Szűkítés



Kiválasztott Címke

NATO

Minden Címke 188


Jelenleg 6 bejegyzés található NATO cimkével

Egy szövetség erejét mindig az emberek adják

    • fokep
    •  dsc6014 2
    •  dsc6036 2
    •  dsc6042 2
    •  dsc6058 2
    •  dsc6069 2
    •  dsc6077 2
    •  dsc6095 2
  • Előző
  • Következő
Szemléletváltásra, rugalmasságra és összehangoltságra van szükség ahhoz, hogy a NATO megfelelően tudja kezelni a modern biztonsági kihívásokat – mondta március 22-én, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában Manfred Nielsen tengernagy, a NATO Transzformációs Parancsnokságának parancsnokhelyettese.
 
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatóinak tartott előadást március 22-én délután Manfred Nielsen tengernagy. A NATO Transzformációs Parancsnokságának parancsnokhelyettese a Budapesten folyó NATO Transzformációs Szeminárium vendégeként érkezett hazánkba.
 
Az egyetemen tartott előadás során a tengernagy röviden vázolta a Transzformációs Parancsnokság tevékenységének lényegét, majd elmondta: a szövetség váratlan és példátlan kihívásokkal néz szembe az euroatlanti régióban az utóbbi években, amelyek ráadásul több irányból, több szereplő által fenyegetik. A szervezett bűnözés, a klímaváltozás és a gazdasági instabilitás csak tovább nehezítik a helyzetet, ráadásul a technológiai forradalom következtében a biztonsági környezet gyorsabban változik, mint korábban bármikor a történelemben. Ugyanígy újszerű kihívások elé állítják a szervezetet az állami és nem állami szereplők irányából érkezett hibrid fenyegetések is.
 
Manfred Nielsen tengernagy elmondta: ahhoz, hogy a NATO továbbra is hatékony és releváns tényező maradjon, illetve felkészülten fogadja a kihívásokat, alkalmazkodnia kell a modern kor követelményeihez. Ehhez rugalmasságra, agilitásra van szükség, illetve a korábbinál gyorsabb döntéshozatalra, a tagállamok tevékenységének minél gördülékenyebb összehangolására, a meglévő erőforrások, képességek lehető leghatékonyabb kihasználására, elkerülve a felesleges duplikációkat. Ehhez rövidebb és hosszabb távon is szemléletváltásra van szükség gyakorlatilag minden területen, ideértve a tervezést, a beszerzéseket, a szociális kapcsolatrendszert és a kommunikációt is. A túlságosan bürokratikus struktúrák, „vízfejek” kialakulását pedig lehetőleg kerülni kell, és nemcsak a szövetség tagállamainak viszonyában, hanem a partnerségi programok keretében is. Külön kiemelte a NATO és az Európai Unió tevékenységének szorosabbra fűzését, hatékony együttműködését a közös kihívásokkal szemben. A tengernagy arra biztatta a hallgatókat: legyenek mindig kíváncsiak, kezdeményezők és kockázatvállalók, hiszen egy szövetség erejét sosem maga a szervezet, hanem az azt alkotó emberek adják.
 
A tengernagy az előadást követően a hazánkban működő NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központban tett látogatást. 
 
Szöveg: honvedelem.hu
Fotó: Szilágyi Dénes 
Megosztás a Facebook-on


A NATO elsőszámú katonája az NKE-n

    • fokep
    •  dsc1005 2
    •  dsc1013 2
    •  dsc1053 2
    •  dsc1066 2
    •  dsc1078 2
    •  dsc1080 2
    •  dsc1084 2
  • Előző
  • Következő

Petr Pavel vezérezredes, a NATO Katonai Bizottságának elnöke tartott vendégelőadást a Ludovika Campus főépületében, szeptember 30-án. A NATO elsőszámú katonája találkozott Prof. Dr. Patyi Andrással, az NKE rektorával, majd a Széchenyi Díszteremben fejtette ki gondolatait a katonai szövetség varsói csúcstalálkozót követő időszakáról.

