Szűkítés



Kiválasztott Címke

előadás

Minden Címke 201


Jelenleg 6 bejegyzés található előadás cimkével

Egy ISIS-fogoly kihallgatása

    • fokep
    •  dsc0238 2
    •  dsc0272 2
  • Előző
  • Következő

„Forró pontok – Higgadt vélemények; aktualitások a biztonságpolitikában” címmel rendez előadássorozatot a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézete, amelynek első állomásán Novák András, az ATV tudósítója mutatta be az egyik legfrissebb videójukat és mesélte el személyes tapasztalatait. A közel-keleti tudósítás során testközelből vehettek részt egy ISIS-fogoly kihallgatásán és személyesen készíthettek vele interjút.

Novák András 19 éve riporter, számos televíziós társaságnál dolgozott, jelenleg az ATV-nek tudósít a külföldi eseményekről. Munkássága során közel 120 országban forgatott, a világ legnagyobb krízisválságairól közvetített. Jelen volt, amikor a Hezbollah bombázta Izraelt, közvetlen közel jutott Bin Laden házához, amikor megölték a terrorista vezetőt, ott volt Kadhafi meggyilkolásánál, továbbá Moszulban 800 m távolságból láthatta, ahogy a szövetségesek az Iszlám Állam állásait támadják.

Az előadásból kiderült, hogy a magát Iszlám Államnak hívó, Kalifátust kikiáltó dzsihadista terrorszervezet 2010-ben, az Al-Káidából vált ki és alakult át. Az angolul ISIS-nak nevezett csoport az első olyan terroristaszervezet, amely „saját országot” hozott létre. A kegyetlen fegyveresek szinte pillanatok alatt hatalmas területeket foglaltak el az arab tavasz után forrongó Közel-Keleten. 2014 őszére közel 110.000 négyzetkilométeren uralkodtak, ahol hozzávetőleg 14 millió ember tartozott a fennhatóságuk alá. A fegyveres csapatok száma elérte a 80.000-et is. A területüket kiterjesztették Szíria csaknem kétharmadára, Irak középső részére és a kurd térség keleti és déli területeire. Az ISIS egy rendkívül erőszakos terrorszervezet: ahol megjelentek, gyilkosságokat, kivégzéseket és merényleteket hajtottak végre. Csaknem 300.000 ember haláláért felelnek, akiknek nagy része civil. A szíriai polgárháború és az Iszlám Állam miatt csaknem 8 millió embernek kellett elhagynia otthonát. Ez indította el napjaink menekültválságát. Ennek a terrorszervezetnek volt a tagja az interjúban szereplő fogoly.

Novák András ismertette: „Másfél-két évig tartott, hogy előkészítsük az interjút az Iszlám Állam tagjával, egy elfogott terroristával. Ez nagyon nehéz feladat volt. Még most is kiráz a hideg, hogy ennyire közel jutottunk hozzá.” A fogoly 2015-ben csatlakozott az Iszlám Államhoz, ahol kegyetlen gyilkosságokban vett részt, csaknem egy évig volt tagja a világ legnagyobb és legkegyetlenebb terrorszervezetének. A férfit 3 hónapja fogták el a kurd peshmerga katona szervezet fegyveres erői. A videóból kiderült, hogy a kurd titkosszolgálat kihallgató tisztjei hogyan és milyen kérdezési technikákkal szorítják sarokba az alanyt, a frontvonaltól néhány kilométernyire. A rabbal csak a kihallgató tisztek érintkezhettek, a börtönben egy elkülönített cellában tartották fogva. A vallatás során csuklyában kérdezték ki a terroristát, egyrészt a fogvatartók biztonsága érdekében, másrészt azért, hogy ezzel is pszichika nyomást gyakoroljanak a dzsihadistára. A nyomozók elmondták, hogy mindig hazugsággal indítanak a foglyok. A terroristaszervezet több különböző módszert is kidolgozott, hogy összezavarják és átverjék a nyomozókat. „Hivatalosan a kihallgatók nem használnak kínzást a foglyok megtörésére és kivégzéseket sem tartanak, viszont minden pszichológiai eszközt és trükköt bevetnek azért, hogy megtörjék a fogvatartottat. Többször előfordult már, hogy a foglyok által elmondottak kurd peshmerga és szövetséges katonák életét mentették meg.” – hangzott el a videóban.

