Szűkítés



Minden Címke 195


bejegyzések

A katonai műszaki kutatások aktuális kérdései konferencia

Az NKE Katonai Műszaki Doktori Iskola, „A katonai műszaki kutatások aktuális kérdései" címmel tudományos konferenciát hirdet.
 
Időpont: 2017. május 11. 09.00-13.30 óra
Helyszín: Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus

(1101 Budapest, Hungária körút 9-11. IMO konferencia terem)
 

A konferencia célja, hogy fórumként szolgáljon a katonai műszaki kutatások aktualitásainak bemutatására. Cél továbbá, hogy az 1. évfolyamos doktoranduszok, mint a jövő tudományos munkát végző szakemberei, lehetőséget kapjanak arra, hogy bemutassák a kutatási tervüket és egy részkutatásukat a szakmai és a tudományos közönség előtt, és gyakorlatot szerezzenek a tudományos előadások tartásában, valamint további javaslatokat kapjanak a jövőbeni kutatásukhoz.

További információk a csatolt mellékletekben.

Cimkék: katonai-hirek

Elkezdődött az OTDK had- és rendészettudományi szekciója

    • fokep
    •  dsc2321 2
    •  dsc2328 2
    •  dsc2348 2
    •  dsc2351 2
    •  dsc2352 2
    •  dsc2393 2
    •  dsc2418 2
    •  dsc2423 2
    •  dsc2435 2
    •  dsc2443 2
    •  dsc2446 2
    •  dsc2462 2
  • Előző
  • Következő

12 felsőoktatási intézmény mintegy 200 hallgatója vesz részt a XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Had- és Rendészettudományi Szekciójának megmérettetésén, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A háromnapos rendezvényen 21 tagozatban mutatják be tudományos tevékenységük eddigi eredményeit a hallgatók, akik közül többen határon túli intézményekből érkeztek.

 „Az NKE alapítása óta jelentős erőfeszítéseket tesz a tehetségek támogatásával kapcsolatban, amelynek egyik fontos része a KÖFOP-projekt keretében működő kiválósági programokban való részvétel” - hangsúlyozta köszöntőjében Prof. Dr. Padányi József dandártábornok. Az egyetem tudományos rektorhelyettese elmondta azt is, hogy a hamarosan meghirdetendő új Nemzeti Tehetség Programban is aktívan tud majd részt venni az NKE. Elhangzott, hogy az egyetem az elmúlt években bizonyította, hogy helye van a tudományos diákköri mozgalomban is. A korábban ProScientia Aranyéremet elnyerő rektorhelyettes szólt arról, hogy a hadtudományi és rendészeti szekció több évtizedes múltra tekint vissza, hiszen az első katonai főiskolás hallgatók már 1977-ben részt vettek a tudományos diákköri megmérettetésen. Az 1987-ben megalakult hadtudományi szekció első elnöke pedig az NKE oktatója, Szenes Zoltán tábornok volt, aki azóta is aktív résztvevője a mozgalomnak. 

Prof. Dr. Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) elnöke elmondta, hogy 2009-ben alakult meg az OTDT had- és rendészettudományi szekciója, amely egy példás építkezés eredménye volt. Elhangzott, hogy ez a szekció az utolsó az idei OTDK-n, és a tudományos diákköri mozgalom idén is „megmozgatta az országot”. 1800 helyi konferencián mintegy 14 ezer hallgató vett részt, közülük 400-an a határon túlról érkeztek a megmérettetésekre. Szendrő Péter hozzátette, hogy a had- és rendészettudományi szekció népszerűségét mi sem jelzi jobban, minthogy megalakulása óta megkétszereződött az abban résztvevők száma. Elhangzott, hogy az OTDK első helyezettjei közül idén összesen mintegy 50 ProScientia Aranyérmet adnak majd át a legjobbaknak.

„Ez a konferencia azon hallgatók seregszemléje, akik a legtöbbet tudnak a tudományágukból, és a tudományos elit képviselőjeként a jelen és a jövő letéteményesei ebben az országban”- fogalmazott Prof. Dr. Mezey Barna, az ELTE rektora. Az OTDT alelnöke szerint a tudományos rendezvény kiváló alkalom arra is, hogy az egyfajta irányba gondolkodók megismerjék egymást és együtt menjenek tovább az úton. A rektor úgy véli, hogy a had- és rendészettudományi szekció egyfajta sajátos fókusza a legszélesebb értelemben vett társadalomtudományoknak. „Ennek az országnak a szürkeállománya az egyetlen igazi ásványkincse, ez képes fenntartani és továbbvinni hazánkat” – mondta Mezey Barna, aki szerint ezért is van nagy szükség a folyamatos tehetséggondozásra.

Dr. habil. Boda József ny. vezérőrnagy történeti visszatekintésében emlékeztetett arra, hogy rendészeti vonalon 1975-ben történt az első sikeres bemutatkozás a tudományos diákköri mozgalomban, amikor a Rendőrtiszti Főiskola egyik hallgatója második helyezést szerzett az OTDK-n. A Rendészettudományi Kar dékánja szerint a tehetséggondozással a jövőt építjük, ezért ennek a versenynek is mindenki nyertese lehet, hiszen a résztvevők már elkötelezettek a tudomány iránt.

A mintegy 200 hallgató 21 tagozatban mutathatja be önálló kutatási és tudományos eredményeit. A többi között európai biztonság, katonai logisztika, kriminalisztika, tűzvédelem és mentésirányítás, valamint vám-, adó- és jövedéki Igazgatás témakörökben versenyeznek a hallgatók, akik döntő többsége a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről érkezett. De az OTDK résztvevői között vannak például az ELTE, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, az Óbudai Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és három határon túli intézmény hallgatói is. Olyan témákban hangzanak el előadások a konferencián, mint például az ügyészség alkotmányos helyzete és működése, a terrorista propaganda, az elektronikai hadviselés eszközei, a kritikus infrastruktúrák védelme, vagy éppen a ma különösen aktuális kiberbiztonság.

A XXXIII. OTDK had- és rendészettudományi szekciójának eredményhirdetésére csütörtökön kerül sor.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Hallgatói „élménybeszámoló” a szentesi műszaki gyakorlati foglalkozásról

    • szentes5
    • szentes1
    • szentes2
    • szentes3
    • szentes4
  • Előző
  • Következő

A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar műszaki szakos hallgatói 2017. április 03–07. között Szentesen gyakorlaton vettek részt az Altiszti Akadémia műszaki katonáival. A kihelyezés célja a hallgatók számára a vízi akadályokon átkeléssel leküzdés valamint a vízellátással, víztisztítással kapcsolatos feladatok megismerése volt.

Az első nap során beillesztő foglalkozáson vettek részt, megismerték a laktanyát, valamint megkezdték az elméleti alapok lefektetését a következő napok gyakorlati foglalkozásaihoz.

A keddi napon már a gyakorlati foglalkozások voltak a Kurca patak mentén. A negyedéves hallgatók megismerték a nagyteljesítményű víztisztító berendezést, részt vehettek a víztisztítással kapcsolatos berendezések üzemeltetésében, a különböző ellenőrzési eljárások elvégzésében, valamint a megtisztított vizet csomagoló ZENON ivóvíz csomagoló berendezés működtetésében.

A szerdai napon, a délelőtt folyamán befejeződött az elméleti ismeretek tisztázása. A hallgatók begyakorolták a parti rögzítő elemek telepítését, valamint a „ringató” nevezetű függesztett PMP hadihídoszlop elemein végrehajtották a zárási és összekapcsolási gyakorlatokat. A délután a Tiszai gyakorlótéren folytatódott, ahol az eszköz megismerését követően vízre szálltak az FGCS-8 felfújható gumicsónakkal.

Csütörtökön a résztvevők az egész napot a Tiszai gyakorlótéren töltötték. Indulás előtt azonban megtekintették a KD-84 könnyű deszantátkelő készletet. A gyakorlótéren az átkelési kiképzés részeként 60 tonnás kompot építettek a vízen a PMP hadihídoszlop folyami hídkomp elemeiből, melynek során megismerték a BMK-130M típusú vontató motorcsónakot, továbbá vízenjárást hajtottak végre az 513 típusú alumíniumladikkal, megismerték a CSM-40 rohamcsónakot, végül a nap utolsó foglalkozásaként megismerték a deszantátkelés módját a PTSZ-M közepes lánctalpas úszógépkocsival.

A pénteki napon a gyakorlat befejeztével a hallgatók visszatértek Budapestre.

A gyakorlat sikeresnek tekinthető, mivel a gyakorlaton részt vevő tisztjelöltek elsajátították a foglalkozások anyagait és tapasztalatokat szereztek az átkelés, és a víztisztítás feladataival kapcsolatban.


