Szűkítés


Minden Címke 195


Jelenleg 5 bejegyzés található Hadtudományi kutatóműhely hírek cimkével

„20 évvel Dyton után: A Magyar Honvédség tapasztalatai a dél-Szláv háború során”

Nyilvános műhelymegbeszélést tart az 5. számú kiemelt kutatási terület –

2015.06.16-án nyilvános munkaértekezletet tart a A Varsói szerződéstől a NATO-tagságig (a Magyar Honvédség és a magyar közigazgatás tevékenysége a határaink melletti válságok idején)’ Dr. Boldizsár Gábor ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja által vezetett kiemelt kutatási terület, melynek témája: „20 ÉVVEL DAYTON UTÁN: A MAGYAR HONVÉDSÉG TAPASZTALATAI  A DÉL-SZLÁV HÁBORÚK SORÁN”. Szeretettel várják az érdeklődők megjelenését kérdések, hozzászólások, valamint esetleges kutatási irányok megtétele érdekében.

  • „20 évvel Dyton után: A Magyar Honvédség tapasztalatai a dél-Szláv háború során”
  • Meghívó műhelybeszélgetésre

  • Fájl letöltése

A Virtual Battlespace 3 (VBS3) szimulációs rendszer bemutatása, a felkészítés-kiképzés támogatásának lehetőségei

20141216

2014. december 16-én megrendezésre került a „Korszerű hadviselés és haderő” Hadtudományi Kutatóműhely rendezvénysorozatának soron következő ülése.

Ez alkalommal „Kiképzés-felkészítés virtuális (szimulációs) környezetben” megnevezésű kiemelt kutatási területen belül „A Virtual Battlespace 3 (VBS3) szimulációs rendszer bemutatása, a felkészítés-kiképzés támogatásának lehetőségei” című rendezvény során a kutatási terület kutatói az elért eredményekről tartottak előadásokat, valamint ezek után a meghívott szakértő vendégek és az érdeklődők részvételével szakmai beszélgetés és vitafórum zajlott.

A kutatók a következő témakörökben tartottak előadásokat:

Dr. Kállai Attila alezredes a kiemelt kutatási terület vezetője „Felkészítés és kiképzés virtuális környezetben” címmel megtartott bevezető előadásában átfogóan ismertette a katonai virtuális szimulációs rendszerek evolúcióját és jelenlegi fejlettségét különös tekintettel a Magyar Honvédség érdekeltségében.

Szilágyi Gábor hadnagy a kiemelt kutatási terület kutatója „Virtuális (szimulációs) környezet és a terepi összetevők kölcsönhatásai” című előadásában a Virtual Battlespace 3 szimulációs rendszer tesztelése során szerzett tapasztalatait osztotta meg, elsősorban a terep és a környezet ábrázolására és megjelenítésére koncentrálva.

Kocsi János hadnagy a kiemelt kutatási terület kutatója „Katonai vezetők (szakaszparancsnokok) felkészítése és kiképzése virtuális (szimulációs) környezetben” címmel megtartott prezentációjában a Virtual Battlespace 3 szimulációs rendszer beépített harcászati lehetőségeit és adottságait mutatta be, illetve a rendszer kiképzésben való lehetséges felhasználási területeiről kaphattunk bővebb ismereteket.

Az előadások átfogó képet szolgáltattak a katonai virtuális szimulációs rendszerek múltbeli és jelenlegi alkalmazási lehetőségeiről, és a lehetséges fejlesztési irányokról, valamint a legmodernebb rendszerek képességeiről is. A rendezvényen megjelentek hasznos szakmai vita során megosztották gondolataikat a témával kapcsolatban, melynek eredményeként a különböző szakmai felhasználási igények is markánsan kirajzolódtak.

