Szűkítés



Minden Címke 137


Jelenleg 233 bejegyzés található Kiemelt hírek kategóriában

Tüzér és légvédelmi hadnagyok belső avatása

    • Tüzér és légvédelmi hadnagyok belső avatása 5
    • Tüzér és légvédelmi hadnagyok belső avatása 3
    • Tüzér és légvédelmi hadnagyok belső avatása 4
    • Tüzér és légvédelmi hadnagyok belső avatása 6
    • Tüzér és légvédelmi hadnagyok belső avatása
    • Tüzér és légvédelmi hadnagyok belső avatása 2
    • Tüzér és légvédelmi hadnagyok belső avatása 7
    • Tüzér és légvédelmi hadnagyok belső avatása 8
    • Tüzér és légvédelmi hadnagyok belső avatása 9
    • Tüzér és légvédelmi hadnagyok belső avatása 10
  • Előző
  • Következő

2017. augusztus 16-án, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tüzér hagyományai szerint, a belső avató ünnepség előtt, külön teremben gyűlt össze a légvédelmi- és tábori tüzér specializációkon végzett hét leendő hadnagy, hogy idén is átvehessék a tüzér honvéd tisztjelöltek tanulmányait ösztönző és jutalmazó két alapítvány elismerését és emlékérmeit. A Műveleti Támogató Tanszék rendezvényét Dr. Pohl Árpád ezredes a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja, valamint Dr. habil. Horváth Tibor ezredes, a Katonai Vezetőképző Intézet intézetigazgatója is megtisztelte jelenlétével.

Az Izsák Dezső emlékére alapított „A Jó Magyar Tüzérekért” alapítvány oklevelét, kitűzőjét és pénzbeli támogatását a tábori tüzér specializáción minden évben a legjobb eredménnyel végzett honvéd tisztjelölt veheti át, melyet 2017-ben Bánki Szabolcs tábori tüzér hadnagy nyerte el.

A Nagyváradi Magyar Királyi Gábor Áron Honvéd Tüzérségi Hadapródiskola Bajtársi Köre által létrehozott „Szent Borbála Tüzér alapítvány” tanulmányi és közösségi munkája elismeréseként díszoklevéllel és névre szóló arany Szent Borbála emlékéremmel jutalmazta Böhm Lilla, Mészáros Csongor, Nagy Dániel légvédelmi tüzér specializáción végzett, valamint Bánki Szabolcs tábori tüzér specializáción végzett hadnagyokat. Díszoklevéllel és névre szóló ezüst Szent Borbála emlékéremmel jutalmazta Kurucsai Viktor légvédelmi tüzér specializáción végzett és Tallér Tamás Miklós tábori tüzér specializáción végzett hadnagyokat. Díszoklevéllel és névre szóló bronz Szent Borbála emlékéremmel jutalmazta Gerencsér Gergő tábori tüzér specializáción végzett hadnagyot. A „Szent Borbála Tüzér alapítvány” és  „A Jó Magyar Tüzérekért” alapítvány elismeréseit  Dr. Pohl Árpád ezredes, valamint Dr. habil. Horváth Tibor ezredes adta át. 


Megérkeztek az elsősök

    • Megérkeztek az elsősök 6
    • Megérkeztek az elsősök 5
    • Megérkeztek az elsősök 4
    • Megérkeztek az elsősök 3
    • Megérkeztek az elsősök 2
    • Megérkeztek az elsősök 1
  • Előző
  • Következő

Vasárnap még a Kossuth téren ünnepeltük az esküt tett hadnagyokat, hétfő reggel pedig az első évfolyamot kezdő honvédtisztjelölteket fogadtuk. Az ifjú honvédtisztjelölteket, illetve szüleiket Sári Szabolcs alezredes, a Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj megbízott parancsnoka, illetve Dr. Szászi Gábor ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar oktatási dékánhelyettese tájékoztatta az előttük álló feladatokról,  a velük szemben támasztott követelményekről. Ezt követően aláírták ösztöndíj szerződésüket, átvették felszerelésüket és délután a Magyar Honvédség Altiszti Akadémia bázisán, Szentendrén megkezdték az alapkiképzést.

Cimkék: 2017

92 honvédtisztet avattak az állami ünnepen

    •  dsc4106 2
    •  dsc4371 2
    •  dsc4243 2
    •  dsc4215 2
    •  dsc4193 2
    •  dsc4183 2
    •  dsc4169 2
    •  dsc4162 2
    •  dsc4151 2
    •  dsc4141 2
    •  dsc4083 2
    •  dsc4071 2
    •  dsc4019 2
    •  dsc3986 2
  • Előző
  • Következő

92 honvédtisztet avattak az állami ünnepen

Mást jelent ma a biztonság, mint akár csak egy évtizede: ismét védenünk kell határainkat, meg kell védenünk azt a független, szabad és európai országot, amelyet Szent István óta magyarok millióinak áldozata, jelleme és munkája formált - mondta Áder János köztársasági elnök vasárnap, államalapító Szent István király ünnepén, a Kossuth Lajos téren tartott tisztavatáson.

Az államfő szerint csaknem három évtizeddel szabadságunk visszanyerése után "újra látnunk kell, hogy csak az lehet igazán a miénk, amit újra és újra képesek vagyunk megvédeni". Áder János úgy fogalmazott: a haza minden polgára azt várja a most esküt tett honvédektől, hogy legyen biztonságban "nemzetünk, otthonunk, személyes életünk", védjék meg "szabadságunk és önállóságunk", és biztosítsák közös nyugodt jövőnket.

Az elnök beszédében felelevenítette: 1083 augusztusában László király bevonult Szent István székesfehérvári nyughelyére, hogy felnyittassa elődje sírját, és oltárra emelje ereklyéit, a koporsót azonban nem tudták megmozdítani. A krónikák szerint a király égi üzenetet kapott: amíg testvérviszály keseríti a hazát, Szent István nem nyújthat oltalmat. László megértette, mit kell tennie, és szabadon engedte ellenlábasát, a Visegrádon raboskodó Salamont. A koporsót megnyitották, az ünnepnek immár nem volt akadálya - idézte fel az államfő, úgy fogalmazva: "augusztus 20-án Szent István a magyar nemzet örök királya lett". Amikor 940 évvel ezelőtt László trónra lépett - folytatta -, zűrzavar, bizonytalanság, hódító ellenség és "Európa hatalmi játszmáinak fel-fellobbanó tüzei perzselték, fojtogatták fiatal országunkat". Az új király azonban felülemelkedett a széthúzáson, "erős törvények abroncsával tartotta együtt a nemzetet", és Szent István példáját követve ismét erős európai állammá formálta Magyarországot - hangsúlyozta Áder János.

Kiemelte, hogy Szent László megerősítette a végeket, rendet teremtett az állam működésében, elűzte a külső ellenséget, úrrá lett a belső háborúságon, szövetségeseket keresett és talált. Azt is mondta, hogy László király hazánkat a nyugati kultúrához kötötte, "kitartott a keresztény Európa mellett, hogy Magyarország a magyarok országa maradhasson, európaiságára büszke politikai nemzet, egyenrangú, szabad és független állam, mely együttműködik a bennünket tisztelőkkel, de ellenáll a jogainkat önkényesen csorbítani akaróknak". Szavai szerint Szent István annyi jóval indította útjára ezt a nemzetet, hogy több mint ezer év alatt sem fogytunk ki belőle. Szent László pedig erős politikai egységgé formálta Magyarországot, amelyhez "minden megpróbáltatás, minden fenyegetettség után vissza tudtunk találni" - tette hozzá. A köztársasági elnök szerint, ha ők nem lettek volna, "ma talán mi sem lennénk más, csak egy marék por a történelem országútján, amelyet minden arra kanyarodó szellő a hátára kap és széjjelszór".

Augusztus 20-án illő megemlékeznünk mindazokról, akik mindent megtettek azért, hogy ne így legyen: nemcsak királyainkról, hadvezéreinkről, a bátor reformerekről, hanem az országot romok alól újjáépítőkről, a válságokból mindig talpra állókról, a fogolytáborokból hazatérőkről, a forradalmak névtelen hőseiről, azokról a nemzedékekről, amelyeknek kevés győzelem, de annál több megpróbáltatás jutott, "szüleink, nagyszüleink nemzedékéről, akiknek életében több volt a várakozás, mint a beteljesülés" - sorolta. Áder János beszéde végén úgy fogalmazott: hiába sárgultak meg a krónikák lapjai, hiába telt el annyi idő, született és halt nemzedékek sora, és változott annyit a világ, a hazaszeretet fölött nem járt el az idő. "Elég, ha ugyanúgy szeretjük ezt a közös hazát, ahogy szüleink és azok szülei tették. Határtalanul. Mert a haza minden előtt" - zárta szavait.

Simicskó István honvédelmi miniszter arról beszélt, hogy amíg vannak ilyen magyar fiatalok, akik a katonai hivatást választják, és esküjük szerint akár életüket is feláldoznák az ország védelmében, "addig van nemzeti jövőnk".

A tárcavezető kitért arra, hogy az államalapítás ünnepe keresztény hitünk ünnepe is egyben. Úgy fogalmazott, csak az a keresztény hit, amelyet Szent Istvántól kaptunk, vihet előre minket. Hangsúlyozta: ahhoz, hogy gyermekeink, unokáink számára megőrizzük Magyarországot, s magyarként élhessenek itt, meg kell védeni az ország határait, fel kell lépni az olyan veszélyek ellen, mint a tömeges illegális bevándorlás, a terrorizmus.

A miniszter kitért arra, hogy az államalapító Szent Istvánt még a keleti ortodox egyház is szentként tisztelte, ez is mutatja, milyen maradandót alkotott. Felidézte: fiához, Imréhez írt intelmeivel a mai nemzedéknek, magyarságnak is utat mutat. Az első három intelem a hit fontosságáról, annak megtartásáról szól, míg a negyedik a vitézekről, katonákról, akik védelmezik a hazát - fejtette ki Simicskó István, kiemelve: valamennyi korban meg kell becsülnünk katonáinkat.

 A honvédelmi miniszter az esküt tevő tiszteknek elmondta: a magyar kormány felismerte, hogy elengedhetetlen a honvédség szellemiségében, harcedzettségében, védelmi képességében való megerősítése. Ez a munka megkezdődött, a Magyar Honvédség mintegy 25 év után ismét a fejlődés útjára lép - jelentette ki Simicskó István.

Idén a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 92 honvédtisztjelölt hallgatója tette le katonai esküjét. Ennek részeként, folytatva a 2011-ben újraindított ludovikás hagyományt, fogadalmukat kardrántással, "a hazáért mindhalálig!" felkiáltással erősítették meg.

 A katonák ünnepélyes avatását Áder János államfő, Simicskó István miniszter, Benkő Tibor vezérkari főnök, Patyi András rektor, valamint kormányzati, állami és katonai szervezetek, a diplomáciai testület képviselői mellett - az esős idő ellenére - több száz érdeklődő nézte végig.


forrás: MTI


Cimkék: tisztavatás, 2017

Megkapták oklevelüket a honvédtisztjelöltek is

    • Megkapták oklevelüket a honvédtisztjelöltek is 11
    • Megkapták oklevelüket a honvédtisztjelöltek is 14
    • Megkapták oklevelüket a honvédtisztjelöltek is 12
    • Megkapták oklevelüket a honvédtisztjelöltek is 13
    • Megkapták oklevelüket a honvédtisztjelöltek is 10
    • Megkapták oklevelüket a honvédtisztjelöltek is 4
    • Megkapták oklevelüket a honvédtisztjelöltek is 5
    • Megkapták oklevelüket a honvédtisztjelöltek is 9
    • Megkapták oklevelüket a honvédtisztjelöltek is 7
    • Megkapták oklevelüket a honvédtisztjelöltek is 8
    • Megkapták oklevelüket a honvédtisztjelöltek is 6
    • Megkapták oklevelüket a honvédtisztjelöltek is 3
    • Megkapták oklevelüket a honvédtisztjelöltek is 2
    • Megkapták oklevelüket a honvédtisztjelöltek is 1
  • Előző
  • Következő

Az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar 92 végzős hallgatója vehette át diplomáját a Magyar Tudományos Akadémia épületében rendezett oklevélátadó ünnepségen. A honvédtisztjelöltek közül hatan kiváló eredménnyel végeztek, többen pedig külön elismerésben is részesültek. A friss diplomásokat az augusztus 20-i állami ünnepen avatják majd honvédtisztté.

