelen és a jövő letéteményesei ebben az országban”- fogalmazott Prof. Dr. Mezey Barna, az ELTE rektora. Az OTDT alelnöke szerint a tudományos rendezvény kiváló alkalom arra is, hogy az egyfajta irányba gondolkodók megismerjék egymást és együtt menjenek tovább az úton. A rektor úgy véli, hogy a had- és rendészettudományi szekció egyfajta sajátos fókusza a legszélesebb értelemben vett társadalomtudományoknak. „Ennek az országnak a szürkeállománya az egyetlen igazi ásványkincse, ez képes fenntartani és továbbvinni hazánkat” – mondta Mezey Barna, aki szerint ezért is van nagy szükség a folyamatos tehetséggondozásra.

Dr. habil. Boda József ny. vezérőrnagy történeti visszatekintésében emlékeztetett arra, hogy rendészeti vonalon 1975-ben történt az első sikeres bemutatkozás a tudományos diákköri mozgalomban, amikor a Rendőrtiszti Főiskola egyik hallgatója második helyezést szerzett az OTDK-n. A Rendészettudományi Kar dékánja szerint a tehetséggondozással a jövőt építjük, ezért ennek a versenynek is mindenki nyertese lehet, hiszen a résztvevők már elkötelezettek a tudomány iránt.

A mintegy 200 hallgató 21 tagozatban mutathatja be önálló kutatási és tudományos eredményeit. A többi között európai biztonság, katonai logisztika, kriminalisztika, tűzvédelem és mentésirányítás, valamint vám-, adó- és jövedéki Igazgatás témakörökben versenyeznek a hallgatók, akik döntő többsége a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről érkezett. De az OTDK résztvevői között vannak például az ELTE, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, az Óbudai Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és három határon túli intézmény hallgatói is. Olyan témákban hangzanak el előadások a konferencián, mint például az ügyészség alkotmányos helyzete és működése, a terrorista propaganda, az elektronikai hadviselés eszközei, a kritikus infrastruktúrák védelme, vagy éppen a ma különösen aktuális kiberbiztonság.

A XXXIII. OTDK had- és rendészettudományi szekciójának eredményhirdetésére csütörtökön kerül sor.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Tudománnyal a biztonságosabb légiközlekedésért

    • fokep
    •  dsc9593 2
    •  dsc9597 2
    •  dsc9599 2
    •  dsc9620 2
    •  dsc9631 2
    •  dsc9665 2
    •  dsc9667 2
    •  dsc9714 2
    •  dsc9728 2
    •  dsc9740 2
    •  dsc9778 2
    •  dsc9798 2
    •  dsc9823 2
  • Előző
  • Következő

A légiközlekedés-biztonsághoz kapcsolódó három területen indult kutatás az NKE Katonai Repülő Intézetében egy uniós finanszírozású projekt keretében - hangzott el a Magyar Honvédség 86. Szolnok helikopter bázisán tartott nyitórendezvényen. A projektnyitót követő repüléstudományi konferencián a szakterület aktualitásaival ismerkedhettek az érdeklődők.

„Ez a projekt minden ízében és mozzanatában a modern felsőoktatási tudományos világ jellemzőihez illeszkedik. Az interdiszciplináris projekt konkrét, valóságos kihívásokhoz keres tudományos válaszokat”- fogalmazott megnyitó beszédben Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora elmondta, hogy a kutatómunka egyfajta klaszterben folyik majd, hiszen a Katonai Repülő Intézet mellett más katonai szervezetek, felsőoktatási intézmények, kutatóközösségek és például fiatal doktoranduszhallgatók is részt vesznek a 2020-ig tartó munkában. Szerinte fontos az is, hogy a kutatómunka eredményei minél hamarabb bekerüljenek a felsőoktatási képzésekbe. A rektor emlékeztetett arra, hogy 2018-ban új állami légiközlekedési szak indul, amelynek tananyagfejlesztésébe az intézet is bekapcsolódik. Patyi András szerint a katonai tudományoknak mindig egy lépéssel a „civil” tudományok előtt kell járnia, hiszen a fejlett országokban legtöbbször a katonai alkalmazásokból „szűrődnek” át jelentősebb fejlesztések az átlagfelhasználók számára. A rektor reméli, hogy ez a szellemiség is érződni fog az intézet által irányított kutatómunkán. Emlékeztetett rá, hogy a második világháború utáni katonai felsőoktatás története Szolnok városához köti a légierő tiszti utánpótlásának a képzését: 1949. október 1-jén itt alakult meg a Kilián György Repülő Hajózó Tiszti Iskola.

