Szűkítés



Kiválasztott Címke

konferencia

Minden Címke 191


Jelenleg 11 bejegyzés található konferencia cimkével

Konferencia-részvétel New Yorkban

    • fokep

A „World Academy of Science, Engineering and Technology” az ide évben immár 19. alkalommal rendezte meg a bevándorlók és a menekültek jogállásáról, valamint a menekülthelyzethez kapcsolódó jogszabályokról és a migráció következtében az egyes nyugati társadalmakban kialakult helyzetről szóló konferenciát. Az előadók széles spektrumban elemezték és értékelték a migráció következtében bekövetkezett változásokat.

Dr. Ujházi Lóránd, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar tudományos főmunkatársa „Az egyetemes egyházi törvények alkalmazhatósága a jelenlegi migrációs válságban - „The Applicability of General Catholic Canon Law during the Ongoing Migration Crisis in Hungary” címmel tartott előadást. Az előadásban kitért arra a hosszadalmas folyamatra, ahogy a pápai és szentszéki politika az egyházi jogszabályokban is megjelenik. Ezen belül is konkrétan elemezte a pápa migrációs politikáját, illetve az annak nyomán lassan megjelenő újabb egyetemes egyházi törvényeket. Ezután rátért, hogy az új egyetemes egyházi jogszabályokat hogyan lehet a részleges jogalkotásban és a helyi egyházi közigazgatásban érvényesíteni. Történelmi példákon keresztül  mutatta be, hogy a magyar katolikus egyház mindig is részt vett a különböző menekültválságok enyhítésében. Tevékenységét mindig a körülmények, a bel- és a külpolitikai, illetve  biztonsági helyzet figyelembevételével végezte. Az előadó rámutatott arra, hogy ez ma sincs másképp. Hangsúlyozta továbbá, hogy Magyarország tranzit ország – ezért az egyháznak is úgy kell a saját erőforrásait alkalmaznia, hogy ezt a tényt figyelembe veszi.     

Az előadás végén az előadó rávilágított arra, hogy a magyar katolikus egyháznak a magyar kormányzattal együtt kell működnie a válságkezelésben, hiszen a jó állam és az egyház egyaránt a polgárok földi boldogulását szolgálja. A feltett kérdésekből kiderült, hogy nyugaton sok esetben nagyon kevés információval rendelkeznek az Európában kialakult migrációs válságról, az egyházak szerepéről, a különböző együttműködésekről és a magyar erőfeszítésekről. Ez egyben azt is bizonyítja, hogy érdemes széles körben hasonló előadásokat tartani. A New York-i előadás és az ehhez kapcsolódó kutatás a KÖFOP Zrínyi Miklós habilitációs program keretében valósulhatott meg.

Megosztás a Facebook-on


A hadviselés generációi

    • fokep
    •  dsc9908 2
    •  dsc9924 2
    •  dsc9939 2
    •  dsc9963 2
    •  dsc9992 2
  • Előző
  • Következő

„Egyszerre több generációs hadviselés jellemzi korunkat, amelynek során egyre inkább előtérbe kerülnek a nem állami hadviselő felek”- hangzott el a Magyar Hadtudományi Társaság tudományos konferenciáján, az NKE Hungária körúti campusán. A rendezvényen szó volt a Magyar Honvédség fejlesztéseiről is.

A rendezvényt megnyitó köszöntőjében Tömböl László ny. vezérezredes elmondta, hogy a harc jelen van minden élő társadalom életében, és ahogy fejlődik a gazdaság, valamint a tudományos élet, más és más formát ölt. A Magyar Hadtudományi Társaság elnöke szerint egy ország haderejének a változó körülményekhez feltétlenül alkalmazkodnia kell, különben el fog veszni. „Nem elég csupán a modern felszerelés és a fegyverek, meg kell érteni a kor szavát és az új kihívásokat”- fogalmazott a tábornok.

A Magyar Honvédség előtt álló kihívásokról beszélt előadásában Dr. Orosz Zoltán altábornagy. A Honvéd Vezérkar főnök-helyettese elmondta, hogy a második világháborút követően egyre ritkábbá váltak a nemzetek közötti háborúk, helyüket többségében felváltották a nemzetállamok határain belül zajló fegyveres konfliktusok, mint például a felkelések vagy polgárháborúk. Ezzel párhuzamosan megjelentek a hadszíntéren a nem állami hadviselő felek. „Ennek a jelenségnek a magyarázatára született meg a 80-as években az Egyesült Államokban a hadviselés generációinak elmélete: a hadviselés fejlődése egy evolúciós folyamat, amely különböző generációkra különíthető el”- fogalmazott a tábornok.