Lázár Máté honvéd tisztjelölt


West Point delegáció látogatása az NKE-n

    • West Point delegáció látogatása az NKE-n
    • West Point delegáció látogatása az NKE-n
    • West Point delegáció látogatása az NKE-n
    • West Point delegáció látogatása az NKE-n
    • West Point delegáció látogatása az NKE-n
    • West Point delegáció látogatása az NKE-n
  • Előző
  • Következő

A méltán világhírű amerikai West Point katonai akadémia háromfős delegációja látogatott Budapestre 2017. április 10-14 között. A delegáció tagja volt Bakos Csaba Attila alezredes, a HHK egyetemi oktatója is, aki jelenleg Fulbright ösztöndíjjal oktat a West Point-on felkelés elleni műveleteket, valamint összehasonlító védelmi politikát.

A delegáció megtekintette a Vándor 2017 kétnapos közös közszolgálati gyakorlatot, valamint megbeszéléseket folytatott egyetemi és kari vezetőkkel. A delegáció a HHK oktatóival workshop keretében hasonlította össze az amerikai és a magyar tisztképzés sajátosságait, tekintette át az együttműködési lehetőségeket, valamint egyeztetett azokról a követelményekről, amelyeknek a XXI. század elején egy fiatal tisztnek meg kell felelnie.

A delegáció meglátogatta a Fulbright Magyar-Amerikai Oktatási Csereprogram Bizottságot is, ahol a delegáció vezetője jelezte a West Point készségét további oktatók fogadására.


Katonai vezetők a magyar hadtörténelemben

Cimkék: főoldali hír, 2017

Az elektronikai hadviselés múltja és jövője - workshop

    • Az elektronikai hadviselés múltja és jövője - workshop - 1
    • Az elektronikai hadviselés múltja és jövője - workshop - 2
    • Az elektronikai hadviselés múltja és jövője - workshop - 3
    • Az elektronikai hadviselés múltja és jövője - workshop - 4
    • Az elektronikai hadviselés múltja és jövője - workshop - 5
  • Előző
  • Következő

Az NKE HHK Elektronikai Hadviselés Tanszéke és a Magyar Hadtudományi Társaság Elektronikai, Informatikai és Robotikai Szakosztálya április 11-én tartotta soron következő szakmai rendezvényét.

A rendezvény előadója Dr. Ráth Tamás PhD, ny. mk. ezredes, az Eurodefence Hungary elnöke, az MHTT Haditechnikai Szakosztály elnöke volt, aki „Az elektronikai hadviselés múltja és jövője” címmel tartott előadást.

A rendezvény résztvevői az elnöki köszöntő után egyperces néma felállással adóztak Bajnai Gusztáv ny. alezredes emlékének, aki évtizedeken át volt a Szakosztály tagja és nemrég hunyt el.

Ez után Prof. Dr. Ványa László ezredes, tanszékvezető, az EIR Szakosztály elnöke bemutatta Dr. Ráth Tamás ny. mk. ezredest, akinek az életútja, a tudományos közéletben játszott szerepe, a haditechnikai kutatás-fejlesztésben eltöltött évtizedei és a megannyi szakmai elismerése meggyőzhette a jelenlévőket a témához fűződő szoros kapcsolatáról és szakmai életútjának egyedülálló tapasztalatairól.

Az előadás első részében a hallgatóság megismerkedhetett az elektronikai hadviselés megszületésével és példaképpen néhány olyan kiemelkedő hadieseménnyel, amelyek az elektronikai hadviselés létrejöttét és fontosságát fémjelezték, mint például az 1905-ös csuzimai ütközet, a szíriai légvédelem 1982-es megsemmisülése a Bekaa-völgyben, valamint a Sivatagi Vihar hadművelet.

A mindvégig kulcsszerepet betöltő technológiai fejlődés, a rádiók, a radarok, a navigáció, a légvédelem modernizálódása és a háborús tapasztalatok újabb és újabb válaszokat adhattak az adott kor katonai kihívásaira. A 80-as évek magyar elektronikai hadiiparának ezen a területen elért világszínvonalú eredményeiben, a rádióelektronikai felderítés és zavarás eszközrendszerébe egy videofilm megtekintésével nyerhetett bepillantást a hallgatóság és győződhetett meg arról, hogy a valós technikai kihívásokra, jól megfogalmazott követelmények teljesítésére milyen magas szinten voltak képesek a mérnökök.

Az előadás összefoglalásaként Ráth ezredes úr egyfajta jövőképet vázolt fel, amelyben véleménye szerint a rádióelektronikai felderítés, az elektronikai hadviselés megőrzi fontosságát, ugyanakkor az automatizáció, a kiberhadviselés mellett a robottechnológia is kulcsszerepet fog játszani.


A következő tervezett workshop témája éppen a robottechnológia, a mesterséges intelligencia és az ember-robot viszonyrendszer lesz. A vitaindító előadásra Dr. Kollár Csabát, a PREMA Consulting vezető tanácsadóját,a KMDI oktatóját kérte fel a tanszék.


Minden érdeklődőt szeretettel várunk a Bolyai teremben május 16-án, 14:00-kor!


(Szöveg és fotó: Hajdú Veronika)

Cimkék: főoldali hír, 2017

Hadtudomány a Hívásfogadó Központban

    • Hadtudomány a Hívásfogadó Központban 3
    • Hadtudomány a Hívásfogadó Központban 4
    • Hadtudomány a Hívásfogadó Központban 1
    • Hadtudomány a Hívásfogadó Központban 2
  • Előző
  • Következő

2017. április 10-én „A fegyveres erők feladatai napjainkban” címmel Dr. Forgács Balázs százados,
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadászati és Hadelméleti Tanszék egyetemi docense tartott előadást az Országos Rendőr-főkapitányság szombathelyi Hívásfogadó Központjában.

Magyarországon 2014 óta két helyen, Miskolcon és Szombathelyen fogadják az ország területéről beérkező segélyhívásokat. Az itt dolgozó operátorok továbbképzése, szakmai ismereteinek bővítése érdekében a szombathelyi Központ évente több tanulmányutat, valamint négy szakmai és ismeretbővítő előadást szervez, mely utóbbiak sorába illeszkedett e hadtudományi előadás.

Az előadás a katonai biztonság fogalmából vezette le korunk fegyveres erőivel szemben támasztott követelményeket és az abból fakadó feladatokat, mely során ismertetésre került a Magyar Honvédség feladatrendszere is. Bemutatásra került a fegyveres erők belső struktúrája, és szó esett a világ fegyveres erőinek példáin keresztül a struktúra esetleges különbözőségeiről és különlegességeiről is. A prezentáció végén Magyarország nemzeti katonai stratégiájának megállapításai alapján az előadás a haderő alkalmazásának jellemzőit vette számba, mely lehetőséget adott a jövő katonai kihívásaira való kitekintésre is.

Cimkék: főoldali hír, 2017

Konferencia Czetz János emlékére

    • Czeth János

2017. május 26-án 09:00 órai kezdettel emlékkonferencia kerül megrendezésre a Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus dísztermében (Budapest, Hungária körút 9-11., 10. épület) Czetz János honvédtábornok tiszteletére, születésének 195. évfordulója alkalmából. A konferenciát a Magyar Hadtudományi Társaság Geoinformációs Szakosztálya, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Műveleti Támogató Tanszéke és a Fővárosi Örmény Önkormányzat szervezi.

A konferencia célja a 1848–49-es forradalom és szabadságharc után emigráló, majd kalandos úton Dél-Amerikában letelepedett, örmény származású Czetz János életútjának ismertetése, hazai és külhoni tevékenységének bemutatása. A szabadságharc legfiatalabb tábornoka, Bem József altábornagy táborkari főnöke, a kitűnő stratéga, Argentína déli határvidékének feltérképezője és védelmének szervezője, a Buenos Aires-i Katonai Akadémia első igazgatója méltán kelthet elismerést és tiszteletet az utókorban a kiapadhatatlan tenni akarás és az eltántoríthatatlan újrakezdés megszemélyesítőjeként. A konferencia előadásainak megtekintését a korszak és a szabadságharc túlélőinek életútja iránt érdeklődők számára feltétlenül ajánlott.

A rendezvény látogatása díjtalan. Külső vendégeink regisztrációját a  címen fogadják a szervezők legkésőbb május 20-ig. Az egyetemi polgárok a helyszínen, a rendezvény napján regisztrálhatnak.

A konferenciára a szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak.

  • Czetz János honvédtábornok emlékkonferencia meghívó, és a konferencia programja
  • Fájl letöltése
Cimkék: főoldali hír, 2017

Tudománnyal a biztonságosabb légiközlekedésért

    • fokep
    •  dsc9593 2
    •  dsc9597 2
    •  dsc9599 2
    •  dsc9620 2
    •  dsc9631 2
    •  dsc9665 2
    •  dsc9667 2
    •  dsc9714 2
    •  dsc9728 2
    •  dsc9740 2
    •  dsc9778 2
    •  dsc9798 2
    •  dsc9823 2
  • Előző
  • Következő

A légiközlekedés-biztonsághoz kapcsolódó három területen indult kutatás az NKE Katonai Repülő Intézetében egy uniós finanszírozású projekt keretében - hangzott el a Magyar Honvédség 86. Szolnok helikopter bázisán tartott nyitórendezvényen. A projektnyitót követő repüléstudományi konferencián a szakterület aktualitásaival ismerkedhettek az érdeklődők.