„A Katonai Repülő Intézet – ahogy a jogelődjei is - alapvetően a műszaki tudományok, valamint az alkalmazói-humán területen végeznek jelentősebb kutatói tevékenységet”- fogalmazott előadásában Dr. Palik Mátyás ezredes, egyetemi docens. Az intézetigazgató elmondta, hogy 2012-ben zárult le az Óbudai Egyetemmel közös projektjük a többi között a repülésmeteorológia és a pilóta nélküli légi járművekkel kapcsolatos területen. „Mindennek konkrét eredményei is voltak és ezek beépültek a képzésbe”- tette hozzá Palik Mátyás.  Ezeket a kutatási témákat is folytatják majd, kissé komplexebb módon, a légiközlekedés-biztonság nézőpontjából a jelenleg futó uniós támogatású projektben. „Szeretnénk egy kiválósági központot létrehozni Szolnokon, ahol később akár nemzetközi szintre is ki tudjuk majd terjeszteni kutatásainkat”- fogalmazott a projekt szakmai vezetője. Elhangzott, hogy a projekt három kiemelt kutatási területre fókuszál: az alternatív üzemanyagok repülésben való alkalmazására, a repülés emberi tényezőinek vizsgálatára és a pilóta nélküli légi járművekkel kapcsolatos kutatásokra. Palik Mátyás elmondta, hogy a projekt révén lehetősége van az intézetnek arra, hogy mintegy 220 millió forint értékben a kutatáshoz nélkülözhetetlen, de később az oktatásban is kiválóan használható technikai eszközöket szerezzen be. A többi között elkészül egy időjárás-felderítő UAV prototípus is, valamint a program népszerűsítése és a repülésbiztonsági tudatosság növelése érdekében egy országos, középiskolások részvételével megvalósuló UAV versenyre is sor kerül. A program megvalósításában az NKE kutatóin kívül több mint 30 más felsőoktatási- és kutatóintézet kutató-fejlesztője vesz részt, de a hazai repülőipar területén tevékenykedő KKV-k külső szakértői, valamint fiatal kutatók, doktoranduszok és egyetemi hallgatók is a csatlakozhatnak a projekthez. Elhangzott az is, hogy a projektben részt vevő mintegy 80 szakember a következő években számos konferencián és nemzetközi képzésben vehet majd részt, ezzel is bővítve jelenlegi tudását.

„Az AVIATION FUEL alprojekt keretében az egyes alternatív tüzelőanyag fajták repülésben való alkalmazhatóságának elemzésével, azok alkalmazási feltételeinek minél szélesebb körű feltárásával és a felmerülő környezeti és gazdasági szempontok becslésével foglalkoznak a szakértők”- mondta el Dr. Kavas László egyetemi docens, az alprojekt vezetője.