A riporter kifejtette, hogy az interjúkészítés során a fogoly először hallhatott a kihallgató tiszteken kívül más hangot, így újra a betanult hazugságait kezdte el előadni. Ekkor léptek közbe a tisztek: „A nyomozók visszavették a kérdés jogát és elkezdték pszichikailag préselni a foglyot.” Rávilágított, hogy a vallatás 70 percig tart, amelyet mindig ugyanazok a nyomozók végeznek. Ők heti 7 napot dolgoznak 10 órán keresztül, így tartják nyomás alatt a foglyokat. „Nagyon profi módszerekkel dolgoznak.” – mondta.

A szervezéssel kapcsolatban Novák András kiemelte, hogy a kurd fegyveres erők nagyon segítőkészek voltak. A kihallgatás után az egyik ezredes csak annyit kért tőlük, hogy vigyék a jó hírüket. „Ők a világ helyett harcolnak az Iszlám Állam ellen!” A fronton többségében kurd fegyveresek küzdenek, a nemzetközi támogatás a légierőben, valamint a háttéri támogató tevékenységben merül ki. Az előadás során megemlítette, hogy véleménye szerint Amerika direkt nem lép közbe hathatósabban az ISIS ellen, hiszen az Iszlám Állam az a közel-keleti közös ellenség, amely összefogja az amúgy örök konfliktusban álló arab államokat. „Hiába az ISIS elleni harc, ha egyelőre nem érdeke senkinek, hogy megszűnjön az Iszlám Állam.” Azonban rávilágított, hogy feltehetően már mindenki azzal számol a térségben, hogy mi várható az ISIS utána, így felmerül a kérdés, hogy mi lesz akkor, ha sikerül leverni a terrorszervezetet. A jövővel kapcsolatban kifejtette, hogy megvan a lehetőség az önálló kurd állam létrejöttére, hiszen ők az ISIS elleni harcot nemzetvédő háborúnak tekintik, a már visszafoglalt területeken berendezték saját védelmi állásaikat, emellett egyre nagyobb az elfogadottságuk az arab közösségben. „Soha nem voltak olyan közel a saját önálló államhoz, mint az elmúlt évtizedekben” – emelte ki.

A rendezvény a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézet Terrorelhárítási Tanszék és TEK Tudományos Tanácsának közreműködésével jött létre.

Novák Andrással a Bonum Publicum júliusi számában olvashatnak interjút.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: ISIS, NBI, előadás, 2017

Elsősorban saját katonai képességeinket kell fejleszteni

    • fokkep
    •  dsc0019 2
    •  dsc0046 2
    •  dsc0066 2
    •  dsc0078 2
  • Előző
  • Következő

Mindig a jövőt kell szem előtt tartani, ezért stratégiai gondolkodásmódra van szükség a Magyar Honvédségen belül is Dr. Benkő Tibor vezérezredes szerint. A Honvéd Vezérkar főnök az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) katonai vezetői szak és katonai műveleti logisztikai szak mesterképzéseiben részt vevő, hivatásos katonatiszt státusú hallgatóinak tartott előadást „A Magyar Honvédség nemzetközi műveleti szerepvállalásának aktuális kérdései” címmel.

