Szűkítés


Kiválasztott Címke

közös akarat

Minden Címke 188


Jelenleg 1 bejegyzés található közös akarat cimkével

Az NKE is kivette a részét a “Közös Akarat”-ból

    • dsc 7603

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem mintegy 200 honvédtisztjelölt hallgatója és három oktatója is részt vett tavaly év végén a tömeges migráció miatt megerősített határvédelmi feladatokban. Többségük a rendőrökkel közösen járőrszolgálatot látott el, amelynek során éles helyzetben próbálhatták ki az elméletben már korábban elsajátított ismereteket. A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) oktatói pedig decembertől a stratégiai-, és hadműveleti vezetési munka ellátásban vesznek részt a Magyar Honvédség számára.


 Az MH Ludovika Zászlóalj állományában lévő hallgatókat Prof. Dr. Patyi András rektor és Dr. Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke köszöntötte december közepén, a Ludovika Kápolnában. 194 honvédtisztjelölt részesült elismerésben a déli határszakaszok védelmében tett erőfeszítéseik miatt. A hallgatók két turnusban, 10-10 napon keresztül vettek részt a „Közös Akarat 2015” elnevezésű feladatban. A szerb-magyar határszakaszon, Szeged, Röszke és Mórahalom térségében kellett járőrözniük és felderítő munkát végezniük.

“Ez volt az igazi vizsga számunkra hivatástudatból, bajtársiasságból, magából az életből”- fogalmazott Pásztor Benjámin. A HHK negyedéves hallgatója elmondta, hogy a járőrözés során többször volt éles helyzetben. “Egy szlovák, egy cseh és egy magyar rendőr kollégával ültünk egy autóban, amikor észrevettük egy gyanús, külföldi rendszámú gépjárművet, amely jelzésünk ellenére nem állt meg. Elkezdtük üldözni, amikor egy mellékutcába letérve elvétette a kanyart és nekiment egy oszlopnak. Az autóban ülők elkezdtek gyalog különböző irányba menekülni, mi pedig utánuk eredtünk. Az egyik migránst én kaptam el és megbilincseltem, mivel fennállt a további szökés veszélye. Végül összegyűjtöttük őket és beszállítottuk a szegedi rendőrkapitányságra. Számomra ez az elfogás egy nagy élmény volt, jelentősen megdobta az adrenalin szintemet”- meséli a történetet a fiatal tisztjelölt. Pásztor Benjámin elmondta, hogy a feladatban való részvételük előtt felkészítették őket a többi között jogi és intézkedéstechnikai alapismeretekből, de a migránsok szokásaival, vallásával és kultúrájával kapcsolatban is kaptak információkat. A rendőrökkel nagyon hatékonyan tudtak együttműködni, a civil lakosság pedig sokat segítette munkájukat. “Az egyik idősebb hölgy például rendszeresen tájékoztatott minket, ha valami gyanúsat észlelt”- meséli Pásztor Benjámin. Az MH Ludovika Zászlóalj állományába tartozó fiatalember szerint az éjszakai 12 órás szolgálat elég megterhelő volt számára is, ilyenkor szinte végig aludták a következő napot. Bár a kétszer 10 napos szolgálat kissé kizökkentette őket a tanulásból, megtisztelőnek és hasznosnak is tartja, hogy részt vehetett a feladatban. Gyermekkori álma, hogy katonaként szolgáljon egy díszzászlóaljban, így ebbe az irányba tervezi a karrierjét.

A hallgatók mellett a HHK oktatói is részt vettek a határvédelmi feladatokban: közülük ketten összekötő tisztként a szerb-magyar, míg harmadik társuk a határzár közvetlen biztosításában, a magyar-horvát határszakaszon teljesített szolgálatot. Jánovszki György alezredes, másfél éve dolgozik az egyetemen, a HHK dékáni hivatalában. Előtte végig csapattisztként tevékenykedett különböző beosztásokban. Szeptember közepén utazott el társaival együtt Szolnokra, ahol egy öt napos felkészítő gyakorlaton vett részt. Ezután vezényelték át Hódmezővásárhelyre, az ottani laktanyába. A magyar-szerb határon ekkor már állt az ideiglenes biztonsági határzár, ennek ellenére gyakran történt illegális határátlépés vagy kerítésrongálás. Az alezredes összekötő tisztként dolgozott, tartotta a kapcsolatot az elöljáróival, illetve a rendőrökkel. “Mindkét fél érezte annak a súlyát, hogy szükség van az együttműködésre” – fogalmaz a sokat tapasztalt katonatiszt. A járőrözésben résztvevő katonák és rendőrök 12 órás szolgálatot láttak el, amely tapasztalata szerint sokszor kimerítő volt számukra. “A katonák nincsenek ehhez hozzászokva, még az őrségben is rövidebb időt töltenek el egyhuzamban”- mondja az alezredes. Jánovszki György megjegyezte azt is, hogy sokszor nagyon szervezetnek tűntek a migránsok, mobilon tartották egymással a kapcsolatot és mindig tudták, merre érdemes menni és próbálkozni. 