A vesztfáliai békétől 1850-ig tartó első generációs hadviselés a harcoló embertömegek kora, amelyet követően egyre fontosabb szerepet kaptak a konfliktusokban a különböző fegyverek.  A manőverháborúk időszakáról 1918-tól beszélhetünk, majd ezután következett a negyedik generációs, az úgynevezett aszimmetrikus hadviselés korszaka. Itt az egyik hadviselő fél egy állam, a másik egy nem állami szereplő. „Mára eljutottunk odáig, hogy a nem állami hadviselő a reguláris erőkkel gyakran egyenrangú, sőt sokszor sikeresebb hadviselő fél a katonai konfliktusokban”- fogalmazott Orosz Zoltán. Az altábornagy szerint a megváltozott körülmények miatt elengedhetetlenné vált, hogy a Magyar Honvédség is reagáljon a megváltozott kihívásokra. A megújulás szervezeti, jogi és haditechnikai változásokat egyaránt jelentett. Ilyen volt például az MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság tavaly nyári megalakulása. Ennek a szervezetnek a parancsnoksága alá került később a többi között a Béketámogató és Kiképző Központ, a Bakony Harckiképző Központ, az Altiszti Akadémia és a Ludovika Zászlóalj is. Orosz Zoltán szerint a megváltozott biztonsági környezet megköveteli a fegyveres erők átformálását, de strukturális és gondolkodásbeli átalakulásra is szükség van. Jelenleg is alakulóban van egy önkéntes, területvédelmi elvű tartalékos rendszer felállítása, amelynek részeként a tervek szerint minden járásban egy-egy századot hoznak majd létre. A katonai toborzás már el is indult. „Ez a rendszer alapvető szerepet fog játszani abban, hogy a honvédelem ügye ismét nemzeti, össztársadalmi ügy legyen”- fogalmazott az altábornagy.

Orosz Zoltán előadásában beszélt a Magyar Honvédség fejlesztéseiről is. Így szó volt a 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Ezred felállításáról, valamint a tavaly márciusban alakult Katonai Rendészeti Központ feladatairól. „A haderő-fejlesztési tervekben első helyen a katona felszerelésének javítása áll, de a többi között kiemelt fontosságú a légierő fejlesztése, a vezetési és irányítási rend korszerűsítése is. Emellett a kor kihívásainak megfelelően elkezdődött egy korszerű kibervédelmi központ létrehozása is” - tette hozzá a tábornok. Elmondta, hogy folyamatosan korszerűsítik az elavult repülőgépeket és helikoptereket, valamint új eszközök beszerzése is napirenden van a Zrínyi 2026 haderőreform részeként. Elhangzott az is, hogy jövőre az NKE veszi át a repülő- és helikopter pilóta utánpótlás biztosításához szükséges hazai kiképzési feladatokat.

„Ma már egyszerre több generációs hadviselésről beszélhetünk, és a katonai erő műveleti képessége nem csökkent, hanem inkább erősödött az elmúlt évtizedekben”- ezt már Prof. Dr. Szendy István ezredes mondta. Az NKE HHK Hadászati és Hadelméleti Tanszék tanszékvezetője szerint a hadviselés egy társadalmi létforma, amely hatással van a társadalmi közösségek fenntartható fejlődésére. Elhangzott, hogy a hadviselés és a hadtudomány elválaszthatatlanok egymástól, hiszen utóbbi az, ami a hadelméleten keresztül biztosítja, hogy a hadviselés a társadalom számára hasznosítható, megélhető garanciarendszerré váljon. A tanszékvezető szerint tudományos megközelítésben a hadviselés a hadban álló felek fegyveres erejének háborús katonai-műveleti alkalmazása a hadművészet elméletének és gyakorlatának elve szerint. Szendy István elmondta, hogy vannak állandó, klasszikus és folyamatosan változó, funkcionális katonai képességek. Az előadó szólt a hagyományos (reguláris, irreguláris), a nem hagyományos (korlátozott és általános) és a nukleáris (korlátozott és totális) hadviselési formákról is.

A rendezvényen szó volt még a többi között a Magyar Honvédség és a NATO műveleti vezetési rendszereinek kapcsolódási lehetőségeiről, a Magyar Honvédség hadműveleti követelményeinek meghatározásáról, a határvadászok toborzásáról és képzéséről, valamint a hibridhadviselésről is.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Tudománnyal a biztonságosabb légiközlekedésért

    • fokep
    •  dsc9593 2
    •  dsc9597 2
    •  dsc9599 2
    •  dsc9620 2
    •  dsc9631 2
    •  dsc9665 2
    •  dsc9667 2
    •  dsc9714 2
    •  dsc9728 2
    •  dsc9740 2
    •  dsc9778 2
    •  dsc9798 2
    •  dsc9823 2
  • Előző
  • Következő

A légiközlekedés-biztonsághoz kapcsolódó három területen indult kutatás az NKE Katonai Repülő Intézetében egy uniós finanszírozású projekt keretében - hangzott el a Magyar Honvédség 86. Szolnok helikopter bázisán tartott nyitórendezvényen. A projektnyitót követő repüléstudományi konferencián a szakterület aktualitásaival ismerkedhettek az érdeklődők.

„Ez a projekt minden ízében és mozzanatában a modern felsőoktatási tudományos világ jellemzőihez illeszkedik. Az interdiszciplináris projekt konkrét, valóságos kihívásokhoz keres tudományos válaszokat”- fogalmazott megnyitó beszédben Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora elmondta, hogy a kutatómunka egyfajta klaszterben folyik majd, hiszen a Katonai Repülő Intézet mellett más katonai szervezetek, felsőoktatási intézmények, kutatóközösségek és például fiatal doktoranduszhallgatók is részt vesznek a 2020-ig tartó munkában. Szerinte fontos az is, hogy a kutatómunka eredményei minél hamarabb bekerüljenek a felsőoktatási képzésekbe. A rektor emlékeztetett arra, hogy 2018-ban új állami légiközlekedési szak indul, amelynek tananyagfejlesztésébe az intézet is bekapcsolódik. Patyi András szerint a katonai tudományoknak mindig egy lépéssel a „civil” tudományok előtt kell járnia, hiszen a fejlett országokban legtöbbször a katonai alkalmazásokból „szűrődnek” át jelentősebb fejlesztések az átlagfelhasználók számára. A rektor reméli, hogy ez a szellemiség is érződni fog az intézet által irányított kutatómunkán. Emlékeztetett rá, hogy a második világháború utáni katonai felsőoktatás története Szolnok városához köti a légierő tiszti utánpótlásának a képzését: 1949. október 1-jén itt alakult meg a Kilián György Repülő Hajózó Tiszti Iskola.

