Szűkítés



Kiválasztott Címke

NBI

Minden Címke 191


Jelenleg 3 bejegyzés található NBI cimkével

Egy ISIS-fogoly kihallgatása

    • fokep
    •  dsc0238 2
    •  dsc0272 2
  • Előző
  • Következő

„Forró pontok – Higgadt vélemények; aktualitások a biztonságpolitikában” címmel rendez előadássorozatot a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézete, amelynek első állomásán Novák András, az ATV tudósítója mutatta be az egyik legfrissebb videójukat és mesélte el személyes tapasztalatait. A közel-keleti tudósítás során testközelből vehettek részt egy ISIS-fogoly kihallgatásán és személyesen készíthettek vele interjút.

Novák András 19 éve riporter, számos televíziós társaságnál dolgozott, jelenleg az ATV-nek tudósít a külföldi eseményekről. Munkássága során közel 120 országban forgatott, a világ legnagyobb krízisválságairól közvetített. Jelen volt, amikor a Hezbollah bombázta Izraelt, közvetlen közel jutott Bin Laden házához, amikor megölték a terrorista vezetőt, ott volt Kadhafi meggyilkolásánál, továbbá Moszulban 800 m távolságból láthatta, ahogy a szövetségesek az Iszlám Állam állásait támadják.

Az előadásból kiderült, hogy a magát Iszlám Államnak hívó, Kalifátust kikiáltó dzsihadista terrorszervezet 2010-ben, az Al-Káidából vált ki és alakult át. Az angolul ISIS-nak nevezett csoport az első olyan terroristaszervezet, amely „saját országot” hozott létre. A kegyetlen fegyveresek szinte pillanatok alatt hatalmas területeket foglaltak el az arab tavasz után forrongó Közel-Keleten. 2014 őszére közel 110.000 négyzetkilométeren uralkodtak, ahol hozzávetőleg 14 millió ember tartozott a fennhatóságuk alá. A fegyveres csapatok száma elérte a 80.000-et is. A területüket kiterjesztették Szíria csaknem kétharmadára, Irak középső részére és a kurd térség keleti és déli területeire. Az ISIS egy rendkívül erőszakos terrorszervezet: ahol megjelentek, gyilkosságokat, kivégzéseket és merényleteket hajtottak végre. Csaknem 300.000 ember haláláért felelnek, akiknek nagy része civil. A szíriai polgárháború és az Iszlám Állam miatt csaknem 8 millió embernek kellett elhagynia otthonát. Ez indította el napjaink menekültválságát. Ennek a terrorszervezetnek volt a tagja az interjúban szereplő fogoly.

Novák András ismertette: „Másfél-két évig tartott, hogy előkészítsük az interjút az Iszlám Állam tagjával, egy elfogott terroristával. Ez nagyon nehéz feladat volt. Még most is kiráz a hideg, hogy ennyire közel jutottunk hozzá.” A fogoly 2015-ben csatlakozott az Iszlám Államhoz, ahol kegyetlen gyilkosságokban vett részt, csaknem egy évig volt tagja a világ legnagyobb és legkegyetlenebb terrorszervezetének. A férfit 3 hónapja fogták el a kurd peshmerga katona szervezet fegyveres erői. A videóból kiderült, hogy a kurd titkosszolgálat kihallgató tisztjei hogyan és milyen kérdezési technikákkal szorítják sarokba az alanyt, a frontvonaltól néhány kilométernyire. A rabbal csak a kihallgató tisztek érintkezhettek, a börtönben egy elkülönített cellában tartották fogva. A vallatás során csuklyában kérdezték ki a terroristát, egyrészt a fogvatartók biztonsága érdekében, másrészt azért, hogy ezzel is pszichika nyomást gyakoroljanak a dzsihadistára. A nyomozók elmondták, hogy mindig hazugsággal indítanak a foglyok. A terroristaszervezet több különböző módszert is kidolgozott, hogy összezavarják és átverjék a nyomozókat. „Hivatalosan a kihallgatók nem használnak kínzást a foglyok megtörésére és kivégzéseket sem tartanak, viszont minden pszichológiai eszközt és trükköt bevetnek azért, hogy megtörjék a fogvatartottat. Többször előfordult már, hogy a foglyok által elmondottak kurd peshmerga és szövetséges katonák életét mentették meg.” – hangzott el a videóban.

A riporter kifejtette, hogy az interjúkészítés során a fogoly először hallhatott a kihallgató tiszteken kívül más hangot, így újra a betanult hazugságait kezdte el előadni. Ekkor léptek közbe a tisztek: „A nyomozók visszavették a kérdés jogát és elkezdték pszichikailag préselni a foglyot.” Rávilágított, hogy a vallatás 70 percig tart, amelyet mindig ugyanazok a nyomozók végeznek. Ők heti 7 napot dolgoznak 10 órán keresztül, így tartják nyomás alatt a foglyokat. „Nagyon profi módszerekkel dolgoznak.” – mondta.