Előadásában Petr Pavel átfogó képet festett a NATO előtt álló aktuális kihívásokról, melyek elsősorban Kelet és Dél felől jelentkeznek. Az előbbit illetően a cseh vezérezredes emlékeztetett, hogy a varsói csúcson bevezetett intézkedések nem fenyegető, hanem elrettentő jellegűek, az utóbbi vonatkozásában pedig felhívta a figyelmet a gyenge és kudarcot vallott államokra, illetve a demográfiai trendekre és az ezekből adódó kihívásokra.

Emlékeztetett, hogy amíg megalakulásakor (NATO 1.0) a szervezet által nyújtott biztonsági garancia a hidegháború keretei között óriási teljesítmény volt, a berlini fal leomlása, illetve a Varsói Szerződés és a Szovjetunió szétesése új helyzetet teremtett, melyben a Szövetség a békét és biztonságot az érintett államok bevonására alapozta (NATO 2.0). Ezt követően került előtérbe a válságkezelés, a nemzetközi missziók, illetve a terrorizmus elleni fellépés (NATO 3.0), melyben a katonai szövetség figyelme globális szintre emelkedett.

A cseh vezérezredes az előttünk álló új fejlődési szakasz (NATO 4.0) kapcsán megjegyezte, hogy bár az aktuális intézkedések alapján úgy tűnik, a NATO kizárólag Európára koncentrál, valójában továbbra is globális látókörrel rendelkezik. Hozzátette: napjaink kihívásait a NATO sem képes egyedül megoldani, így az előttünk álló időszakot a hatékony együttműködések és nemzetközi hálózatok kell jellemezzék.

A NATO Katonai Bizottságának elnöke magyarországi látogatása során találkozott Dr. Áder János köztársasági elnökkel, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel, valamint Dr. Simicskó István honvédelmi miniszterrel. A Ludovikán tett látogatása során Petr Pavel külön megemlítette, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által megvalósított oktatási forma a legjobb felsőoktatási platformok egyike, mivel az egyetemi hallgatók nemcsak saját, hanem a többi karokon tanuló diákok hivatásrendjét is megismerik.

Petr Pavel olyan neves oktatási intézményekben folytatott eredményes tanulmányokat, mint a Cseh Katonai Akadémia, illetve a londoni King’s College, ahol nemzetközi kapcsolatok szakon szerzett mester diplomát. Szakmai pályafutása során betöltötte a Cseh Hadsereg Különleges Erőinek parancsnoka, illetve a Cseh Fegyveres Erők vezérkari főnöke pozícióját, továbbá katonai attasé volt Brüsszelben. Petr Pavel személyében a NATO Katonai Bizottságának elnöki tisztségét első ízben tölti be kelet-közép-európai katonatiszt.

Szöveg: Csizmazia Gábor

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NATO, előadás, 2016

NATO kibervédelem Varsó előtt

    • cyber commanders panel cycon2016

A CyCon a világ egyik legjelentősebb kiberbiztonsággal foglalkozó szakmai konferenciája, melyet a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központ (CCD COE) szervez. A kiberhatalom témája köré épített idei rendezvényre Berki Gábor a Katonai Műszaki Doktori Iskola, míg Berzsenyi Dániel a Stratégiai Védelmi Kutató Központ és a Hadtudományi Doktori Iskola képviseletében utazott Tallinba.