„A Katonai Repülő Intézet – ahogy a jogelődjei is - alapvetően a műszaki tudományok, valamint az alkalmazói-humán területen végeznek jelentősebb kutatói tevékenységet”- fogalmazott előadásában Dr. Palik Mátyás ezredes, egyetemi docens. Az intézetigazgató elmondta, hogy 2012-ben zárult le az Óbudai Egyetemmel közös projektjük a többi között a repülésmeteorológia és a pilóta nélküli légi járművekkel kapcsolatos területen. „Mindennek konkrét eredményei is voltak és ezek beépültek a képzésbe”- tette hozzá Palik Mátyás.  Ezeket a kutatási témákat is folytatják majd, kissé komplexebb módon, a légiközlekedés-biztonság nézőpontjából a jelenleg futó uniós támogatású projektben. „Szeretnénk egy kiválósági központot létrehozni Szolnokon, ahol később akár nemzetközi szintre is ki tudjuk majd terjeszteni kutatásainkat”- fogalmazott a projekt szakmai vezetője. Elhangzott, hogy a projekt három kiemelt kutatási területre fókuszál: az alternatív üzemanyagok repülésben való alkalmazására, a repülés emberi tényezőinek vizsgálatára és a pilóta nélküli légi járművekkel kapcsolatos kutatásokra. Palik Mátyás elmondta, hogy a projekt révén lehetősége van az intézetnek arra, hogy mintegy 220 millió forint értékben a kutatáshoz nélkülözhetetlen, de később az oktatásban is kiválóan használható technikai eszközöket szerezzen be. A többi között elkészül egy időjárás-felderítő UAV prototípus is, valamint a program népszerűsítése és a repülésbiztonsági tudatosság növelése érdekében egy országos, középiskolások részvételével megvalósuló UAV versenyre is sor kerül. A program megvalósításában az NKE kutatóin kívül több mint 30 más felsőoktatási- és kutatóintézet kutató-fejlesztője vesz részt, de a hazai repülőipar területén tevékenykedő KKV-k külső szakértői, valamint fiatal kutatók, doktoranduszok és egyetemi hallgatók is a csatlakozhatnak a projekthez. Elhangzott az is, hogy a projektben részt vevő mintegy 80 szakember a következő években számos konferencián és nemzetközi képzésben vehet majd részt, ezzel is bővítve jelenlegi tudását.

„Az AVIATION FUEL alprojekt keretében az egyes alternatív tüzelőanyag fajták repülésben való alkalmazhatóságának elemzésével, azok alkalmazási feltételeinek minél szélesebb körű feltárásával és a felmerülő környezeti és gazdasági szempontok becslésével foglalkoznak a szakértők”- mondta el Dr. Kavas László egyetemi docens, az alprojekt vezetője.

Az AVIATION HUMAN alprojektben a repülés emberi tényezőit vizsgálják a szakemberek. Dr. Dunai Pál egyetemi docens, a kiemelt kutatási terület szakmai irányítója elmondta, hogy a projekt során a kutatók adatokat gyűjtenek és elemeznek, új mérési és vizsgálati protokollokat dolgoznak ki és tesztelnek is, majd összesítik a gyakorlati alkalmazás eredményeit. „A kutatás a pilóták mellett az egyre népszerűbb pilótanélküli légi járművek (UAV) alkalmazóira is kiterjed”- tette hozzá a szakember. Az UAS ENVIRON kiemelt kutatási terület keretében a pilóta nélküli légi járművek (UAV) felhasználását biztonságossá, rugalmassá és így sok területen alkalmazhatóvá tévő repüléstámogató rendszer modelljét dolgozzák ki és készítik el. Dr. Bottyán Zsolt egyetemi docens, az alprojekt vezetője elmondta, hogy a kutatók egy mobil szoftveres alkalmazást szeretnének kidolgozni, amely a repülések végrehajtásához nélkülözhetetlen repülésmeteorológia és légiközlekedési információk közvetlen elérését tenné lehetővé. Az alkalmazás segít a repülések megtervezésében: tájékoztatja a felhasználót a repülés tervezett útvonalán várható meteorológiai helyzetről és minden fontos légiforgalmi információról.