Az AVIATION HUMAN alprojektben a repülés emberi tényezőit vizsgálják a szakemberek. Dr. Dunai Pál egyetemi docens, a kiemelt kutatási terület szakmai irányítója elmondta, hogy a projekt során a kutatók adatokat gyűjtenek és elemeznek, új mérési és vizsgálati protokollokat dolgoznak ki és tesztelnek is, majd összesítik a gyakorlati alkalmazás eredményeit. „A kutatás a pilóták mellett az egyre népszerűbb pilótanélküli légi járművek (UAV) alkalmazóira is kiterjed”- tette hozzá a szakember. Az UAS ENVIRON kiemelt kutatási terület keretében a pilóta nélküli légi járművek (UAV) felhasználását biztonságossá, rugalmassá és így sok területen alkalmazhatóvá tévő repüléstámogató rendszer modelljét dolgozzák ki és készítik el. Dr. Bottyán Zsolt egyetemi docens, az alprojekt vezetője elmondta, hogy a kutatók egy mobil szoftveres alkalmazást szeretnének kidolgozni, amely a repülések végrehajtásához nélkülözhetetlen repülésmeteorológia és légiközlekedési információk közvetlen elérését tenné lehetővé. Az alkalmazás segít a repülések megtervezésében: tájékoztatja a felhasználót a repülés tervezett útvonalán várható meteorológiai helyzetről és minden fontos légiforgalmi információról.

A nyitórendezvényt követően sorra kerülő állófogadáson Dr. Pohl Árpád ezredes mondott pohárköszöntőt. A HHK dékánja minden közreműködőnek megköszönte az eddigi eredményeket és sok sikert kívánt a projekt megvalósításához. A program délután repüléstudományi konferenciával folytatódott, ahol öt szekcióban több mint hatvan szakember tartott előadást olyan témákban, mint például a pilóta nélküli repülőgépek gyártása, a katonai ejtőernyőzés meteorológiai támogatása, vagy a szoftver-megbízhatóság. A témáról további részleteket a Bonum Publicum egyetemi magazin májusi számában olvashatnak.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Mentor-oktatók a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon

    • fokep
    •  dsc9221 2
    •  dsc9229 2
    •  dsc9233 2
  • Előző
  • Következő

Dr. Pohl Árpád ezredes, dékán meghívására a Mentorok Kollégiumának HHK szakmai csoportja látogatást tett a karon 2017. április 4-én. A találkozón a kar intézeteinek és központjainak vezetőin kívül a Mentorok Kollégiuma részéről részt vett Dr. Deák János ny. vezérezredes, Kun Szabó István vezérőrnagy, Dezső Sándor dandártábornok és Dr. Besenyő János ezredes. A megbeszélés a kari vezetők bemutatásával kezdődött, majd dékán úr átfogó képet adott a kar szervezetéről, feladatairól, képzési portfóliójáról, eredményeiről az oktatásban, a kutatásban és a pályázati tevékenységben. A mentor-oktatók érdeklődéssel követték az előadást, majd elismerésüket fejezték ki a kar tevékenységéről, további sikereket kívántak a HHK új vezetőinek.

A dékáni tájékoztató után a mentorok megosztották a tisztképzéssel kapcsolatos gondolataikat a rendezvényen résztvevő vezetőkkel. Dr. Deák János vezérezredes szavai szerint a kar nagy, szerteágazó, jó irányban haladó munkát végez, mely során kiemelt figyelmet kell fordítani a katonai vezetők műveleti képességeinek
kialakítására, napjaink problémáinak hadtudományi kutatásaira, szövetségeseink és potenciális ellenfeleink minél jobb megismerésére. Javasolta, hogy az egyetem hívjon meg a Mentorok Kollégiumába műveleti beosztásokban friss tapasztalatokat szerzett tiszteket.

Kun Szabó István vezérőrnagy szerint megnyugtató a katonai felsőoktatás fejlődési iránya, a honvédtisztjelöltek katonai képzése, ebben szívesen segít a továbbiakban is. Biztatta a kart az eredményeinek minél szélesebb körben történő bemutatására a Magyar Honvédségben.

Dezső Sándor dandártábornok fontosnak tartotta, hogy a katonák továbbra is képviseljék markánsan a „fegyvereseket”, kiemelte az együttműködés szerepét az oktatásban.
Besenyő János ezredes biztosította a megjelenteket, hogy minden segítséget megad a kar további eredményes munkájához.

A mentor-oktatók és a kari vezetők találkozója nyílt, őszinte légkörben zajlott le, a résztvevők egyetértettek a további együttműködés és a rendszeres kapcsolattartás fenntartásában, ami a jövőben magában foglalhatja a kari rendezvények és a gyakorlatok, foglalkozások látogatását is.
       