A rendezvénnyel kapcsolatban további információk kérhetőek a következő e-mail címen:

geotan@uni-nke.hu



Szilágyi Gábor


NEMZETI KATONAI FELDERÍTŐRENDSZEREK TRANSZFORMÁCIÓJA A VÁLTOZÓ BIZTONSÁGI KIHÍVÁSOK TÜKRÉBEN

2014. december 10-én megrendezésre került a „Korszerű hadviselés és haderő” Hadtudományi Kutatóműhely rendezvénysorozatának soron következő ülése.

Ez alkalommal A katonai műveletek komplex értékelése, a hadtudomány társadalomtudományi aspektusai kutatási területen belül „Nemzeti katonai felderítőrendszerek transzformációja a változó biztonsági kihívások tükrében” címmel  hangzott el több előadás a kutatási terület kutatóinak és szakértő vendégeinek tolmácsolásában egy szakmai beszélgetés keretében.

A szakmai beszélgetés programja a következőképpen alakult:

Holndonner Hermann

Holndonner Hermann alezredes NKE: Új típusú kihívások átalakuló katonai felderítés címmel megtartott bevezető előadásában átfogóan ismertette a katonai felderítésben beállt változások okait Felvázolta azokat a területeket, amelyek leginkább átalakultak a katonai felderítőrendszerek vonatkozásában.

Rumi Zoltán

Rumi Zoltán alezredes MH ÖHP J-2: A nemzeti katonai felderítőrendszerek transzformációja a változó biztonsági kihívások tükrében, a MH katonai felderítő rendszer címmel megtartott előadásában bemutatta a Magyar honvédség átalakulóban lévő katonai felderítőrendszerének aktuális állapotát, és a következő évtized várható fejlesztési irányait.

Kajári Ferenc

Kajári Ferenc alezredes KNBSZ FCSF- ség: NATO fejlesztési trendek a 21. században című, a szövetségi felderítő képességeket szemléletesen elemző előadásában a szövetség felderítő képességeinek fokozására irányzott intézkedéseit mutatta be. Külön kitért azokra a fejlesztési projektekre, melyek az elkövetkezendő évtizedben érinteni fogják a Magyar Honvédség katonai felderítő képességeit is.

Az elhangzott három előadás a beszélgetésen résztvevő hallgatóság számára könnyen, érthetően és átfogóan szemléltette az adott problémakört, ami a katonai felderítőrendszerek transzformációjának fontosságát hivatott szemléltetni.

Holndonner Hermann alezredes

kutató


Az éghajlatváltozás hatása a biztonságra és a katonai erő alkalmazására, a hadviselés ökológiai kérdései

2014. november 13-án megrendezésre került a „Korszerű hadviselés és haderő” Hadtudományi Kutatóműhely rendezvénysorozatának soron következő immár harmadik ülése. Ez alkalommal „Az éghajlatváltozás hatása a biztonságra és a katonai erő alkalmazására, a hadviselés ökológiai kérdései” kiemelt kutatási terület keretében hangzott el több előadás a kutatási terület kutatóinak tolmácsolásában.

A workshop programja a következőképpen alakult:

  1. Petró Tibor: A hadviselés hatása az ökoszisztémákra.
  2. Dr. Halász László: A hadviselés ökológiai következményeinek enyhítése.
  3. Dr. Földi László: A katonai műveletek és az éghajlatváltozás viszonyrendszere.
  4. Vita, hozzászólások.

okologia1

Petró Tibor alezredes átfogóan ismertette a hadviselés negatív hatásait - annak jövőbeli alternatíváit - a különböző ökoszisztémákra levetítve. Felvázolta azokat a lehetséges konfliktusforrásokat, melyek további zavarokat okozhatnak, mind a gazdasági, mind pedig a civil életben.

Prof. Dr. Halász László előadásában a hadviselés negatív, ökológiai hatásainak csökkentésére irányzott intézkedéseket mutatta be.

