Szűkítés


Kiválasztott Címke

KVSZK események

Minden Címke 188


Jelenleg 6 bejegyzés található KVSZK események cimkével

Katonai vezetők a magyar hadtörténelemben

Hanák Sándor szds.

„[…] amikor a parancsot adom, mindig képzeljem bele magamat annak a helyzetébe, aki kapja.”


Műhelyünk kezdeményezésére, karunk Hadtörténelmi, Filozófiai és Kultúrtörténeti Tanszéke, és a Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalja közreműködésével, 2016. november 24-én tartotta közös szakmai program sorozatának nyitó rendezvényét.


Bevezetésként prof. dr. Csikány Tamás ezredes, tanszékvezető, egyetemi tanár a program célját vázolta, majd az előadó, dr. Számvéber Norbert őrnagy, tudományos tevékenységét mutatta be. Dr. Ujházy László alezredes, kutatóműhely vezető, a vezetéselméleti ismeretek alegységparancsnoki szintű, hadtörténeti esettanulmányok alapján történő bővítésének gyakorlati hasznosságára hívta fel a figyelmet a tisztjelöltek parancsnokká válásának folyamata szempontjából.


Dr. Számvéber Norbert őrnagy előadásának témája A megerősített m. kir. 10. honvéd rohamtüzérosztály korlátozott célú támadása Rácszentpéter irányában 1944. december 7-én volt. Az előadó a németek és a magyarok által képviselt küldetésorientált és a szovjet részről alkalmazott parancsorientált vezetési felfogást hasonlította össze. Hanák Sándor rohamtüzér százados fennmaradt jelentése és személyes közlése segítette az események rekonstruálását.


Sári Szabolcs alezredes, az MH Ludovika Zászlóalj megbízott parancsnoka, a jelenlévő honvédtiszt-jelöltekhez intézett zárszavában kiemelte: „tiszti pályafutásuk első pillanatától kezdődően vezetők lesznek. A saját bőrén tapasztalhatja meg mindenki, vezetőnek nem születünk, vezetővé válunk. Jó vezető pedig akkor lesz valaki, ha a lehető legtöbb életszerű tapasztalat alapján kialakul saját vezetői stílusa.”


Az előadássorozat következő rendezvénye februárban várható.


Fotó: Hanák Sándor százados fényképe dr. Bonhardt Attila ezredes gyűjteményéből szármázik


A rendezvényről szóló egyéb tudósításokat itt tekinthetik meg:


http://hhk.uni-nke.hu/hirek/2016/11/29/vezetove-valni

http://www.honvedelem.hu/cikk/60655_vezetove_valni

    • Katonai vezetők a magyar hadtörténelemben
    • Katonai vezetők a magyar hadtörténelemben

Humánerőforrások és a technikai, technológiai fejlődés kihívásai, a honvédségben

    • MHTT -1
    • MHTT -2
    • MHTT -3
    • MHTT -4
    • MHTT -5
  • Előző
  • Következő

A Katonai Vezetéstudományi Szakmai Kutatóműhely együttműködőként részt vett a Magyar Hadtudományi Társaság által szervezett „Humánerőforrások és a technikai, technológiai fejlődés kihívásai, a honvédségben” című konferenciáján, amelyet 2016. november 4-én tartottak a Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus Dísztermében.


Az eseményt Tömböl László nyugállományú vezérezredes, a Társaság elnöke nyitotta meg, kiemelve, hogy a Magyar Honvédségnek az elmúlt évtizedekben számos új kihívással kellett szembenéznie, s ezen kihívások megoldásának legfőbb kulcsa maga az ember, a katona. Ilyen kihívás napjainkban a tömeges migrációs helyzet kezelése, ami komoly feladat elé állítja a védelmi szektort. A Magyar Honvédség a rendszerváltás óta több átszervezéssel, nagyarányú létszámleépítésekkel szembesült, ami értékválságot és egyfajta bezárkózást eredményezett.