Megosztás a Facebook-on


Lőgyakorlaton a HHK egyenruhásai

    •  dsc7090 2
    •  dsc6977 2
    •  dsc6985 2
    •  dsc7039 2
    •  dsc7044 2
    •  dsc7063 2
  • Előző
  • Következő

A Magyar Honvédségben szolgáló minden hivatásos és szerződéses katonának előírás, hogy évente legalább két alkalommal részt vegyen lőgyakorlaton és teljesítse a minimális elvárásokat. A Hadtudományi és Honvédtisztképző kar egyenruhásai ezúttal is jól teljesítettek a püspökszilágyi lőtéren rendezett kétnapos lövészeten.

A HHK mintegy 130 egyenruhás oktatója és munkatársa vett részt a gyakorlaton, amelynek részeként gépkarabéllyal és pisztollyal kellett teljesíteniük a lövészetet, majd egy hat kilométeres gyorsított menetben is részt kellett venniük. A feladat megfelelő teljesítésének tétje is van, hiszen az itt elért eredmények az év végi teljesítményértékelésnél is számítanak majd.

„Mindenki szeretne minél jobb eredménnyel lőni, de azért tisztában kell lennünk a realitásokkal is, hiszen egy 50-60 éves korban lévő katona azért már nem tud úgy teljesíteni, mint mondjuk egy 20 éves társa”– mondta el honlapunk érdeklődésére Prof. Dr. Krajncz Zoltán, aki a jobb lövők közé tartozik az állományban. A HHK tanszékvezetője szerint ez egy alap lőgyakorlat, így nem jellemző, hogy azt valaki ne tudná teljesíteni. Egy jó lövésznek megfelelő fizikai, egészségügyi és pszichés alkalmassággal kell rendelkeznie és különösen fontos, hogy a látása is kiemelkedő legyen. „Nyugalom, precizitás és a magasfokú kiképzettség”- sorolja a jó lövész jellemzőit Krajncz Zoltán.

„Mintegy másfél éves szervezési folyamat eredménye a mai nap”- mondja Dr. Horváth Tibor ezredes. A Katonai Vezetőképző Intézet igazgatója hozzáteszi, hogy a lőgyakorlat Ak-47 gépkarabéllyal és Parabellum pisztollyal zajlik. Szerinte már csak azért is érdemes komolyan venni ezt a feladatot, mert annak eredménye jelentősen befolyásolja az év végi teljesítményértékelést, ezáltal pedig az előmenetelt.

A honvédtisztjelöltek egy másik program szerint hajtják végre a lőgyakorlatot, az ő esetükben a specializáció dönti el, hogy milyen típusú lövészeten kell részt venniük. Ezek azonban az alaplőgyakorlathoz képest más fegyverekkel és eszközökkel történnek. Az ezredes szerint a püspökszilágyi lőtér ideális a lövészethez, jó földrajzi adottsággal rendelkezik a terület a gépkarabélyos és pisztolyos gyakorlatokhoz.

„Nekünk, magyaroknak is vannak jó mesterlövészeink, akik szinte bárhol megállnák a helyüket a világban”- fogalmaz Krajncz Zoltán. A professzor példaként hozza fel a tanszékükön oktató Zentai Károly őrnagyot, aki jelenleg a mesterlövész fegyverek újszerű alkalmazásából írja a doktoriját.

Horváth Tibor szerint a magyar katonák olyannyira elismertek a lövészet területén is, hogy néhány évvel ezelőtt az EU missziójában, Maliban mesterlövész kiképző kontingense volt a Magyar Honvédségnek. Magyar katonák oktatták a nemzetközi csapatot a mesterlövész fegyverek alkalmazására. Ráadásul vannak saját fejlesztésű és gyártású mesterlövész fegyvereink is, mint például a Gepárd fegyvercsalád, amely nagyon komoly nemzetközi minősítésekkel is rendelkezik.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: lőgyakorlat, 2017