Az előadás bevezető részében szó esett a magyar békefenntartói tevékenységről, amelynek nagy hagyománya van, hiszen már 1897-ben vettek részt magyar katonák Kréta szigetén ilyen jellegű feladatok ellátásában. A Honvéd Vezérkar főnök röviden bemutatta a magyar békefenntartás történetét, főbb állomásait 1897-től napjainkig. Emlékeztette a hallgatókat, hogy a nemzetközi békefenntartói tevékenység közben elhunyt katonáink minden nehézség ellenére is becsülettel szolgálták hazájukat, hősiesen helyt álltak a béke megteremtése és megőrzése érdekében - akár életük feláldozása árán is. Erre emlékeztet a Katonai Emlékpark Pákozd (KEMPP) területén található Békefenntartók Emlékművén látható felirat is, melynek szövege: „Végakaratuk a béke volt”!

A továbbiakban ismertette a Magyar Honvédség aktuális nemzetközi missziós szerepvállalásának kiemelt területeit. Felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy közel 1000 fős nemzetközi szerepvállalásunk fő prioritása a nyugat-balkáni hadszíntér. Emellett szintén jelentősnek mondható iraki, afganisztáni és észak-afrikai szerepvállalásunk, melyek elsődleges célja, a migrációs nyomás forrásának számító instabil régiók helyzetének javítása.

Bár a békefenntartói tevékenység kiemelt terület a Magyar Honvédségnél, a legfőbb feladatunk mégis az, hogy képesek legyünk saját országunkat megvédeni. Ezért a saját képességek fejlesztése az elsődleges cél”- fogalmazott a Vezérkar főnök. Hangsúlyozta az ország védelmi képességei fenntartásának és folyamatos fejlesztésének fontosságát különös tekintettel a megváltozott biztonsági környezetre. Felhívta a figyelmet a Magyar Honvédség személyi állományának fontos szerepére és eddigi eredményeire az illegális nemzetközi migráció megállításában és kezelésében. Elmondta, hogy több ezer katona vett, illetve vesz részt hazánk határainak védelmében.

Emlékeztetett arra, hogy Simicskó István Magyarország honvédelmi minisztere meghirdette a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot, amelynek kapcsán elmondta: az elmúlt huszonöt év legnagyobb modernizációja vette kezdetét. A honvédelmi fejlesztési tervek között szerepel többek között az önkéntes tartalékos rendszer újraszervezése. A területi elven szerveződő önkéntes tartalékos rendszeren belül Magyarország 197 járásában felállításra kerülne egy-egy alegység, amelynek tagjai önként vállalják a tartalékos szolgálatot, az ehhez szükséges szaktudást pedig a hivatásos állomány tagjaitól kapnák meg különböző felkészítések keretein belül.

Ennek kapcsán esett szó a toborzókampányok eddigi eredményeiről, a Honvédelmi Sportszövetség elindításának céljairól és eddigi tapasztalatairól. A Honvéd Vezérek főnöke hangsúlyozta, hogy az egyik kiemelt cél a honvédelmi nevelés megerősítése, s annak részeként sor kerül majd egyfajta kadétrendszer kialakítására is. Előadásában hangsúlyozta: az elmúlt huszonöt év legnagyobb haderő-fejlesztési programja veszi kezdetét. Szerinte a Magyar Honvédségben egyaránt szükség van a könnyű-, közepes- és nehéz képességek fejlesztésére. „Ehhez kellenek repülőgépek, helikopterek és harckocsik is”- fogalmazott Dr. Benkő Tibor vezérezredes. A tábornok előadásában kitért a haderő-fejlesztési tervek ismertetése kapcsán a korábban, 2002-2010 között kritikus szint alá csökkentett fegyvernemi képességek visszaállításának szükségességére. Ennek részeként korszerűsíteni kell a katonák egyéni harcászati felszerelését, erősíteni kell a légierőt, de szükség van a páncéltörő, légvédelmi rakéta, radar; tábori tüzér, tűztámogató; harckocsizó; műszaki és hídépítő képességek modernizálására is. Elmondta, hogy a meglévő repülő eszközök egy részének felújítása már megtörtént, később pedig újak beszerzésére is lesz lehetőség a tervek szerint. Elhangzott, hogy a kormány szeretné fejleszteni a magyar hadiipart, melynek első lépcsőjében kézifegyverek gyártását szeretné hazai környezetben megoldani.