A szervezéssel kapcsolatban Novák András kiemelte, hogy a kurd fegyveres erők nagyon segítőkészek voltak. A kihallgatás után az egyik ezredes csak annyit kért tőlük, hogy vigyék a jó hírüket. „Ők a világ helyett harcolnak az Iszlám Állam ellen!” A fronton többségében kurd fegyveresek küzdenek, a nemzetközi támogatás a légierőben, valamint a háttéri támogató tevékenységben merül ki. Az előadás során megemlítette, hogy véleménye szerint Amerika direkt nem lép közbe hathatósabban az ISIS ellen, hiszen az Iszlám Állam az a közel-keleti közös ellenség, amely összefogja az amúgy örök konfliktusban álló arab államokat. „Hiába az ISIS elleni harc, ha egyelőre nem érdeke senkinek, hogy megszűnjön az Iszlám Állam.” Azonban rávilágított, hogy feltehetően már mindenki azzal számol a térségben, hogy mi várható az ISIS utána, így felmerül a kérdés, hogy mi lesz akkor, ha sikerül leverni a terrorszervezetet. A jövővel kapcsolatban kifejtette, hogy megvan a lehetőség az önálló kurd állam létrejöttére, hiszen ők az ISIS elleni harcot nemzetvédő háborúnak tekintik, a már visszafoglalt területeken berendezték saját védelmi állásaikat, emellett egyre nagyobb az elfogadottságuk az arab közösségben. „Soha nem voltak olyan közel a saját önálló államhoz, mint az elmúlt évtizedekben” – emelte ki.

A rendezvény a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézet Terrorelhárítási Tanszék és TEK Tudományos Tanácsának közreműködésével jött létre.

Novák Andrással a Bonum Publicum júliusi számában olvashatnak interjút.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: ISIS, NBI, előadás, 2017

Újabb szakemberek erősítik a nemzetbiztonságot

    • dsc 1198 2
    • dsc 0824 2
    • dsc 0852 2
    • dsc 0858 2
    • dsc 1171 2
    • dsc 1182 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézet (NBI) 37 levelezős hallgatója vehetett át diplomát az intézmény szerdai oklevélátadó ünnepségén, a Ludovika Főépület kápolnájában. Az NBI képzésein - a megalakulása óta eltelt több mint 4 évben- mintegy százan diplomáztak.  

A nemzetbiztonsági szolgálatok vezetőinek jelenlétében megtartott oklevélátadó ünnepség elején a résztvevők egyperces néma felállással emlékeztek meg a napokban, szolgálatteljesítés közben elhunyt tűzszerész katonákról. „A karközi intézményként működő Nemzetbiztonsági Intézet a hivatásrendek közötti integráció és együttműködés nagyon jó példája” mondta ünnepi beszédében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint az egyetemen tanuló civil, katonai, rendészeti és terrorelhárítási hivatásrendhez tartozó szakemberek a valós életben sokszor közös erőfeszítéssel oldják meg feladataikat. A rektor szólt arról, hogy a most végzettek elsősorban a hírszerzés témaköréből szereztek fontos ismereteket tanulmányaik során. Szerinte a hírszerzés komoly múltra tekint vissza Magyarországon is, alapját pedig a katonai felderítést adta. Patyi András felhívta a figyelmet arra, hogy már az ókori Kínában is foglalkoztak a hírszerzés tudományával, amely Szun-ce híres művében, A háború művészetében is kiemelt figyelmet kap.  Ebben is szó van arról, hogy a hírszerzőknek kifinomultnak kell lenni, amihez társulnia kell az elmélyültségnek, hogy valaki igazán jó szakember legyen ezen a területen.

A Nemzetbiztonsági Intézet a korábbi katonai nemzetbiztonsági tanszék bázisán alakult meg, még 2012 elején. Kezdetben kettő, ma már három tanszéken történik az oktatás katonai, polgári és terror-elhárítási specializációval.  A rendezvényen az intézet 37 hallgatója vehette át oklevelét Prof. Dr. Patyi András rektortól és Dr. habil Resperger István ezredestől, az intézet igazgatójától. A legjobban teljesítő hallgatók külön elismerésben részesültek.

Pohárköszöntőjében Dr. Boldizsár Gábor ezredes szólt arról, hogy a most végzett hallgatók munkájára is nagy szükség van az ország békéjének és biztonságának megőrzésében. „A megváltozott világ azonban elvezetett oda, hogy napjaink konfliktusaiban a látható és a láthatatlan munkavégzés határai összemosódjanak és a feladatok egy helyen jelenjenek meg, akár határainkon belül is”- mondta a HHK dékánja, aki beszéde végén megköszönte a végzős hallgatóknak a szolgálatot. 


Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Szilágyi Dénes

Cimkék: NBI, diplomaosztó, 2016

Biztonsági dilemmák 2016

    • szakkollegiumok konferenciaja
    • szakkollegiumok konferenciaja
    • szakkollegiumok konferenciaja
    • szakkollegiumok konferenciaja
    • szakkollegiumok konferenciaja
    • szakkollegiumok konferenciaja
    • szakkollegiumok konferenciaja
  • Előző
  • Következő

A Nemzetbiztonsági Intézet és a Nemzetbiztonsági Szakkollégium szervezésében első alkalommal ültek össze az NKE különböző szakkollégiumainak képviselői a „Szakkollégiumok konferenciája” című rendezvényen, amelynek létrehozásával az intézmény lehetőséget kívánt nyújtani az egyetem különböző karain működő szakkollégiumok számára kutatási témáik szakmai konferencia keretein belül történő bemutatására. Dr. Padányi József mk. dandártábornok, tudományos rektorhelyettes megnyitó beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a hagyományteremtő céllal megrendezett konferencia kiválóan tükrözi az egyetem abbéli törekvését, hogy a tehetséget lehetőleg minden szinten támogassa, hiszen, mint hangsúlyozta, a tehetség kortól, helytől és nemtől független. Az, hogy jelenleg már hat szakkollégium is működik az NKE égisze alatt, arra enged következtetni, hogy az intézményben komoly tudományos munka folyik. „Hatékonyságunkat pedig az OTDK eredmények igazolják vissza” – tette hozzá a rektorhelyettes.

A konferencia korunk biztonsági kihívásait járta körül. Elsőként dr. Resperger István ezredes, a Nemzetbiztonsági Intézet igazgatója beszélt a 2030-ig várható dilemmákról. Állítása szerint a szóban forgó időpontra az alultáplált és a túlsúlyos emberek száma, az ivóvízellátás, továbbá a betegségek terjedése sokkal több problémát fog jelenteni, mint a különböző erőforrásokhoz való hozzáférés, beleértve az olajat is. Földünk a Meadow -modell jóslata alapján 2050-re éri el a gondokkal leginkább terhelt állapotát, amikor a ma még kevésbé fejlett területek összetett hatalmi mutatói maguk mögé utasítják a fejlett országokét. A GDP, a primer energiahordozók mennyisége és a népesség radikális megváltozása mellett komoly problémát fog jelenteni a muszlim vallás térnyerése is: már 2030-ra 2,2 milliárd muzulmán és 3 milliárd keresztény lakos prognosztizálható. A migráció tekintetében elöregedéssel kell majd számolni, s a jelek szerint India és Afrika válik majd a legnagyobb kibocsátóvá. Ami a hadiipart illeti, a terrorizmus ellenében a távirányítású eszközök szerepe fog felértékelődni, így az is elképzelhető, hogy mindennapivá válik a ma még csak utópiának számító katona nélküli háború. A hibrid hadviselés ugyanakkor teret enged majd a kettős felhasználású eszközöknek is, a drónok pedig a víz alatt, felett és a levegőben is bevethetők lesznek.

A konferencián Resperger István után a szakkollégiumok tagjai tartottak előadást a témában. A Biztonságpolitikai Szakkollégium részéről Bartók András Kelet-Ázsia puskaporos hordóját -  a szigetviták várható alakulását, Fekete Csanád pedig a hibrid hadviselés napjaink konfliktusaiban való megjelenését mutatta be az érdeklődőknek. A Szent György Szakkollégium részéről további gondolatébresztő bemutatókat hallhattunk, Koller Marco a migráció nemzeti és nemzetbiztonsági kihívásairól, kockázatairól; Tóth Miklós pedig a börtönökben végbemenő iszlám radikalizációról tartott előadást. Szakos Judit, a Magyary Zoltán Szakkollégium elnöke az innovációpolitika hatékonyságát mutatta be, majd megoldási alternatívákat vetített a jövő kihívásaira vonatkozóan. Az Ostrakon Szakkollégiumot Arany-Bíró Martin képviselte, aki az adatvédelem kihívásairól, jelentőségéről tájékoztatta a hallgatóközönséget. A Nemzetbiztonsági Szakkollégium tagjai sorából Szentes István előadásában a terrorizmus kialakulásának történetét, s jelenkori alakulását tekintette át, Radován Kristóf pedig a Boko Haram terrorszervezet tevékenységéről; nemzetköziségéről adott elő az egybegyűlteknek.

Az esemény lezárását követően a 2. NKE Szakkollégiumok Konferenciájának megrendezésére a Nemzetbiztonsági Szakkollégium a Biztonságpolitikai Szakkollégiumnak adta át  a stafétabot.   

Cimkék: NBI, szakkollégium, 2016