A konferencia a szervezeti erőforrások azon dimenzióira helyezte a hangsúlyt, amelyek a humán, vagy soft oldalnak nevezhetőek, de ezekkel összefüggésben sem kerülhető meg a technikai, a haditechnikai kihívások áttekintése, illetve azok hatása a honvédség fejlesztési irányaira, állománya jellemzőire, a képzés, felkészítés rendszerére.


Poór József, a Humán Szakemberek Országos Szövetségének elnöke, a Szent István Egyetem egyetemi tanára kifejtette, hogy az európai trendeket követve Magyarországon is egyre nehezebb jól képzett és elkötelezett embert találni még a technologizált korszakban is, amikor az "egyetlen tartós versenyelőnyt biztosító forrás az ember". A Magyar Honvédség szempontjából is a katona az első.


Himmer Péter főiskolai tanár, egyetemi docens előadásában rámutatott katonai hívatás értéktartalmának fontosságára az önkéntes haderőben. Arra kereste a választ, hogy vajon mennyiben érvényesek a mai plurális társadalomban és milyen jelentéssel bírnak a katonai hivatás legeredetibb értékei? Szerinte mind összetettebbé válik a régi kérdés: foglalkozás vagy hivatás? Áttekintette a katona és a tiszt társadalmi pozíciójának definiálhatóságát, illetve a civil társadalomhoz való kötődését. Rámutatott, hogy milyen új/újabb értékmezőt implikál a katona és a tiszt számára a nemzetközi környezet, az európai szervezetekhez tartozás, a föderalizálódás, a missziós feladatok megkerülhetetlensége. Vizsgálta továbbá, hogy miként pozícionálható a parancsteljesítés mechanikus, vagy konstruktívabb jellege szempontjából a katona és miként a tisztjelölt.


Takács Attila dandártábornok, a Magyar Honvédség Hadkiegészítő Felkészítő és Kiképző Parancsnokság parancsnoka kiemelte, a katonai vezetők/parancsnokok egyaránt felelősek feladataik maradéktalan végrehajtásáért és a beosztottaikról való gondoskodásért. Ezért a feladatok tervezésekor minden felelős katonai vezetőnek számolnia kell a beosztottakat érintő következményekkel is. Szerinte napjaink legfontosabb dilemmái a vezetés egységes rendszere, jogszabályi és centrális meghatározottsága. Véleménye szerint fontos, hogy megtaláljuk az egyensúlyt  a parancsnoki önállóság, a törzskar és a parancsnoki felelősség, a parancs és a vezetés egyéb eszközei között a csapatépítésben és a szervezeti integritásban.


A konferencián előadást tartott dr. Benkő Tibor, a Honvéd Vezérkar főnöke, a konferencia fővédnöke. A honvédség fejlesztési feladatai ismertetése során kiemelte, hogy mind a katonai toborzásban, mind pedig a megtartásban fontos, hogy a katonák mennyire hivatásszerűen végzik a munkájukat, mennyire elhivatottak a katonai szolgálat iránt. Hangsúlyozta, hogy a legnagyobb érték mindig az ember, a katona hozzátéve, hogy a Magyar Honvédség közösségi értékét az egyének hivatástudata, elkötelezettsége, lojalitása adja. A hivatásos katona jogszabály szerint állampolgári jogaiban korlátozott, de mikor ezt a hivatás választja, ezt tudomásul veszi, ennek alárendeli hitvallását.  A közösségi érzés értékét meg kell őrizni, sőt erősíteni kell  hiszen ezek az értékek az utóbbi időben a társadalomban meggyengültek.  