Összekötő tiszti feladatot látott el a határvédelemben Csengeri János főhadnagy is. A Katonai Vezetőképző Intézet összhaderőnemi műveleti tanszékén dolgozó tiszt a magyar-horvát határszakaszon, a zalaegerszegi rendőrkapitányságon teljesített szolgálatot. Szerinte a körülménynek nem voltak mindig ideálisak, a katona kollégájával például a rendőrök öltözőjében volt elszállásolva nyolc napon keresztül. 12 órás váltásokban dolgoztak, napi rutin volt, hogy váltásonként pontosítani kellett a járőrök létszámát és összetételét. “Olyan helyzet is adódott egyszer, amikor a határ felé tartó katonai jármű nem jött le időben az autópályáról és a két határszakasz közti területre tévedt. Nekünk kellett őket visszafordítanunk és minderről tájékoztatnunk a rendőrséget is”- meséli az egyik történetét Csengeri János. Emellett az összekötő tisztek feladata volt a honvédség által biztosított pilóta nélküli repülőgép (drón) koordinálása is. Többször előfordult ugyanis, hogy a rendőrök bizonyos földrajzi területekről szerettek volna több információt kapni, amiben nagy segítséget jelentett a drón által készített légi felvétel. “Jó volt, hogy a közös munka során beleláttunk egy kicsit a rendőrség munkájába, a szervezetük működési mechanizmusaiba” – összegez a főhadnagy.

Három szakaszban váltották egymást azok a katonák, akiket a magyar-horvát határon fekvő beremendi határátkelőhelyére vezényletek. Köztük volt Lovász Sándor főtörzsőrmester is. A HHK Összhaderőnemi Műveleti Tanszék szakoktatója először 12/12, majd később 12/24 órás váltásban teljesített szolgálatot. Munkájukban elég sok volt a holtpont, mivel naponta csak két alkalommal érkeztek a határra horvát buszokkal a migránsok. A katonák kétsoros sorfalat képeztek a közös határponttól azátvizsgáló helyig, ahova a rendőrök felvezetésével jutottak el a migránsok. “Itt elég gyakran előfordult, hogy az átvizsgálást végző „készenlétis” rendőrök szúróeszközöket találtak, így késeket és hosszabb tőröket is kénytelenek voltak elkobozni tőlük”- emlékezik a főtörzsőrmester. Szerinte, aki egyenruhát húz, annak egyik fontos célja, hogy előbb-utóbb terepen is bizonyíthasson. “Mi oktatóként elsősorban irodai munkát végzünk, ezért számunkra különösen izgalmas volt ez a munka”- mondja Lovász Sándor.

Dr. Horváth Tibor ezredes szerint a hallgatók mind oktatási, mind katonai szocializáció szempontjából fontos feladatokat láttak el, ráadásul eredményesen. Az intézetvezető egyetemi docens elmondta, hogy a fiatalok nem harci feladatot hajtottak végre, de éles helyzetben gyakorolhatták az elméletben egyszer már megtanultakat. A hallgatók most voltak először olyan helyzetben, amikor hosszabb ideig tábori körülmények között kellett élniük, dolgozniuk. “Már a mostani vizsgákon is megjelentek azok a visszajelzések, amely tapasztalatokat a feladat végrehajtása során szereztek a hallgatók” – mutat rá az ezredes a feladatban való részvétel hasznosságára.

Emellett kiemelte azt is, hogy Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar a feladat végrehajtásának teljes vertikumában, így a harcászati, a parancsnoki és stratégiai szinten is részt vett. Decembertől ugyanis a HHK oktatói állományából többen is részesei lettek annak a tervezési és vezetési munkának, amit a Magyar Honvédség koordinál és irányít. Horváth Tibor a Stratégiai Műveletvezetési Központban teljesít rendszeresen szolgálatot, ahol a szerb, a horvát és a szlovén határszakaszokon történő eseményeket rögzítik és elemzik. A számítógépes tapasztalat-feldolgozó rendszer segítségével továbbra is sikeresen fel tudnak majd készülni egy jövőbeni eseményre. Amely a magyar-román határzár kiépítése is lehet a jelenlegi előrejelzések szerint. Az ezredes elmondta: ez már elő van készítve, a kitűzések, a helyszínek pontosítása megtörtént. Ha szükségessé válik, akár néhány nap alatt megépülhet a „kerítés” a magyar-román határon is.


Szöveg: Szöőr Ádám