Szűkítés



Kiválasztott Címke

Zrínyi Miklós

Minden Címke 188


Jelenleg 2 bejegyzés található Zrínyi Miklós cimkével

Zrínyi Miklós emlékére

    • zrinyi miklos

Az alábbiakban az 1664. november 18-án vadászbaleset következtében elhunyt költő és hadtudós Zrínyi Miklós életének egy szubjektív aspektusát vázolom, ami forrásokkal ugyan csak áttételesen igazolható, de meggyőződésem szerint az ember életében fontos tényező a küldetéstudat.

1620-ban, amikor megszületett Zrínyi György első fia, a Szigetvárat védelmező hős dédnagyapára is emlékezve a Miklós nevet kapta. Valamivel több lehetett ez puszta tiszteletnél, hiszen ha megéli, akkor 1666-ban a szigetvári ostrom 100. évfordulóján ő lesz a családnak az a tagja, aki a hős nevét viseli. A név kötelez, így komoly elvárást fogalmazott meg a névadás a fiúval szemben. Az apa korai halála után az uralkodó Pázmány Péter esztergomi érseket jelölte ki nevelőjének, aki gondoskodott róla, hogy a legjobb iskolákban szerezzen műveltséget. Származása és neveltetése előre vetítette, hogy amikor majd átveszi öröklött birtokait, elődjeihez hasonlóan, megbecsült tagja lesz az országot szolgáló magyar főrangúaknak. Sorsa azonban nem átlagos életet tartogatott számára. Már ifjú korában kitűnt tehetségével a költészet terén. Alkotásai a magyar barokk gyöngyszemei, de nem egészen két tucat vers után, 27-28 évesen megírta Szigetvár hősies védelmének eposzát – 1566+2 strófában – és ezzel vége szakadt költészetének. Ez a hatalmas ugrás már jelzi, hogy elindult a küldetés útján, amit sorsa jelölt ki. Teljes figyelmével a hadtudomány felé fordult és sorra készültek művei, a Tábori kis tracta, majd a Vitéz hadnagy. Végül nem véletlenül éppen Hunyadi Mátyás életén elmélkedik, hiszen kettőjük sorsában nem nehéz felismerni a párhuzamot. Hunyadi János és a szigetvári Zrínyi Miklós az ország kulcsát jelentő várat védték a szultán seregével szemben. Saját és családjuk hírnevét a török ellenes harcaik alapozták meg, ami végül Mátyást a magyar trónra emelte. Személyes sorsuk is hasonló, hiszen Mátyás is gyermekként vesztette el apját és őt is az esztergomi érsek nevelte (csak zárójelben jegyzem meg, hogy mindkettőjük fiú testvérét fővesztésre ítélték).

Zrínyi küldetéstudata a dédapa művének beteljesítését célozta. Az, hogy az 1566-ban elvesztett várat a dédunoka 100 évvel később visszafoglalhatja a töröktől. Ennek érdekében 1661-ben felépíti Zrínyi-Újvár erődjét a Mura partján, Kanizsa előterében, mely kiinduló pontja lehetett a Dráva menti hadműveleteknek. 1664-ben a téli hadjárattal bizonyította ennek realitását, majd következett Kanizsa ostroma. Ha ez sikerül, még két év állt volna rendelkezésére, hogy előkészítse Szigetvár visszavételét.

Az elgondolás első látásra merésznek tűnhet, de éppen a téli hadjárat sikere mutatta meg, hogy Zrínyi módszerei felülírhatják a nyugati hadtudomány matematikáját. Kanizsa ostromára azonban már nem Zrínyi elképzelései szerint került sor, és már soha nem tudhatjuk meg, hogy a módszeres ostrommal szemben sikerrel járt volna-e a gyors rajtaütés. A Zrínyi-Újvárnál folytatott harcokban ismét háttérbe szorultak Zrínyi elképzelései. A vár elesett és a hadjáratot végül az előnytelen vasvári béke zárta, ami konzerválta a korábbi állapotokat.

Lehetett volna másként? Zrínyi irreguláris taktikája eredményes volt a törökök ellen, de csak egy határig. Az eszéki hidat sikerült felgyújtani, de Pécs ostroma eredménytelen volt. Kanizsa ellen talán sikert hozott volna egy meglepetésszerű támadás, de Szigetvár módszeres ostroma nem lett volna elkerülhető. Ennek sikere is kérdéses, különösen annak fényében, hogy 1689-ben sem ostrommal, hanem blokáddal sikerült visszafoglalni.

1664 nyarán lélekben már meghalt az a Zrínyi Miklós, aki a családban hetedikként viselte a hős előd nevét, és úgy érezte, 100 év után ő lesz Szigetvár védőjének örököse. A vadászbaleset november 18-án csak beteljesítette sorsát.  

Dr. Négyesi Lajos

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Zrínyi Miklós, 2016

450 éve halt hősi halált Zrínyi Miklós

    • barabas zrinyi2

Négyszázötven éve, 1566. szeptember 7- én halt hősi halált a rommá lőtt Szigetvárból kirohanó védők élén Zrínyi Miklós gróf.

Zrínyi Miklós 1508 körül született, apja a mohácsi csata után Habsburg I. Ferdinánd oldalára állt. Zrínyi 1529-ben kitüntette magát a török ostromolta Bécs védelmében. 1542-ben 400 horvát emberével mentette meg Pest alatt a vereségtől a császári sereget, majd Somló mellett aratott fényes győzelmet, szolgálataiért horvát bán lett. 1543-ban vette feleségül Frangepán Katalint, aki hatalmas birtokot hozott a házasságba, s miután Ferdinánd 1546-ban az egész Muraközt neki ajándékozta, az ország leghatalmasabb főnemesei közé emelkedett.