„Mai rendezvényünkön a bizonyítást, a biztonságot és a bizalmat is ünnepeljük”- mondta köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint a most végzettek bizonyították, hogy képesek önálló értelmiségként folytatni pályafutásukat. de emberként is helyt álltak. A rektor hangsúlyozta azt is, hogy nemcsak a hallgatóknak, hanem magának az intézménynek is folyamatosan bizonyítania kell, hiszen az egyetemi szintű oktatás mellett olyan többletfeladatokat is el kell látnia, mint a nevelés, a kiképzés és a fejlesztés. A biztonság kapcsán megjegyezte, hogy az több helyen is szerepel a hatályos magyar alkotmányban is, így például a preambulum rögzíti, hogy a polgároknak és az államnak az egyik közös célja a biztonság. „A béke és a biztonság megteremtésében és megőrzésében elsősorban a magyar honvédségre számíthat az ország, a nemzet”- tette hozzá Patyi András. Megjegyezte, hogy a most végzett hallgatók, immáron honvédtisztként munkájukkal, szolgálatukkal az alapvető szabadságjogok érvényesülését fogják szolgálni, miközben ezen jogok egy részét ők csak korlátozva tudják majd igénybe venni. A rektor beszédében megköszönte a végzett hallgatóknak, hogy bíztak az intézményben, a tanáraikban, kiképzőikben és saját magukban is. Megjegyezte azt is, hogy az ünnepség arra is jó alkalom, hogy emlékezzenek az 1145 hősi halált halt egykori ludovikás hallgatóra is. „Az ő személyes áldozatuk lebegjen példaként az Önök szeme előtt”- tette hozzá Patyi András.

A rendezvényen 92 hallgató vehette át oklevelét, hadnagyi vállszalagját és avatási szablyáját. A kiváló tanulmányokért kitüntető címet hatan- Imre Péter, Mészáros Csongor, Nagy Dániel, Benyusovics Edina, Jávorszki Dorina és Herczeg László- kapták meg Dr. Orosz Zoltán altábornagytól, a Honvéd Vezérkar főnök-helyettesétől. Kiemelkedő tanulmányi eredményükért és példás magatartásukért Mészáros Csongor és Böhm Lilla honvédtisztjelöltek Ludovika Gyűrűt vehettek át az ünnepségen. Utóbbi megkapta a kar „jó tanulója, jó sportolója” címet is. Szintén Ludovika Gyűrű elismerésben részesült Dr. Szabó Tibor alezredes, a HHK Katonai Vezetőképző Intézet, Műveleti Támogató Tanszék egyetemi docense. Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat által alapított díjak közül Egyetemi Szakmai Ösztöndíjat Gál Bence, Pro Juventute díjat Karászi Olivér, míg Egyetemi Közösségi Díjat Szabó Árpád Gergely vehetett át Kosztrihán Dávidtól, az EHÖK elnökétől. Szabó Árpád Gergely megkapta az NKE és a Védelmi Információs Központ Közhasznú Alapítvány közös díját, a Díszserleget is.

Ünnepi beszédében Dr. Vargha Tamás elmondta, hogy a magyar honvédség a nemzet egységének egyik fontos szimbóluma. A honvédelmi tárca miniszterhelyettese hozzátette: őseink példája bizonyítja, hogy a haza nemcsak egy földrajzi tér, hanem sorsközösség és lelkületi összetartozás is egyben. Hangsúlyozta, hogy a magyar honvédség az utóbbi években újra megbecsült szereplőjévé vált társadalmunknak. „Számos új biztonsági kihívásnak kell megfelelnünk, amelyben természetes módon felértékelődött a magyar honvédség szerepe is”- tette hozzá a miniszterhelyettes. Vargha Tamás beszélt arról is, hogy az egyetem honvédtisztjelölt hallgatói is részt vettek a migrációs válság kezelésében, valamint számos hazai és nemzetközi gyakorlaton álltak helyt. „Az elmúlt években fegyelmet, alázatot, szorgalmat és kitartást tanultak, ezek nemcsak hivatásul alapját, hanem életük gerincét is adhatják”- hangsúlyozta a tárca helyettes vezetője, aki szerint a magyar kormány elkötelezte magát a magyar honvédség modernizálása mellett. Erről árulkodik a Zrínyi 2020. honvédelmi-és haderő-fejlesztési program is.

A végzős hallgatók nevében Jávorszki Dorina mondott válaszbeszédet. Kiemelte, hogy nem egy szakmát, hanem egy hivatást választottak maguknak, amikor az egyetemre jelentkeztek. Szerinte az elmúlt években sokat tanultak oktatóiktól és parancsnokaiktól, de egymástól is.

Az ünnepség végén Dr. Pohl Árpád ezredes arról beszélt, hogy bár a tisztképzés az egyetemen történik, de nagy szerepet játszik benne a Ludovika Zászlóalj és maga a magyar honvédség is. A HHK dékánja beszédében a hazaszeretet fontosságát hangsúlyozta. Szerinte a most végzettek valamennyi ismeretet megszerezték a tiszti pálya elkezdéséhez, de az továbbra is folyamatos felkészülést igényel majd tőlük.

A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar 92 végzett hallgatóját az augusztus 20-i állami ünnepen avatják majd tisztté.

Cimkék: főoldali hír, 2017

Tisztavatás előtt

    • hhk2
    • hhk3
    • hhk1
    • img 6200
    • img 6159
    • hhk5
    • hhk4
  • Előző
  • Következő
A Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj 92 végzős honvédtisztjelöltje már javában készül az augusztus 20-ai tisztavatásra. A múlt héten elkezdett felkészülés során a Magyar Honvédség Budapest Helyőrség Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegység, Honvéd díszzászlóalj katonái segítik a tisztikar legfiatalabb tagjait, illetve alsóbb éves társaikat az alaki fogások pontos elsajátításában.
 
A hadnagyi csillag várományosai mind sikeres záróvizsgát tettek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon, közülük 6 fő kiváló eredménnyel végzett. A felkészülést a napokban megtekintette Dr. Pohl Árpád ezredes, a kar dékánja.
 
A következő napokban a felkészülés mellett már az ünneplés is átveszi a szerepet a fiatal katonák életében, hiszen 2017. augusztus 18-án, szüleik, hozzátartozóik, elöljáróik előtt, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében átveszik tanulmányaik lezárását igazoló okleveleiket, egyéb elismeréseiket, valamint a tisztikarhoz tartozás jelképét, a szablyát.
 
Szöveg és fotó: HHK
Megosztás a Facebook-on

Cimkék: tisztavatás, 2017

Honvédelmi igazgatási továbbképzés civileknek

    • photo 20170519 110054
    • photo 20170519 100829
    • photo 20170519 100853
  • Előző
  • Következő

A védelmi, honvédelmi igazgatásba nyújt bevezetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új továbbképzése, amelynek célja többek között az, hogy a honvédelemben közreműködő szerveknél dolgozó kormánytisztviselőknek széles körű ismeretet nyújtson a honvédelem rendszeréről a jelenlegi biztonságpolitikai környezet előzetes bemutatásával, valamint a honvédelmi ágazat különleges jogrendi felkészülésére vonatkozó ismeretek átadásával.

A kurzus a honvédelmi felkészítés területén teljesen egyedülálló, hiszen a rendszeres honvédelmi igazgatási tanfolyamokat eddig csak katonák és a honvédségnél dolgozó kormánytisztviselők végezték el. Az NKE Fenntartói Testület szándékának megfelelően azonban az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara (HHK) a közszolgálati tisztviselők képzéséért felelős Államtudományi és Közigazgatási Karral (ÁKK) együttműködésben új kaput nyitott a civil közigazgatás irányába, és olyan tanfolyamot hoztak létre, amely a közigazgatásban foglalkoztatott tisztviselők számára elérhető.

A képzés célja a honvédelem és különösen a Magyar Honvédség mint sajátos állami alrendszer bemutatása, valamint a válsághelyzeti felkészülés honvédelmi vonatkozásainak megismertetése, ideértve az alaptörvényi különleges jogrend eseteit (rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, terrorveszélyhelyzet, váratlan támadás, veszélyhelyzet) és a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet egyaránt. Az oktatók a honvédelmi igazgatás döntés-előkészítő és szakmai szerveinél beosztásban lévők számára a honvédelmi igazgatást átfogóan, elméleti és gyakorlati aspektusból kívánták bemutatni. A képzés eredményeként a résztvevők nem csupán szűk szakterületük szabályozási és gyakorlati sajátosságait ismerték meg, hanem holisztikus áttekintést kaptak a teljes hazai honvédelmi igazgatásról is. A továbbképzés által felölelt ismeretanyag nélkülözhetetlen az olyan, honvédelemben közreműködő szervnél betöltött kormánytisztviselői munkakör ellátásához, amely részben vagy egészben honvédelmi feladatok végzésével jár vagy járhat. A tanfolyami végzettség feltétele a tanfolyamon való 100%-os jelenlét és sikeres írásbeli vizsga volt.

Magyarország függetlenségének, területi épségének és integritásának fegyveres védelme elsősorban a Magyar Honvédségre, másodsorban a rendvédelmi és más szervek közreműködésére, az állampolgárok hazafias elkötelezettségére és áldozatkészségére épül. A modern hadviselés és az azon túli biztonsági kihívások robbanásszerű fejlődésével az ország fegyveres védelme nagyságrendekkel komplexebbé és aktívabbá vált – teret adva ezzel a fegyveres testületek és a civil közigazgatás közti mindennapi együttműködésnek. E kihívások miatt különösen nagy jelentőségű azon civilek védelmi, honvédelmi képzése, akik a honvédelemben közreműködő szerveknél töltenek be beosztást, illetve akik munkájuk során közvetve vagy közvetlenül védelmi, honvédelmi feladatokkal kerülnek kapcsolatba. Szükség volt egy olyan képzésre, amelynek célja a honvédelmi igazgatás döntés-előkészítő és szakmai szerveinél beosztásban lévők számára a védelmi, illetve honvédelmi igazgatás átfogó, elméleti és gyakorlati aspektusból történő bemutatása. Egy ilyen képzés fontossága továbbá abban is megragadható, hogy a védelem terén is lehetőséget teremt a civil közigazgatási szakemberek tapasztalatainak, ismereteinek bővítésére és az esetleges szakmai kérdéseik, javaslataik becsatornázására, ezzel támogatva az állam- és közszolgálat-fejlesztést. E továbbképzés ezáltal nélkülözhetetlen – a honvédelmi törvényben felsorolt – a honvédelemben közreműködő szerveknél betöltött minden olyan beosztáshoz, amely részben vagy egészben honvédelmi feladatok végzésével jár, vagy járhat.

Az első kurzust 2017 májusában az NKE HHK, az NKE ÁKK Vezető- és Továbbképzési Központja, valamint a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Igazgatási Főosztálya Honvédelmi igazgatási ismeretek kormánytisztviselőknek címmel szervezte meg a Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campuson.