A nyitórendezvényt követően sorra kerülő állófogadáson Dr. Pohl Árpád ezredes mondott pohárköszöntőt. A HHK dékánja minden közreműködőnek megköszönte az eddigi eredményeket és sok sikert kívánt a projekt megvalósításához. A program délután repüléstudományi konferenciával folytatódott, ahol öt szekcióban több mint hatvan szakember tartott előadást olyan témákban, mint például a pilóta nélküli repülőgépek gyártása, a katonai ejtőernyőzés meteorológiai támogatása, vagy a szoftver-megbízhatóság. A témáról további részleteket a Bonum Publicum egyetemi magazin májusi számában olvashatnak.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


„Jó állam – modern katasztrófavédelem”

    • fokep
    •  dsc9853 2
    •  dsc9858 2
    •  dsc9866 2
    •  dsc9869 2
    •  dsc9874 2
    •  dsc9900 2
  • Előző
  • Következő

Katasztrófavédelem 2016 címmel tartott nemzetközi tudományos konferenciát november 16-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézete. Idén is a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat részét képezte az esemény, amelyre négy kontinensről érkeztek a résztvevők.

Amint Dr. habil. Endrődi István, egyetemi docens, a Katasztrófavédelmi Intézet mb. igazgatója megnyitó beszédében kifejtette, a katasztrófavédelem legfőbb célja a megelőzés, amelynek része az oktatás. Ezen a vonalon továbbhaladva Jaczkovics Péter tű. ezredes, a BM OKF veszélyhelyzet-kezelési főosztály vezetője, Dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, mb. főigazgató-helyettes képviseletében tartotta meg előadásait a katasztrófavédelem tevékenységeiről, a közeljövő feladatairól, valamint a HUNOR mentőszervezet operatív képességeiről.

Dr. Bérczi László tű. dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő a mentő tűzvédelem elmúlt időszaki tevékenységeit és eredményeit ismertette a hallgatóság számára, akik között a katasztrófavédelem szervezetéből érkezett érdeklődőket valamint nappali és levelező rendszerben tanuló BSc, MSc és PhD- hallgatókat is találhattunk hazánkból és külföldről is.

A megelőzési, a jó állam vezérfonalán vitte tovább saját szakterületének átfogó ismertetését Dr. habil. Vass Gyula tű. ezredes, egyetemi docens, a BM OKF megelőzési és engedélyezési szolgálatvezetője, valamint Dr. Bognár Balázs tű. ezredes, kritikus infrastruktúra koordinációs főosztályvezető.

A konferencián Ausztráliából, a Dél-Afrikai Köztársaságból, Brazíliából, Romániából és Szlovákiából vettek részt jeles előadók. Az első idegen nyelvű előadást Lobo Ferreira Bruna Carolina brazil katasztrófa-pszichológus tartotta, aki a katasztrófahelyzeteket követő a lelki egészség biztosításáról beszélt.

Prof. Eng. Alexandru Ozunu a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem dékánjának képviseletében Dr. Török Zoltán egyetemi adjunktus tartotta meg angol nyelvű előadását a romániai katasztrófavédelmi rendszer működéséről, jogi alapjairól, a közelmúlt változásairól.

A magyarországi műveletirányítás hazai bevezetéséről, jelenlegi működéséről és a közeljövőben tervezett változásokról Dr. Hesz József tű. ezredes, egyetemi docens tájékoztatta részletesen a hallgatóságot.

Szlovákia katasztrófavédelmi technikai eszközrendszerét Dr. Andrea Majlingová ismertette a Zólyomi Műszaki Egyetemről külön kiemelve az árvizek elleni védekezéshez használható megoldásaikat, különös tekintettel a közelmúlt Európai Uniós forrásból történt eszközeikre.

Steve Jenkins, az ausztrál Veszélyhelyzeti Szolgálat Intézetének igazgatója valamint Peter Schar a szervezet titkára a távoli ország katasztrófavédelmi feladatairól, a rendelkezésre álló lehetőségeiről számolt be részletesen.

A Dél-afrikai Köztársaság katasztrófavédelmi kihívásairól, a magyarországitól eltérő lehetőségeiről és megoldásairól tudhattak meg a jelenlévők többet Prof. Dr. Andries Jordaantől, a Free State Egyetem Katasztrófavédelmi, Kiképző és Oktató Központjának igazgatójától.

A magyar nyelvű előadások sorát folytatva az e-learning lehetőségeiről és a tűzoltók oktatásába való integrálásáról tartott előadást Dicse Jenő, a SkillDict eLearning Solution-tól.

Dr. jur. Nováky Mónika tű. alezredes, egyetemi tanársegéd a katasztrófavédelmi szempontokat szem előtt tartva a migráció fogalmát, annak hazai hatásait és az ezzel kapcsolatosan jelentkező feladatokat ismertette.

Dr. Van Coppenhagen Jan Willem a Dél-afrikai Köztársaság elsődlegesen beavatkozó egészségügyi szolgálatától hasonlította össze országa katasztrófavédelmi szempontú adatait és körülményeit a magyarországi körülményekkel.

Dr. Schweickhardt Gotthilf tű. alezredes, egyetemi adjunktus a katasztrófavédelem jogi szabályozását fejtette ki európai szinten.

A katasztrófavédelmi beavatkozásainak hatékonyságát növelő innovatív megoldásokról készített előadásával járult hozzá a konferenciához Dr. Pántya Péter tű. alezredes, egyetemi adjunktus, a konferencia társ-levezető elnöke.

Az előadások szünetében a jelenlévők személyesen konzultálhattak az előadókkal a tárgyalt területeket érintően. A nemzetközi konferencián poszter szekció is bemutatásra került a levezető elnök, Dr. habil. Restás Ágoston ny. tű. alezredes, egyetemi docens levezető elnök részéről. 