Zrínyi saját kérésére lett Szigetvár kapitánya. 1563-ban bandérium élén vett részt Miksa királlyá koronázásán, abban a reményben, hogy elnyerheti a megüresedett nádori méltóságot (a tisztség 1608-ig maradt betöltetlen). 1564-ben ismét megnősült, a cseh Rosenberg Éva grófnőt vette el. 1566 elején, mivel az udvartól nem kapott támogatást, tiltakozásul lemondott a szigetvári kapitányságról, majd mégis visszavette, amint híre kelt, hogy Nagy Szulejmán szultán Magyarország ellen készül. A százezer főt számláló török fősereg, amely 300 ágyút is hozott magával, 1566. augusztus 5-én érkezett a vár alá, amelynek meghódítására már régóta készült.

Zrínyi lehetőségeihez képest megerősítette a várat, olaszbástyás földvárrá alakította, a 2500 védő azonban a szokatlanul forró nyárban már az első ágyúlövés előtt elvesztette egyik legfontosabb fegyverét: a várat övező mocsarak kiszáradtak. A védhetetlen újváros két nap alatt elesett, az óváros és a mellette lévő magaslaton álló vár azonban ellenállt, ágyúik súlyos veszteségeket okoztak a töröknek. A szerb származású Ahmed Sokolovic nagyvezír ekkor a megadásért cserébe felajánlotta Zrínyinek Horvátországot és Szlovéniát. Zrínyi nemleges válasza után a török négy nap és négy éjszaka lövette a várat, miközben az aknászok alagutak fúrását kísérelték meg. A várban egyre kevesebb volt a hadra fogható ember, de a védők hősiesen kitartottak, pedig élelemhiány és vérhas tizedelte őket. Augusztus 21-én elesett az óváros, és a védők a várba szorultak vissza. A török augusztus 26-án indította meg a döntőnek szánt rohamot, de visszaverték őket, a falak alatt holtan maradt Ali budai pasa és a török tüzérség vezetője is. A tomboló Szulejmán augusztus 29-én, a mohácsi csata negyvenedik évfordulóján személyesen irányította az újabb általános rohamot, de hiába: az ostromlók több ezer halottat vesztettek.

Szeptember 5-én aztán a török aknászok sikerrel jártak, hatalmas robbanások rázták meg a várat. A megrongálódott falon janicsárok ezrei nyomultak át, Zrínyiék azonban a törökök hulláival torlaszolták el a rést. A hetvenkét éves Szulejmán másnap meghalt, bár ezt eltitkolták, sőt a harci morál növelése érdekében a halott uralkodót díszruhában egy székbe ültették, és elvonultatták előtte a sereget. A halálhírt csak a vár eleste után jelentették be.

A rommá lőtt belső várba visszaszorult, reménytelen helyzetbe került védők esküjükhöz hűen felkészültek a halálra. 450 évvel ezelőtt páncél helyett ünneplőbe öltöztek. Ezután a kapitány kinyittatta a kaput és megmaradt 300 embere élén, egyik kezében zászlóval, a másikban karddal kirontott a várból. A kézitusában három kivételével minden védő elesett, köztük Zrínyi Miklós is.

Zrínyi Miklós és a vele harcoló magyar és horvát katonák hőstette olyan történelmi esemény, amely máig kiható nyomot hagyott a magyar és a közép-európai nemzeti emlékezetekben, a szigetvári várat pedig szimbolikus hellyé tette a magyar, a horvát és az osztrák-stájer történelmi hagyományvilágban. Unokája, a költő és hadvezér Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című művében állított neki méltó emléket. A várvédők hősi kirohanása több festményt és irodalmi alkotást ihletett. Zrínyi hősi halála azóta is a hűség és a hazaszeretet példája, ezt a példaértékű helytállást ismerte el a Civitas Invicta – Szigetvár, a leghősiesebb városról szóló törvény, amelyet az Országgyűlés 2011. október 17-én fogadott el.

A várkapitány és seregének hősies helytállásának évfordulója alkalmából a 2016-os évet Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566 emlékévvé nyilvánította a kormány tavaly, a programsorozat előkészítésére és lebonyolítására emlékbizottságot hozott létre, amelynek elnöke az NKE oktatója, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. főigazgatója, Dr. Hóvári János.

Az idei Zrínyi-emlékév programjai február óta zajlanak országszerte, és Szigetvár mellett többek között Pécsen, Budapesten, Munkácson, Beregszászon is megemlékeznek Zrínyi Miklósról és a család más tagjairól, például Zrínyi Ilonáról. Emellett a kormány a szigetvári várat nemzeti emlékhellyé nyilvánította, így az egykor Zrínyi Miklós által védett erődítmény a magyar nemzet legfontosabb emlékhelyei közé került.

Szigetváron 1994 óta magyar-török emlékpark is áll, benne Szulejmán és Zrínyi szobrával. A szultán belső részeit Szigetvár mellett temették el, és föléjük szentélyt emeltek. Tavaly decemberben jelentették be, hogy a szigetvár-turbéki szőlőhegyen minden valószínűség szerint megtalálták a sírhelyet, az egykori mauzóleumot, valamint egy oszmán kori települést. A helyszíni kutatásokban az NKE hadirégész csoportja is közreműködött Prof.Dr. Padányi József tudományos rektorhelyettes vezetésével.

Illusztráció: Barabás Miklós

Megosztás a Facebook-on