A Honvéd Vezérkar főnök külön utalt a korábban elkezdett illetményfejlesztés eredeti ütemezés szerinti folytatására, valamint a hivatásos és szerződéses katonák életpálya-modelljének következetes alkalmazására. Elmondta, hogy idén januártól él egy új egészségmegőrző és biztosítási rendszer a honvédségen belül, amely gondoskodik mindazokról, akik elveszítik alkalmasságukat a katonai szolgálat ellátására.

A vezérezredes a stratégiai gondolkodásmód fontosságára hívta fel a figyelmet, ugyanis szerinte mindig előre kell nézni, és a jövőt kell szem előtt tartani. Ezért is fontos az életen át tartó tanulás, ugyanakkor a karrier nem mindig csak a magasabb beosztás és rendfokozat elérését jelenti, hiszen a saját szakterületen is lehet előre haladni. Külön is felhívta a jelenlévő katonai vezetők figyelmét a parancsnokok felelősségére, valamint arra, hogy mindig a katonának kell a gondolkodás középpontjában állnia.

Korszerű, modern, jól felszerelt honvédségre van szükség”- fogalmazott a Vezérkar főnök, aki szerint nagy lehetőséget ad számukra a honvédelmi kiadások fokozatos növekedése.

Szöveg: Kiss Zoltán László – Szöőr Ádám

Fotók: Krasznai-Nehrebeczky Mária – Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: előadás, 2017

A NATO elsőszámú katonája az NKE-n

    • fokep
    •  dsc1005 2
    •  dsc1013 2
    •  dsc1053 2
    •  dsc1066 2
    •  dsc1078 2
    •  dsc1080 2
    •  dsc1084 2
  • Előző
  • Következő

Petr Pavel vezérezredes, a NATO Katonai Bizottságának elnöke tartott vendégelőadást a Ludovika Campus főépületében, szeptember 30-án. A NATO elsőszámú katonája találkozott Prof. Dr. Patyi Andrással, az NKE rektorával, majd a Széchenyi Díszteremben fejtette ki gondolatait a katonai szövetség varsói csúcstalálkozót követő időszakáról.

Előadásában Petr Pavel átfogó képet festett a NATO előtt álló aktuális kihívásokról, melyek elsősorban Kelet és Dél felől jelentkeznek. Az előbbit illetően a cseh vezérezredes emlékeztetett, hogy a varsói csúcson bevezetett intézkedések nem fenyegető, hanem elrettentő jellegűek, az utóbbi vonatkozásában pedig felhívta a figyelmet a gyenge és kudarcot vallott államokra, illetve a demográfiai trendekre és az ezekből adódó kihívásokra.

Emlékeztetett, hogy amíg megalakulásakor (NATO 1.0) a szervezet által nyújtott biztonsági garancia a hidegháború keretei között óriási teljesítmény volt, a berlini fal leomlása, illetve a Varsói Szerződés és a Szovjetunió szétesése új helyzetet teremtett, melyben a Szövetség a békét és biztonságot az érintett államok bevonására alapozta (NATO 2.0). Ezt követően került előtérbe a válságkezelés, a nemzetközi missziók, illetve a terrorizmus elleni fellépés (NATO 3.0), melyben a katonai szövetség figyelme globális szintre emelkedett.

A cseh vezérezredes az előttünk álló új fejlődési szakasz (NATO 4.0) kapcsán megjegyezte, hogy bár az aktuális intézkedések alapján úgy tűnik, a NATO kizárólag Európára koncentrál, valójában továbbra is globális látókörrel rendelkezik. Hozzátette: napjaink kihívásait a NATO sem képes egyedül megoldani, így az előttünk álló időszakot a hatékony együttműködések és nemzetközi hálózatok kell jellemezzék.