Fotó: Dr. Pántya Péter

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


8th Annual Conference of the European Decision Sciences Institute (EDSI) 2017, May 29-June 1, 2017 in Granada (Spain)

We would like to invite you to submit your research and to attend to the 8th Annual Conference of the European Decision Sciences Institute (EDSI 2017): "Information and Operational Decision Sciences" which will take place in Granada (Spain) from May 29 to June 1, 2017: http://grxworkshop-en.congressus.es/edsi2017 The call for papers is alredy open till January 15, 2017.

Key dates of the Conference:
  - May 29 - June 1, 2017: Conference dates.
  - January 15, 2017: Deadline for authors to submit full papers and abstracts.
  - February 28, 2017: Acceptance/rejection notification sent to authors.
  - April 15, 2017: Deadline for authors to submit the final manuscript of accepted full papers for publication.

Keynotes Speakers: Jorg Henseler (University of Twente, The Netherlands) and Jose Roldan (University of Seville, Spain): "Coping with endogeneity in composite modeling".

Find attached the call for papers. Please, share with other colleagues that may be interested. For further information, please visit the Conference website: http://grxworkshop-en.congressus.es/edsi2017

We look forward to seeing you in Granada!

Jose Benitez, Conference Chair of EDSI 2017 ()
Javier Llorens, Conference Co-Chair of EDSI 2017

Workshop on PLS Path Modeling Using ADANCO 2.0: Introduction, Extensions, and Advances

The PLS School will develop and teach the Workshop on PLS Path Modeling Using ADANCO 2.0: Introduction, Extensions, and Advances in Granada
(Spain) on May 28, 2017. This is a pre-Conference Workshop of EDSI 2017. The registration is now open.

This Workshop provides a profound introduction to PLS path modeling to be skilled to perform and report a high quality PLS analysis by following the latest suggested standards by means of the statistical software package Advanced Analysis of Composites (ADANCO) 2.0. The instructor will make use of several examples from Business Administration research. Participants will receive a complimentary one-year fully functional version of ADANCO 2.0 (Student Edition).

Please, share with other colleagues that may be interested. For further information, please visit the Workshop website:
https://en.xing-events.com/PLS2017EDSI.html?page=1405030

  • 8th Annual Conference of the European Decision Sciences Institute (EDSI) 2017
  • Fájl letöltése

Görgei áruló-mítoszának nyomában

    • gorgei konferencia
    • gorgei konferencia
    • gorgei konferencia
    • gorgei konferencia
    • gorgei konferencia
    • gorgei konferencia
  • Előző
  • Következő

Görgei Artúr áruló-mítosza egészen az 1980-as évek közepéig erősen tartotta magát a magyar közvéleményben- hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a hadvezér halálának 100. évfordulója alkalmából rendezett emlékkonferencián.

Görgei Artúr hadvezéri képességéről és szerepéről Prof. Dr. Csikány Tamás ezredes beszélt. Az tanszékvezetője előadásában először a jó hadvezérrel kapcsolatos korabeli elvárásokat ismertette. Ezek szerint a sikeres katonai vezetőnek az adott háborús helyzetet kell jól megítélnie a lehető legjobb tudása szerint, majd a lehetőségeket átgondolva dönteni és végigvinni az elhatározását. A jó hadvezér jól ismeri a saját seregét, de az ellenséget is megfelelően feltérképezi. Emellett szüksége van személyes és erkölcsi bátorságra, elszántságra is, de ne legyen vakmerő. Csikány Tamás hozzátette, hogy a 19. század hadművészete szerint a győzelemhez megfelelő erőfölényt is kellett biztosítani a csataéren.

A professzor felidézte, hogy 1849. március 30-án bízta meg Kossuth Lajos Görgeit a fővezérséggel, aki négy hadtesttel, összesen 50 ezer emberrel rendelkezett. A terv egy klasszikus átkaroló művelet volt, amelynek során egy hadtest Gödöllő irányba támad, míg a többi három lemegy délre, ahol Isaszegről támadják meg az ellenséget. Görgei ezt az alapkoncepciót hajtotta végre, némi módosítással. Az isaszegi csata végül győzelmet jelentett a magyarok számára, de az osztrák hadsereg pestre tartó útját nem tudták lezárni. Csikány Tamás szerint Görgei nagy tehetségű katonai vezető volt, aki ha több lehetőséget kap, nagyobb sikereket is elérhetett volna.

Görgeiről mind a mai napig markáns vélemények vannak, nevezték őt már a magyar Napóleonnak, de Marschall Rückwarts-nak, azaz „hátra tábornoknak” is - mondta előadásában Kemény Krisztián. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum levéltárosa hangsúlyozta, a korabeli katonai vezetők szinte egyöntetűen negatív véleménnyel voltak Görgeiről. Mészáros Lázár altábornagy, hadügyminiszter például jó kémikusnak, de rossz hadvezérnek tartotta. Bár szívből gyűlölte Görgeit, de katonai képességeit részben elismerte. Vetter Antal altábornagy, a honvédsereg táborkari főnöke szemére vetette a többszöri engedetlenségét a kormány, a hadügyminisztérium és a fővezérek iránt, ami miatt szerinte már ’48 telén törvényszék elé kellett volna állítani. Felrótta neki, hogy a szolgálati utat állandóan megkerülte és telhetetlen ambícióval rendelkezett. Dembinszky Henrik altábornagy, aki a hadsereg fővezére volt két alkalommal is emlékirataiban engedetlenséggel, hatalomvággyal, parancsmegtagadással vádolta Görgeit. Ő maga így vallott saját magáról: „Nem volt énbennem semmi katonai zseni, az csak mese, magyar legenda, mint annyi más”. Az előadáson elhangzott, hogy Görgei egyáltalán nem volt képzetlen, hiszen a magyar honvédsereg legsokoldalúbb tisztjének számított. 13 éves katonáskodása alatt megismerte a lovas és a gyalogos szolgálatot, volt műszaki képzettsége, a nemesi testőrségnél pedig elvégezte a táborkari tanfolyamot is.

