Szűkítés



Kiválasztott Címke

ünnepi állománygyűlés

Minden Címke 209


Jelenleg 3 bejegyzés található ünnepi állománygyűlés cimkével

50. jubileum a katonai felsőoktatásban

    • fokep
    •  dsc9596 2
    •  dsc9613 2
    •  dsc9630 2
    •  dsc9642 2
    •  dsc9654 2
    •  dsc9663 2
    •  dsc9679 2
    •  dsc9723 2
  • Előző
  • Következő

„A katonai felsőoktatás szilárd építménye nélkül nem alakulhatott volna meg az NKE” – mondta Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar ünnepi állománygyűlésén, amelyet a katonai főiskolák alapításának 50. évfordulója alkalmából tartottak a Szent László Kápolnában. A megemlékezésen részt vettek az 1967-ben alapított Kossuth Lajos Katonai Főiskola, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola és a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola egykori katonai oktatói és diákjai.

Prof. Dr. Patyi András ünnepi beszédében kifejtette, hogy az NKE-n az állam, különösen a végrehajtó hatalom egyes ágazatai tanulhatnak egymástól, hiszen egymásra vannak utalva az állam működtetése során. „Ebből kiemelendő a katonai felsőoktatás és a katonai hivatás elsőbbsége” – mondta. Ismertette, hogy az NKE jogelőd intézménye, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, amely magába olvasztotta a jubiláló főiskolákat, biztos talapzatot adott az NKE létrejöttéhez. A jogelődök tudásából, katonai hagyományaiból és felsőoktatási erényeiből építkezik ma is az egyetem. A ZMNE két katonai doktori iskolával rendelkezett, amely tapasztalataiból az NKE újabb doktori képzéseket tudott elindítani. Emellett a jogelőd intézményekben a szűken vett katonai tudáson túlmenően, társadalomtudományi szempontok alapján is oktattak. Az egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kara megalapításakor képzési palettáját és szervezeti egységeit is a jogelőd intézményeknél kimunkált tudásból hozta létre. „A katonai felsőoktatás adta bázis, az általa teremtett erő nem egyszerűen az egyetem megalapítására volt elég, hanem az egyetem fejlesztésére is.” Patyi András rávilágított, hogy a sorkatonai kötelezettség eltörlésével a civil polgárok egyre kevésbé ismerik a Magyar Honvédség feladatrendszerét. Így nem érzik át azt a tényt, amelyet már Magyary Zoltán is felismert, hogy minden állam a modern hadseregektől vette át a szervezési mintáit, szabályozási rendszerét. „Mindaz, ahogy egy hadsereg egy országban működik, a kormányzás és a közigazgatás számára minta.” Tehát mindenki, aki a hadsereggel, a honvédelem feladatrendszerével és tudományosságával foglalkozik, egyszerre kell az állammal is foglalkoznia. Patyi András felhívta a figyelmet: „Államot hadsereg nélkül hosszú távon elképzelni nem lehet.” Annak érdekében, hogy a HHK méltó műhelye legyen a katonai felsőoktatás hagyományok ápolásának és a modern hadtudomány művelésének, az egyetem több mint 200 millió forintnyi uniós támogatási forrást fordít a katonai tanulmányok, műszaki tudományok fejlesztésére. Azon esetekben, ahol az EU-s pályázati rendszer sajátos adottsága miatt nem lehet a fejlesztéseket megvalósítani, ott az NKE a saját forrásaiból támogatja a projekteket.

„A magyar honvédtisztképzés kezdete, jelen és jövője ehhez az épülethez kötődik” – utalt a Ludovikára Dr. Pohl Árpád ezredes, a HHK dékánja. Kiemelte, hogy a jogelőd főiskolák örök katonai erényeket közvetítettek. Véleménye szerint a Magyar Honvédség sikeresen teljesítette és teljesíti a küldetését, ez azoknak a parancsnokoknak és vezetőknek köszönhető, akik a katonai főiskolákról kerültek ki. „A haza szolgálata iránti szilárd elkötelezettség, a kialakított katonai erények és képességek máig a tisztképzés alapértékéhez tartoznak”- mondta. A dékán kifejtette, hogy az 50. jubileumot először egy ünnepségnek tervezték, azonban ez nem ad lehetőséget egy kötetlen, hosszútávú beszélgetéshez. „Az egykori katonai főiskola oktatói és hallgatói egy olyan bajtársi közösséget alkotnak, amely azt követeli, hogy kerüljön sor egy intézményenkénti találkozóra, kerekasztal-beszélgetésre az egykori objektumokon.” Ennek előkészítésében a HHK aktívan részt vesz. Pohl Árpád végül a nyugállományú bajtársaihoz szólt: „Önök kiváló tiszteket képeztek. Az ő becsületes szolgálatuk minősíti a katonai főiskolák oktatóinak munkáját”.