A NATO Katonai Bizottságának elnöke magyarországi látogatása során találkozott Dr. Áder János köztársasági elnökkel, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel, valamint Dr. Simicskó István honvédelmi miniszterrel. A Ludovikán tett látogatása során Petr Pavel külön megemlítette, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által megvalósított oktatási forma a legjobb felsőoktatási platformok egyike, mivel az egyetemi hallgatók nemcsak saját, hanem a többi karokon tanuló diákok hivatásrendjét is megismerik.

Petr Pavel olyan neves oktatási intézményekben folytatott eredményes tanulmányokat, mint a Cseh Katonai Akadémia, illetve a londoni King’s College, ahol nemzetközi kapcsolatok szakon szerzett mester diplomát. Szakmai pályafutása során betöltötte a Cseh Hadsereg Különleges Erőinek parancsnoka, illetve a Cseh Fegyveres Erők vezérkari főnöke pozícióját, továbbá katonai attasé volt Brüsszelben. Petr Pavel személyében a NATO Katonai Bizottságának elnöki tisztségét első ízben tölti be kelet-közép-európai katonatiszt.

Szöveg: Csizmazia Gábor

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NATO, előadás, 2016

Sokszínű katonaság egy sokszínű Indiában

    • dsc 5601 2
    • dsc 5581 2
    • dsc 5584 2
    • dsc 5606 2
    • dsc 5622 2
    • dsc 5629 2
    • dsc 5655 2
  • Előző
  • Következő

Biztonságpolitika Indiában címmel tartott előadást március 18-án Bikram Singh ny. vezérezredes a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Zrínyi termében. Az indiai hadsereg korábbi vezérkari főnöke a nagyszámú közönség előtt elmondta, hogy az országot jellemző sokféleség rányomja a bélyegét a katonai gondolkodásra is. A katonaság alapvetően elfogadó jellegű intézmény, amely mindennapjait szigorú előírások szerint éli. Nem rangsorol sem vallási, sem politikai vagy etnikai hovatartozás alapján: a hivatásos katonákat a hazaszeretet, a haladás és a köz szolgálata egy egységgé kovácsolja.

India azon dolgozik, hogy diplomáciai és politikai alapon váljon meghatározó szereplővé a világban, nem elsősorban mint katonai nagyhatalom – számolt be a vezérezredes. Noha a sorkatonaságra alkalmas fiatalok száma néhány éven belül megközelítheti a 75 milliót, a honvédelem nem az erőfitogtatásról szól. Fontos, hogy a nemzetközi nagyhatalmak tisztában legyenek azzal, hogy ha kell, az ország képes megvédeni 1.2 milliárdos lakosságát, de látni kell azt is, hogy India nem rendelkezik határain túlnyúló követelésekkel. „Hadászatunk a képességről, nem pedig a militáris szándékról szól” – tette hozzá a katonai elöljáró. Mindezt jól mutatja az is, hogy a korábban háborús szomszéd, Kína viszonyában is béke állt be az 1993-mas, illetve az 1996-os békeszerződéseknek köszönhetően. 2005-ben Szíriával is megköttetett a béke, most pedig Pakisztánon van a sor. Pakisztánban elsősorban a terrorista szervezetekkel kell harcolni, akiket mindaddig nehéz visszaszorítani, amíg a lakosság gyakran félelemből eredően is bújtatja a radikálisokat. Az indiai vezetőség a katonai módszerek alkalmazása mellett nagy jelentőséget tulajdonít a gazdasági befolyásolásnak is.

„Az indiai hadsereg egy életforma” – zárta beszédét a vezérezredes. „A katonák között gyakran szorosabb a kötelék, mint rokonok között, s bár a vallási hovatartozás jól nyomon követhető, az inkább tabutéma”. Hozzátette: hadseregünk apolitikus, célunk pedig a sokszínűség megértése és fenntartása”.