A CyCon (International Conference on Cyber Conflict) gyökerei 2009-ig nyúlnak vissza, ezen a néven pedig 2012 óta rendezik meg minden évben, mintegy 500 politikai és stratégiai döntéshozó, katonai vezető és kiberbiztonsági szakember részvételével. A rangos konferenciák egyik ismertetőjele, hogy a vitaindító beszédeket követően az előadások és kerekasztal beszélgetések párhuzamosan folynak több panelben, egy-egy konkrét témakörre fókuszálva, így egyrészt több kérdés alaposabb megvitatására is lehetőség nyílik, másrészt a résztvevőknek lehetőségük van kiválasztani a számukra legérdekesebb témákat. A 2016. május 31. és június 3. között megrendezett konferencia nulladik napja ún. workshop nap volt, ahol a kibervédelmi oktatás és a kiberválságok kezelése mellett napirendre kerültek az okos telefonok kriminalisztikai vizsgálatának gyakorlati aspektusai is.

A konferencia első napján szinte minden előadó és résztvevő azzal foglalkozott, hogy a NATO vezetői a közelgő varsói csúcstalálkozón a hadviselés ötödik dimenziójaként deklarálhatják a kiberteret. Észtország elnöke, Toomas Hendrik Ilves hangot adott várakozásainak, miszerint Varsóban döntés fog születni a kibertérről, amit tovább erősítettek a cseh védelmi miniszter Martin Stropnicky szavai, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a hadviselés ötödik dimenziójában is készen kell állniuk a nemzeteknek védelmi képességeik fejlesztésére. A NATO Szövetséges Transzformációs Parancsnokság parancsnok-helyettese (DSACT), Manfred Nielson admirális felszólalásában kitért annak jelentőségére, hogy a hadviselés négy hagyományos dimenziójától elkülönítve kell értelmezni és kezelni a kiberteret. A vitaindító előadásokat a kiber parancsnokok kerekasztal beszélgetése követte, ahol a három katonai vezető egyetértett abban, hogy bár a kibertér újszerű, nem különleges és nem is egyedi. Szintén egyetértés mutatkozott abban, hogy a katonai műveletek során a kiberteret használni fogják, függetlenül attól, hogy deklaráltan a hadviselés ötödik dimenziójává válik, vagy sem. Fontosnak látták azonban a kibertér ötödik dimenzióként történő elfogadását annak érdekében, hogy a NATO átfogó kibervédelmi és kiberműveleti politikát alakíthasson ki. A délutáni előadások többek között foglalkoztak az erő kivetítés lehetőségeivel a kibertérben, a fegyverrendszerek védelmével, az állami hátterű kibertevékenységekkel és a légi közlekedést érintő kiberfenyegetésekkel.

A CyCon második napjának vitaindító előadásain nem kisebb nevek szólaltak fel, mint Thomas Rid a King’s College London professzora, Martin C. Libicki a RAND Corporation posztgraduális iskolájának kutató professzora, valamint Mikko Hypponen számítógép biztonsági szakértő, az F-Secure kutatási igazgatója. Az előadások nyomán a résztvevők megismerhették az emberek és gépek közötti interakciók fejlődését egészen az 1940-es évektől, az információs hadviselés szerepét a jelenlegi konfliktusokban, valamint az elrettentés képességének átalakulását a földrajzi határokkal nem rendelkező internetes világban. Libicki öt jellemző mentén írta le a kiberhadviselést, ami nem kinetikus, rendkívül változékony és nem jelezhető előre, ugyanakkor egy nehezen értelmezhető, de kitartó jelenség. A folytatásban a leköszönő észt elnök több kiberbiztonsági szakemberrel beszélgetett a politikai változásokról, valamint a digitális forradalomról és annak jelentőségéről. Az eszmecsere keretében kitértek az orosz kiberműveletekre, a Snowden szivárogtatás előnyeire és hátrányaira, továbbá az olyan ellentmondásos kormányzati szándékokra, mint a kötelező hátsó ajtók (backdoor) beépítése a különböző rendszerekbe. A második nap délutánján szerephez jutottak az ún. APT-k, vagyis a fejlett állandó fenyegetések, amelyek legtöbbször nem is olyan fejlettek és állandók, hiszen ezek az incidensek (is) gyakran emberi hibára vezethetők vissza és nem szofisztikált technikai támadásokra. A többi szekcióban a kibertérben zajló fegyverkezési versennyel, a kiberfenyegetésekre adható válaszokkal, valamint az anonimitás, a magánszféra és a titkosítás összefüggéseivel foglalkoztak.