A tanfolyamot Dr. Szászi Gábor ezredes, a HHK oktatási dékánhelyettese, valamint Dr. Varga Attila Ferenc ezredes, a HM Védelmi Igazgatási Főosztályának vezetője nyitotta meg. A tematikát úgy állították össze, hogy a hallgatók a lehető legszélesebb képet kapják a honvédelem rendszeréről és az ahhoz kapcsolódó közigazgatási feladatokról. Az első modulban bemutatták Magyarország biztonságpolitikai környezetét, valamint azokat a nemzetközi biztonságpolitikai trendeket, amelyek közvetlenül is befolyásolják hazánk biztonságának alakulását és ezáltal az állam honvédelmi feladatait. Az előadásokon nagy hangsúlyt fektettek az új típusú biztonsági kihívásokra, amelyek kiemelten jelentősek hazánk biztonsága szempontjából. Ezek keretében a hallgatók információkhoz jutottak a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetről, a terrorizmussal kapcsolatos kihívásokról és jelenségekről, az új típusú biztonsági környezettel összefüggésben a NATO válaszairól és lehetőségeiről.

A második tantárgyblokk oktatása során a hallgatók megismerhették Magyarország honvédelmének alkotmányos alapjait és a védelmi alkotmány rendszerét, nagy figyelmet szentelve a különleges jogrend fogalmának, a magyar jogrendszerben fellelhető különleges jogrendtípusoknak, valamint az azokban bevezethető rendkívüli intézkedések rendszerének. Ugyancsak kiemelt téma volt a honvédelem felső szintű vezetésének és irányításának kérdésköre, amely révén a hallgatóság megismerhette a honvédelem rendszerét, irányítási és vezetési mechanizmusait, valamint szervezeti felépítését és közjogi struktúráját.

A képzés harmadik modulja tartalmazta a szoros értelemben vett védelmi igazgatás kérdéskörét. Ennek oktatása során a hallgatók megismerhették a honvédelmi igazgatás fogalmát, rendeltetését, rendszerét és feladatait, valamint a biztonsági környezet változásainak a védelmi igazgatásra gyakorolt hatását. Ismereteket szereztek továbbá a honvédelmi igazgatás egyes speciális területeiről is, mint például a Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer, a nemzetgazdaság védelmi célú felkészítése vagy a NATO Válságreagálási Rendszere, és az azzal összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszer.

A tanfolyam negyedik, egyben utolsó része a honvédelmi igazgatás egy részterületét, a katonai igazgatás rendszerét mutatta be. Ennek során a hallgatók megismerhették a katonai igazgatás rendszerét, hatósági és hadkiegészítési feladatait. Ismereteket szerezhettek továbbá a katonai és a honvédelmi igazgatás viszonyrendszeréről, a katonai igazgatás egyes különleges jogrendi feladatairól és felkészülési intézményeiről, valamint az önkéntes tartalékos rendszerről.

Az elméleti képzést a HHK Haditechnikai Tanszékének gyakorlati bemutatója követte, amely során a Magyar Honvédségben rendszeresített és alkalmazott kézifegyvereket, illetve gépjármű-technikai eszközöket mutatták be. A tanfolyam zárásaként egy írásbeli teszt kitöltésével az 58 beiskolázott résztvevő sikeresen adott számot a képzés három napja alatt szerzett tudásáról.

A Honvédelmi igazgatási ismeretek kormánytisztviselőknek című képzés a szervezők tervei alapján egy rendszeres tanfolyamsorozat első lépését jelentette, amelyet – a tisztviselői igények függvényében – minden tanulmányi félévben indítanak.


Szöveg: Dr. Petruska Ferenc őrnagy, egyetemi tanársegéd

Megosztás a Facebook-on


Katonadolog?

    • szekeres2
    • 009217a57b610988e2a70d0ce19e7102
  • Előző
  • Következő

Ha a nemzetközi helyzet fokozódik, előbb-utóbb kiéleződnek a katonai konfliktusok is. A hadszíntéren számos stresszor érheti a katonát. Míg a harci stressz a katona normális emberi reakciója a háborús helyzet abnormális körülményeire, addig a poszttraumás stressz, azaz a PTSD a hazatérés után okoz traumát a katonának és a közvetlen környezetének. A katonai lélektani búvárkodásban és a missziók pszichés kockázatainak feltárásában Szekeres György alezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar kiemelt gyakorlati oktatója, munka és szervezet szakpszichológusa volt a segítségünkre.

Mióta kutatják a harctéri stressz következményeit?

Szekeres György: Önmagában a PTSD tünetei az emberiséggel egyidősek. Már az asszírok idejéből is lehetett olyan leírásokat olvasni, amelyek összefoglalják, hogy a katonák harci bevethetőségét nagymértékben befolyásolja a stressz. Ezekben a feljegyzésekben a katonák szellemeket láttak, látomások jelentek meg nekik. Hérodotosz is megjegyezte a műveiben, hogy a marathóni csata után egyes harcosok elveszítették a látásukat, miközben fizikálisan nem érte őket sérülés. Az 1666-os londoni tűzvész következtében közel 70 ezer ember vált földönfutóvá, akiknél később a tűzvész okozta alvászavar, emésztési probléma, láz és melankólia jelentkezett. Gibraltár ostrománál katonák tömegei lettek öngyilkosok, mivel képtelenek voltak feldolgozni az őket ért traumát. Végül a vietnami háborúk során kezdődött meg a harctéri stressz és a PTSD tudományos kutatása, míg a nyugati oldalon Vietnam-szindrómának, addig a keleti blokkban afgán szindrómának hívták.

Milyen pszichés kockázatokat rejtenek a katonai missziók?

Sz. Gy. Nem arra vagyunk predesztinálva, hogy embereket öljünk. Viszont vannak olyan helyzetek, amikor tudjuk, hogy ez elengedhetetlen. Ilyen például az, amikor meg kell védeni saját magunkat a háborúban, vagyis egy abnormális szituációban. Ez bármikor bekövetkezhet. Ha nem tudom megvédeni magam, akkor én leszek az áldozat. Már a kiképzésnél nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy automatikusan meg tudja védeni magát a katona. Vannak olyan személyiségtípusok, akik nagyon könnyen veszik ezt az akadályt: a hősök és a pszichopaták. A történelmileg is hősnek tekinthető személyiségtípusnál azt tapasztaljuk, hogy elmegy a háborúba, megteszi a kötelességét, aztán hazamegy, megken egy vajas kenyeret, és mesét olvas a gyerekeknek. Tehát nem okoz neki lelki törést. A másik említett típus a pszichopata, aki a hős típussal ellentétben nem kötelességből, hanem örömből öl. Régen használták és alkalmazták a pszichopatákat, viszont a mai modern hadsereg kiveti őket soraiból, mert kiszámíthatatlanok és veszélyesesek a csapatukra nézve is. Az emberek nagy részének azonban lelki problémát okoz egy háborús szituáció. Ők megtaníthatóak, kiképezhetőek az ölésre, ugyanakkor nekik óriási lelki teher ennek a megtétele. A kérdés, hogy mikor tör ki belőlük a stressz.

A missziók során milyen stressz éri a katonákat?

Sz. Gy. Egyrészt megjelenhet a mentális terhelésből adódó stressz, ami érzelmi vagy gondolati eredetű. Itt van a túlélés ösztöne, amely az egyik legfontosabb dolog. Továbbá a katonát folyamatosan érik különböző fizikai stresszorok, amelyek magukba foglalják a zajártalmat, ami a harctér akusztikájából adódik, a szagokat, amelyek a harcmezőn keletkeznek, valamint megjelennek az étel és ital hiányából eredő problémák. Továbbá a hadszíntéren a katonáknál felléphetnek olyan dolgok, mint a hiperventilláció és a csőlátás. Ha az illető katona valósághű, gyakorlatias kiképzést kapott, akkor a harctéren kevesebb meglepetés érheti. A legnagyobb probléma akkor jelentkezik, amikor a harcmezőn szembesül a katona azzal, hogy ő fél, retteg vagy hiperventillál. Ha megfelelő kiképzésben részesült, akkor az effektív harci érintkezés során sokkal kisebb az esélye annak, hogy megijed a saját testi reakcióitól.

Hogyan készítik fel a katonákat a háború okozta stressz leküzdésére, az abnormális harci helyzetek kezelésére?

Sz. Gy. A kiképzés során különböző automatizmusokat tanulnak meg a katonák. Ugyanolyan, mint amit a különleges műveletieknél látunk: bemennek egy épületbe, megjelenik a cél és azt leküzdik. Maga a lövész kiképzés tipikusan ilyen. Minél élethűbb a kiképzés, annál könnyebb az ellenség megsemmisítése háborús helyzetben. Régen olyan céltáblákra lőttek a katonák, amelyek nem embert formáztak. Ezzel szemben a mai céltáblák anatómiai alakok, szinte már arca van mindegyiknek. Amikor ezekre tanulnak lőni, az automatizmusok beépülnek az illetőnek a viselkedésébe, pszichéjébe. Így ilyenkor nem okoz nekik problémát, ha meg kell húzni a ravaszt egy olyan szituációban, amelyben szembetalálkoznak egy másik szempárral. Emellett fontos a megfelelő pszichoedukáció és pszichológiai felkészítés is. Így végül kialakulnak azok a képességek és automatizmusok, amelyek birtokában a katona a nehéz szituációban is megfelelően tud reagálni. Például a kiképzés során megtanítjuk nekik, hogy csukott szemmel is össze vagy szét tudják szerelni a fegyverüket. Így ha traumatikus helyzetbe kerülnek a misszió során, akkor egy lelkileg terhelt állapotban is képesek lesznek automatikusan megjavítani a fegyverüket, mert az életük múlhat ezen. Ha a katona ezt becsukott szemmel, a legnagyobb stresszben, időszűkében is meg tudja csinálni, akkor életben fog maradni.

Milyen hatással van a harci stressz és a PTSD a katonára?

Sz. Gy. A harci stresszt elszenvedő katona viselkedésében bármikor megjelenhet az agresszivitás. Ez irányulhat a saját társai, vezetője, vagy akár a hadifoglyok felé is. Ebben az esetben a traumát elszenvedett katonának nagyon nehéz megállni. Mindig a harci stressz által elszenvedett trauma határozza meg, hogy a katona hogyan bánik a környezetével. A poszttraumás stressz megjelenhet az érzelmi életben, a viselkedésben és a kognitív, azaz a gondolkodási szférában is. PTSD esetén akár mind a három területen sérülést tapasztalhatunk. Ebbe beletartozik, hogy a misszióból visszaérkező katona nem tud a szociális életbe visszailleszkedni, megszűnnek a régi barátságok, elmagányosodik az ember és teljesen magára marad, emellett a vezető tünetek között találjuk az alvászavarokat, és a legkülönfélébb szenvedélybetegségeket. Megfigyelhető egyfajta kiüresedés, amikor a katona haragszik arra, aki odaküldte, haragszik a világra, összességében mindenkire. Például az USA-ban ez tisztán megfigyelhető volt azoknál a katonáknál, akik a vietnami háború után tüntettek, pacifistaként felvonultak és haragudtak a rendszerre.

Mi a feladata egy katonapszichológusnak?

Sz. Gy. Az első és legfontosabb az állomány pszichés állapotának monitorozása, hogy harcképes és bevethető-e. Soha nem a katonapszichológus az első lépcső, mindig a parancsnokok a felelősek, ők mennek oda először a katonákhoz. Ezért fontos a katonák, főként a parancsnokok pszichoedukációja. A katonai képzés során pszichológus oktatóként első és másodévben találkozunk a hallgatókkal, itt általános katonai pszichológiai felkészítés zajlik. Emellett foglalkozunk személyiségfejlesztéssel, katonai kompetenciafejlesztéssel. Igyekszünk megtanítani a honvédtisztjelölteknek azt, hogy a katonai missziók során a mutatkozó pszichés és fizikai reakcióik teljesen normális válaszok a felmerülő háborús, abnormális helyzetre. A felkészítés után, amikor már kint vannak a harci helyzetekben, a művelet hátterében gyakran pszichológusok is részt vesznek. Ha valamilyen traumatikus esemény történik az állomány körében, akkor a pszichológus is segíti az élmények feldolgozását. Ha az akciónak vége, akkor a katonai pszichológusokkal végzünk egyfajta visszaszűrést. Például a 2004-ben Irakból visszaérkező magyar katonák PTSD-veszélyeztetettsége 6-7% körül volt, ekkor döntött úgy a honvédség, hogy visszaillesztő tréningsorozaton keresztül fogadjuk őket itthon. Ekkor a visszaérkező katonáknak a hazatérés után egy héttel tartunk egy csoportfoglalkozást, ahol közösen dolgozzuk fel az átélt élményeket. Egy hónap elteltével megvizsgáljuk, hogy sikerült-e visszailleszkedni a katonának a beosztásába és a családjába. Három hónappal később van egy végső visszaillesztés, ahol azt vizsgáljuk, lezáródott-e a folyamat.