Dr. Nagy Tamás ny. alezredes, hadtörténész ünnepi megemlékezésében ismertette a három főiskola történetét. A Kossuth Lajos Katonai Főiskola Szentendrén, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola Budapesten, a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola Szolnokon kezdte meg a működését 1967-ben. A katonai képzés mellé a hallgatók polgári ismereteket is tanultak, így a végzettségükkel a rangjuk mellé civil végzettséget is kaptak. Nagy Tamás kifejtette, hogy a képzésekhez naprakész ismeretekkel kellett rendelkezniük, amellyel meg tudnak felelni a 20. század felgyorsult világának. „A működőképes képzési struktúra és az áldozatos oktatói munka eredményeként a katonai pálya elfogadottsága és elismertsége fokozatosan nőtt a magyar társadalomban” – hívta fel a figyelmet. A hadtörténész kiemelte, hogy a rendszerváltás után létrejövő Magyar Honvédség vezető állományában mind a mai napig nagy létszámban szolgálnak olyanok, akik a három katonai főiskola egyikén tanultak.

Az 50. jubileum alkalmából három könyv jelent meg (Fekete László-M. Szabó Miklós: A Katonai Műszaki Főiskola története; Fekete István – M. Szabó Miklós: A katonai repülőszakemberképzés Szolnokon; M. Szabó Miklós: A Kossuth Lajos Katonai Főiskola története) a főiskolákról. Dr. Isaszegi János ny. vezérőrnagy, a Honvédelmi Minisztérium  Zrínyi Nonprofit Kft.  Könyv- és Kiadványszerkesztőségének vezetője kiemelte, hogy a kiadóval céljuk a hadtörténelem, hadtudomány megőrzése és megmentése úgy, hogy a kötetek itthon és külföldön egyaránt elérhetőek legyenek. „A történések legyenek később olvashatók, kutathatók és hozzáférhetők a katonai közösség és a civilek számára” – mondta.

Az ünnepség után Dr. Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke mondott pohárköszöntőt. Ismertette, hogy ő 42 évvel ezelőtt kezdte meg tanulmányait a katonai főiskolán. „Megtanított minket az életre, megtanított arra, amivel szolgálhattuk ezt az országot, a nemzetet.” A vezérezredes kifejtette, hogy jó úton halad a honvédség fejlesztése, amelynek meghatározó pontja az oktatás. „1967-ben indokolt volt a katonai főiskolák létrehozása, akkor most indokolt lesz az is, hogy a katonai oktatási elvárások megjelenjenek az egyetem falai között” – fejtette ki. Az egyetem működéséhez sok sikert kívánt, továbbá tanácsul a következő gondolatokat intézte az NKE polgáraihoz: „Emlékezzenek a múltra. Tartsák meg jó emlékezetükben a főiskolákat és a volt katonai akadémiát!”


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Ünnepi állománygyűlés a HHK-n

    • fokep
    •  dsc4876 2
    •  dsc4891 2
    •  dsc4909 2
    •  dsc4911 2
    •  dsc4912 2
    •  dsc4973 2
    •  dsc4982 2
    •  dsc5000 2
  • Előző
  • Következő

Elismerések átadására is sor került az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar ünnepi állománygyűlésén, ahol a március 15-i forradalom és szabadságharc eseményeire emlékeztek a jelenlévők.

„A magyar nemzet megszületése nem közvetlenül a március 15-i eseményeknek köszönhetően jött létre, pedig volt rá esély. Az egységes és polgári Magyarországot tükröző áprilisi törvényeket azonban V. Ferdinánd előbb szentesítette, majd később visszavonta. Ha ezek hosszabb időre érvényben maradtak volna, akkor esély lett volna a magyar nemzet kialakulására”- mondta ünnepi beszédében Boda Mihály. A HHK Hadtörténelmi, Filozófia és Kultúrtörténeti Tanszék adjunktusa szerint a sikeresen indult forradalom egy végeredményét tekintve sikertelen szabadságharccá változott. „Mindezek ellenére március 15. a nemzetté válás folyamatának egyik fontos állomása, amely nem jöhetett volna létre a magyar társadalom minden rétegének támogató együttműködése nélkül”- fogalmazott beszédében Boda Mihály. Az adjunktus elmondta, hogy a forradalmi eseményekben, majd a szabadságharcban a magyar főnemesek is - köztük Széchényi, Batthyány, Wesselényi- aktívan részt vettek, de a köznemesség együttes országgyűlési fellépése is sorsdöntő volt. Emellett megjelent egy új társadalmi réteg, a polgárság, amely szintén komoly bázisa és támogatója volt a forradalomnak. „A társadalom egységes elköteleződése miatt vált nagyon jelentős eseménnyé a magyar történelemben 1848 és 1849”- tette hozzá Boda Mihály.