„Ez a projekt minden ízében és mozzanatában a modern felsőoktatási tudományos világ jellemzőihez illeszkedik. Az interdiszciplináris projekt konkrét, valóságos kihívásokhoz keres tudományos válaszokat”- fogalmazott megnyitó beszédben Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora elmondta, hogy a kutatómunka egyfajta klaszterben folyik majd, hiszen a Katonai Repülő Intézet mellett más katonai szervezetek, felsőoktatási intézmények, kutatóközösségek és például fiatal doktoranduszhallgatók is részt vesznek a 2020-ig tartó munkában. Szerinte fontos az is, hogy a kutatómunka eredményei minél hamarabb bekerüljenek a felsőoktatási képzésekbe. A rektor emlékeztetett arra, hogy 2018-ban új állami légiközlekedési szak indul, amelynek tananyagfejlesztésébe az intézet is bekapcsolódik. Patyi András szerint a katonai tudományoknak mindig egy lépéssel a „civil” tudományok előtt kell járnia, hiszen a fejlett országokban legtöbbször a katonai alkalmazásokból „szűrődnek” át jelentősebb fejlesztések az átlagfelhasználók számára. A rektor reméli, hogy ez a szellemiség is érződni fog az intézet által irányított kutatómunkán. Emlékeztetett rá, hogy a második világháború utáni katonai felsőoktatás története Szolnok városához köti a légierő tiszti utánpótlásának a képzését: 1949. október 1-jén itt alakult meg a Kilián György Repülő Hajózó Tiszti Iskola.

„A Katonai Repülő Intézet – ahogy a jogelődjei is - alapvetően a műszaki tudományok, valamint az alkalmazói-humán területen végeznek jelentősebb kutatói tevékenységet”- fogalmazott előadásában Dr. Palik Mátyás ezredes, egyetemi docens. Az intézetigazgató elmondta, hogy 2012-ben zárult le az Óbudai Egyetemmel közös projektjük a többi között a repülésmeteorológia és a pilóta nélküli légi járművekkel kapcsolatos területen. „Mindennek konkrét eredményei is voltak és ezek beépültek a képzésbe”- tette hozzá Palik Mátyás.  Ezeket a kutatási témákat is folytatják majd, kissé komplexebb módon, a légiközlekedés-biztonság nézőpontjából a jelenleg futó uniós támogatású projektben. „Szeretnénk egy kiválósági központot létrehozni Szolnokon, ahol később akár nemzetközi szintre is ki tudjuk majd terjeszteni kutatásainkat”- fogalmazott a projekt szakmai vezetője. Elhangzott, hogy a projekt három kiemelt kutatási területre fókuszál: az alternatív üzemanyagok repülésben való alkalmazására, a repülés emberi tényezőinek vizsgálatára és a pilóta nélküli légi járművekkel kapcsolatos kutatásokra. Palik Mátyás elmondta, hogy a projekt révén lehetősége van az intézetnek arra, hogy mintegy 220 millió forint értékben a kutatáshoz nélkülözhetetlen, de később az oktatásban is kiválóan használható technikai eszközöket szerezzen be. A többi között elkészül egy időjárás-felderítő UAV prototípus is, valamint a program népszerűsítése és a repülésbiztonsági tudatosság növelése érdekében egy országos, középiskolások részvételével megvalósuló UAV versenyre is sor kerül. A program megvalósításában az NKE kutatóin kívül több mint 30 más felsőoktatási- és kutatóintézet kutató-fejlesztője vesz részt, de a hazai repülőipar területén tevékenykedő KKV-k külső szakértői, valamint fiatal kutatók, doktoranduszok és egyetemi hallgatók is a csatlakozhatnak a projekthez. Elhangzott az is, hogy a projektben részt vevő mintegy 80 szakember a következő években számos konferencián és nemzetközi képzésben vehet majd részt, ezzel is bővítve jelenlegi tudását.

„Az AVIATION FUEL alprojekt keretében az egyes alternatív tüzelőanyag fajták repülésben való alkalmazhatóságának elemzésével, azok alkalmazási feltételeinek minél szélesebb körű feltárásával és a felmerülő környezeti és gazdasági szempontok becslésével foglalkoznak a szakértők”- mondta el Dr. Kavas László egyetemi docens, az alprojekt vezetője.

Az AVIATION HUMAN alprojektben a repülés emberi tényezőit vizsgálják a szakemberek. Dr. Dunai Pál egyetemi docens, a kiemelt kutatási terület szakmai irányítója elmondta, hogy a projekt során a kutatók adatokat gyűjtenek és elemeznek, új mérési és vizsgálati protokollokat dolgoznak ki és tesztelnek is, majd összesítik a gyakorlati alkalmazás eredményeit. „A kutatás a pilóták mellett az egyre népszerűbb pilótanélküli légi járművek (UAV) alkalmazóira is kiterjed”- tette hozzá a szakember. Az UAS ENVIRON kiemelt kutatási terület keretében a pilóta nélküli légi járművek (UAV) felhasználását biztonságossá, rugalmassá és így sok területen alkalmazhatóvá tévő repüléstámogató rendszer modelljét dolgozzák ki és készítik el. Dr. Bottyán Zsolt egyetemi docens, az alprojekt vezetője elmondta, hogy a kutatók egy mobil szoftveres alkalmazást szeretnének kidolgozni, amely a repülések végrehajtásához nélkülözhetetlen repülésmeteorológia és légiközlekedési információk közvetlen elérését tenné lehetővé. Az alkalmazás segít a repülések megtervezésében: tájékoztatja a felhasználót a repülés tervezett útvonalán várható meteorológiai helyzetről és minden fontos légiforgalmi információról.

A nyitórendezvényt követően sorra kerülő állófogadáson Dr. Pohl Árpád ezredes mondott pohárköszöntőt. A HHK dékánja minden közreműködőnek megköszönte az eddigi eredményeket és sok sikert kívánt a projekt megvalósításához. A program délután repüléstudományi konferenciával folytatódott, ahol öt szekcióban több mint hatvan szakember tartott előadást olyan témákban, mint például a pilóta nélküli repülőgépek gyártása, a katonai ejtőernyőzés meteorológiai támogatása, vagy a szoftver-megbízhatóság. A témáról további részleteket a Bonum Publicum egyetemi magazin májusi számában olvashatnak.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Mentor-oktatók a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon

    • fokep
    •  dsc9221 2
    •  dsc9229 2
    •  dsc9233 2
  • Előző
  • Következő

Dr. Pohl Árpád ezredes, dékán meghívására a Mentorok Kollégiumának HHK szakmai csoportja látogatást tett a karon 2017. április 4-én. A találkozón a kar intézeteinek és központjainak vezetőin kívül a Mentorok Kollégiuma részéről részt vett Dr. Deák János ny. vezérezredes, Kun Szabó István vezérőrnagy, Dezső Sándor dandártábornok és Dr. Besenyő János ezredes. A megbeszélés a kari vezetők bemutatásával kezdődött, majd dékán úr átfogó képet adott a kar szervezetéről, feladatairól, képzési portfóliójáról, eredményeiről az oktatásban, a kutatásban és a pályázati tevékenységben. A mentor-oktatók érdeklődéssel követték az előadást, majd elismerésüket fejezték ki a kar tevékenységéről, további sikereket kívántak a HHK új vezetőinek.

A dékáni tájékoztató után a mentorok megosztották a tisztképzéssel kapcsolatos gondolataikat a rendezvényen résztvevő vezetőkkel. Dr. Deák János vezérezredes szavai szerint a kar nagy, szerteágazó, jó irányban haladó munkát végez, mely során kiemelt figyelmet kell fordítani a katonai vezetők műveleti képességeinek
kialakítására, napjaink problémáinak hadtudományi kutatásaira, szövetségeseink és potenciális ellenfeleink minél jobb megismerésére. Javasolta, hogy az egyetem hívjon meg a Mentorok Kollégiumába műveleti beosztásokban friss tapasztalatokat szerzett tiszteket.

Kun Szabó István vezérőrnagy szerint megnyugtató a katonai felsőoktatás fejlődési iránya, a honvédtisztjelöltek katonai képzése, ebben szívesen segít a továbbiakban is. Biztatta a kart az eredményeinek minél szélesebb körben történő bemutatására a Magyar Honvédségben.

Dezső Sándor dandártábornok fontosnak tartotta, hogy a katonák továbbra is képviseljék markánsan a „fegyvereseket”, kiemelte az együttműködés szerepét az oktatásban.
Besenyő János ezredes biztosította a megjelenteket, hogy minden segítséget megad a kar további eredményes munkájához.