Milyen terápiákkal lehet kezelni a stresszt?

Sz. Gy. Terápiák szempontjából a legelső megelőző elem a kiképzés, a megfelelő pszichoedukációval. Ekkor megtanulja a honvédtisztjelölt, hogy amit tapasztal a saját testén, az teljesen természetes dolog, nem kell megijedni. Ha valami trauma éri a katonákat, akkor az After-action Debriefinget kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a traumatikus élmény bekövetkezése után 24 órával meg kell kezdeni egy csoportos feldolgozást, de legkésőbb 72 órán belül mindenképp le kell zárni. Ennek a szakmai oka az, hogy 24 órán belül a katona nem megközelíthető, mert úgynevezett adrenalinburok veszi körül. Ilyenkor olyan intenzív az élményanyaga, hogy egyszerűen nem tud beszélni róla. Ez a harci stressz kezelhető, azonban ha két hét után sem javul a katona állapota, és a beosztása ellátására képtelenné válik, akkor hazaküldik. A fennmaradó harci stresszt és a kialakuló PTSD-t jellemzően a parancsnok szokta észlelni, hiszen mindig a parancsnok az első pszichológusa a katonának. A katonai vezetőknek figyelniük kell a beosztottak változásait. Mindig egyszerűek a jelek. Például érdemes odafigyelni, ha egy a szakasz szervezetébe beilleszkedett katona egyik hétről a másikra kezdi kihagyni a közös ebédeket vagy a közös sportolást. Figyelmeztető jel lehet az is, ha eddig igényes volt magára, borotválkozott, ki volt pucolva a bakancsa, ki volt vasalva a ruhája, majd hirtelen igénytelenné vált. A kérdés, hogy figyelmet fordítunk-e a változásra vagy sem. A pszichológus nincs ott a nap 24 órájában a katonával, a parancsnok viszont igen, így ezeket a jeleket ő észleli, neki kell észrevenni. Ha a parancsnok segítségével nem tud megküzdeni ezzel a traumával – mondjuk azért, mert nem együttműködő, vagy mert olyan mélységű a probléma, hogy ő már nem tudja feloldani –, akkor vonják be a pszichológust. Ekkor a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjának pszichiátriai vagy pszichológiai osztálya diagnosztizál, majd terápiás kezelést ír elő. Ha az eset nem súlyos, az említett visszaillesztő tréningekkel és reintegrálással tudja kezelni a honvédség a PTSD-ben szenvedőket. Emellett regenerálással, regeneráló üdüléssel tudják segíteni a stressz leküzdését. Ebbe beletartozik a katona és a család is. Azt gyakran elfelejtjük, hogy nem csak a katonáról van szó, hiszen a család mindig a katona mögött áll. PTSD esetén a katona és a család együtt sérül. Tehát ugyanúgy gondot kell fordítani a katona gyerekeire és feleségére is.

A harci stressznek csak negatív következményei vannak?

Sz. Gy. Gyakran azt gondoljuk, hogy a misszióknak csak negatív oldala van, a szakirodalom is főleg erre a területre koncentrál. Azonban van pozitív oldala is. Aki megjárt egy missziót, hadszínteret, háborút, annál mindenképpen megfigyelhető, hogy a katona társadalmi megbecsülése és belső önbecsülése is növekszik. A misszió során megélt környezeti viszonyok után általában nő a társadalmi felelősségvállalás is. Továbbá elmondható, hogy a missziók során növekszik a katona szakmai tapasztalata, hiszen sehol máshol nem lehet olyan szintű jártasságot szerezni, mint a missziós területen. Az orvos a műtőben tud igazán tapasztalatot szerezni, a katona pedig a harctéren tud kiteljesedni.

Milyen jövőbeli kutatások és fejlesztések várhatóak a PTSD kezelésében?

Sz. Gy. A PTSD kezelése mindig elengedhetetlen lesz. Látjuk azt, hogy külföldön ez már napi problémává vált. Ilyen például az amerikai vagy izraeli hadsereg, ahol a kutatások rendkívül aktívak. Ha „a nemzetközi helyzet fokozódik”, akkor azt gondolom, hogy nálunk is el kell kezdeni azokat a kutatásokat vagy kutatási adaptációkat, amelyek segítenek abban, hogy akár a harci stresszel, akár a PTSD-vel kapcsolatos küzdelmet hatékonnyá tegyük.


Szöveg: Podobni István

Fotó:Internet

Megosztás a Facebook-on


Konferencia felhívás - A katonai logisztika időszerű kérdései

Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Katonai Logisztikai Intézet és a Magyar Hadtudományi Társaság, Védelemgazdasági és Logisztikai Szakosztály

A katonai logisztika időszerű kérdései

címmel a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából 2017. november 29-én
tudományos konferenciát szervez.

A konferencia védnökei: Baráth István dandártábornok,  Fodor Péter dandártábornok, Kaposvári László dandártábornok, dr. Keszthelyi Gyula ny. dandártábornok, Schmidt Zoltán dandártábornok.

A konferencia célja a hazai és a külföldi katonai logisztika elméletének és gyakorlati megoldásainak áttekintése, hazai hadiipar kutatási és fejlesztési lehetőségeinek és eredményeinek bemutatása, az innovatív trendek áttekintése és az e témakörökben született kutatások eredményeinek megvitatása.

A konferenciára a katonai logisztika alábbi területeit célozza meg ezek: haditechnika (haditechnika történet), hadtáp, katonai közlekedés, közszolgálati logisztika, műveleti logisztika és felkészítés, amelyekre előadásokat várunk. A beérkezett előadás-tervezetek alapján szervezzük meg a szekciókat.

Várjuk jelentkezésüket a tervezett előadás címével és rövid legfeljebb egy oldalas leírásával 2017. szeptember 15-ig az alábbi címre: 

A részvételi szándékot 2017. szeptember 30-ig a  e-mail címen kérjük jelezni.

Kapcsolat és információ: Dr. habil Horváth Attila alezredes szervező; tel: 432-9000/29-138; HM: 29-138

Cimkék: főoldali hír, 2017

A tudás megszerzésének ünnepe - oklevélátadó a HHK-n

    • fokep
    •  dsc7613 2
    •  dsc7620 2
    •  dsc7639 2
    •  dsc7653 2
    •  dsc7664 2
    •  dsc7670 2
    •  dsc7925 2
    •  dsc8021 2
    •  dsc8031 2
    •  dsc8042 2
    •  dsc8051 2
    •  dsc8072 2
  • Előző
  • Következő

Az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar mintegy 50, mesterképzésben és szakirányú továbbképzésben résztvevő hallgatója vehette át végzettséget igazoló oklevelét a Ludovika Főépület Szent László Kápolnájában tartott ünnepségen. A legkiválóbban teljesítők külön elismerésben is részesültek.

„Ma egyetemünk az egyetlen katonai felsőoktatási intézmény. Ezt azonban nem monopóliumnak, hanem a szó legpozitívabb értelmében vett kiváltságnak kell tekintenünk”- hangsúlyozta beszédében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora elmondta, hogy első ízben végeztek hallgatók a katonai felsővezetői szakirányú továbbképzési szakon, ami ma már szakdiplomát adó képzésnek minősül. Elhangzott, hogy a katonai vezetőképzés története 1920-ig nyúlik vissza, amikor a trianoni békediktátum miatt úgymond rejtve kellett az oktatást megszervezni.  A magyar vezérkari tisztképzés sorsa a második világháborút követő években pecsételődött meg, 1949-ben megszüntették a magyar honvédelmi akadémiát. Majd csak 1993-ban indult újra a vezérkari képzés a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián. „Ennek a képzésnek az utódai vagyunk mi, oktatók és hallgatók egyaránt”- fogalmazott Patyi András. A rektor hozzátette, hogy a valódi tudás megszerzésére irányuló hallgatói munkára parancsot adni nem lehet, hiszen a szorgalom, az elszántság csak belső indíttatásból eredhet. „A tudás megszerzésének, a tanulásnak az ünnepe ez”- hangsúlyozta Patyi András. A rektor szólt arról is, hogy az egyetem készen áll arra, hogy a saját lehetőségeinek függvényében részt vegyen a honvédelmi és haderő-fejlesztési reformban is.

A rendezvényen 33 mesterképzésben résztvevő, míg 14 katonai felsővezetői szakirányú továbbképzési szakon tanuló hallgató vehetett át oklevelet. A legkiválóbban teljesítők külön elismerésben részesültek. Dr. Pohl Árpád ezredes, dékán „Primus inter Pares” címet és emléktárgyat adományozott Pölöskei János Antal alezredesnek, míg hadtudományi emlékplakettet vehetett át a német Wolfgang Illner alezredes és a kínai Lu Zhibin alezredes. Dr. Orosz Zoltán altábornagy, a Hondéd Vezérkar főnökének helyettese emléktárgyat adott át Szloszjár Balázs ezredesnek. Emléktárgy kitüntetésben részesült Deme László József is, aki Huszár János altábornagytól, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság vezetőjétől vehette át az elismerést.

Válaszbeszédében Pölöskei János Antal azt hangsúlyozta, hogy külön öröm a most végzettek számára, hogy olyan időszakban fejezték be tanulmányaikat, amelyben ismét egyre fontosabbá válik a magyar honvédelem ügye.

A rendezvényen részt vett Dr. Földváry Gábor István, a Honvédelmi Minisztérium jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkára is.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: oklevélátadó, 2017

A HHK oktatója is részt vett a világkongresszuson

    • A HHK oktatója is részt vett a világkongresszuson -2
    • A HHK oktatója is részt vett a világkongresszuson -1
  • Előző
  • Következő

A World Congress of Engineers and Scientists (WSEC) 2017 Világkongresszust az EXPO-2017 „A jövő energiája” nevet viselő nemzetközi kiállítás keretében rendezték meg Kazahsztán fővárosában, Asztanában, 2017. június 19-20-án. Az eseményre a világ 51 országából számos állam- és kormányfő, több mint ezer neves tudós és mérnök, köztük Nobel-díjasok és a „Globális Energia” nemzetközi díj nyertesei, a tudomány, az oktatás, az üzleti élet, kormányhivatalok, nemzetközi szervezetek, tudományos és műszaki szövetségek képviselői vettek részt. Ezen a rendezvényen tartott előadást Dr. Lakatos Péter, a HHK docense.

A Világkongresszus olyan globális platformmá vált, ahol a résztvevők megvitatták a modern energia terén elért fontos eredményeket és a vonatkozó trendeket, a globális energiaproblémák megoldásának módjait és módszereit. Mindemellett új intézkedéseket elemeztek, és javaslatokat tettek annak érdekében, hogy intenzívebbé lehessen tenni az új energiafejlesztés célkitűzéseinek elérésére szolgáló erőfeszítéseket négy alapvető területen, amelyek felölelik a világ energiájának fejlesztésével kapcsolatos kilátásokat és forgatókönyveket 2050-ig, az energia-trilemma egyensúlyát (biztonság, hozzáférhetőség és környezeti fenntarthatóság), az energiaforrások fejlesztését (globális trendek, versenyképesség, innovációk és kazahsztáni felhasználásuk kilátása), valamint a tudományos humánerőforrás-gazdálkodást.