Példaként bemutatta a legfontosabb idetartozó nemzetközi egyezményeket, többek között Európai Hagyományos Erőkről szóló (CFE) Szerződést, a Vegyi Fegyver Tilalmi Egyezményt, valamint a STANAG 7141 „Egyesített NATO elvek és doktrína a környezetvédelemre a szövetséges műveletek és kiképzés során” szövetséges kiadványt és a 122/2011. (XI. 25.) HM utasítását „a honvédelmi-környezetvédelmi stratégia” kiadásáról.

okologia3

Dr. Földi László alezredes a klímaváltozás hatásait szemléltette a katonai műveleteken keresztül, részletesen taglalva a hadseregre nehezedő terhet, amely a változó körülményekhez való alkalmazkodást jelenti. Ezenkívül bemutatta azokat a kutatás és fejlesztési törekvéseket, melyek a jövőben iránymutatóak lehetnek.

Az elhangzott három előadás könnyen érthetően és átfogóan szemléltette az adott problémakört, ami a hadviselés és az ökológia kapcsolatát hivatott bemutatni.


Gönczi Gergely PhD-hallgató

 kutatási asszisztens


A légierő alkalmazásának modern teóriái, teoretikusai

2014. október 15-én vette kezdetét a „Korszerű hadviselés és haderő” Hadtudományi Kutatóműhely tudományos rendezvény sorozata.

Kutatóműhely - 1

Elsőnek „Az összhaderőnemi és légi műveletek evolúciója” kiemelt kutatási terület tudományos rendezvényére került sor „A légierő alkalmazásának modern teóriái, teoretikusai”  címmel.

A workshop programja a következő volt:

1.       Krajnc Zoltán: A légierő felfogásának, értelmezésének iskolái.

2.       Apáti Péter: John Boyd és az „OODA-loop”.

3.        Oszlács István – Mátyás Zoltán: Meilinger 10 pontja és hatása a korszerű doktrinális elvekre.

4.       Vita, beszélgetés

Először Dr. habil. Krajnc Zoltán alezredes, egyetemi docens, kutatóműhely-, és kiemelt kutatási területvezető ismertette a teljes kutatóműhely létrehozásának célját, feladatrendszerét és az egyes kiemelt kutatási területeken tervezett kutatási célokat, valamint a megcélzott, elkészítendő tanulmányok címeit.

A „Korszerű hadviselés és haderő” megnevezésű hadtudományi kutatóműhely az egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Katonai Vezetőképző Intézet tanszékeinek bázisán tervezi a működését.

A hadtudománnyal és a haderő alkalmazásával kapcsolatos kutatások, a jogelőd egyetemen folytatott kutatások kontinuitásaként, az NKE megalakulása után, egy kissé eltérő hangsúllyal folytatódtak. A hangsúly eltolódás, az NKE kutatásra vonatkozó stratégiájából, valamint a honvédelmi tárca feladatrendszerében bekövetkezett prioritásváltozásból (nemzeti keretek közötti haderő alkalmazás, országvédelmi feladatok előtérbe kerülése, átfogó közelítés centrikus műveleti tervezés, a hivatásrendek tevékenységének szinergiája, stb.) fakadt.

A kutatóműhely tervezett kutatásainak közvetlen előzményét az idén befejeződött „Kritikus infrastruktúra védelmi kutatások” (TÁMOP-4.2.1. B-11/2/KMR-2011-0001.) projekt képezi, amelynek keretében a Karunk 11 ún. kiemelt kutatási területen folytatott kutatásokat. E kutatások jól illeszkedtek az újonnan alakult egyetem kutatási portfóliójába.