A mentor-oktatók és a kari vezetők találkozója nyílt, őszinte légkörben zajlott le, a résztvevők egyetértettek a további együttműködés és a rendszeres kapcsolattartás fenntartásában, ami a jövőben magában foglalhatja a kari rendezvények és a gyakorlatok, foglalkozások látogatását is.
       

Megosztás a Facebook-on


TEREMLABDARÚGÓ ÉS MIX FLOORBALL BAJNOKSÁG

    • TEREMLABDARÚGÓ ÉS MIX FLOORBALL BAJNOKSÁG  2
    • TEREMLABDARÚGÓ ÉS MIX FLOORBALL BAJNOKSÁG 3
    • TEREMLABDARÚGÓ ÉS MIX FLOORBALL BAJNOKSÁG  1
    • TEREMLABDARÚGÓ ÉS MIX FLOORBALL BAJNOKSÁG 4
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem fennállásának 5. évfordulója alkalmából az Egyetem napján teremlabdarúgó és mix floorball bajnokságot rendeztünk a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Testnevelési és Sportközpontjában.


A Takács Károly Játékcsarnokban a teremlabdarúgó bajnokságon az alapító 3 kar
6 csapata közel 60 hallgatóval vívott óriási küzdelmet. A két csoportba sorsolt selejtezők után a csoport másodikak a bronzdöntőbe jutottak, míg a csoport győztesek az aranydöntőben vívtak meg egymással. A lebonyolított 8 mérkőzés után a következő eredmények születtek:

I. hely : ÁKK csapata, II.hely: RTK csapata, III. hely: HHK Az elsősök csapata, IV. hely: HHK Idegenbenjóazxis csapata, V. hely megosztva a HHK Soótime és Esélyünk SE csapatai.


A III-as számú tornateremben rendezett MixFloorball bajnokságon szintén az alapító
3 kar vett részt közel 30 fővel. Gigászi küzdelem volt tapasztalható és például a második harmadik hely eldöntésénél az azonos pontszám, egymás ellen játszott döntetlen és azonos gólkülönbség mellett csupán az eggyel több rúgott gól döntötte el a sorrendet. A körmérkőzéses rendben lebonyolított 6 mérkőzés után a következő eredmények születtek:

 I. hely: ÁKK csapata, II.hely: RTK "B" csapata, III. hely: HHK csapata, IV. hely RTK "A" csapata.


Köszönjük a lebonyolításban résztvevő RTK Testnevelési és Küzdősportok Tanszékének, illetve a Honvéd Zrínyi Egyesületnek az érmek megvásárlásában nyújtott segítségét.

A kupákat a Katonai Testnevelési és Sportközpont készíttette és ajánlotta fel.


Végeredményben jó hangulatú, sikeres és eredményes volt az esemény, hiszen 3 kar mintegy 90 hallgatójának sokszor kemény, de mindvégig sportszerű küzdelmével ünnepelhettük Egyetemünk fennállásának 5. évfordulóját.


Budapest,2017.03.30.                     



Bánszki Gábor alezredes

KTSK központvezető

Cimkék: főoldali hír, 2017

Magas sportkitüntetést vehetett át a HHK két oktatója és egy hallgatója

    • 20170325 mefs110 szg6d 7819 sm1200 2 1
    • 20170325 mefs110 szg6d 7638 sm1200
    • 20170325 mefs110 szg6d 7688 sm1200
  • Előző
  • Következő

A Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség (MEFS) megalapításának 110. évfordulója alkalmából március 25-én nagyszabású ünnepséget rendeztek a Gödöllői Királyi Kastélyban. Az ünnepi beszéd után a jogutód intézmények vezetői és képviselői aláírásukkal látták el az évforduló alkalmából készített díszes alapító okirat másolatát. Az emlékülés során számos kitüntetés, elismerés került átadásra.

MEFS Hajós Alfréd Aranyplakettje az Egyetemi-Főiskolai Sportért díjat egy adott szakterületen éveken át kiemelkedő teljesítményt nyújtott sportvezetők kapták, köztük Detre Zoltán alezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Testnevelési és Sportközpontjának testnevelő tanára, központvezető-helyettese, aki az egyetemi szabadidő- és versenysport szervezésében rendkívül aktív tevékenységet folytat, a rendvédelmi és katonai versenyekre, evezős, ergométeres, sárkányhajó, kispályás futball és alpesi sí versenyekre készíti fel eredményesen, és versenyezteti az NKE hallgatóit.

Szintén MEFS Hajós Alfréd Aranyplakettje az Egyetemi-Főiskolai Sportért díjat kapott Dr. Németh András őrnagy, a HHK Elektronikai Hadviselés Tanszék egyetemi docense, aki a méltatás szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen végzett kiemelkedő egyetemi oktatói, kutatói és tudományos diákköri vezetői feladatai mellett 2011-ben vette át a Honvéd Bolyai János SE megszűnés előtt álló Tiszti Vívó Szakosztályának vezetését, majd sikeresen vitte át a klubot az újonnan alakuló Nemzeti Közszolgálati Egyetem Sportegyesületébe.

A Halassy Olivér Hallgatói Díjat azok a hallgatók kapták, akik a legtöbbet tették az egyetemi szabadidősport szervezéséért. Ebben az elismerésben részesült Mészáros Csongor honvédtisztjelölt, végzős katonai vezető szakos hallgatónk is.

Gratulálunk a kitüntetetteknek!

Az eseményről készült hivatalos beszámoló a MEFS honlapján olvasható: https://mozduljra.hu/cikk/megunnepelte_alapitasanak_110_evfordulojat_a_magyar_egyetemi_foiskolai_sportszovetseg/

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: kitüntetés, sport, 2017

Lőgyakorlaton a HHK egyenruhásai

    •  dsc7090 2
    •  dsc6977 2
    •  dsc6985 2
    •  dsc7039 2
    •  dsc7044 2
    •  dsc7063 2
  • Előző
  • Következő

A Magyar Honvédségben szolgáló minden hivatásos és szerződéses katonának előírás, hogy évente legalább két alkalommal részt vegyen lőgyakorlaton és teljesítse a minimális elvárásokat. A Hadtudományi és Honvédtisztképző kar egyenruhásai ezúttal is jól teljesítettek a püspökszilágyi lőtéren rendezett kétnapos lövészeten.

A HHK mintegy 130 egyenruhás oktatója és munkatársa vett részt a gyakorlaton, amelynek részeként gépkarabéllyal és pisztollyal kellett teljesíteniük a lövészetet, majd egy hat kilométeres gyorsított menetben is részt kellett venniük. A feladat megfelelő teljesítésének tétje is van, hiszen az itt elért eredmények az év végi teljesítményértékelésnél is számítanak majd.

„Mindenki szeretne minél jobb eredménnyel lőni, de azért tisztában kell lennünk a realitásokkal is, hiszen egy 50-60 éves korban lévő katona azért már nem tud úgy teljesíteni, mint mondjuk egy 20 éves társa”– mondta el honlapunk érdeklődésére Prof. Dr. Krajncz Zoltán, aki a jobb lövők közé tartozik az állományban. A HHK tanszékvezetője szerint ez egy alap lőgyakorlat, így nem jellemző, hogy azt valaki ne tudná teljesíteni. Egy jó lövésznek megfelelő fizikai, egészségügyi és pszichés alkalmassággal kell rendelkeznie és különösen fontos, hogy a látása is kiemelkedő legyen. „Nyugalom, precizitás és a magasfokú kiképzettség”- sorolja a jó lövész jellemzőit Krajncz Zoltán.

„Mintegy másfél éves szervezési folyamat eredménye a mai nap”- mondja Dr. Horváth Tibor ezredes. A Katonai Vezetőképző Intézet igazgatója hozzáteszi, hogy a lőgyakorlat Ak-47 gépkarabéllyal és Parabellum pisztollyal zajlik. Szerinte már csak azért is érdemes komolyan venni ezt a feladatot, mert annak eredménye jelentősen befolyásolja az év végi teljesítményértékelést, ezáltal pedig az előmenetelt.

A honvédtisztjelöltek egy másik program szerint hajtják végre a lőgyakorlatot, az ő esetükben a specializáció dönti el, hogy milyen típusú lövészeten kell részt venniük. Ezek azonban az alaplőgyakorlathoz képest más fegyverekkel és eszközökkel történnek. Az ezredes szerint a püspökszilágyi lőtér ideális a lövészethez, jó földrajzi adottsággal rendelkezik a terület a gépkarabélyos és pisztolyos gyakorlatokhoz.

„Nekünk, magyaroknak is vannak jó mesterlövészeink, akik szinte bárhol megállnák a helyüket a világban”- fogalmaz Krajncz Zoltán. A professzor példaként hozza fel a tanszékükön oktató Zentai Károly őrnagyot, aki jelenleg a mesterlövész fegyverek újszerű alkalmazásából írja a doktoriját.

