Szűkítés



Kiválasztott Címke

Szarajevó

Minden Címke 195


Jelenleg 1 bejegyzés található Szarajevó cimkével

A dél-szláv háború egyik legnagyobb konfliktusára emlékeztek

    • dsc 2845 2
    • dsc 2850 2
    • dsc 2863 2
    • dsc 2871 2
    • dsc 2879 2
  • Előző
  • Következő

Húsz éve ért véget Szarajevó három és fél évig tartó ostroma. A dél-szláv háború egyik legvéresebb konfliktusában mintegy tizenkilencezer ember − köztük megközelítőleg kétezer gyerek − vesztette életét. A háborút követő békemissziókban jelentős szerepet kaptak a magyar katonák is, akik közül többen az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon tartott tudományos rendezvényen emlékeztek a két évtizeddel ezelőtt történtekre.

A véres polgárháborút az robbantotta ki, hogy a boszniai szerbek nem akartak elszakadni a Szlovénia, Horvátország és Macedónia kiválása után megmaradt Jugoszláviától, miközben a boszniai horvátok és a bosnyákok nem akartak a szerb többségű államban maradni. 1992 januárjában ezért a szerbek kikiáltották a Boszniai Szerb Köztársaságot, amely Jugoszlávia részének nyilvánította magát. 1992. február 29-én és március 1-jén referendumot tartottak Bosznia-Hercegovina függetlenségéről az egész köztársaságban, amelyet a szerbek bojkottáltak.
A többségében bosnyákok által lakott Szarajevót április 5-én érték el a szerb csapatok. Egy nappal később a szerb nacionalisták rálőttek a politikai vezetőiktől békét követelő, szerbekből, horvátokból és muzulmán bosnyákokból álló tömegre, kioltva öt ember életét − ezzel kezdetét vette a közel három és fél éves ostrom. 1995-ben a szarajevói piacot már másodjára érte támadás, amely a korábbihoz hasonlóan több tucat civil halálát okozta. Ez a fejlemény aktívabb beavatkozásra ösztönözte a NATO-t, melynek gépei szerb katonai célpontokat kezdtek bombázni. Ekkorra már kellően megerősödött a bosnyák hadsereg is, a horvát fegyveres erőkkel közösen fellépve pedig visszavonulásra tudták kényszeríteni a szerbeket, akik a Szarajevó környéki hegyekből is távoztak. Bár még ebben az évben tűzszünetet kötöttek, a fenyegetettség csak 1996-ban szűnt meg, amikor az utolsó szerb csapatok is elhagyták a térséget.

A konferencián dr. Kaló József, a HHK hadászati és hadelméleti tanszék adjunktusa, mint a rendezvény moderátora elmondta: a húsz évvel ezelőtti esemény történelmi mértékkel mérve is jelentős, hiszen időtartama még Leningrád ostromáét is meghaladta. A lakosság nagy része pincékben töltötte ezt a három és fél évet, ráadásul az orvlövészek - mintegy 200 pontról lőve a várost - folyamatosan rettegésbe tartották a helyieket.

Dr.Molnár Ferenc ezredes, a HM koordinációs osztályának vezetője 2014 és 2015 között volt a NATO szarajevói parancsnokságának törzsfőnöke. Elmondta, hogy Szarajevó ostroma mellett a boszniai háború legszörnyűbb eseménye a srebrenicai mészárlás volt, amelynek során mintegy 8700 bosnyák férfit végeztek ki a szerbek. Molnár Ferenc felidézte, hogy a mai napig évente mintegy 100-150 áldozat holtteste kerül elő, akiket újra kell temetni. Szarajevó kapcsán az ezredes megjegyezte, hogy a NATO és az EUFOR jelenleg is állomásoztat katonai erőket a térségben, a két nemzetközi szervezet szoros együttműködésben dolgozik a béke fenntartása érdekében. Külön öröm, hogy mindkét kötelék törzsfőnöke magyar katona. Molnár Ferenc szerint a nemzetközi jelenlét nélkül még nem működne stabilan Bosznia-Hercegovina.

Dr. Horváth Tibor ezredes, a Katonai vezetőképző Intézet igazgatója több alkalommal is szolgált a magyar műszaki kontingensben hídépítő szakaszparancsnokként, majd főmérnökként, 2006-ban pedig Macedóniában, a NATO parancsnokságon összekötő tisztként dolgozott. Elmondta, hogy a magyar műszaki alakulatok jelentős szerepet kaptak a boszniai hadszíntéren, biztosítva a NATO erők mozgását. Ennek keretében több mint harminc hidat építettek, de közreműködtek vasútvonalak helyreállításban is. Személyes tapasztalata az, hogy a magyar műszaki katonákat mindenhol tisztelik és megbecsülték,

Dr. Újházi László alezredes, a katonai vezetéstudományi és közismeretei tanszék vezetője 2012-ban hat hónapig szolgált az EUFOR szarajevói parancsnokságán, kiemelt tervező főtiszti beosztásban. Az Európai Tanács felügyelete alatt működő nemzetközi haderő 2004-ben vette át az SFOR-tól a bosznia-hercegovinai békefenntartó feladatokat. Az alezredes úgy látja, hogy katonai misszióban végzett munkájuk alapján Magyarország kiemelkedik az 1990-után a NATO-hoz csatlakozott országok közül.

Bakos Csaba alezredes, az összhaderőnemi műveleti tanszék oktatója 2002-2003 között egy évig a magyar honvédség katonai rendfenntartó kontingens századparancsnoka volt. Szarajevó ostroma szerinte egy olyan harci esemény volt, amelynek a célja a lakók pszichikai megtörésére irányult. Így aztán a városban lévők „nem tudtak kitörni, a kint lévők pedig nem igazán akartak oda bemenni”. A helyzeten némiképp javított a repülőtéren megnyitott ENSZ-légihíd, amely hatékonyan tudta segíteni a város ellátását. Kiépült az ostromlókat elkerülő Szarajevó-alagút is, ezen keresztül létrejött az összeköttetés más, bosnyákok által ellenőrzött területekkel.

A boszniai háborúval sok hasonlóságot lehet felfedezni a koszovói konfliktus kapcsán- mondta el a rendezvényen dr. Boldizsár Gábor ezredes, a HHK dékánja, aki 2005 és 2006 között szolgált Koszovóban, mint ENSZ összekötő tiszt.

Felidézte, hogy a dél-szláv háború során a különböző területeket elhagyni kényszerülő szerbek egy jelentő része Koszovót választotta lakhelyéül, így a már korábban is meglévő etnikai konfliktus tovább erősödött. Az etnikai tisztogatással folyó háború 1999 nyarán ért véget, amikor Milosevics szerb elnök  a NATO bombázások hatására kénytelen volt visszavonni erőit a tartományból és Koszovó ENSZ védnökség alá került. A rend fenntartása érdekében 47 ezer fős nemzetközi haderő (KFOR) érkezett a térségbe. A helyzet azonban Boldizsár Gábor szerint ma sem teljesen békés, ezt bizonyítja az is, hogy a koszovói háborús bűnöket vizsgáló bíróság az eredeti tervekkel ellentétben mégsem Prishtinában, hanem Hágában fog majd működni.

Szarajevó ostromáról és a dél-szláv háborút követő magyar katonai missziós tevékenységről a Bonum Publicum áprilisban megjelenő számában olvashatnak majd további részleteket. 


Szöveg: Szöőr Ádám