A Világkongresszus deklarációja szerint folytatni kell a kutatást és fejlesztést annak érdekében, hogy következetesen növelni lehessen az elosztott energiatermelés és az infrastruktúra fejlesztésének és telepítésének részarányát az elosztott energiatermelés hatékony működése és az abban rejlő lehetőségek hatékony felhasználása terén abból a célból, hogy egyensúlyt lehessen teremteni az energiabiztonság, hozzáférhetőség és környezeti fenntarthatóság terén.

A fenti gondolatok és okfejtések igazolják a KÖFOP keretében létrehozott Közszolgálati Lenyomat Ludovika Kutatócsoport célkitűzéseit is.  Dr. Lakatos Péternek a KÖFOP projekt révén volt lehetősége elutazni a világkiállításra, ahol a humán erőforrással és az oktatással foglalkozó alszekcióban tartott előadást a Visegrádi Négyek és Ausztria gazdasági fejlettsége, logisztikai teljesítménye és karbon lábnyoma, vagyis szén-dioxid kibocsátása közötti összefüggésekről.

A Kutatócsoport már rendelkezik együttműködő partnerekkel (a Bécsi Egyetem Logisztikai és Közlekedési Intézete, a szlovákiai Milan Rastislav Katonai Akadémia Menedzsment tanszéke, a Világgazdasági Regionális Kutató Intézet.) A kutatócsoport - Fleischer Tamás kutató, Nyitrai Mihály alezredes doktorandusz hallgató és  Pap Andrea alezredes tanszékvezető - fő célkitűzése, hogy a fenntarthatóságot, ezen belül is a fenntarthatóság közszolgálati aspektusait vizsgálja. Fő feladatok között szerepel a többi között hazai és nemzetközi konferenciák szervezése a témában, közös publikációk írása nemzetközi kutatócsoport tagokkal, valamint közös pályázatok indítása.

Megosztás a Facebook-on


Szerethetők-e a robotok?

    • robot computer

Az elektronika és az informatika térnyerésével párhuzamosan egyre nagyobb figyelem hárul a különböző kutatásokban a robotok és az emberek közötti kapcsolat vizsgálatára. Ennek humán oldalát világítja meg az a tanulmány, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora, Ványa László ezredes és kollégája, Kollár Csaba neve fémjelez.

A kutatók olyan kérdésekre keresték a választ, mint például, hogy mennyire kell tartania az embereknek a robotoktól, hogyan fogja befolyásolni a mesterséges intelligencia a robotok fejlődését, vagy, hogy mekkora az etikai felelőssége a robotok programozóinak.

Videós összeállításunkat itt tekintheti meg:

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: robotkutatás, 2017

Beszámoló a Czetz Kupáról

    • Czetz Kupa - 1
    • Czetz Kupa - 2
    • Czetz Kupa - 3
    • Czetz Kupa - 4
    • Czetz Kupa - 5
    • Czetz Kupa - 6
    • Czetz Kupa - 7
    • Czetz Kupa - 8
    • Czetz Kupa - 9
    • Czetz Kupa - 10
    • Czetz Kupa - 11
    • Czetz Kupa - 12
  • Előző
  • Következő

A hagyományokhoz híven idén is a Czetz Kupával ért véget a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Sportegyesület Tiszti Vívóklubjának szezonja. Az 51 induló és a megannyi vendég teljesen megtöltötte Szüts Jánosról elnevezett kicsiny vívótermünket. Köszönjük a Hobbi Vívó SE és a Veresegyházi SE versenyzőinek, hogy jelenlétükkel és sportszerű versenyzéssel emelték a rendezvény fényét!

Gratulálunk a díjazottaknak!

Az edzések június végéig tartanak, majd augusztus végén megkezdjük a felkészülést a következő szezonra. :)

EREDMÉNYEK:

FF párbajtőr:

1. helyezés: Samu Péter
2. helyezés: Szakmáry Nándor
3. helyezés: Deák István
4. helyezés: Kozma Sándor
5. helyezés: Hodosi Gábor
6. helyezés: Gál Soma
7. helyezés: Szakmáry Sándor
8. helyezés: Udvari Donát

Női párbajtőr:

1. helyezés: Soós Dóra
2. helyezés: Vitályos Eszter
3. helyezés: Meskó Csilla
4. helyezés: Novák Réka
5. helyezés: Szép Viktória
6. helyezés: Ertsey Réka
7. helyezés: Novákné Cseszregi Henriett
8. helyezés: Csűrös Tímea

Kard:

1. helyezés: Witt Péter
2. helyezés: Kiss Ábel
3. helyezés: Polgár Balázs
4. helyezés: Elischer Gergő htj.
5. helyezés: Tóth Ákos
6. helyezés: Frankó Mátyás Krisztián
7. helyezés: Fröhlich Dávid
8. helyezés: Mikus Gréta

Honvéd tisztjelöltek párbajtőr:

1. helyezés: Pásztor Kálmán htj.
2. helyezés: Ruszkovics Patrik htj.
3. helyezés: Pápics Patrik htj.

Honvéd tisztjelöltek kard:

1. helyezés: Elischer Gergő htj.
2. helyezés: Szulcsányi Viktor htj.
3. helyezés: Simon Gábor htj.

Legjobb gyermek versenyző: Zsigmond Dániel
Legjobb kezdő vívó: Virágh Krisztián htj.

Szakosztály-vezetői különdíj: Pulay Krisztián
Cimkék: főoldali hír, 2017

Egy ISIS-fogoly kihallgatása

    • fokep
    •  dsc0238 2
    •  dsc0272 2
  • Előző
  • Következő

„Forró pontok – Higgadt vélemények; aktualitások a biztonságpolitikában” címmel rendez előadássorozatot a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézete, amelynek első állomásán Novák András, az ATV tudósítója mutatta be az egyik legfrissebb videójukat és mesélte el személyes tapasztalatait. A közel-keleti tudósítás során testközelből vehettek részt egy ISIS-fogoly kihallgatásán és személyesen készíthettek vele interjút.

Novák András 19 éve riporter, számos televíziós társaságnál dolgozott, jelenleg az ATV-nek tudósít a külföldi eseményekről. Munkássága során közel 120 országban forgatott, a világ legnagyobb krízisválságairól közvetített. Jelen volt, amikor a Hezbollah bombázta Izraelt, közvetlen közel jutott Bin Laden házához, amikor megölték a terrorista vezetőt, ott volt Kadhafi meggyilkolásánál, továbbá Moszulban 800 m távolságból láthatta, ahogy a szövetségesek az Iszlám Állam állásait támadják.

Az előadásból kiderült, hogy a magát Iszlám Államnak hívó, Kalifátust kikiáltó dzsihadista terrorszervezet 2010-ben, az Al-Káidából vált ki és alakult át. Az angolul ISIS-nak nevezett csoport az első olyan terroristaszervezet, amely „saját országot” hozott létre. A kegyetlen fegyveresek szinte pillanatok alatt hatalmas területeket foglaltak el az arab tavasz után forrongó Közel-Keleten. 2014 őszére közel 110.000 négyzetkilométeren uralkodtak, ahol hozzávetőleg 14 millió ember tartozott a fennhatóságuk alá. A fegyveres csapatok száma elérte a 80.000-et is. A területüket kiterjesztették Szíria csaknem kétharmadára, Irak középső részére és a kurd térség keleti és déli területeire. Az ISIS egy rendkívül erőszakos terrorszervezet: ahol megjelentek, gyilkosságokat, kivégzéseket és merényleteket hajtottak végre. Csaknem 300.000 ember haláláért felelnek, akiknek nagy része civil. A szíriai polgárháború és az Iszlám Állam miatt csaknem 8 millió embernek kellett elhagynia otthonát. Ez indította el napjaink menekültválságát. Ennek a terrorszervezetnek volt a tagja az interjúban szereplő fogoly.

Novák András ismertette: „Másfél-két évig tartott, hogy előkészítsük az interjút az Iszlám Állam tagjával, egy elfogott terroristával. Ez nagyon nehéz feladat volt. Még most is kiráz a hideg, hogy ennyire közel jutottunk hozzá.” A fogoly 2015-ben csatlakozott az Iszlám Államhoz, ahol kegyetlen gyilkosságokban vett részt, csaknem egy évig volt tagja a világ legnagyobb és legkegyetlenebb terrorszervezetének. A férfit 3 hónapja fogták el a kurd peshmerga katona szervezet fegyveres erői. A videóból kiderült, hogy a kurd titkosszolgálat kihallgató tisztjei hogyan és milyen kérdezési technikákkal szorítják sarokba az alanyt, a frontvonaltól néhány kilométernyire. A rabbal csak a kihallgató tisztek érintkezhettek, a börtönben egy elkülönített cellában tartották fogva. A vallatás során csuklyában kérdezték ki a terroristát, egyrészt a fogvatartók biztonsága érdekében, másrészt azért, hogy ezzel is pszichika nyomást gyakoroljanak a dzsihadistára. A nyomozók elmondták, hogy mindig hazugsággal indítanak a foglyok. A terroristaszervezet több különböző módszert is kidolgozott, hogy összezavarják és átverjék a nyomozókat. „Hivatalosan a kihallgatók nem használnak kínzást a foglyok megtörésére és kivégzéseket sem tartanak, viszont minden pszichológiai eszközt és trükköt bevetnek azért, hogy megtörjék a fogvatartottat. Többször előfordult már, hogy a foglyok által elmondottak kurd peshmerga és szövetséges katonák életét mentették meg.” – hangzott el a videóban.

A riporter kifejtette, hogy az interjúkészítés során a fogoly először hallhatott a kihallgató tiszteken kívül más hangot, így újra a betanult hazugságait kezdte el előadni. Ekkor léptek közbe a tisztek: „A nyomozók visszavették a kérdés jogát és elkezdték pszichikailag préselni a foglyot.” Rávilágított, hogy a vallatás 70 percig tart, amelyet mindig ugyanazok a nyomozók végeznek. Ők heti 7 napot dolgoznak 10 órán keresztül, így tartják nyomás alatt a foglyokat. „Nagyon profi módszerekkel dolgoznak.” – mondta.

A szervezéssel kapcsolatban Novák András kiemelte, hogy a kurd fegyveres erők nagyon segítőkészek voltak. A kihallgatás után az egyik ezredes csak annyit kért tőlük, hogy vigyék a jó hírüket. „Ők a világ helyett harcolnak az Iszlám Állam ellen!” A fronton többségében kurd fegyveresek küzdenek, a nemzetközi támogatás a légierőben, valamint a háttéri támogató tevékenységben merül ki. Az előadás során megemlítette, hogy véleménye szerint Amerika direkt nem lép közbe hathatósabban az ISIS ellen, hiszen az Iszlám Állam az a közel-keleti közös ellenség, amely összefogja az amúgy örök konfliktusban álló arab államokat. „Hiába az ISIS elleni harc, ha egyelőre nem érdeke senkinek, hogy megszűnjön az Iszlám Állam.” Azonban rávilágított, hogy feltehetően már mindenki azzal számol a térségben, hogy mi várható az ISIS utána, így felmerül a kérdés, hogy mi lesz akkor, ha sikerül leverni a terrorszervezetet. A jövővel kapcsolatban kifejtette, hogy megvan a lehetőség az önálló kurd állam létrejöttére, hiszen ők az ISIS elleni harcot nemzetvédő háborúnak tekintik, a már visszafoglalt területeken berendezték saját védelmi állásaikat, emellett egyre nagyobb az elfogadottságuk az arab közösségben. „Soha nem voltak olyan közel a saját önálló államhoz, mint az elmúlt évtizedekben” – emelte ki.

A rendezvény a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézet Terrorelhárítási Tanszék és TEK Tudományos Tanácsának közreműködésével jött létre.