Horváth Tibor szerint a magyar katonák olyannyira elismertek a lövészet területén is, hogy néhány évvel ezelőtt az EU missziójában, Maliban mesterlövész kiképző kontingense volt a Magyar Honvédségnek. Magyar katonák oktatták a nemzetközi csapatot a mesterlövész fegyverek alkalmazására. Ráadásul vannak saját fejlesztésű és gyártású mesterlövész fegyvereink is, mint például a Gepárd fegyvercsalád, amely nagyon komoly nemzetközi minősítésekkel is rendelkezik.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: lőgyakorlat, 2017

Ünnepi szenátusi ülést tartott az NKE

    • fokep
    •  dsc7607 2
    •  dsc7645 2
    •  dsc7650 2
    •  dsc7659 2
    •  dsc7675 2
    •  dsc7800 2
    •  dsc7818 2 2
    •  dsc7932 2
    •  dsc8120 2
    •  dsc8124 2
  • Előző
  • Következő

Phd és habilitált doktorok tehették le esküjüket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ünnepi szenátusi ülésén. Az egyetem napja ötéves jubileumának rendezvénysorozatába illeszkedő ülés során a fogadalomtétel és címek átadása mellett elismerő okleveleket adott át Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora.

Patyi András az egyetemi szenátus elnökeként köszöntötte a habilitáló, PhD doktori címet, valamint egyetemi elismeréseket átvenni készülő kutatókat, szakembereket, egyetemi munkatársakat. „Ez az ünnepi ülés alapvetően a tudományról szól” – emelte ki az NKE rektora, majd kifejtette, hogy ezek a tudományok nem állnak messze a gyakorlattól, hiszen számos közszolgálati vezető vehetett már át oklevelet. Magyary Zoltánt idézve Patyi András kifejtette, hogy a tudomány művelése az egyetemi oktatóknak és kutatóknak a legszemélyesebb tevékenysége kell, hogy legyen, amelyhez elengedhetetlen a tudományos közösség. Az NKE ötéves fennállásával kapcsolatban kiemelte: „A mi szívünket, a mi gondolatainkat igencsak kikerekíti ez az öt év. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek büszkeség, hogy vagyunk, gyarapodunk és ma is gyarapodni fogunk! – mondta Patyi András az oklevelet átvevő kollégáinak.

Az ünnepi szenátusi ülés alkalmával egyetemi elismeréseket vehettek át azok az oktatók és munkatársak, akik munkásságukkal gyarapították az NKE hírnevét. Az egyetem rektorának döntése alapján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gyűrűjét vette át Prof. Dr. Kiss György akadémikus, az Államtudományi és Közigazgatási Kar leköszönő dékánja. Az NKE Szenátus döntésével magántanári címet kapott Prof. Em. Dr. Szlávik Lajos, címzetes egyetemi tanári címet Sándorné Dr. Kriszt Éva, továbbá címzetes egyetemi docensi címet adományozott a szenátus Dr. Balla Tibor ezredes, Budai Béla Dénes, Dávid Károly r. dandártábornok, Dr. Fialka György, Hazai Lászlóné dr. ny. nb. dandártábornok, Kalotay Balázs, Keszthelyi Ilona, valamint Dr. Sors László számára. Rektori döntés alapján Rektori Kitüntető Oklevelet vehetett át Bálintné Bagladi Zsuzsanna. Az NKE Szenátusa az Egyetem Kiváló Oktatója posztumusz címet adományozott a néhai Dr. Back Andrásnak, oklevelét özvegye, Dr. Gondos Katalin vette át.

A kitüntetések mellett sor került a habilitált doktori címek átadására és a PhD doktorok avatására. Prof. Dr. Munk Sándor, a habilitációt odaítélő Egyetemi Habilitációs Bizottság elnöke bemutatta az NKE újdonsült habilitált doktorait: Dr. Budai Balázs Benjámin, az ÁKK oktatási dékánhelyettese, Dr. Hautzinger Zoltán Gyula, a Rendészettudományi Kar oktatási dékánhelyettese,  Dr. Jobbágy Zoltán ezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese, valamint Dr. Wührl Tibor tette le habilitációs esküjét az ünnepi szenátusi ülésen.

Budai Balázs az avatottak nevében fejtette ki gondolatait. „Minél magasabb lépcsőt ugrunk meg, annál nagyobb a megkönnyebbülés és a sikerélmény, azonban annál nagyobb a felelősség is” - mondta. Az ÁKK oktatási dékánhelyettese kitért a Phd és a habilitált doktorok, vezető értelmiség feladataira: „Felismeri, segíti, gondozza a tehetségeket, elgondolkodtat, tematizál és megosztja a gondolkodás örömét. Világosságot teremt a sötétben tapogatózóknak. Iskolateremtő is, ahogy mondják” – fejtette ki Budai Balázs. Rávilágított, hogy a tudományos életnek számos indikátorával lehet vizsgálni a tudományos kutatókat, de véleménye szerint a legfontosabb az, hogy az egyetemi katedra után hány hallgató tekint majd vissza az emberre, mint segítő mentorra. 

Az ünnepi szenátusi ülésen az egyetem új PhD doktorokat is avatott. Prof. Dr. Padányi József, az NKE tudományos rektorhelyettese, valamint a tudományos fokozatokat odaítélő Egyetemi Doktori Tanács elnöke ismertette a doktorjelöltek névsorát: Bali Tamás, Benedek Márta, Borszéki Judit Magdolna, Gerencsér Árpád József, Györffy Ágnes, Josef Andreas Karl Ernst, Kardos Sándor István, Kovács István, dr. Nyeste Péter, Rózsa Tibor és Vass György mondta el doktori fogadalmát.

A 10 évvel ezelőtt megkezdett osztrák katonai PhD-képzés részvevőinek nevében a most végzett Josef Andreas Karl Ernst ezredes mondott köszöntő beszédet, megható módon tört magyarsággal, de annál nagyobb lelkesedéssel. Köszönetet mondott a jelenlévő és a tudományos fejlődést támogató családtagoknak, szeretteiknek, kollégáknak és az alma maternek, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek.

Az ünnepi szenátusi ülés zárásaként Patyi András gratulációját fejezte ki a frissen doktorált és habilitált kollégáinak. „Sok sikert és egészséget kívánok a tudomány fejlődéséért és egyéni karrierútjuk előmozdításáért végzett munkásságukhoz” – mondta, majd egy kéréssel fordult hozzájuk: „Kérem, ne álljanak meg ebben a munkásságukban, ne álljanak meg az úton.”

A témáról bővebben az áprilisi Bonum Publicumban olvashatnak.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Ötéves fennállását ünnepelte az NKE

    • fokep
    •  dsc7276 2
    •  dsc7294 2
    •  dsc7313 2
    •  dsc7359 2
    •  dsc7372 2
    •  dsc7402 2
    •  dsc7434 2 2
    •  dsc7442 2
    •  dsc7490 2
    •  dsc7512 2
    •  dsc7523 2
  • Előző
  • Következő

„Ludovikásnak lenni valaha komoly rangot jelentett Magyarországon: szaktudást, emberséget és hazafiasságot. Az akadémiára járók nemcsak egy iskola polgárai voltak, hanem különbek sokaknál” – mondta Dr. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ötéves fennállásából szervezett ünnepségén. Reményét fejezte ki arra, hogy az NKE elmúlt öt éve azt a célt szolgálta, hogy méltó legyen a Ludovika Akadémia örökségére. A rendezvény alkalmával Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora rektorhelyettesi és dékáni kinevezéseket adott át, valamint felavatták gróf Buttler János szobrát a Ludovika aulájában.

Patyi András megnyitó beszédében tiszteletét fejezte ki minden parancsnok, közigazgatási vezető, a haza szolgálatáért tanuló hallgató, egyetemi oktató, kutató és dolgozó számára. „Engem 2011-ben az új egyetem élére választottak. Így már megélhettem, hogy látom a gyökeret eresztett facsemetét, melyen majd a munka gyümölcse beérik” – mondta az egyetem fejlődéséről Patyi András. Mint mondta, az elmúlt öt évben évtizedek hagyományai sűrűsödtek össze. A rektor kiemelte, hogy az egyetem már tovább jutott, mint a jogelőd intézmények intézményi integrációja és költségvetési egyesítése. „A hadtudomány, a rendészettudomány, a megújított közigazgatás-tudomány, valamint az államiság legmagasabb szintű, átfogó jellegű vizsgálatára hivatott modern államtudomány művelésével nem csak kutatói kedvtelésünkként hódolunk, hanem szolgálatot teljesítünk” – világított rá Patyi András, aki felhívta a figyelmet, hogy az NKE nem elvenni szeretne a tudományból, hanem ahogy jelenleg is közel 20 egyetemmel és 30 más állami szervvel együttműködik, szeretné a tudományos közösséget gyarapítani. Az NKE rektora szerint ehhez egy „értő, együttműködő, de kritikus” közösségre van szükség. Emellett Patyi András kijelentette, hogy mint minden tudásközpont, az NKE célja a kormányzás tudományos támogatása, továbbá az is, hogy részt vegyenek az államot érintő védelmi feladatok ellátásában.