Kutatóműhely - 2

A szakmai-tudományos műhely alapításának és működtetésének a célja:

Kutatni a korszerű hadviselés elméletének és gyakorlatának a fejlődéstörténetét és hozzájárulni a tárca szintű döntés-előkészítési folyamatokhoz a kutatások eredményeivel;

Az NKE által szimbolikusan megjelenített „összállami”-, a hivatásrendek együttműködési kérdéseinek a kutatása, a gyakorlat számára eljárásrendek, ajánlások kidolgozása;

Kutatni az összhaderőnemi hadviselés fejlődéstörténetét és belső tartalmát;

Szimulációs kiképzési-felkészítési módszerek, eljárások kutatása és adaptálási lehetőségek vizsgálata a parancsnoki-műveleti felkészítésbe;

Feltárni az összhaderőnemi elmélet és gyakorlat evolúciójának hatását a légi hadviselési doktrínákra;

Kutatóhely és együttműködés biztosítása a téma iránt érdeklődő kutatóknak, szakértőknek: az akadémiai szféra (egyetem) és a vezetőszervek-, valamint a csapattagozat szakértő erőfeszítéseinek az integrálása;

A kutatások eredményeinek megjelenítése az oktatásban, támogatva ezzel az alap-, mester- és a doktori képzést egyaránt;

Tehetséggondozási feladatok ellátása: a hallgatók bevonása, egyfajta „szakkör-jelleggel”, akár szabadon választható tárgy keretében, a tudományos kutatásba, diplomamunkák, ill. szakdolgozatok munkálatainak integrálása a kiemelt kutatási területek tevékenységeibe;

Havi (3-4 heti) rendszerességgel tartott „Korszerű hadviselés és haderő” című tudományos kerekasztal (workshop) beszélgetés sorozattal elősegíteni a tudományos eredmények disszeminációját és a hadtudomány népszerűsítését;

A kutatóműhely tevékenységeiről körlevél, honlap, facebook és twitter-profil segítségével, továbbá önálló youtube csatornán tervezünk beszámolni;

Az általános ismertető után, Krajnc alezredes összegezte a különböző légierő felfogásokat, értelmezéseket.

Az első előadás ...

Kutatóműhely - 3

A korszerű légierő hadművelet-elmélet széles spektrumából a légierő háborús alkalmazásának filozófiai szintű megközelítéséről szólt pár percben. A légierő-elmélet (angol terminológia szerint „theory of air power”) azt vizsgálja, hogy a légierő miként tudja elősegíteni a háború (fegyveres küzdelem) politikai céljainak az elérését, más megfogalmazásban azt, hogy a légierő által végrehajtható cselekmények, műveletek hogyan transzformálhatóak át politikai eredményekké. A légierő felfogásának, értelmezésének iskolái ismertetésének keretében összegezte:

  • a képességalapú felfogást: az értelmezés a légtér katonai felhasználására fókuszál (Air Power);
  • szervezetorientált felfogást (Air Force, légierő koncepciók);
  • biztonságpolitikai erő- és eszközrendszer felfogást (szerepkörök és adekvát műveletek);

A workshop Apáti Péter őrnagy, katonai vezetői mesterszakos hallgató előadásával folytatódott, aki elemezte John Boyd elméleteit és hatását a jelen légi- és összhaderőnemi műveleteire, doktrinális értelmezésére.

A második előadás ...

A harmadik részben Oszlács István – Mátyás Zoltán: „Meilinger 10 pontja és hatása a korszerű doktrinális elvekre” előadását Mátyás őrnagy úr ismertette.

A harmadik előadás ...

Az előadások után és részben alatt a részvevők értékes hozzászólásait hallhattuk meg, többek között elmondta a véleményét a légierő általános szerepéről, küldetéséről, a nemzeti alkalmazás lényegéről: Szűcs Pál ezredes (MH Összhaderőnemi Parancsnokság, Légierő Hadműveleti és Kiképzési Főnökség, főnök), Ugrai Csaba ezredes (MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis parancsnok, Dr. Koller József ezredes (Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökség, Légierő Haderőnemi Osztály, osztályvezető), Sípos Zoltán ezredes (HM hatósági Hivatal, Katonai Légügyi Igazgatóság, igazgató) Dr. Für Gáspár alezredes (NKE HHK, egyetemi docens), Sápi Lajos alezredes (NKE HHK, egyetemi adjunktus).



Gönczi Gergely PhD-hallgató

kutatási asszisztens