Kifejtette, hogy a Magyar Honvédség is ugyanabból a társadalomból építkezik, mint a versenyszféra, így ennek megfelelően alkalmazkodnia kell a mindenkori munkaerőpiachoz. Olyan előmeneteli, illetmény és szociális támogatási rendszert kell kialakítani, ami rugalmasan kezelhető és alkalmazkodik a társadalom helyzetéhez. Ezzel együtt "a pénz nem minden". Ezt mondják azok a határon szolgáló katonák is, akik sokat vannak távol a családjuktól. A katonákat foglalkoztatja az előmenetel, az illetmény, de az is, hogy milyen felszereléssel, eszközökkel, milyen körülmények között kell dolgozniuk. A vezérkarfőnök kitért arra, hogy egy parancsnokkal szemben öt elvárást szokott megfogalmazni: "legyen szigorú, követelménytámasztó, következetes, példamutató és emberséges". Az ő feladatuk egyben tartani a kollektívát, fenntartani a párbeszédet tiszt és katona között, de abban is fontos szerepük van, hogy érdekeltté tegyék a katonákat abban, hogy a közösség érdekében tevékenykedjenek, hogy az egyéni érdekeket alárendeljék a közösségi, szervezeti érdeknek. A parancsnok tehát legyen példamutató, követhető. Kiemelte, hogy mindig is a honvédség finanszírozása jelentette az egyik legnagyobb kihívást, a költségvetés megszavazásakor ugyanis mindig vannak más ügyek, amelyek megelőzik a honvédséget. Ugyanakkor társadalmi elvárás a biztonság, így például katasztrófahelyzetben első kérdésként szokott felmerülni, hogy hol vannak a közpénzből fizetett katonák. Ennek kapcsán utalt arra, hogy többször elhangzik mostanában: a honvédelem társadalmi ügy. Kérdés, hogy ezt a társadalom is így gondolja-e – vetette fel a vezérezredes, aki szerint a honvédelem valójában mindenki ügye, s fontos lenne, hogy arra az állampolgárok is társadalmi ügyként tekintsenek. Benkő Tibor előadásában két új szervezeti egységről is szólt. Ismertette, hogy létrehozták a Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokságot, amelynek feladata a toborzás, a hadkiegészítés, a központi nyilvántartás, valamint az új tartalékos rendszer felépítése. Emellett a Honvéd Vezérkarnál létrehoztak egy Kiképzési És Oktatási Csoportfőnökséget, amelynek egyik kiemelt feladata a fiatal tisztek továbbképzése, tudományos munkájuk segítése. (Ezeket a szervezetek a konferencia IV. paneljében képviselőik bemutatták.)


A haderő, a tudomány és a technológia kapcsolatrendszere (kitekintés 2030-ra) címmel tartotta meg referátumát dr. Ráth Tamás nyugállományú ezredes. Hangsúlyozta, milyen fontos a legalább középtávon való gondolkodás és vízió a technológiai fejlődés szerepéről mind a biztonságban, mind a védelemben. Vizsgálta a tudomány és a haderő viszonyát, a tudományos műszaki fejlődést. Áttekintette a fejlődési tendenciákat a különböző tudományágakban, rámutatott a katona és a haditechnika kapcsolatára, a haditechnika sajátos szerepére. Előadásában a hazai és nemzetközi háttérről, szervezési, szervezeti és innovációs igényekről is tájékoztatást adott.


A konferencia zárásakor Tömböl vezérezredes kiemelte, hogy szakmai célunk   mellett legalább olyan fontos, hogy a sok változás, generációváltás, átalakítás után épüljön újra a tudományos párbeszéd. Legyen erősebb a szakmai együttműködés a csapatok, a vezetés különböző szervei és szintjei,  az egyetem és egyéb tudományos műhelyek tagjai, illetve generációk között. A hadtudományi Társaság saját szürkeállománya felajánlása mellett, szeretne dinamizáló, generáló szerepet betölteni ebben a folyamatban.