Szöveg: Pétery Dorottya


A katonai pálya egy életre szóló hivatás

    • mh hvkf ur katedran 2
    • nke biztpol hallgatosag 1
    • nke biztpol hallgatosag 2
  • Előző
  • Következő

Dr. Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke „Aktuális biztonság- és védelempolitikai kihívások – s azok civil-katonai kapcsolatokra gyakorolt hatása hazánkban, valamint más NATO- és EU-tagországokban” címmel tartott előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) biztonság- és védelempolitika szakának mesterszintű képzésén nappali munkarendben tanuló hallgatóinknak.

Az előadó bemutatta, hogy miként változott a közelmúltban, hogyan alakul napjainkban, s miként formálódik előreláthatóan a jövőben a hazánk biztonságára hatást gyakorló tényezők komplex rendszere, hazánk biztonsági környezete. Részletesen bemutatta ennek kapcsán a Magyar Honvédség feladatrendszerének kiemelt elemeit s az azok közötti kapcsolatok és viszonyok alakulását, valamint az egyes feladatok hangsúlyának változásait befolyásoló tényezőket.

Külön is felhívta a figyelmet a honvédség személyi állományának az illegális migráció kezelésében a közelmúltban vállalt aktív szerepére, s katonáink becsületes helytállására, amellyel messzemenően kivívták a civil társadalom elismerését, s hozzájárultak a civil-katonai kapcsolatok javulásához, valamint a haderő és tagjai társadalmi presztízsének emelkedéséhez.

A vezérezredes kitért a különféle nemzetközi szervezetek, intézmények tagjaként önként vállalt nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal összefüggő feladatellátásunk eredményeire, de kendőzetlen őszinteséggel beszélt azon nehézségekről is, amelyekkel katonáinknak meg kell küzdeniük a nemzetközi válságreagáló műveletek végrehajtása során.

Beszélt a NATO soron következő, 2016. július 8-9-én Varsóban megrendezésre kerülő csúcstalálkozóján várhatóan mindenképpen a tárgyalások homlokterébe kerülő kérdésekről is, továbbá arról, hogy miként alakul egyebek között a NATO erőket integráló elem (NATO Force Integration Unit, NFIU) létrehozása és működésbe helyezése.

Benkő Tibor bemutatta az új közszolgálati életpálya-rendszert, s annak részeként az új katonai életpálya-modellt, valamint azon feladatokat, tapasztalatokat, dilemmákat és kihívásokat, melyek az új katonai életpálya-modell gyakorlatba történő átültetésével és az önkéntes tartalékos rendszer továbbfejlesztésével függnek össze. Az előadó számos példán keresztül illusztrálta a szükséges emberi erőforrások tervezésével, fejlesztésével; a karriertervezéssel, életpálya-menedzseléssel, a hivatásos és szerződéses katonai pályamodellek kialakításával és alkalmazásával, valamint a szervezeti mobilitással összefüggő kitüntetett területeket és aktuális dilemmákat a mai Magyar Honvédségben. Hangsúlyozta: a katonai életpálya egy életre szóló hivatás.


Szöveg: Prof. Dr. Kiss Zoltán László ezredes

Cimkék: NATO, előadás, 2015

Egy hős társaságában

    • michael j durant_black hawk down
    • michael j durant_black hawk down
    • michael j durant_black hawk down
    • michael j durant_black hawk down
    • michael j durant_black hawk down
    • michael j durant_black hawk down
    • michael j durant_black hawk down
    • michael j durant_black hawk down
    • michael j durant_black hawk down
    • michael j durant_black hawk down
    • michael j durant_black hawk down
  • Előző
  • Következő