Kovács István történész, volt krakkói főkonzul Görgei tábornok korabeli lengyel megítéléséről beszélt a konferencián. A magyarokhoz hasonlóan kezdetben a lengyelek is árulónak tartották, ez a kép csak később kezdett valamelyest finomodni. A világosi fegyverletétel a lengyelek szemében ugyanis valóban árulás volt, de még ennél is nagyobb gaztettnek tartották, hogy Görgei kiszolgáltatta az oroszoknak a magyarok oldalán harcoló Rulikowski Kázmér lengyel dzsidás kapitányt.

Az „Görgei-áruló” mítosz kialakulásának gyökereiről volt szó Pelyach István előadásán. A Szegedi Tudományegyetem munkatársa szerint a szabadságharc kiemelkedő katonai vezetőjének nevét még a 80-as évek közepéig is szinte mindenki az áruló jelzővel illette Magyarországon. Ennek egyik oka az volt, hogy a 19-20. század magyar történelmét és közgondolkodását áthatotta a Kossuth-kultusz, amely szervesen össze volt kötve az „Görgei-áruló” mítoszával. A szabadságharc leverése után az emigráció minden jeles tagja nyíltan hirdette Görgei áruló voltát, de ebben az értelmiség mellett fontos szerep jutott a tágabb értelemben vett közvéleménynek is, amelynek hatalmas csalódást jelentett a szabadságharc bukása. Kulcspont volt a mítosz erősítésében Kossuth Lajos 1849 őszén írt vidini levele, amelyben egyértelműen árulónak nevezte Görgeit. A huszadik században az áruló mítosz pedig azért nem veszhetett ki a köztudatból, mert Kossuth élete végéig nem változtatta meg ezzel kapcsolatos nézeteit- hangsúlyozta az előadó.

A tudományos konferencián Görgei orosz fogságáról Rosonczy Ildikó történész, míg a tábornok klagenfurti száműzetéséről Süli Attila, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kutatója tartott előadást. 

Cimkék: Görgei, konferencia, 2016

100 éve halt meg Görgei

    • Gorgei konferencia
    • Gorgei konferencia
    • Gorgei konferencia
    • Gorgei konferencia
    • Gorgei konferencia
    • Gorgei konferencia
    • Gorgei konferencia
    • Gorgei konferencia
    • Gorgei konferencia
    • Gorgei konferencia
    • Gorgei konferencia
    • Gorgei konferencia
  • Előző
  • Következő

Május 21-én lesz Görgei Artúr halálának századik évfordulója. Ez alkalomból emlékkonferenciát rendezett az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeummal és a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karával együttműködésben. Az esemény helyszínéül a Ludovika főépület kápolnája szolgált, mivel a tőszomszédságában megtalálható Ludovika Kiállítótér a rendezvény napjától kezdve szintén egy, a tábornok személyét részletesen bemutató, magángyűjteményre épülő kiállításnak ad otthont.

„A konferenciának nincs könnyű dolga, mert egy mítosz lerombolásával kell számolnia” – kezdte meg nyitóbeszédét prof. dr. Patyi András. Az NKE rektora hozzátette: „a népi tudattal kell felvenni a harcot, ami közismerten rendkívül ellenálló.” Görgei ugyanis mint áruló szerepel a köztudatban, s nem pedig mint államférfi, kitűnő tudós, vagy remek katonai szakember. A konferencia következésképp kultúrmisszióra vállalkozott, célként megjelölve azt, hogy széles körben megismertesse az igazságot a társadalommal. Patyi András úgy fogalmazott, hogy az előadók közreműködésével „a vesztett szabadságharc pszichológiájából kell kitörnünk.”

Dr. Csorba László, aki a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójaként a rendezvény levezető elnöki szerepét vállalta magára, úgy nyilatkozott, hogy a témát objektíven feldolgozni azért is olyan nehéz, mert a forradalom pszichológiai kifejezéssel élve, alapító mítoszaink egyike. Az események értelmezésekor nem csak a tudomány jut szóhoz, hanem az érzelmek is szerepet játszanak; nehéz közömbösnek maradnunk.