Szöveg: Kliszek Noémi

Fotó: dr. Bertalan György ny. alezredes

A rendezvényről szóló egyéb tudósításokat itt tekinthetik meg:

http://www.honvedelem.hu/cikk/60246

http://mhtt.eu/?page=rendezvenyek

  • „Humánerőforrások és a technikai, technológiai fejlődés kihívásai, a honvédségben” konferencia felhívás
  • Fájl letöltése

A Katonai Vezetéstudományi Szakmai Kutatóműhely támogatásával megjelent a Fiatal tisztek zsebkönyve

zsebkonyv 27 indd fiatal tisztek zsebkonyve web3

Az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar 2016-os ünnepi diplomaosztó ünnepségén a honvédtisztjelöltek nemcsak okleveleiket vehették át, hanem az egyetemi és a katonai elöljáróktól megkapták a Katonai Vezetéstudományi Szakmai Kutatóműhely támogatásával írt Fiatal tisztek zsebkönyvét is. A hiánypótló kézikönyvet Műhelyünk oszlopos tagja, dr. habil. Krizbai János nyugállományú ezredes szerkesztette és huszonhat szerző írta. Minden közreműködő a saját szakterületének megfelelő résszel járult hozzá a munka elkészítéshez. A zsebkönyv öt fő fejezetet tartalmaz, a mű legvégén pedig az Alma Materhez kapcsolódó emlékként megtalálható a pályatársak, a végzős tisztek névjegyzéke. A dékáni bevezető és köszöntő után az első fejezet röviden összefoglalja a tiszti műveltség, a nemzetközi politikai és katonai szövetségi rendszerek és a jogi alapok legfontosabb kérdéseit. Ezt követően a tiszti életpályamodell etikai, történeti és gyakorlati dimenzióit igyekeztek a szerzők tisztázni. Mivel a harmadik fejezet a parancsnoki feladatokról szól, az egész mű és a tiszti hívatás szempontjából kulcsfontosságú. A huszonegyedik század katonai vezetőinek élethelyzetéhez, missziós, honi területeken végrehajtott feladataihoz és a modern hadsereg szervezeti kultúrájához igazítja ennek a kényes területnek a bemutatását. A negyedik fejezet nagy segítség a pályakezdő fiatalok számára a magyar védelmi szektor bürokratikus intézményei közötti eligazodásban. Számba veszi ugyanis azokat a legfontosabb intézményeket, amelyek a tisztek mindennapjait meghatározzák. Ez a rövid bemutatás nyilván inkább az orientáció és a legfontosabb kompetenciák szempontjából jelentős. Az  ötödik fejezet a gyakorlati szempontokat tartotta első sorban szem előtt. Formanyomtatványokat, a napi gyakorlatban használt rövidítések- és nem utolsó sorban a mértékadó hadtudományi folyóiratok listáját tartalmazza. A fiatal tisztek zsebkönyvének kiadásával a szerkesztő egy régi hagyomány újraélesztését és későbbi ápolását tűzte ki célul. Az első kiadást a tervek szerint idővel egy kibővített és átdolgozott második kiadás követi.  

A diplomaosztó ünnepségről szóló tudósítást itt tekinthetik meg:

http://uni-nke.hu/hirek/2016/08/17/megkaptak-diplomajukat-a-honvedtisztjeloltek-is

A Fiatal tisztek zsebkönyve itt érhető el elektronikusan:

https://ludita.uni-nke.hu/repozitorium/bitstream/handle/11410/10838/fiatal_tisztek_zsebkonyve_web.pdf?sequence=1&isAllowed=y


Női vezetők a közszolgálatban

    • Női vezetők - 1
    • Női vezetők - 2
    • Női vezetők - 3
    • Női vezetők - 4
    • Női vezetők - 5
    • Női vezetők - 6
    • Női vezetők - 7
    • Női vezetők - 8
    • Női vezetők - 9
    • Női vezetők - 10
    • Női vezetők - 11
  • Előző
  • Következő

Női vezetők a közszolgálatban címmel rendezett workshopot 2015. november 25-én a Katonai Vezetéstudományi Szakmai Kutatóműhely és a Magyar Hadtudományi Társaság Humánerőforrás-fejlesztési Szakosztálya. A mostani találkozó figyelembe vette, hogy mind a közszolgálatban, mind a haderőben, mind a rendvédelmi szervekben növekszik a női vezetők aránya. Az ő helyzetüket, a velük szemben támasztott elvárásokat, megfelelésük speciális kihívásait akarták a workshop szervezői több oldalról bemutatni. Számukra és a döntéshozók számára kívántak olyan javaslatokat megfogalmazni, amelyekből kiindulva javíthatják a munka hatékonyságát, a munkahelyi hangulatot és a nők helyi szintű elfogadottságát. 