A konferencia harmadik, egyben záró napján a résztvevők külön panelben tárgyaltak a kiberkonfliktusok kapcsán eddig megszerzett tapasztalatokról. A beszélgetés során megállapították, hogy sok kormányzat valószínűleg tévesen értelmezi a kiberhatalom fogalmát, aminek eredményeként túlzott hangsúlyt fektetnek a taktikai eredményekre és nem törődnek a műveletek hosszú távú hatásaival. A rövid távú győzelmek kiemelt szerepére utal az is, hogy az incidensek tartós kiberkonfliktus előidézése helyett többnyire kémkedésre, vagy a rendszerek ideiglenes megzavarására koncentrálnak. Az APT-k után a konferencián szerephez jutott egy másik aktuális rövidítés is, az IoT, vagyis a dolgok internete. Az internetre csatlakoztatott hétköznapi eszközök (óra, televízió, hűtőszekrény, stb.) száma egyre növekvő tendenciát mutat, miközben a fejlesztés során kevés hangsúlyt fektetnek a biztonságra. Mindez olyan megbízhatatlan működési környezetet eredményez, aminek következtében az IoT eszközök könnyű célpontokká válnak a támadók számára, ugyanakkor a meglévő biztonsági protokollok alkalmazásával és biztonsági szabványok meghatározásával mindez megelőzhető lenne. A rendezvény záró beszédei során Jan Neutze a Microsoft kibervédelmi vezetője a normák kibertérben betöltött szerepéről beszélt, illetve a kormányzat és az ipar megközelítését hasonlította össze, míg David Sanger az Economist szakírója kiemelte, hogy a kibertérben folytatott fegyverkezési verseny komoly fegyverzet ellenőrzési és elrettentési probléma elé állítja az emberiséget. A CyCon2016 utolsó előadását a Skype alapítója, Jaan Tallinn tartotta, aki előremutató gondolataival hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia negatív következményekkel járhat, amennyiben az emberiség nem készül fel időben az alkalmazására.

A négynapos CyCon egyik legfontosabb tanulsága, hogy a kibertérből érkező kihívásokat nem lehet figyelmen kívül hagyni, mert az lemaradást eredményez, ami már rövid távon is nemzetbiztonsági kihívásokhoz és fenyegetésekhez vezethet. Ezeknek a kezelése, a megfelelő védelem kiépítése, a felkészítés olyan erőfeszítéseket igényel, amelyeket a kormányzati szektor egyedül nem, csak az ipari szereplők és az akadémiai szféra bevonásával képes megvalósítani. Amennyiben a NATO varsói csúcstalálkozóján deklarálják, hogy a kibertér a hadviselés ötödik dimenziója, a szövetségen belül olyan változások indulhatnak el, amelyek minden tagállam, így Magyarország kiberképességeit is érintik majd. Ahhoz, hogy a soron következő változásokra és általában a kibertérből érkező kihívásokra felkészülhessünk és képesek legyünk reagálni, elengedhetetlen, hogy az akadémiai szféra stabil alapokon nyugvó, magas színvonalú kiberbiztonsági oktatást és kutatást biztosítson az ipari és kormányzati szereplők számára.


Szöveg: Berzsenyi Dániel
Fotó: Kristi Kamenik / NATO Cooperative Cyber Defence Centre of Excellence

Cimkék: NATO, kibervédelem, 2016

A katonai pálya egy életre szóló hivatás

    • mh hvkf ur katedran 2
    • nke biztpol hallgatosag 1
    • nke biztpol hallgatosag 2
  • Előző
  • Következő

Dr. Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke „Aktuális biztonság- és védelempolitikai kihívások – s azok civil-katonai kapcsolatokra gyakorolt hatása hazánkban, valamint más NATO- és EU-tagországokban” címmel tartott előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) biztonság- és védelempolitika szakának mesterszintű képzésén nappali munkarendben tanuló hallgatóinknak.