Első felszólalóként dr. Kedves Gyula, az Országgyűlési Múzeum vezetője Görgei szabadságharcot megelőző katonai pályafutását mutatta be. Görgei sokak emlékezetében úgy él, mint egy óriási tehetség, aki üstökösként robbant be a katonai világba, ám azt kevesen tudják, hogy átfogó, szinte elitkiképzésben volt része. Annak ellenére, hogy Görgei szegény családból származott, hősi halált halt nagyapjára való tekintettel alapítványi helyen tanulhatott a katonai akadémián még abban az időben is, amikor a magyar társadalom nem volt érdekelt a tisztképzésben. Így fordulhatott elő az is, hogy 14 és 20 éves kora között családjától távol tanult, majd Bereg vármegye hívására csatlakozott a nemes testőrséghez. Miután a magyar eszmékkel itt szorosabban is megismerkedett, tisztként később a 12. számú Nádor-huszárezredhez kérte magát, amelyben kizárólag csak magyarok szolgáltak, s amelynek tiszti kara is 90%-ban magyarokból állt. Visszaemlékezéseiben Görgei ezt az időszakot úgy jellemezte, „nyakra főre magyarul tanult.” A történethez hozzátartozik, hogy összesen csak három évig szolgált, mert a császári hadsereget túlontúl avíttnak tartotta hegemonikus berendezkedése folytán.  Görgei határozott, lelkesedni képes személyiség volt, aki végül nagy szerepet játszott az új típusú hadsereg megszervezésében. Mikor 1848-ban elértek hozzá a prágai bevetés hírei, Görgei így kommentálta az eseményeket: „kilépnék a hadseregből és a dilemmából és akkor hazám polgára lennék, semmi más.” Tekintettel arra, hogy Görgei magát elsősorban a nemzet katonájának tekintette, kitűnő katona létére így mégis kilépett a hadseregből.

Dr. Riedel Miklós, az Eötvös Loránd Tudományegyetem kémiai intézetének egyetemi docense Görgei tudományos munkásságát mutatta be, hiszen kevéssé közismert, de a későbbi hadügyminiszter katonai pályáját megelőzően vegyészként tevékenykedett. Habár csekély szakirodalma van a korszaknak és szinte csak a kémiatörténészek foglalkoznak vele, 1848 előtt Görgei neve publikációi révén a nemzetközi irodalom számára is ismerősen csengett. A prágai egyetemen Rettenbacher professzor vezetésével a szerves savakat tanulmányozta; diplomamunkáját ezek kókuszzsírból történő kimutatásából írta. Nevéhez egy új gyakorlati módszer is kötődött: Görgei elsőként használt bárium sót az anyagok szétválasztásához. Bécsújhely és Prága között később katonai jellegű tárgyalások is indultak a durranó higany-fulminát gyakorlati hasznosítására vonatkozóan. Katonai karrierjét leszámítva, Görgei több alkalommal is kémiai tudásával kereste kenyerét. A szabadságharc után egyetemi tanszékvezető szeretett volna lenni, majd élete végén, mikor az ausztriai Klagenfurtban élt internáltként, szintén kémiával kapcsolatos munkát vállalt, hogy eltartsa gyarapodó családját. Dolgozott textilgyárban és alkohol lepárló üzemben egyaránt.

Dr. Hermann Róbert, a HM HIM parancsnok tudományos-helyettese, továbbá a Károli Gáspár Református Egyetem BTK intézetvezető egyetemi tanára Görgei politikus arcát mutatta meg a közönségnek. Leszögezte, „Görgei elsősorban katona volt, aki csak kénytelenségből politizált.” Családját egészen a 13. századig lehet visszavezetni, vallási hovatartozásukat vizsgálva pedig elmondható, hogy a 16. századtól fogva a protestáns felfogás volt jellemző. Felmenői ugyan részt vettek különböző forradalmakban, ám nagyapja már a császárt szolgálta. Az eltérő nemzeti érdekek fogalmával tulajdonképp a huszárezredben eltöltött évei alatt került tisztába, mígnem 1848 tavaszának beköszöntével a polgári átalakulás lelkes hívévé vált.  A demokrácia mellett való elköteleződését mi sem mutatja jobban annál, hogy ez idő tájt vezetéknevének utolsó betűjét is y-ról i-re módosította. Kossuth akkor figyelt fel rá, amikor a Radikális Fiatalok Lapjában éles hangon kritizálta a katonai egyenruha költségviselésének megoszlását. Görgei többször is kritikával illette a vezetést, így a szeptember 11-i horvát támadás kapcsán is megírta Batthyányinak, hogy meglehetősen szűkösek a személyi keretek. Mikor később kinevezték ezredessé, Kossuth titkos megbízást adott arra, hogy információkat szerezzen a horvát táborból. A határátkelést illetően szintén eltérő véleményen volt a két államférfi. A Görgei-Kossuth vita akkor csúcsosodott ki, amikor az 1849. január 5-én kiadott váci nyilatkozat értelmében Görgei Kossuth parancsát megtagadva a felvidéki bányavárosokba vonult vissza hadseregszervezés céljából. Mikor március elején megérkezett az olmützi alkotmány híre, amely felfüggesztette Magyarország 1848-as alkotmányát és kimondta, hogy hazánk koronatartományként kezelendő, Kossuth és Görgei között, aki épp ideiglenes fővezérként szolgált, kiújultak a viták. Kossuth a katonai erőre építő trónfosztást követelte, míg Görgei a törvényes megegyezés ötletét támogatta, s ennek megfelelően kapcsolatba is lépett a Békepárttal. Azzal, hogy idővel tárgyalásokba bocsátkozott az oroszokkal is, tulajdonképp éket kívánt verni az oroszok és az osztrákok közé. A korona felajánlásának részéről egyetlen kikötése volt csupán: az áprilisi törvények megtartása. A magyar, német, angol, olasz és svéd nyelven megjelent emlékirataiból kiolvasható, hogy Görgei személyében sosem kívánta vezetni az országot.