Lázár János ismertette a kormányzati törekvéseket, amelynek a célja, hogy ismét méltó képzőhellyé tegyék a Ludovikát, hogy minőséget képviseljen a diplomaszerzés a nagy múltú és remélhetőleg még ígéretesebb jövőjű intézményben. „A köz szolgálatában álló szakemberek új nemzedékére van szükség az állam minden szintjén, így a hivatalokban, a vízügyi területen, a rendőrségnél, a honvédségnél és a határvédelemben is” - szögezte le a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Kitért arra is, hogy a kormányzattal olyan Magyarországot szeretnének, ahol többé sem a párthűség, sem a hatalomvágy, sem a küldetéstudat nem lehet önmagában elég ahhoz, hogy valakiből vezető váljon. A pozícióhoz a szaktudást is meg fogják követelni - nyomatékosította, amelynek egyik lépcsőfoka a közszolgálati vezetők államtudományi képzése lesz. A miniszter kitért Magyarország versenyképességének javítására is, ahol szerinte elengedhetetlen a bürokrácia csökkentése, megjegyezve – „a kevesebb szabály és bürokrata nem hátrány, hanem előny.” Az államreformokkal kapcsolatban kiemelte, hogy kettős céllal rendelkezik: a „hardver” – mint az egyetemi épület rekonstrukciója - és a „szoftver” – mint az NKE képzési struktúrájának a frissítése - egyidejű megújításával akarják elérni.

Az ünnepségen sor került rektorhelyettesi és dékáni kinevezések átadására is. Az NKE Szenátusának véleményező döntése, valamint a Fenntartói Testület egyetértő határozata alapján nemzetközi rektorhelyettesnek nevezte ki Patyi András Dr. Nagy Judit egyetemi docens, rendőr ezredest. Az Államtudományi és Közigazgatási Kar élére Prof. Dr. Kis Norbert egyetemi tanár került, aki átvette a dékáni láncot a rektortól. Víztudományi Kar dékánjának Dr. Bíró Tibor egyetemi docenst nevezte ki a rektor, aki a dékáni lánc mellett átvehette a VTK  kari címerét hordozó zászlót is.

Az ünnepség részeként Patyi András Prof. Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszterrel a Ludovika aulájában avatta fel Gróf Buttler János szobrát, ezzel is tisztelegve a Ludovika Akadémia legnagyobb adományozója előtt. „Buttler János hatalmas vagyonából közel 126 ezer forintot adományozott az ügy érdekében” – ismertette Prof. Dr. Padányi József mk. dandártábornok.  „Ez hatalmas pénz volt abban az időben, hiszen a névadó is 50 ezer forintot adományozott” – fejtette ki az intézmény tudományos rektorhelyettese, akinek a háttérkutatásaiból kiderült: 126 ezer forintból  közel háromezer jobbfajta puskát és több mint nyolcszáz lovat lehetett vásárolni akkoriban. „Óriási összeg tehát. Ez volt az a pont Buttler János életében, amikor megítélésem szerint beírta magát a történelembe és a Ludovika Akadémia történetébe” – fejezte ki tiszteletét Padányi József.

A témáról bővebben  az áprilisi Bonum Publicumban olvashatnak.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Videó: Jakab Rudolf Richárd

Megosztás a Facebook-on


EURÓPA – DEMOKRÁCIA - ISZLÁM

    • EURÓPA – DEMOKRÁCIA - ISZLÁM

Henri Boulad jezsuita szerzetes „A civil állampolgári lét a megoldás - a vallások együttélésének alapvető feltételei a Közel-Keleten” című előadására 2017. március 23-án került sor a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, az Üldözött Keresztények Megsegítéséért Felelős Helyettes Államtitkárság szervezésében, nagy létszámú hallgatóság előtt. Feltehetnénk a kérdést, hogy kell-e az üldözött keresztényekből ügyet csinálni, - úgy vélem igen, - mert hiszen a médiában sokkal jelentéktelenebb dolgokból csinálnak zajos ál-ügyeket. E téma azonban a civilizációk, és a kultúrák együttélésére, a demokrácia, a nemzeti lét, valamint az egyedi ember identitására vonatkozik, egy fegyveres erőszakkal terhelt világban.

Az előadó, az Európába érkező arab menekültek milliói kapcsán úgy fogalmazott, hogy „az emberek kezdenek ráébredni, a helyzet valóságára. A döntő pillanatban vagyunk.” Jelenkorunkban keresztényként megélni a világot, már nem csak derűs, ember és világszemlélet jelent, hanem küzdelmet is, – hangsúlyozta Boulad atya, s ez nem maradhat csupán a politikai-filozófia szintjén. Természetesen a menekülő, egyszerű muzulmán emberről is úgy gondolkodunk, hogy a családját szeretné biztonságban tudni, munkát akar vállalni, gyermekeit iskoláztatni, s mindezt - érthető módon - úgy, hogy megőrizze vallási kultúráját, nyelvét, azonosságtudatát, etnikai hovatartozását. Alapértékük: a biztonság. Boulad atya azt hangsúlyozza a keresztények felé, hogy „Először meg kell védened a családod, a kultúrád, az identitásod, és azután kell kinyitnod az ajtód.”1 Három reformot sürget az egyházon belül: a teológiait, lelkipásztorit, és a spirituálist. A témát illetően valóban célszerű odafigyelnünk a muszlim országokban élő keresztények helyzetére,2 véleményére.


Történeti aspektusból utalhatunk arra, hogy a világban a VII. - IX., valamint a XVI. századi iszlám exodust – érthető módon - befejezett tényként kezeljük, s már az európai identitás részévé váltak azok az eredmények (matematika, csillagászat, építészet, irodalom, hadviselés) melyekkel a célországok (pld. Spanyolország) kultúráját gazdagították. Az elmúlt évtized exodusának jelentése Európa népei felé azonban a bizonytalanságot, ellenállást, esetenként apokaliptikus erőszakot közvetít, mely nyomán a XVII. századtól kibontakozó polgári társadalom alapértékei kerültek veszélybe. Ebben a folyamatban vannak olyan ország-csoportok, mint a V4 - ek melyek érzékenyebben reagáltak a veszélyre, s ellenállnak nemzeti-kulturális egységük megbontásának. Az európai keresztények számaránya csökken, míg 1910-ben az összlakossághoz viszonyított: 65 %, 2010-ben már csak 24 % volt, 2050-re: 16 % jelezhető (számarányuk közel duplájára növekedése csak a latin-amerikai és karibi országokban várható).3 Bizonyára, helyesen feltételezzük, hogy például a Kaukázus, vagy Közép-Ázsia muzulmán tömbje sem engedné megbontani civilizációs egységét. (Megjegyezzük, hogy Azerbajdzsán 97 %-a, Türkmenisztán 93 %-a, Üzbegisztán 97 %-a, Tadzsikisztán 97 %-a, Kirgizisztán 88 %-a, Kazahsztán 70 %-a muzulmán.) A jelenség ugyanakkor elmélyítette az Európai Unió összetett krízisállapotát, melyben egyaránt bomlanak a formák és tartalmak. Nem iszlám-fóbia, és nem nevezhetjük extrémnek sem Boulad atya számítását, hogy: „Harminc év múlva Európa muzulmán lesz.” – mivel a Brüsszelben élő gyerekek 50 %-át, már most is Mohamednek hívják, tette hozzá.  

A Római Szerződés 60. évfordulóján, valóban elgondolkodhatunk helyzetünkön, s mint az előadó fogalmazott – közös alapot találva „a békés, konstruktív együttműködéshez.”
A megoldáson való gondolkodáshoz néhány szempontot szeretnék a tisztelt olvasó figyelmébe ajánlani:

(a) A fogalmak eltérő tartalmait: így például, az európaiak „közösség” fogalma meg sem közelíti, az iszlám „közösség” fogalmának szilárdságát, kohéziós indexét. A társadalomtudományi fogalomkészletet célszerű újradefiniálni, mert például az olyan  fogalmakat, mint a multikulturalizmus, politikai korrektség (PC) a tapasztalatok nyomán megkérdőjelezték, a reális problémákra érzékeny  vezető polgári politikusok, miközben más fogalmak is inflálódtak (integráció, integritás, stb.).

(b) Boulad atya említette a kritika lehetetlenségét az iszlámban, de nemcsak ettől kell tartani, hanem az olyan európai egzisztenciális esély elvesztésétől is, mint a demokratikus önmeghatározás. Az előadó utalt arra, hogy az iszlámban három megoldás van: önként muzulmánná válni, adókat fizetni, valamint az erőszakos térítés.