Az egybegyűlteket dr. Ujházy László alezredes, kutatóműhely vezető köszöntötte. Ujházy alezredes kiemelte, hogy az ilyen találkozóknak – egyebek mellett – az lenne a szerepe, hogy elősegítsék a korszerű (katonai) vezetés fejlesztését, valamint egyfajta hidat képezzenek a tudomány és a való világ között. Ezt követően dr. Boldizsár Gábor ezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja köszöntötte a jelenlévőket. Boldizsár ezredes hangsúlyozta, hogy a nők elismerése és szakmai egyenjogúságuk elfogadása a nyugati civilizáció vívmánya. Európában azonban vannak olyan párhuzamos társadalmak, amelyek a női méltóságot és egyenjogúságot nem ismerik el, ezért is fontos a női vezetők és a nők – akár a haderőben betöltendő – szerepéről és lehetőségeiről is beszélni. A szervezők nevében dr. Krizbai János szakosztályelnök néhány indító gondolattal kívánt jó munkát az egybegyűlteknek, amelyet öt, egyenként tíz perces előadás követett.

Dr. Belényesi Emese a női vezetőről tartott általános, felvezető előadást. Véleménye szerint inkább a szervezeti kultúrákról kell beszélni, amelyek attól függetlenül, hogy az adott szervezetben a férfiak vagy a nők vannak többségben, női vagy férfi karakterrel rendelkezhetnek. Vannak előnyei a tradicionális, hierarchikus férfias munkahely típusuknak, de úgy tűnik, hogy a demokratikusabb szellemiségű, kellemesebb légkörű női szervezeti kultúrák napjainkban jobban teljesítenek.

Ballainé Krikker Zsuzsanna ezredes már a haderő szempontjából értékelte a nők szerepét és jelenlétét. Példákat és számadatokat sorakoztatott fel a NATO-ból, majd kifejezetten a Magyar Honvédségből. Következtetésként megállapította, hogy ami a nők számszerűséget illeti a haderőben, úgy a Magyar Honvédség NATO viszonylatban nem áll rosszul, de néhány filozófiai elem átgondolása, és a szervezeti kultúrába való beépítése még finomításra szorul.

Szerencse Renáta őrnagy a csapat életből hozott példákat. Saját tapasztalatait is felhasználva összegyűjtötte azokat a szegmenseket, amelyek a férfiak és a nők közötti munkát nehezíthetik a csapatoknál. Az előadás érdeme, hogy nem hallgatta el azokat a nehézségeket, amelyek valóban feszültséget okozhatnak, és amelyekre magasabb szinten kell megoldást találni.

Győrffy Ágnes százados pszichológusként (is) elemezte a nők beilleszkedését és a pályaorientációból származó nehézségeit a haderőnél. Egyben rámutatott azokra a lehetőségekre, amelyeket éppen ők testesíthetnek meg. Nemzetközi példák és felmérések alapján számolt be arról, hogy milyen nehéz átlépni a biológiai adottságokból és a szocializációból származó korlátokat a férfiak és nők munkavégzésénél, és ez még erősebben jelenik meg a fegyveres és rendvédelmi szerveknél.

Németh Zita Női vezetők és a racionalitás című előadása zárta a kiselőadások sorát. Tízéves tapasztalatait felhasználva elmondta, melyek azok a problémás pontok, amelyekkel maguk a női vezetők szembesítettek őt az egyes tréningek alkalmával. Jelezte, hogy nagy lehetőségek vannak a jelentős érzelmi és értelmi intelligenciával rendelkező női vezető személyiségében, de ezekkel a képességeikkel sokszor maguk a vezetők sincsenek tisztában, vagy félreismerik saját magukat. 

Az előadások után lehetőség volt kérdéseket feltenni és hozzászólni. Több jelenlegi és egykori katonai vezető, illetve katonanő osztotta meg saját tapasztalatait, aggályait, kéréseit és örömeit, amelyeket a több évtizedes munka alatt tapasztaltak.