Az előadó bemutatta, hogy miként változott a közelmúltban, hogyan alakul napjainkban, s miként formálódik előreláthatóan a jövőben a hazánk biztonságára hatást gyakorló tényezők komplex rendszere, hazánk biztonsági környezete. Részletesen bemutatta ennek kapcsán a Magyar Honvédség feladatrendszerének kiemelt elemeit s az azok közötti kapcsolatok és viszonyok alakulását, valamint az egyes feladatok hangsúlyának változásait befolyásoló tényezőket.

Külön is felhívta a figyelmet a honvédség személyi állományának az illegális migráció kezelésében a közelmúltban vállalt aktív szerepére, s katonáink becsületes helytállására, amellyel messzemenően kivívták a civil társadalom elismerését, s hozzájárultak a civil-katonai kapcsolatok javulásához, valamint a haderő és tagjai társadalmi presztízsének emelkedéséhez.

A vezérezredes kitért a különféle nemzetközi szervezetek, intézmények tagjaként önként vállalt nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal összefüggő feladatellátásunk eredményeire, de kendőzetlen őszinteséggel beszélt azon nehézségekről is, amelyekkel katonáinknak meg kell küzdeniük a nemzetközi válságreagáló műveletek végrehajtása során.

Beszélt a NATO soron következő, 2016. július 8-9-én Varsóban megrendezésre kerülő csúcstalálkozóján várhatóan mindenképpen a tárgyalások homlokterébe kerülő kérdésekről is, továbbá arról, hogy miként alakul egyebek között a NATO erőket integráló elem (NATO Force Integration Unit, NFIU) létrehozása és működésbe helyezése.

Benkő Tibor bemutatta az új közszolgálati életpálya-rendszert, s annak részeként az új katonai életpálya-modellt, valamint azon feladatokat, tapasztalatokat, dilemmákat és kihívásokat, melyek az új katonai életpálya-modell gyakorlatba történő átültetésével és az önkéntes tartalékos rendszer továbbfejlesztésével függnek össze. Az előadó számos példán keresztül illusztrálta a szükséges emberi erőforrások tervezésével, fejlesztésével; a karriertervezéssel, életpálya-menedzseléssel, a hivatásos és szerződéses katonai pályamodellek kialakításával és alkalmazásával, valamint a szervezeti mobilitással összefüggő kitüntetett területeket és aktuális dilemmákat a mai Magyar Honvédségben. Hangsúlyozta: a katonai életpálya egy életre szóló hivatás.


Szöveg: Prof. Dr. Kiss Zoltán László ezredes

Cimkék: NATO, előadás, 2015

Az NKE is részt vesz a NATO kibervédelmi kutatásaiban

    • cyber security

Az elmúlt héten jelent meg a magyarországi kibervédelmi szervezeteket bemutató tanulmány, amelyet Prof. Dr. Kovács László ezredes, egyetemünk Hadtudományi és Honvédtisztképző karának dékánhelyettese, valamint Szentgáli Gergely a Honvédelmi Minisztérium munkatársa készített el. A dokumentum kitér a hazai információs társadalom fejlettségére, nagyon röviden bemutatja a hazai e-kormányzás helyzetét, valamint részletesen ismerteti hazánk kibervédelmi stratégiai dokumentumait és a területhez tartozó jogszabályi környezetet. A tanulmány külön kitér azokra a szervezetekre, amelyek Magyarországon a kibervédelmet biztosítják.

A NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának (NATO Cooperative Cyber Defence Centre of Excellence) vezetésével szakértők térképezik fel az Észak-atlanti Szövetség tagországainak kibervédelmi helyzetét.Ez a kiadvány egy olyan sorozat része, amely a NATO tagországok nemzeti kibervédelmi szervezeteit, azok feladatait, és végső soron az adott ország kibervédelmi képességeit mutatja be, ezzel teremtve lehetőséget az egyes országok kiberbiztonsági helyzetének összehasonlítására – mondta el lapunknak Kovács László.

A hazai kibervédelmi szervezeteket bemutató tanulmány itt érhető el:

https://ccdcoe.org/national-cyber-security-organisation.html


Szöveg: Horvátth Orsolya

Cimkék: NATO, 2015

Átfogó Védelmi Index készül

    • ÁVI
    • ÁVI
    • ÁVI
    • ÁVI
    • ÁVI
    • ÁVI
    • ÁVI
  • Előző
  • Következő

Már év végére elkészülhet az Átfogó Védelmi Index (ÁVI) első fejezete, amely a magyar katonai védelmi képesség aktuális állapotát újszerű megközelítésben mutatja be – hangzott el az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán tartott rendezvényen. Dr. Boldizsár Gábor ezredes, a kar dékánja előadásában szólt a várhatóan évente frissülő védelmi index céljáról és tartalmáról.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem idén elkészült Jó Állam jelentésének egyik fejezete az ország katonai védelmi képességeit mutatja be, elsősorban a makro mutatók és nemzetközi felmérések, rangsorok alapján. A most készülő Átfogó Védelmi Index ezeket a képességeket részletesebben, a kormányzati és nemzeti beágyazottságot is figyelembe véve elemzi.  Minderre elsősorban a nemzetközi biztonsági környezet jelentős változása miatt van szükség. Ennek megfelelően a jelentés részletesen foglalkozik majd a nemzetközi együttműködési képességek kialakításával és fejlesztésével. A szakemberek megvizsgálják, hogy a professzionális, kis létszámú haderő hogyan képes együttműködni hazai és nemzetközi szervezetekkel, amelyekbe természetesen mind a NATO-t, mind pedig más, a védelem és a biztonság érdekében tevékenykedő szervezetek bele értendők. Az ÁVI tehát Magyarország honvédelmi képességrendszerét és kritikus összetevőit méri fel, valamint évente frissülve a változásokról is számot ad, így a folyamatok, tendenciák is kiolvashatóak lesznek belőle. Boldizsár Gábor előadásában kiemelte, hogy a jelentés fontos eleme a magyar társadalom és a honvédség kapcsolatának bemutatása, amely hosszabb távon hozzájárulhat az emberek biztonságérzetének növeléséhez. Az Átfogó Védelmi Index megalkotása során első körben nem a technikai háttérrel, hanem az emberi képességek és a különböző eljárásrendek bemutatásával foglalkoznak a szakemberek. „Amíg a technikai eszközük aránylag könnyebben biztosíthatóak, a humán képességek hosszabb távon alakíthatóak és tarthatóak fenn” – hangsúlyozta a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja. A jelentés foglalkozik majd a honvédelemben tevékenykedők és az iránta elkötelezettek szaktudásával, innovációs képességeivel és moráljukkal. A jelentés őt fő területre koncentrál, ebből első ütemben hármat vizsgálnak majd, ezek a honvédelem rendszere, a társadalom és honvédelem, valamint az alkalmazás egyes területei. Dr. Boldizsár Gábor ezredes kiemelte, hogy a kutatás sikere és a hiteles jelentés megalkotása azon múlik, hogy megbízható és nyilvános adatokkal, információkkal kell dolgozniuk, ebben pedig számítanak a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium hatékony együttműködésére. Az Átfogó Védelmi Index első körös változata a tervek szerint még idén elkészül, így megfelelő muníciót nyújt majd a jövő évi Jó Állam jelentés védelmi képességeket bemutató fejezetének elkészítéséhez is - tudtuk meg a rendezvényen.


Szöveg: Szöőr Ádám

Cimkék: NATO, védelmi index, 2015