Novák Andrással a Bonum Publicum júliusi számában olvashatnak interjút.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: ISIS, NBI, előadás, 2017

Rektori látogatás a Nemzetbiztonsági Intézetnél

    • 20170602 105815
    • 20170602 105752
    • 20170602 105802
  • Előző
  • Következő

2017. 06. 02-án Professzor. Dr. Patyi András rektor, a Nemzetbiztonsági Intézet havi beszámoltató és feladatszabó értekezletén vett részt. A havi rendszerességgel folyó értekezleten az akkreditáció óta eltelt időszak megbeszélése, valamint a további feladatok és a KÖFOP pályázatok értékelése történt. Dr. Resperger ezredes összefoglaló jelentése után, Patyi András hozzászólásában értékelte az intézet eddigi tevékenységét, amelyben kiemelte, hogy bár a legkisebb intézet létszámát tekintve az Egyetemen, de összetétele munkája kapcsán ez egyik legfontosabb területe a közszolgálati képzésnek. Mind a szolgálatoknál és az egyetemen dolgozó munkatársak munkájánál elmondta, hogy becsülendő, hogy mindkettő helyen magas színvonalú munkát végeznek. Kritikusan értékelte a vezetői változások hatását és eredményeit az intézetnél. Megerősítésül közölte, hogy az egyetem vezetése támogatja a nemzetbiztonsági területen folyó képzést, oktatást és további fejlesztési lehetőségekre lát lehetőséget.

Az intézetvezető kiemelte, hogy az NBI jobb közösség lett, jobban integrálódott az egyetem folyamataiba, képzéseibe és a közös modul tantárgya révén is ismertebbé vált az összes hivatásrend számára. Az integrálódást jól jelzi az Egyetemi Közös Modul, a kutatók éjszakája, a közös közszolgálati gyakorlat, az intézményi és az országos szintű tudományos diákköri tevékenység, amelynek idén már nemzetbiztonsági szekciója is volt. KÖFOP pályázatok szintjén az intézet kettő projekttel (Szélsőségek, vallási szélsőségek és oktatás korszerűsítése) és négy fő egyéni pályázóval vesz részt a tananyagok és az oktatás fejlesztésében.

Dr. Resperger ezredes intézetvezető megköszönte a támogatást, és kiemelte, hogy a Nemzetbiztonsági Intézet továbbra is arra törekszik, hogy Magyarország érdekeinek megfelelően a legjobb felkészültségű szakembereket képezze egyetemünkön.

Megosztás a Facebook-on


Elsősorban saját katonai képességeinket kell fejleszteni

    • fokkep
    •  dsc0019 2
    •  dsc0046 2
    •  dsc0066 2
    •  dsc0078 2
  • Előző
  • Következő

Mindig a jövőt kell szem előtt tartani, ezért stratégiai gondolkodásmódra van szükség a Magyar Honvédségen belül is Dr. Benkő Tibor vezérezredes szerint. A Honvéd Vezérkar főnök az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) katonai vezetői szak és katonai műveleti logisztikai szak mesterképzéseiben részt vevő, hivatásos katonatiszt státusú hallgatóinak tartott előadást „A Magyar Honvédség nemzetközi műveleti szerepvállalásának aktuális kérdései” címmel.

Az előadás bevezető részében szó esett a magyar békefenntartói tevékenységről, amelynek nagy hagyománya van, hiszen már 1897-ben vettek részt magyar katonák Kréta szigetén ilyen jellegű feladatok ellátásában. A Honvéd Vezérkar főnök röviden bemutatta a magyar békefenntartás történetét, főbb állomásait 1897-től napjainkig. Emlékeztette a hallgatókat, hogy a nemzetközi békefenntartói tevékenység közben elhunyt katonáink minden nehézség ellenére is becsülettel szolgálták hazájukat, hősiesen helyt álltak a béke megteremtése és megőrzése érdekében - akár életük feláldozása árán is. Erre emlékeztet a Katonai Emlékpark Pákozd (KEMPP) területén található Békefenntartók Emlékművén látható felirat is, melynek szövege: „Végakaratuk a béke volt”!

A továbbiakban ismertette a Magyar Honvédség aktuális nemzetközi missziós szerepvállalásának kiemelt területeit. Felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy közel 1000 fős nemzetközi szerepvállalásunk fő prioritása a nyugat-balkáni hadszíntér. Emellett szintén jelentősnek mondható iraki, afganisztáni és észak-afrikai szerepvállalásunk, melyek elsődleges célja, a migrációs nyomás forrásának számító instabil régiók helyzetének javítása.

Bár a békefenntartói tevékenység kiemelt terület a Magyar Honvédségnél, a legfőbb feladatunk mégis az, hogy képesek legyünk saját országunkat megvédeni. Ezért a saját képességek fejlesztése az elsődleges cél”- fogalmazott a Vezérkar főnök. Hangsúlyozta az ország védelmi képességei fenntartásának és folyamatos fejlesztésének fontosságát különös tekintettel a megváltozott biztonsági környezetre. Felhívta a figyelmet a Magyar Honvédség személyi állományának fontos szerepére és eddigi eredményeire az illegális nemzetközi migráció megállításában és kezelésében. Elmondta, hogy több ezer katona vett, illetve vesz részt hazánk határainak védelmében.

Emlékeztetett arra, hogy Simicskó István Magyarország honvédelmi minisztere meghirdette a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot, amelynek kapcsán elmondta: az elmúlt huszonöt év legnagyobb modernizációja vette kezdetét. A honvédelmi fejlesztési tervek között szerepel többek között az önkéntes tartalékos rendszer újraszervezése. A területi elven szerveződő önkéntes tartalékos rendszeren belül Magyarország 197 járásában felállításra kerülne egy-egy alegység, amelynek tagjai önként vállalják a tartalékos szolgálatot, az ehhez szükséges szaktudást pedig a hivatásos állomány tagjaitól kapnák meg különböző felkészítések keretein belül.

Ennek kapcsán esett szó a toborzókampányok eddigi eredményeiről, a Honvédelmi Sportszövetség elindításának céljairól és eddigi tapasztalatairól. A Honvéd Vezérek főnöke hangsúlyozta, hogy az egyik kiemelt cél a honvédelmi nevelés megerősítése, s annak részeként sor kerül majd egyfajta kadétrendszer kialakítására is. Előadásában hangsúlyozta: az elmúlt huszonöt év legnagyobb haderő-fejlesztési programja veszi kezdetét. Szerinte a Magyar Honvédségben egyaránt szükség van a könnyű-, közepes- és nehéz képességek fejlesztésére. „Ehhez kellenek repülőgépek, helikopterek és harckocsik is”- fogalmazott Dr. Benkő Tibor vezérezredes. A tábornok előadásában kitért a haderő-fejlesztési tervek ismertetése kapcsán a korábban, 2002-2010 között kritikus szint alá csökkentett fegyvernemi képességek visszaállításának szükségességére. Ennek részeként korszerűsíteni kell a katonák egyéni harcászati felszerelését, erősíteni kell a légierőt, de szükség van a páncéltörő, légvédelmi rakéta, radar; tábori tüzér, tűztámogató; harckocsizó; műszaki és hídépítő képességek modernizálására is. Elmondta, hogy a meglévő repülő eszközök egy részének felújítása már megtörtént, később pedig újak beszerzésére is lesz lehetőség a tervek szerint. Elhangzott, hogy a kormány szeretné fejleszteni a magyar hadiipart, melynek első lépcsőjében kézifegyverek gyártását szeretné hazai környezetben megoldani.

A Honvéd Vezérkar főnök külön utalt a korábban elkezdett illetményfejlesztés eredeti ütemezés szerinti folytatására, valamint a hivatásos és szerződéses katonák életpálya-modelljének következetes alkalmazására. Elmondta, hogy idén januártól él egy új egészségmegőrző és biztosítási rendszer a honvédségen belül, amely gondoskodik mindazokról, akik elveszítik alkalmasságukat a katonai szolgálat ellátására.

A vezérezredes a stratégiai gondolkodásmód fontosságára hívta fel a figyelmet, ugyanis szerinte mindig előre kell nézni, és a jövőt kell szem előtt tartani. Ezért is fontos az életen át tartó tanulás, ugyanakkor a karrier nem mindig csak a magasabb beosztás és rendfokozat elérését jelenti, hiszen a saját szakterületen is lehet előre haladni. Külön is felhívta a jelenlévő katonai vezetők figyelmét a parancsnokok felelősségére, valamint arra, hogy mindig a katonának kell a gondolkodás középpontjában állnia.

Korszerű, modern, jól felszerelt honvédségre van szükség”- fogalmazott a Vezérkar főnök, aki szerint nagy lehetőséget ad számukra a honvédelmi kiadások fokozatos növekedése.

Szöveg: Kiss Zoltán László – Szöőr Ádám

Fotók: Krasznai-Nehrebeczky Mária – Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: előadás, 2017

MAGLITE Többnemzeti Összhaderőnemi Logisztikai Kiképzés

    • Maglite 2017 - 1
    • Maglite 2017 - 2
    • Maglite 2017 - 3
    • Maglite 2017 - 4
    • Maglite 2017 - 5
    • Maglite 2017 - 6
    • Maglite 2017 - 7
    • Maglite 2017 - 8
    • Maglite 2017 - 9
    • Maglite 2017 - 10
    • Maglite 2017 - 11
    • Maglite 2017 - 12
  • Előző
  • Következő

A MAGLITE Többnemzeti Összhaderőnemi Logisztikai Kiképzés magyarországi szakaszát az NKE HHK katonai műveleti logisztikai szak hallgatói 2017. május 22 és május 27 között a brit Védelmi Logisztikai Iskola és a cseh Brnoi Védelmi Egyetem kijelölt állományával közösen hajtották végre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campusán. Az évente két alkalommal végrehajtott kiképzési programsorozatot az érintett szervezetek, illetve jogelődjei 1996 óta folyamatosan szervezik.

A MAGLITE Többnemzeti Összhaderőnemi Logisztikai Kiképzés szervesen illeszkedik az NKE HHK katonai műveleti mesterképzési jogszabályokban meghatározott Képzési Követelményéhez, valamint az NKE Szenátusa által elfogadott minta tantervhez. A gyakorlat egy Afrika területén található fiktív állam területén végrehajtandó humanitárius segítségnyújtási és katasztrófa-elhárítási művelet forgatókönyvén alapult. A helyzetbeállítás olyan műveleti környezetet szimulált, amellyel a résztvevők valós körülmények között is szembesülhetnek. A brit, cseh és magyar tisztek a tervezési feladatot kettő, többnemzeti munkacsoportban oldották meg.

A többnemzeti munkacsoportok május 25-én nyilvános jelentés keretében ismertették a gyakorlat vezetőségével a hadművelet logisztikai elgondolását, cselekvési változataikat és azok értékelését. A nyilvános jelentésen jelen volt
Dr. Pohl Árpád ezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja és John Atkins ezredes, a Védelmi Logisztikai Iskola parancsnoka, aki a Logisztikai Műveleti Főnök szerepkörében fogadta a munkacsoportok jelentéseit. A kiképzési program zárásaként dr. Pohl Árpád ezredes megköszönte az elvégzett magas színvonalú szakmai munkát, és emléktárgyat adott át brit kollégájának.




Bodoróczki János alezredes

Cimkék: főoldali hír, 2017

IX. Rendvédelmi Sárkányhajó Magyar Kupa

    • Sárkányhajó - 1
    • Sárkányhajó - 3
    • Sárkányhajó - 4
    • Sárkányhajó - 2
    • Sárkányhajó - 6
    • Sárkányhajó - 5
  • Előző
  • Következő

   Az ország különböző pontján szolgálatot teljesítő rendvédelmis csapatok izgatott versenyzői gyülekeztek május 26-án reggel a KSI vízitelepén, a Népszigeten. Abból a célból érkeztek, hogy összemérjék kitartásukat, gyorsaságukat, pontosságukat egy hazánkban is egyre népszerűbb sportágban, a sárkányhajózásban. Ezen csapatok mezőnyében kaptunk helyet mi is, akik a NKE HHK-t és a Ludovika Zászlóaljat képviselve, immáron 5. alkalommal rajthoz állva ezen az egyedülálló, kifejezetten rendvédelmi és társszerveknek meghirdetett versenyen. Büszkén képviseltük a Magyar Honvédség állományát, egyedüli katona csapatként.