Hallgatóink angol nyelvű tanulmányai támogatásáért az NKE HHK Idegen Nyelvi és Szaknyelvi Központja az Amerikai Nagykövetség, valamint az ODC (Office of Defense Cooperation) közreműködésével olyan szakmai előadássorozatot tervezett, amelyen anyanyelvi előadók mesélnek közérdeklődésre számot tartó, mégis szakmai témákról. A rendezvénysorozat idei első előadója Michael J. Durant egykori pilóta volt. Michael Durant az egyedüli túlélője annak a Black Hawk helikopter balesetnek, amelyet  1993. október 3-án Mogadishu (Szomália) felett lőttek le. Történetét a Black Hawk Down (Sólyom végveszélyben) című amerikai filmből ismerhette meg a nagyvilág, amelyet tegnap személyesen osztott meg a zsúfolásig megtelt díszterem hallgatóságával a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Zrínyi Campusán.

1993-ban az amerikai hadsereg elindította Gothic Serpent nevű katonai akcióját, hogy a szomáliai polgárháború egyik véres hadúrját, Mohamed Farrah Aididot elfogják. Október 3-ára tervezett akció azonban váratlan fordulatot vett: a felfegyverzett szomáliaiak lelőtték az amerikai hadsereg két Black Hawk helikopterét, s nyílt utcai harc alakult ki a helyiek és az amerikai rangerek között. Az összecsapásban 18 amerikai katona halt meg, 73-an szereztek súlyos sérülést. Durant a balesetet követően súlyosan megsérült, fogságba esett, ahol 11 napig őrizte őt Aidid egykori propaganda minisztere, Addallah Hassan Firimbi. 

Michael J. Durant szabadulása után hosszú utat tett meg a felépülésig: a balesetben eltört a combcsontja, megsérült a gerince, és  több helyen eltört az arccsontja, miután a felbőszült szomáliai tömeg brutálisan megverte. Sokáig úgy volt, hogy nem repülhet többé. Kitartásának és küldetéstudatának köszönhetően azonban két évvel később lefutotta a maratoni távot, amely bizonyította egészségét és rátermettségét az akkori vezetői felé. Összesen öt évet szolgált még a sereg kötelékében. Tapasztalatait utóbb az In the Company of Heroes és a The Night Stalker című könyvekben publikálta, s szerzőként most motivációs előadásaival járja a világot, amelyeknek elsősorban az a célja, hogy katonai tapasztalatán keresztül bemutassa, mitől válik egy közösség hatékonyan működő szervezetté.

Durant elmondta, hogy a sikeres missziónak hat sarkalatos pontja van, a többi között a vezetés minősége, a rendelkezésre álló erőforrások, a taktika és a tervezés, de mindenek felett áll maga az ember. Egy bevetésen a katonáknak szorosan együtt kell működniük csoportként, szigorúan háttérbe helyezve a személyes motivációkat. A kinevezett vezetőnek mindig a csoport érdekeit kell szem előtt tartania, s gondoskodnia kell arról, hogy az erőforrások egyenlően legyenek elosztva emberei között. A mindenkori taktikának megfelelően adaptívnak kell lennie, követve a környezeti faktorok alakulását. Kiemelte a kiképzés jelentőségét. Mint mondta: ha nem végezte volna el a hadsereg SERE (Survival, Evasion, Resistance, Escape) túlélő kurzusát, amiről általában senki nem gondolja, hogy valóban szüksége lesz rá, ma nem lenne közöttünk. 

Az előadó szólt a megújulás képességéről is, amelynek elvesztésével idejétmúlttá, pótolhatóvá válhatunk. A balesetre visszatekintve úgy vélte, a szomáliai misszió azon bukott el, hogy stratégiai jelentőségű erőforrások hiányoztak a győzelemhez.

Michael J. Durant interjút adott a Bonum Publicumnak, amelyben szól lesz a szomáliai kudarcról, a túlélésről, az akaraterő diadaláról, valamint a megbocsátás képességéről. Az írás a lap januári számában jelenik meg. 


Szöveg: Horvátth Orsolya

Cimkék: INYSZK, előadás, 2015