(c) Kérdezhetnénk, hogy a fenyegetettség hatására megnőnek-e majd tudatunkban az évszázadok alatt kidolgozott polgári értékeink (egyenlőség – nők egyenlősége, stb.), amikor sokan a nemzetit leértékelő, posztmodernnek nevezett identitás szétszaggatottságában, zavaraiban vergődnek.4

(d) A kívánt társadalmi stabilizációban, a polgári kultúra nagy rendszereinek megtartásában az erős állam meghatározó. Paul Johnson – aki maga sincs a karakteres - vezetők nélküli világ mellett - megfogalmazásában: „De Gaulle tábornokot, aki 1958-ban Franciaországot megmentette az anarchiától, aki stabilizálta az országot és megteremtette a mai jólét alapjait, egész hivatali ideje alatt hevesen támadták, és 1969-ben választással dicstelenül kiebrudalták a hatalomból.”5 A stratégiai vezetés lényegi mozzanata, hogy egy állam vezetőjének választása, már maga is stratégiai kérdés! Vannak csoportok, melyek idegenkednek nemcsak az új alaptörvényünk preambulumától, hanem pilléreitől is, miközben kormányzási technikáik is hatástalanok voltak, még a saját kultúrán belüli zavarok kezelésében is. A szellem, hatalom és az erőszak összefüggése azt jelenti, hogy az erőszak valamilyen formája áthatja a szellemet és az államot is, azaz a modern társadalomban - a régi értelemben - nem különül el, minden más szférát átitat a politikai lét.

A jelzett identitás problémákon való további gondolkodást erősítette, hogy az előadást követő napon vettem részt Kossuth Lajos Hadtudományi Alapítványunk részéről Fodor József ny. alezredessel, az alapítvány elnökével, valamint Dr. Für Gáspár alezredessel az alapítvány elnökségi tagjával az évfordulós koszorúzáson,  a Kossuth Mauzóleumnál.  

Hivatkozások:

1.       Heltai Péter „„Először meg kell védened a családod, a kultúrád, az identitásod, és azután kell kinyitnod az ajtód.” - exkluzív interjú Henri Boulad jezsuitával. Letöltés: http://777blog.hu/interju/eloszor-meg-kell-védened-...2017. 03.23.

2.       Henri Boulad Alexandriában született (1931), családja az 1860-as szíriai keresztényüldözéskor menekült Damaszkuszból Egyiptomba. Édesapja szír, édesanyja olasz. Melkita rítusú bizánci katolikusként 1950-ben lépett be a Jézus Társaságba; 1963-ban Bejrútban szentelték pappá. Három doktorátussal rendelkezik. 2004-től a jezsuiták kairói kollégiumának vezetője. A francia érdemrend tiszti keresztjével is kitüntették.  

3.       Az adatok forrása: L’Atlas des Religions, Le Monde, 2015. 41., 154-155. o.

4.       Lásd, Veres Valér: Nemzeti identitás Erdélyben – szociológiai olvasatban. Akadémia Kiadó, 2005. 18 - 20. o.

5.       Paul Johnson: Egyéniségek nélküli világ. Európai Szemle, Tavasz ’95 / 1. 5. o.


Szerző: Harai Dénes


Egy szövetség erejét mindig az emberek adják

    • fokep
    •  dsc6014 2
    •  dsc6036 2
    •  dsc6042 2
    •  dsc6058 2
    •  dsc6069 2
    •  dsc6077 2
    •  dsc6095 2
  • Előző
  • Következő
Szemléletváltásra, rugalmasságra és összehangoltságra van szükség ahhoz, hogy a NATO megfelelően tudja kezelni a modern biztonsági kihívásokat – mondta március 22-én, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában Manfred Nielsen tengernagy, a NATO Transzformációs Parancsnokságának parancsnokhelyettese.
 
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatóinak tartott előadást március 22-én délután Manfred Nielsen tengernagy. A NATO Transzformációs Parancsnokságának parancsnokhelyettese a Budapesten folyó NATO Transzformációs Szeminárium vendégeként érkezett hazánkba.
 
Az egyetemen tartott előadás során a tengernagy röviden vázolta a Transzformációs Parancsnokság tevékenységének lényegét, majd elmondta: a szövetség váratlan és példátlan kihívásokkal néz szembe az euroatlanti régióban az utóbbi években, amelyek ráadásul több irányból, több szereplő által fenyegetik. A szervezett bűnözés, a klímaváltozás és a gazdasági instabilitás csak tovább nehezítik a helyzetet, ráadásul a technológiai forradalom következtében a biztonsági környezet gyorsabban változik, mint korábban bármikor a történelemben. Ugyanígy újszerű kihívások elé állítják a szervezetet az állami és nem állami szereplők irányából érkezett hibrid fenyegetések is.
 
Manfred Nielsen tengernagy elmondta: ahhoz, hogy a NATO továbbra is hatékony és releváns tényező maradjon, illetve felkészülten fogadja a kihívásokat, alkalmazkodnia kell a modern kor követelményeihez. Ehhez rugalmasságra, agilitásra van szükség, illetve a korábbinál gyorsabb döntéshozatalra, a tagállamok tevékenységének minél gördülékenyebb összehangolására, a meglévő erőforrások, képességek lehető leghatékonyabb kihasználására, elkerülve a felesleges duplikációkat. Ehhez rövidebb és hosszabb távon is szemléletváltásra van szükség gyakorlatilag minden területen, ideértve a tervezést, a beszerzéseket, a szociális kapcsolatrendszert és a kommunikációt is. A túlságosan bürokratikus struktúrák, „vízfejek” kialakulását pedig lehetőleg kerülni kell, és nemcsak a szövetség tagállamainak viszonyában, hanem a partnerségi programok keretében is. Külön kiemelte a NATO és az Európai Unió tevékenységének szorosabbra fűzését, hatékony együttműködését a közös kihívásokkal szemben. A tengernagy arra biztatta a hallgatókat: legyenek mindig kíváncsiak, kezdeményezők és kockázatvállalók, hiszen egy szövetség erejét sosem maga a szervezet, hanem az azt alkotó emberek adják.
 
A tengernagy az előadást követően a hazánkban működő NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központban tett látogatást. 
 
Szöveg: honvedelem.hu
Fotó: Szilágyi Dénes 
Megosztás a Facebook-on


ENSZ-missziót modelleznek a Fourlog 2017 gyakorlaton

    • fokep
    •  dsc5619 2
    •  dsc5636 2
    •  dsc5645 2
    •  dsc5649 2
    •  dsc5651 2
    •  dsc5669 2
    •  dsc5685 2
  • Előző
  • Következő
Ausztriában, Magyarországon és Csehországban folyik a Fourlog 2017 logisztikai kiképzési gyakorlat. A magyarországi szakasz március 20-án, hétfőn fejeződött be Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán.
 
A Fourlog képzés gyökerei 2000-ig nyúlnak vissza, amikor az intézményben felismerték: a magas színvonalú, magyar nyelvű harcászati feladatok mellett angol nyelvű gyakorlási lehetőséget is biztosítani kell a hallgatók számára – ez pedig akkor igazán hatékony, ha külföldi, más anyanyelvű résztvevőkkel is kommunikálni kell közben. E gondolat jegyében „csatlakozott rá” az akkor még önálló intézménynek számító Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola, illetve a Cseh Hadsereg Szárazföldi Haderőnemi Egyeteme közötti 2001-es megállapodásra az akkori Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem hadtáp- és pénzügyi tanszéke. A képzés fő célja az volt, hogy megtanítsák a hallgatókat a többnemzeti logisztikai munkacsoportban végzett tevékenység alapjaira, bemutassák számukra a munkát a hadműveleti területen, élen a helyi ellátási források értékelésével, illetve gyakoroltassák velük a szakfeladatok tábori körülmények közötti elvégzését.

A programban egy klasszikus, ENSZ-felhatalmazáson alapuló béketámogató műveletet modelleznek: a kontingens feladata a szemben álló felek szabadcsapatainak lefegyverzése, a fegyverek begyűjtése, a tűzszüneti megállapodás betartatása, illetve bármely külső fél fegyveres támogatásának megakadályozása. Később a magyar és cseh résztvevők mellett bekapcsolódott a programba az Osztrák Szövetségi Haderő Logisztikai Iskolája, illetve a Belgrádi Védelmi Egyetem is. 

Az idei Fourlog menetrendjének három fő szakasza van: az első március 12-16. között folyt le Bécsben, illetve Zwölfaxingban, a Bundesheer 33. Könnyű Lövészzászlóaljánál. Itt a kiképzésben részt vevő állomány gyakorlati felkészítésen vett részt a modellezett béketámogató művelet végrehajtására.

A budapesti etap március 21-éig tart: itt a forgatókönyvben szereplő, fiktív hadműveleti terület logisztikai szemrevételezése történt meg négy, főváros-közeli település – Érd, Veresegyház, Szentendre, Vecsés – önkormányzata, illetve az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis logisztikai szakállománya bevonásával. Emellett helyzetközléseken alapuló, logisztikai támogatással összefüggő gyakorlati szakfeladatokat dolgoztak ki tantermi körülmények között a hallgatók. Az ezekkel összefüggő jelentéseket március 20-án adták be elöljáróiknak az NKE HHK dísztermében, a Zrínyi Miklós laktanyában. Itt először dr. Venekei József alezredes, gyakorlatvezető ismertette a feladatok lényegét, majd dr. Pohl Árpád ezredes, a kar dékánja is köszöntötte a résztvevőket.