    Lelkesen lapátolt egy hajóban a hivatásos állományú katona és honvédtisztjelölt. A közös munka, erőfeszítés meghozta gyümölcsét, hiszen az előfutamokat remek idővel nyerve, pazar versenyzéssel jutottunk be az „A” döntőbe. Itt a legjobbakkal mérkőzhettünk és szoros versenyben ugyan leszorultunk a dobogóról, de a 4. helynek is nagyon örültünk!

    Köszönjük a Honvéd Zrínyi Sportegyesület támogatását, erre az alkalomra készült egységes pólóval és a nevezési díj befizetésével támogatta részvételünket e rangos versenyen.

Detre Zoltán alezredes

Cimkék: főoldali hír, 2017

A hadviselés generációi

    • fokep
    •  dsc9908 2
    •  dsc9924 2
    •  dsc9939 2
    •  dsc9963 2
    •  dsc9992 2
  • Előző
  • Következő

„Egyszerre több generációs hadviselés jellemzi korunkat, amelynek során egyre inkább előtérbe kerülnek a nem állami hadviselő felek”- hangzott el a Magyar Hadtudományi Társaság tudományos konferenciáján, az NKE Hungária körúti campusán. A rendezvényen szó volt a Magyar Honvédség fejlesztéseiről is.

A rendezvényt megnyitó köszöntőjében Tömböl László ny. vezérezredes elmondta, hogy a harc jelen van minden élő társadalom életében, és ahogy fejlődik a gazdaság, valamint a tudományos élet, más és más formát ölt. A Magyar Hadtudományi Társaság elnöke szerint egy ország haderejének a változó körülményekhez feltétlenül alkalmazkodnia kell, különben el fog veszni. „Nem elég csupán a modern felszerelés és a fegyverek, meg kell érteni a kor szavát és az új kihívásokat”- fogalmazott a tábornok.

A Magyar Honvédség előtt álló kihívásokról beszélt előadásában Dr. Orosz Zoltán altábornagy. A Honvéd Vezérkar főnök-helyettese elmondta, hogy a második világháborút követően egyre ritkábbá váltak a nemzetek közötti háborúk, helyüket többségében felváltották a nemzetállamok határain belül zajló fegyveres konfliktusok, mint például a felkelések vagy polgárháborúk. Ezzel párhuzamosan megjelentek a hadszíntéren a nem állami hadviselő felek. „Ennek a jelenségnek a magyarázatára született meg a 80-as években az Egyesült Államokban a hadviselés generációinak elmélete: a hadviselés fejlődése egy evolúciós folyamat, amely különböző generációkra különíthető el”- fogalmazott a tábornok.

A vesztfáliai békétől 1850-ig tartó első generációs hadviselés a harcoló embertömegek kora, amelyet követően egyre fontosabb szerepet kaptak a konfliktusokban a különböző fegyverek.  A manőverháborúk időszakáról 1918-tól beszélhetünk, majd ezután következett a negyedik generációs, az úgynevezett aszimmetrikus hadviselés korszaka. Itt az egyik hadviselő fél egy állam, a másik egy nem állami szereplő. „Mára eljutottunk odáig, hogy a nem állami hadviselő a reguláris erőkkel gyakran egyenrangú, sőt sokszor sikeresebb hadviselő fél a katonai konfliktusokban”- fogalmazott Orosz Zoltán. Az altábornagy szerint a megváltozott körülmények miatt elengedhetetlenné vált, hogy a Magyar Honvédség is reagáljon a megváltozott kihívásokra. A megújulás szervezeti, jogi és haditechnikai változásokat egyaránt jelentett. Ilyen volt például az MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság tavaly nyári megalakulása. Ennek a szervezetnek a parancsnoksága alá került később a többi között a Béketámogató és Kiképző Központ, a Bakony Harckiképző Központ, az Altiszti Akadémia és a Ludovika Zászlóalj is. Orosz Zoltán szerint a megváltozott biztonsági környezet megköveteli a fegyveres erők átformálását, de strukturális és gondolkodásbeli átalakulásra is szükség van. Jelenleg is alakulóban van egy önkéntes, területvédelmi elvű tartalékos rendszer felállítása, amelynek részeként a tervek szerint minden járásban egy-egy századot hoznak majd létre. A katonai toborzás már el is indult. „Ez a rendszer alapvető szerepet fog játszani abban, hogy a honvédelem ügye ismét nemzeti, össztársadalmi ügy legyen”- fogalmazott az altábornagy.

Orosz Zoltán előadásában beszélt a Magyar Honvédség fejlesztéseiről is. Így szó volt a 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Ezred felállításáról, valamint a tavaly márciusban alakult Katonai Rendészeti Központ feladatairól. „A haderő-fejlesztési tervekben első helyen a katona felszerelésének javítása áll, de a többi között kiemelt fontosságú a légierő fejlesztése, a vezetési és irányítási rend korszerűsítése is. Emellett a kor kihívásainak megfelelően elkezdődött egy korszerű kibervédelmi központ létrehozása is” - tette hozzá a tábornok. Elmondta, hogy folyamatosan korszerűsítik az elavult repülőgépeket és helikoptereket, valamint új eszközök beszerzése is napirenden van a Zrínyi 2026 haderőreform részeként. Elhangzott az is, hogy jövőre az NKE veszi át a repülő- és helikopter pilóta utánpótlás biztosításához szükséges hazai kiképzési feladatokat.

„Ma már egyszerre több generációs hadviselésről beszélhetünk, és a katonai erő műveleti képessége nem csökkent, hanem inkább erősödött az elmúlt évtizedekben”- ezt már Prof. Dr. Szendy István ezredes mondta. Az NKE HHK Hadászati és Hadelméleti Tanszék tanszékvezetője szerint a hadviselés egy társadalmi létforma, amely hatással van a társadalmi közösségek fenntartható fejlődésére. Elhangzott, hogy a hadviselés és a hadtudomány elválaszthatatlanok egymástól, hiszen utóbbi az, ami a hadelméleten keresztül biztosítja, hogy a hadviselés a társadalom számára hasznosítható, megélhető garanciarendszerré váljon. A tanszékvezető szerint tudományos megközelítésben a hadviselés a hadban álló felek fegyveres erejének háborús katonai-műveleti alkalmazása a hadművészet elméletének és gyakorlatának elve szerint. Szendy István elmondta, hogy vannak állandó, klasszikus és folyamatosan változó, funkcionális katonai képességek. Az előadó szólt a hagyományos (reguláris, irreguláris), a nem hagyományos (korlátozott és általános) és a nukleáris (korlátozott és totális) hadviselési formákról is.

A rendezvényen szó volt még a többi között a Magyar Honvédség és a NATO műveleti vezetési rendszereinek kapcsolódási lehetőségeiről, a Magyar Honvédség hadműveleti követelményeinek meghatározásáról, a határvadászok toborzásáról és képzéséről, valamint a hibridhadviselésről is.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Czetz János emlékkonferencia

    • fokep
    •  dsc9528 2
    •  dsc9536 2
    •  dsc9541 2
    •  dsc9543 2
    •  dsc9556 2
    •  dsc9593 2
    •  dsc9611 2
  • Előző
  • Következő

„Szegény legény elindult a faluból és meghódította a világot” – mutatták be Czetz Jánost a gidófalvi hagyományőrzők a honvédtábornok születésének 195. évfordulója alkalmából tartott emlékkonferencián, amely a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Műveleti Támogató Tanszéke, a Magyar Hadtudományi Társaság Geoinformációs Szakosztálya, valamint a Fővárosi Örmény Önkormányzat közös szervezésében valósult meg.

Czetz János volt a 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik legfiatalabb tábornoka, Bem József altábornagy táborkari főnöke, kitűnő stratéga, Argentína déli határvidékének feltérképezője és védelmének szervezője, a Buenos Aires-i Katonai Akadémia első igazgatója.  A konferencia során különböző szempontokból ismertették az előadók a szabadságharc után emigráló, majd kalandos úton Dél-Amerikában letelepedett, magyar-székely-örmény származású honvédtábornok életútját, hazai és külhoni értékteremtő tevékenységét.

„A mai konferencia egy olyan honfitársunkat állít emléket, akinek életét áthatotta a magyarság iránti szeretet, mégis a Föld másik oldalán élt és halt meg. Magyarországon mi megőriztük az emlékét és ezúton tisztelgünk az eredményei előtt” – mondta megnyitóbeszédjében Dr. Nagy Péter alezredes, a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálat főmérnöke. Kifejtette, hogy a honvédtábornok kitűnő katonai szakember, szervező és térképész, akinek élét nem törték meg a történelem viharai, mindig képes volt az újrakezdésre. „Argentína szabadságát számos külföldi vándor háborús közreműködése szilárdította meg, ilyen volt Czetz ezredes is” – emelte ki Őexcellenciája Maximiliano Gabriel Gregorio-Cernadas, az Argentin Köztársaság nagykövete. Rávilágított, hogy Argentínát a „bevándorlók országának” is szokták nevezni, hiszen sok külföldi munkásságából építkezett. „Köztük voltak szép számmal azok a magyarok is, akik a szabadság és a kreatív munka országát kívánták felépíteni” – mondta. A konferenciára a latin-amerikai országból is üzentek, a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége Argentínai „Czetz János” Főcsoportja tizenháromezer kilométerről üdvözölte az előadáson résztvevőket: “Czetz János, ahogy Magyarországon sikeresen tevékenykedett és harcolt élete fiatal éveiben, úgy felragyogott Argentínában érett korában. Élete mérföldköveket tett le az argentin katonai intézményekben.”

A konferencia során az előadók részletesen bemutatták a honvédtábornok hazai és külhoni életútjának, katonai pályájának különböző szemelvényeit. Az örmény diaszpóra magyarországi és erdélyi jelenlétéről, kultúrájáról és Czetz János emlékének őrzéséről Esztergály Zsófia Zita és Dr. Issekutz Sarolta tartott előadást, amit Bereczkiné Máté Judit, a Czetz család leszármazottja egészített ki személyes élményeivel. Az erdélyi katonai hagyományokat a honvédtábornok szülőfalujából származó, gidófalvi hagyományőrzők mutatták be. Czetz János katonai karrierjének kezdetét és a kor császári-királyi hadseregének szervezetét Prof. Dr. Csikány Tamás ezredes, a HHK egyetemi tanára ismertette. Czetz nem csak hadtudományok művelője volt, a honvédtiszti tevékenysége mellett előszeretettel foglalkozott földrajztudománnyal, térképészettel és nyelvműveléssel. A Magyar Hadnyelvtan elkészítésének folyamatát, Prof. Dr. Balázs Géza az ELTE BTK egyetemi tanára mutatta be. Dr. Kedves Gyula ezredes, az Országgyűlési Múzeum vezetője előadásában kifejtette, hogy Czetz János meghatározó szerepet töltött be az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során, az erdélyi hadjárat és haderőszervezés egyik kulcsfigurája volt. A szabadságharc bukásával a honvédtábornok, mint sok más katonatiszt a korban, emigrációba kényszerült. Czetz János számos országban megfordult: az európai tevékenységét Dr. Csorba László, a Nemzeti Múzeum volt főigazgatója, az argentin katonai pályafutását pedig Siposné Prof. Dr. Kecskeméthy Klára ezredes, a HHK egyetemi tanára ismertette. Végül a kor Latin-Amerikáját, az emigrált magyarok életét Asqui Jorge Kristóf doktorandusz foglalta össze.  Ha áttekintjük Czetz János életét megállapíthatjuk, hogy a honvédtábornok méltán kelthet elismerést és tiszteletet az utókorban, hiszen ő a kiapadhatatlan tenni akarás és az eltántoríthatatlan újrakezdés egyik 19. századi nagy magyar alakja.