A rendezvényen előléptetések és elismerések átadására is sor került. Magyarország honvédelmi minisztere egyetemi tanári kinevezésükre tekintettel ezredessé léptette elő Prof. Dr. Ványa Lászlót, Prof. Dr. Krajnc Zoltánt és Prof. Dr. Földi Lászlót. Simicskó István „bronz fokozatú” Szolgálati Érdemjelet adományozott Szabó András Miklós főhadnagynak, a Katonai Üzemeltető Intézet Informatikai Tanszék tanársegédjének. Pohl Árpád, a HHK dékánja Hadtudományi Emlékplakettet adott át Hieszné Gerő Juditnak, a Dékáni Hivatal főelőadójának, míg Bolyki István őrnagy, testnevelő tanár és Tar Csaba hadnagy, gyakorlati oktató Hadtudományi Emlékpajzsot vehetett át. A rendezvényen Hadtudományi Emlékérem kitüntetésben részesült Lázárné Aranyosy Anna nyelvtanár, Fehér Krisztina tanársegéd és Kéry Csaba, a Katonai Vizsgaközpont főelőadója.

A rendezvény második felében a Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj ünnepi műsorát tekinthették meg az érdeklődők. 


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Dicsőség, bajtársiasság, hűség

    • cikk 01
    • cikk 02
    • cikk 04
  • Előző
  • Következő

Az ünnepi állománygyűlésen Schmittné Makray Katalin zászlóanya, Huszár János vezérőrnagy, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság törzsfőnöke, prof. dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora, dr. Boldizsár Gábor, az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja és Kriston István, a Magyar Honvédség vezénylő zászlósa mellett megjelentek az egykor a magyar királyi Honvéd Ludovika Akadémián végzett bajtársak is. 

A zászlóalj számára adományozott szalag – amely immár negyedik a lobogón - a hivatalos indoklás szerint a lelkiismeretesen és magas szakmai színvonalon végzett munka elismerése. Dr. Benkő Tibor vezérezredes ünnepi köszöntőjében a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség vezetése nevében köszöntötte a jelenlévőket. A Honvéd Vezérkar főnök a Ludovika szellemiségét hangsúlyozta. „Mindenki számára világosnak kell lennie az üzenetnek: aki ezt a hivatást választja, az egy életre választ hivatást. Köti önöket a ludovikás értékek tisztelete, ahogyan az eskü is, amelyet majd letesznek. Nem egyszerű hivatást választottak. Önök között vannak olyanok, akik már az egyetemi éveik alatt megtapasztalták a katonaélet nehézségeit, és máris láthatták, végezhették gyakorlatban” - utalt a vezérezredes a ludovikások közreműködésére az ideiglenes biztonsági határzár építésénél. 

Utóbbi kapcsán a terrorizmus elleni küzdelem hazai vonatkozását kiemelve Benkő Tibor elmondta: a magyar polgárok nem akarnak rettegésben élni, és ezt a természetes jogukat többek között a Magyar Honvédség biztosíthatja számukra. „Éppen ezért fontos, hogy képességeinket növeljük. Hallhatják a napi vitákat arról, hogy a magyar katona hogyan vagy hogyan ne vegyen részt a fenyegetettség felszámolásában. Kérdés ez? Az a magyar katona, aki Irakban küzd az Iszlám Állam nevű terrorszervezet térnyerése ellen, aki Afganisztánban teljesít szolgálatot azért, hogy biztonságban élhessenek az ottaniak, az éppen Magyarországon ne léphessen fel a magyar emberek érdekében? Nekünk mindig készen kell arra állnunk, hogy megvédjük hazánk polgárait” - mondta. 

A Honvéd Vezérkar főnök köszöntője végén a Magyar Honvédség és a megalakításának ötödik esztendejét ünneplő alakulat közös értékei között vont párhuzamot. „A Ludovika Zászlóalj mindent megtesz annak érdekében, hogy önök felkészültek legyenek, megtalálják az Magyar Honvédségen belül a feladatukat, hogy majd büszkén állhassanak csapatzászlójuk mellett, amely a dicsőség, a bajtársiasság és a haza iránti hűség jelképe. Olyan értékeké, amelyekért ha kell - eskünkhöz híven - az életünket is adjuk” – zárta beszédét Benkő Tibor vezérezredes. 


Molnár Zsolt ezredes, az MH Ludovika Zászlóalj parancsnoka válaszköszöntőjében az alakulat eddig eltelt öt éve kapcsán a folyamatos munka és fejlődés fontosságát hangsúlyozta. „Öt esztendővel ezelőtt, a szervezet megszületésekor ugyanezen a helyen álltam, és arról beszéltem, milyen magasra tesszük a lécet. Nagy kihívás volt, nagy célokat tűztünk ki magunk elé. Úgy érzem, a célokat teljesítettük, elértük, amit akartunk, ám ez nem elég. Folyamatosan fejlődnünk kell, s az eddigi eredményeket ugyanilyen színvonalon kell megtartanunk. Büszke vagyok önökre!” - mondta a ludovikás tisztjelölteknek a zászlóalj parancsnoka.

Az ünnepi állománygyűlésen a hagyományoknak megfelelően az első éves honvéd tisztjelöltek átvehették Siposné prof. dr. Kecskeméthy Klára ezredes „A Ludovika” című könyvét, amely a Zrínyi Kiadó gondozásában jelent meg. 


 

Szöveg: honvedelem.hu

Fotó: Tóth László