A workshop lezárásaként dr. Ujházy László alezredes mindenkinek megköszönte az előadásokat és a konstruktív hozzászólásokat.


Fotó: Tóth László, Zrínyi Katonai Filmstúdió


A rendezvényről szóló tudósításokat itt tekinthetik meg:

http://www.honvedelem.hu/cikk/54305_noi_vezetok_a_kozszolgalatban

http://hhk.uni-nke.hu/hirek/2015/11/25/noi-vezetok-a-kozszolgalatban-1

A workshopról szóló részletes beszámoló megtalálható a Honvédségi Szemle 2016/2. számának 83-88. oldalán: http://www.honvedelem.hu/container/files/attachments/56013/hsz_2016-2..pdf


"Vezetői kiválasztás, alkalmasság" szakmai workshop

    • Workshop - 1
    • Workshop - 2
    • Workshop - 3
    • Workshop - 4
    • Workshop - 5
    • Workshop - 6
    • Workshop - 7
  • Előző
  • Következő

A Magyar Hadtudományi Társaság Humánerőforrás-fejlesztési Szakosztály és a Katonai Vezetéstudományi Szakmai Kutatóműhely szakmai workshopot szervezett 2015. március 25-én az NKE Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus IMO Konferenciatermében, hogy áttekintse a jövő katonai vezetőivel, parancsnokaival szembeni követelményeket, a kiválasztás, a vezetői alkalmasság vizsgálatának rendszerét.

Dr. habil. Krizbai János nyugállományú ezredes, szakosztályelnök és dr. Ujházy László alezredes, kutatóműhely vezető megnyitójukban hangsúlyozták, hogy a workshop célja történelmi és nemzetközi példákkal áttekinteni a katonai vezetői kiválasztás gyakorlatát, mai kihívásait.

A rövid gondolatébresztő előadások az általános vezetői kiválasztás alapkérdéseivel, a pszichológiai szempontokkal és történelmi visszatekintéssel kezdődtek. Ennek keretében az MH Egészségügyi Központ állományából Andó Sándor alezredes, az MH főpszichológusa, illetve az MH EK RAVGYI állományából Molnár László alezredes, főpszichológus, osztályvezető és Hornyik József alezredes, pszichológus az alkalmasság vizsgálatának és a mérés jelenlegi rendszerének elemeiről beszéltek, kiemelve a katonai és a vezetői kompetenciák mérésének lehetőségeit, a nyitott kérdéseket és a hiányosságokat.

Prof. dr. Bolgár Judit nyugállományú ezredes a katonai vezetői kiválasztásának két világháború közötti gyakorlatát elemezte. A történelmi példák azt bizonyították, hogy bár nem a mai szakkifejezésekkel és módszerekkel, de pszichikai, sőt gyakorlati alkalmassági vizsgálat abban az időben is létezett.

Dr. Czuprák Ottó nyugállományú ezredes az amerikai katonai vezetői kiválasztás modelljének szemléltetésén keresztül a magyar rendszerre és a történelmi előzményekre is kitért. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi rendszer fejlesztéséhez ezeknek a tapasztalatoknak a felhasználása komoly segítséget jelenthet.

Dr. Ujházy László alezredes a brit rendszer sajátosságaira hívta fel a figyelmet. Az expedíciós katonai műveletek terén legnagyobb hagyományokkal rendelkező, napjaink fegyveres konfliktusaiban is alaposan edződött brit haderő vezetői kiválasztási rendszere a sorozott tömeghadseregből önkéntes haderővé alakuló Magyar Honvédség számára is számos tanulsággal szolgálhat.

Vilner Péter nyugállományú ezredes – jelenleg egy fejvadász cég ügyvezetője – referátumában érdekes párhuzamot vont a versenyszféra és a katonai vezetői kiválasztás rendszere között. Láthatóvá váltak a két szektor eltérő rendszer specifikumai, illetve azok az elemek, amelyeket a katonai vezetői kiválasztásban is érdemes átgondolni.