Az emlékkonferencia alkalmával a Magyar Hadtudományi Társaság kihirdette „A hadtudomány ifjú tudósa” című verseny nyerteseit. A pályázat célja a honvédelem és a hadtudomány népszerűsítésére volt a 11-12. osztályos fiatalok körében. A pályamunkát beadó diákok olyan települések nebulói, amelyek régi katonavárosok és helyőrségek voltak, ahol a Magyar Honvédség alakulatai szerves részét képezik a közösség mindennapi életének, aktívan részt vesznek a hagyományok ápolásában.


A Hadtudomány Ifjú Tudósa pályázat I. helyezettjei: Kuris Gergely; Maráczi Máté; Molnár Krisztina

·        A pályamunka címe: „A katonai alapismeretek oktatása, ahogy én látom”

·        Felkészítő iskola: Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium, Eger

·        Felkészítő tanár: Tóth György

A Hadtudomány Ifjú Tudósa pályázat II. helyezettje: Pocsai Péter

·        A pályamunka címe: „Történelmi hagyományok szerepe és fontossága a XXI. században”

·        Felkészítő iskola: Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium, Debrecen

·        Felkészítő tanár: Szarka Levente

A Hadtudomány Ifjú Tudósa pályázat III. helyezettje: Rosta Edina

·        A pályamunka címe: „A hadviselés etikája”

·        Felkészítő iskola: Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium, Szombathely

·        Felkészítő tanár: Kiss Márton

A Hadtudomány Ifjú Tudósa pályázat különdíjasa: Nagy Gábor

·        A pályamunka címe: „Történelmi hagyományok szerepe és fontossága a XXI. században - Én is jártam Isonzónál”

·        Felkészítő iskola: Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum Puskás Tivadar Fém-és Villamosipari Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma

·        Felkészítő tanár: Bodó Judit

A helyezések mellett könyvjutalomban részesültek:

·        Szabó Valentin - Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium

·        Horváth Zsolt - Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium

·        Csordás Barnabás - Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum Puskás Tivadar Fém-és Villamosipari Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma

·        Agg Ákos, - Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum Puskás Tivadar Fém-és Villamosipari Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Déness

Megosztás a Facebook-on


A magyar hősökre emlékeztek

    • fokep
    •  dsc9464 2
    •  dsc9475 2
    •  dsc9482 2
    •  dsc9503 2
    •  dsc9505 2
    •  dsc9514 2
    •  dsc9518 2
  • Előző
  • Következő

A Magyar Hősök Emlékünnepe alkalmából Dr. Pohl Árpád ezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja, Takács Attila dandártábornok, az MH Hadkiegészítő Felkészítő és Kiképző Parancsnokság parancsnoka, valamint Sári Szabolcs alezredes, az MH Ludovika Zászlóalj megbízott parancsnoka koszorúzott a Békefenntartók Emlékművénél az NKE Hungária körúti campusán, így adózva mindazok emléke előtt, akik életüket adták a hazáért.

IV. Károly magyar király (1916-1918) kezdeményezésére 1917 tavaszán az országgyűlés fogadta el az akkor dúló világháborúban a hazáért küzdő hősök emlékének megörökítéséről szóló 1917. évi VIII. törvénycikket, mely kimondta: „Minden község (város) anyagi erejének megfelelő, méltó emléken örökítse meg mindazoknak nevét, akik lakói közül a most dúló háborúban a hazáért életüket áldozták fel.” A Nagy Háború nem csak a harctéren hagyott maradandó nyomot, hanem odahaza a falvakban és városokban is. A háború áldozatainak emlékére fájdalommal vegyes büszkeséggel állított emlékművet a hálás utókor. 1924-ben újabb törvénnyel erősítették meg a hősök iránti tiszteletet. A XIV. törvénycikk kimondta:

1. § A magyar nemzet mélységes szeretettel, magasztaló elismeréssel és hálával emlékezik meg azokról a hős fiairól, akik az 1914/1918. évi világháború alatt a hazáért vívott súlyos küzdelmekben a magyar nemzetnek dicsőséget és hírnevet szerezve életüket feláldozták. A nemzet soha el nem múló hálája és elismerése jeléül, az élő és jövő nemzedékek örök okulására és hősi halottaink dicsőségére minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját nemzeti ünneppé avatja. Ezt az ünnepnapot – mint a "Hősök emlékünnepét" – a magyar nemzet mindenkor a hősi halottak emlékének szenteli.”

A megemlékezések 1925-től váltak rendszeressé: országszerte egyházi szertartásokkal, koszorúzásokkal emlékeztek meg, amelyeken kötelezően részt vettek a honvédség és a rendvédelmi testületek képviselői, a bajtársi egyesületek és a fiatalok szervezetei. A második világháború után, a kommunizmus éveiben ezt az ünnepet tilalommal sújtották, eszmei üzenetét eltörlendőnek ítélték. Egészen a rendszerváltás utánig kellett várni, amíg megszületett a 2001. évi LXIII. törvény, amely a hősök dicsőségére minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját ismét a Hősök Emlékünnepévé nyilvánította.

Az idei hősök napi megemlékezés alapjául egy két háború közötti előadást választottam, melynek eszmei mondanivalója napjaink magyar katonáinak is példaként állíthatók. Az előadó vitéz Szombathelyi Ferenc vezérezredes, a Ludovika Akadémia 1936-38 közötti parancsnoka, majd a M. kir. Honvéd Vezérkar Főnöke 1941-44 között, aki lövésztisztként kezdte pályafutását az első világháborúban, s ezen benyomásairól, magáról a háborúról, a harcról, a katonai hivatásról tartott előadást az 1930/31-es tanévben. Ebből idézek:

Alig lehet a háborúnál valami nagyobb dolgot elképzelni. – Talán csak a béke nagyobb nála. – De a béke nagyságát is csak a háborúban ismerjük fel teljes egészében. A háború az, amely a béke nagy jelentőségét különösen kidomborítja, és azt különösen kívánatossá teszi. – Viszont a háborút is teljes jelentőségében csakis a békében, illetve a békével összevetve ismerhetjük fel. A béke és háború tehát szorosan összetartozó fogalmak. – Mint fény és árnyék, ugyanazon élet két arculata. Az egyik értelme a másikban rejlik.

A háború értelme a jobb békéért való küzdelemben rejlik, amely nélkül oktalan pusztítás lenne. A háború valódi célja tehát a béke, a valódi béke. A békének ugyan nem célja a háború, de mindig készen kell lennie a háborúra, hogy célját elérje, vagyis önmagát fenntarthassa. – A háború tehát nem cél, hanem eszköz a béke kezében. – És ebben ismerjük meg az első féket, mely megakadályozza azt, hogy a háború öncélú pusztítássá váljék. […]

Én személyes benyomásaim és tanulmányaim alapján azon meggyőződésre jutottam, hogy a háború keletkezésében, sőt annak egész lefolyásában is megváltoztathatatlan törvényszerűség nyilvánul meg. […] Akinek a háborúban alkalma volt egy-egy nagy csata menetét figyelemmel kísérni, az csak nehezen tudta magát azon impresszió alól kivonni, hogy ezt a nagy színjátékot nem emberek rendezték. Az emberek csak eljátsszák a véres és szenvedésteli szerepüket, de a dráma szerzője valaki más, valami bámulatos nagy erő, amely az embert törvénye alá kényszeríti. Ez volt az impresszióm 1914 augusztusában, amidőn Kelet-Galícia harcmezőin az első nagy csatát, mint fiatal tiszt végignéztem. […] Az orosz tüzérség gránátjaiból nekünk is kijutott, de ez nem tudta figyelmemet a csata nagy menetéről elterelni. Az orosz tüzérség jellegzetes kaszáló tüzelésére rögtön ráismertem, és nyugodtan nevén neveztem. A harchelyzeteket is helyesen ismertem fel, és mint a dolgok természetes rendjét vettem tudomásul az orosz gyalogság jellegzetes előnyomulását, mintha mindig azt láttam volna. Minden olyan volt, mint azt a béke tanulmányaim alapján elképzeltem, és néha megálmodtam. […] És mégis milyen más volt minden. – Maga a mező, a hegy, a völgy, a községek, ahol a csata dúlt, mintha nem olyanok lettek volna, mint rendesen. – Az egész történés a történés színterével együtt más dimenzióba került. Mintha az ember lelkében elfordult volna valami, és így a dolgokat egészen másként látta. Valami szokatlan hatalmas erő behatása alatt keletkezett a lélek elfordulása, amelyet a lélek háborús állapotának nevezhetnék, és amelyen mindnyájan átesünk, amidőn a harctér felé közeledünk.

Ezen első nagy csata után persze még sok csatában vettem részt, amelyekben más beosztás és helyzet folytán más impressziók kötöttek le, de az első impresszió, amelyet friss lélekkel és még akkor szereztem, amidőn a háború még inkább élmény volt, mint mesterség, soha sem szűnt meg bennem uralkodni. Ez él bennem még változatlan erővel most is, sőt az az érzés, hogy a háború megváltozhatatlan erők törvényszerűsége alatt áll, azóta, hogy a háborúval, illetve a háborús eseményekkel elméletileg is behatóbban foglalkoztam, csak erősödött bennem. [… ]

A háború nem a diplomatáké, sem a hadvezéreké, hanem a népeké és nemzeteké, amely által megméretnek és jaj annak, aki könnyűnek találtatik!

Míg a közösség a háborúban ezer és ezer életet tesz az élet ezerszeres nyereségével szemben kockára, addig az egyén csak egy életet dobhat bele a harc vad forgatagába, a saját életét, amely neki mindene, a legdrágább kincse, amelyet minden pillanatban elveszíthet. Éppen ezért a csodálat és bámulat érzései ragadnak meg minket akkor, amidőn a harcosokat figyeljük, kik veszteséggel mit sem törődve nyomulnak előre az ellenség tüzében, vagy abban rendületlenül kitartanak. Csodáljuk bennük az embert, amelyről éppen itt, amidőn a pusztítás vad, mondhatnám állati indulatai hajtják előre, derül ki az, hogy mégis több, magasabb rendű mint az állat. – Valami olyasmit csinál, ami az állati élet szempontjából nézve érthetetlen és megmagyarázhatatlan volna. Odadobja és feláldozza az életét valamiért, ami semmiféle személyes haszonnal, vagy előnnyel nem kecsegteti. – Küzd egy ellenféllel, aki neki személy szerint nem is ellensége. – A halálfélelmet leküzdve, vagy azzal dacolva végzi el mindazt. – Az ember itt teljesen kilép az állati élet keretéből, azt magában leküzdve és azon túlemelkedve szinte önmagát múlja felül. – Lehetetlen akkor, amidőn az ember egy nagy csatát lát, azon felismerés elől elzárkózni, hogy van még az életnél is valami nagyobb és hatalmasabb erő, ami az embert a tudat alatt áthatja, ami soha el nem múló, ami az embert állandóan vonzza. Ez az erő a hősi kultusz alapja. […]

Nagy dolog az, ha van valamije az embernek, amiért érdemes élni, de még nagyobb dolog annál az, ha olyan célja van, amiért érdemes meghalni.

Az önfeláldozó képesség az emberiség legnagyobb kincse.

Hajtsunk hát fejet a mai napon mi is a magyar történelem számos katonahőse előtt, akik a legdrágábbat, életüket áldozták fel a hazáért. Ápoljuk kegyelettel emléküket!


Szöveg: Dr. Kaló József egyetemi docens

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on