A folytatás március 25-ig tart majd a Brnói Védelmi Egyetemen, illetve a Cseh Haderő szárazföldi haderőnemének kiképzőbázisán, Vsykovban. 
 
Cikk: honvedelem.hu
Fotó: Szilágyi Dénes
Megosztás a Facebook-on

Cimkék: fourlog, 2017

A LOCKED SHIELDS gyakorlat főpróbája zajlott a HHK-n

    • p3160124
    • p3160115
  • Előző
  • Következő

2017. március 15-16-án voltak, akik munkával emlékeztek meg a forradalom és szabadságharc eseményeiről. Ekkor zajlott ugyanis a tallinni NATO Kibervédelmi Kiválósági Központ (NATO Cooperative Cyber Defence Centre of Excellence) által szervezett „Locked Shields” kiberbiztonsági gyakorlat főpróbája, ún. „Test Run”-ja, amelyen magyar részről a HVK Híradó, Informatikai és Információvédelmi Csoportfőnökség felkérésére a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Katonai üzemeltető alapszak, negyedéves, informatikai specializáción tanuló honvédtisztjelöltekből és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Crysys Lab szakértőiből álló közös csapat vett részt. Ez a gyakorlat is igazolta, hogy a civil-katonai együttműködés, a felsőoktatási intézmények közötti szakmai kapcsolat ilyen komoly, nemzetközi keretek között folyó megmérettetéseken is megállja a helyét.

A BME Crysys Lab (https://www.crysys.hu/) csapata az utóbbi években több rangos nemzetközi kiberbiztonsági versenyen is eredményesen szerepelt. 2015-ben első helyezést ért el az egyetemek közötti nemzetközi UCSB iCTF versenyen, valamint 2015-ben és 2016-ban is kijutott a DEFCON CTF döntőjére.

A most lefolytatott gyakorlat egy Tallinnban található számítógép hálózaton, egy ún. virtuális gyakorlótéren zajlott, ahol a NKE-BME közös csapatának több mint 120 számítógépet kellett megvédenie különböző támadásokkal szemben. Ez a hálózat többek között elavult operációs rendszereket, rosszul konfigurált informatikai eszközöket és kártékony kódokkal fertőzött számítógépeket is tartalmazott.

Az informatikai ellenerőt alakító „Red Team” a klasszikusnak számító webes támadások mellett légirányításban használt célrendszereket, drónvezérlőket és ipari irányítási rendszereket (ún. SCADA rendszereket) is célba vett.

A támadásokra való felkészülés, a védekezés megtervezése, valamint az incidensekre való gyors reakció komoly kihívást jelentett. A mély informatikai és technikai ismeretek mellett a feladatok priorizálásának képessége, a párhuzamos feladatvégzés, a jó kommunikációkészség, a monotónia tűrés és a csapatmunka nélkülözhetetlen ezen a szakterületen.

A fizikai térben végzett katonai gyakorlatokhoz hasonlóan a Locked Shields-nek is elsődleges célja, hogy a résztvevők a valósághoz minél jobban hasonlító körülmények között tapasztalják meg az éles helyzetekben várható feladataikat. A kibertérben ez egy kontrollált környezetben, a NATO Kiberbiztonsági Kiválósági Központja által előkészített virtuális infrastruktúrán (ún. Cyber Range-n) valósult meg.

A technikai kihívások mellett a gyakorlaton kiemelt figyelmet kapott az üzemeltetők és a döntéshozók közti kommunikáció. A támadásokról a részvevőknek jelentéseket kellett készíteniük, amelyekben a stratégiai szintet is tájékoztatniuk kellett a felfedett kiberbiztonsági incidensekről, azoknak az esetlegesen nemzetbiztonságot érintő lehetséges kihatásairól. A kibertérben kialakult konfliktusoknál is nagy jelentősége van a média megjelenésnek, így az incidenseket követően a résztevőknek nyilatkozniuk kellett a kialakult kiberhelyzetről a média képviselőinek.

Egyetemünk kiemelt kutatási iránya a kiberbiztonság, amelyre ez évben a KÖFOP 2.1.2. projekt támogatásával Ludovika Kiberbiztonsági Kiemelt Kutatóműhely alakult Prof. Dr. Kovács László ezredes vezetésével. Ennek a műhelynek távlati célja a gyakorlatorientált IT biztonsági képzéshez szükséges humán és technikai feltételek kialakítása az NKE kutatóbázisán.

Köszönet a csapattagoknak, a felkészítést és a részvételt biztosító szakértőknek!


Szöveg: Szabó András főhadnagy

Megosztás a Facebook-on


A tudomány „színpadára” lépve

    • KMDI konf 11
    • KMDI konf 2
    • KMDI konf 1
    • KMDI konf 3
    • KMDI konf 4
    • KMDI konf 5
    • KMDI konf 6
    • KMDI konf 7
    • KMDI konf 8
    • KMDI konf 9
    • KMDI konf 10
    • KMDI konf 12
    • KMDI konf 13
  • Előző
  • Következő

A Katonai Műszaki Doktori Iskola a „Doktoranduszok a tudomány szolgálatában” konferenciasorozat keretében második alkalommal szervezte meg „A  katonai műszaki kutatások aktuális kérdései” c. konferenciát, melynek elsődleges célja az volt, hogy fórumként szolgáljon a katonai műszaki kutatások legfrissebb eredményei bemutatására a doktoranduszok, doktorjelöltek és témavezetőik számára egyaránt. Cél volt továbbá, hogy a harmadéves doktoranduszok, mint a jövő tudományos munkát végző szakemberei, lehetőséget kapjanak arra, hogy bemutassák a kutatási tervüket és egy részkutatásukat a szakmai és a tudományos közönség előtt. Ismertessék a célkitűzéseiket, alkalmazott módszereiket, várható eredményeiket, és gyakorlatot szerezzenek a tudományos előadások tartásában, valamint további javaslatokat kapjanak a jövőbeni kutatásukhoz is.

A rendezvényt Prof. Dr. Haig Zsolt mk. ezredes, a KMDI helyettes vezetője nyitotta meg. Haig ezredes úr köszöntőjében kiemelte a konferencia jelentőségét, amely jó gyakorlatot jelenthet a védés előtt álló doktoranduszok számára, gazdagíthatja az érveléskultúrájukat, egymás kutatásainak megismerése pedig jó alapot teremthet a további közös kutatásokra is.  Dr. Hornyacsek Júlia, a KMDI tudományos titkára a Beck Mihály gondolataival kívánt jó munkát a résztvevőknek:

„Csak a körültekintő, sokoldalúan ellenőrzött és ellenőrzött vizsgálatoktól remélhető, hogy előrelépést jelentenek ismereteinkben, és […] beépülhetnek a tudomány egészébe.”

A konferencián jelentő számú résztvevő, 23 fő harmadéves doktorandusz mutatta be kutatása eddig elért eredményeit, és terveit a jövőre nézve. Az előadások öt helyszínen, öt szekcióban, párhuzamosan zajlottak. A doktori iskola megjelent témavezetői, a téma elismert szakemberei bevezetőjükben kiemelték a különböző területek kutatásának eddigi főbb állomásait, majd a hallgatók előadásai következtek.

 A doktoranduszok által bemutatott témák a Katonai műszaki tudományok széles palettáját ölelték fel. A beszámolók a katonai műveletek műszaki támogatása, a repülésbiztonság és katonai logisztika, a katasztrófavédelem és a veszélyes árúk szállítása műszaki kérdései, a környezetbiztonság és katonai műveletek összefüggései, valamint a katonai műszaki infrastruktúra létesítményeinek biztonsága és korszerűsítési lehetőségei témákat ölelték fel.

A szekciókat prof. em. dr. Halász László, dr. habil. Kátai-Urbán Lajos, prof. dr. Lukács László egyetemi tanár, dr. Muhoray Árpád. ny. vezérőrnagy,  dr. Tóth Rudolf ny. dandártábornok urak vezették, akik tartalmilag és formailag is értékelték az előadásokat, jobbító szándékú kritikával segítették az előadókat a hibák, hiányosságok felismerésében.

A konferencián részt vettek a doktori iskola oktatói, témavezetői, kutatási-terület vezetői, akik hozzászólásukkal, véleményükkel értékes segítséget nyújtottak a hallgatóknak a kutatásokhoz, az eredményes értekezés elkészítéséhez.

Prof. dr. Lukács László a rendezvény zárásakor rövid értékelésre kérte a szekcióvezetőket, majd erőt, kitartást kívánt a résztvevőknek a jövőbeli sikeres kutatásokhoz és  védéshez, majd  bezárta a tudományos rendezvényt.

Készítette: Bognár Eszter, fotó: Petkovics Tamás

Cimkék: katonai-hirek