A résztvevők, akik a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és az államigazgatás számos területét képviselték értékes hozzászólásokkal, kérdésfelvetésekkel és javaslatokkal gazdagították a workshop munkáját. Az előadások, hozzászólások egyértelműen kifejezték, hogy jelentős tapasztalatok, komoly szakmai eredményeink vannak, melyekre lehet és kell építeni. Megfogalmazódott, ugyanakkor, hogy a különböző szakmai szervek, műhelyek munkája nincs kellően összehangolva, ezért eltérő szempontok alapján végzik munkájukat.

A workshopról szóló tudósítás megtalálható a Honvédségi Szemle 2015/4. számának 107-112. oldalán: http://www.honvedelem.hu/container/files/attachments/52370/hsz_2015-4..pdf


Honvédelem és integritás konferencia

    • konferencia

A Katonai Vezetéstudományi Szakmai Kutatóműhely 2014. június 5-én konferenciát rendezett a honvédelem és integritás kutatási projektjének eredményeiről.

A kutatási program célul tűzte ki, hogy megismertesse és elfogadtassa az integritás jelentőségét a honvédelmi szférában a szervezetek vezetőivel és tagjaival mind egyéni, mind szervezeti szinten.

A konferencia megnyitó beszédében Dr. Czuprák Ottó ny. ezredes, tanszékvezető, egyetemi docens köszönetet mondott, mindazoknak, akik részt vettek a több mint egy évig tartó kutatómunkában, ami illeszkedett a közszféra átalakítás programjához, különösen a korrupció megszűntetésének célkitűzéséhez. 

A konferencia az interdiszciplinaritás jegyében került megrendezésre, minthogy az előadók a köz- és a tudományos élet több területét is képviselték. Dr. Klotz Péter antikorrupciós szakértő bemutatta a kilencvenes évek politikai, gazdasági, társadalmi átrendeződéseit és az ezek kapcsán megjelenő antikorrupciós kezdeményezéseket.

Dr. habil. Síklaki István szociálpszichológus az ember társas viselkedésének pillanatnyi szituációs tényezőit, a személyiségvonásokat, az általánosabb attitűdöket, az etikai meggyőződéseket hasonlította össze.

Dr. Pallai Katalin a szakmai tréningek szerepét elemezte, kifejtve, hogy az a korrupció elleni küzdelem korszerű eszközeként jelenhet meg a közigazgatásban. A cél olyan szervezeti működés és kultúra kialakítása, amely ellenállóvá teszi a szervezetet a korrupcióval szemben. Az előadó nemzetközi példákat sorakoztatott fel a modell jobb megértése érdekében.  

Dr. Czuprák Ottó, a Katonai Vezetéstudományi és Közismereti Tanszék tanszékvezetője, mint volt katonai vezető előadásában a katonai vezető szerepét hangsúlyozta. Rámutatott, hogy a katonával szemben a társadalomnak joggal van különleges elvárásai. A nemzet értékeinek őrzője nem engedheti meg magának az etikátlan viselkedést, a korrupt magatartást. Különös felelősség hárul a hivatásos tisztikarra. Ezen a területen kiemelkedő szerepet kap a katonai szakfelkészítést és jellemformálást végző szakintézmény.

A konferenciáról szóló tudósítások megtalálhatóak:

http://www.honvedelem.hu/cikk/44567

http://uni-nke.hu/hirek/2014/06/06/az-integritas-tobb-a-korrupcio-elleni-kuzdelemnel

A konferencia szinopszis füzete letölthető:

http://hhk.uni-nke.hu/uploads/media_items/_az-integritas-szerepe-a-honvedelem-teruleten_-konferencia-program-es-meghivo.original.pdf

A konferencia előadásai megjelentek a Társadalom és Honvédelem c. folyóirat 2015. évi 1. számában:
http://uni-nke.hu/uploads/media_items/tarsadalom-es-honvedelem-xix_-evfolyam-1_-szam.original.pdf