A Ludovika Kiállítótérben megtekinthető kiállítás anyagát szintén Hermann Róbert biztosította, magángyűjteményének felajánlásával. A kiállítás megnyitóján dr. Boldizsár Gábor ezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja úgy fogalmazott, Görgei életének ismerete azért is fontos, mert dilemmája örökérvényű: vajon akkor cselekszik-e helyesen a katona, ha az aktuális parancsot és az aktuálpolitikai iránymutatást szolgálja, vagy ha lelkiismerete szerint ténykedik és eszerint vezeti a gondjára bízott hadakat, vállalva lelkiismereti döntésének minden következményét. „Görgei Artúr életében láttuk, hogy ezt a dilemmát úgy próbálta meg feloldani, hogy kilépett a császári haderőből és mint szabad akaratú állampolgár döntötte el, hogy egy történelmi pillanatban szolgálja a nemzetét. Ezek azok a gondolatok, amelyek erőt kell, hogy adjanak a mai zavaros világunkban a katona társadalomnak és a katonai vezetőknek, hogy segítsenek utat találni abban, hogy a világ nem csak fekete és fehér, nem csak jó és rossz, helyes és helytelen. Ráadásul azt is el kell dönteni, hogy rövid, vagy hosszútávú eredményeket akarunk elérni” – kommentálta Görgei életútját Boldizsár Gábor.

A konferencia további részleteiről és Görgei életéről bővebben a júniusi Bonum Publicum számol majd be.


Szöveg: Pétery Dorottya

Cimkék: Görgei, konferencia, 2016

Konferencia Görgei halálának 100. évfordulója alkalmából

    • Görgei Artúr

Száz évvel ezelőtt, 1916. május 21-én kilencvennyolc éves korában halt meg az 1848-49-es magyar szabadságharc legsikeresebb fővezére, Görgei Artúr.  Az NKE  konferenciával emlékezik a tábornokra, amelyen neves előadók mutatják be Görgeti a hadvezért, a politikust és a tudós embert.

Ha a második komáromi csatában, 1849. július 2-án egy fölötte felrobbanó gránát kioltja Görgei életét, talán ma legalább olyan dicsfény övezi emlékezetét, mint Kossuthét, Bemét vagy Klapkáét. A repesz azonban csupán súlyos sérülést okozott, megkímélte a tábornok életét, hogy hadseregét a világosi fegyverletételhez elvezethesse. Görgeit Kossuth árulónak bélyegezte, amellyel a felelősség alól felmentette magát és a tábornokot arra ítélte, hogy a nemzet élő lelkiismeretéként viselje a vádakat a levert szabadságharcért, a kivégzett vértanukért. Kossuth és a Görgeit árulónak nevezők azonban soha nem bizonyították, nem bizonyíthatták be az árulás tényét, amely mégis a magyar történelem egyik legmakacsabb mítoszává vált. Az utóbbi évtizedekben azonban Katona Tamás történésznek, barátainak és tanítványainak egy sor olyan munkát sikerült megjelentetni, amely Görgei katonai vezetői kvalitásait helyezte előtérbe, amelyekből pontosabb, hitelesebb és mindenekelőtt objektívebb képet kaphatunk az 1849-es tavaszi hadjárat sikeres fővezéréről. Görgei tábornok halálának kerek évfordulójának több konferenciáján ezekből az új kutatási eredményekből kaphattunk és kaphatunk ízelítőt, így a május 11-én a Ludovika kápolnájában megrendezendő emlékkonferencián is.

Részletes program elérhető itt: http://uni-nke.hu/esemenyek/2016/05/11/emlekkonferencia-gorgei-artur-tabornok-halalanak-100_-evforduloja-alkalmabol

Cimkék: Görgei, konferencia, 2016

Hadvezérek és államok

    • hadvezerek es allamok
    • hadvezerek es allamok
    • hadvezerek es allamok
    • hadvezerek es allamok
    • hadvezerek es allamok
    • hadvezerek es allamok
    • hadvezerek es allamok
    • hadvezerek es allamok
    • hadvezerek es allamok
    • hadvezerek es allamok
    • hadvezerek es allamok
    • hadvezerek es allamok
  • Előző
  • Következő

Szun-Ce,  Montecuccoli, Carl von Clausewitz és Erwin Rommel. Csak néhány név a hadtörténelem 11 kiemelkedő hadvezére, katonai vezetője közül, akiknek munkásságával közelebbről is megismerkedhettek az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán rendezett tudományos konferencia résztvevői. Bár más korban, és élethelyzetben tevékenykedtek, számos területen hasonló elveket vallottak a hadviselésről.

“Rendezvényünk különlegességét az adja, hogy azonos tematika alapján próbálják előadóink bemutatni a történelem nagy hadvezéreinek és a hadtudomány meghatározó teoretikusainak életművét”- mondta el köszöntőjében Prof. Dr. Padányi József dandártábornok. Az NKE tudományos rektorhelyettese hozzátette, hogy a hadvezéreknek a katonai vezetésről, az értékrendről, az állam és katona kapcsolatáról vallott nézeteikről, valamint a hadelméletre gyakorolt hatásukról szól a konferencia. Elhangzott, hogy a tervek szerint a konferencia előadásait egy kiadványban is szeretné megjelentetni az egyetem.

Padányi József a 2500 évvel ezelőtt született kínai hadtudósról, Szun-Ce-ről beszélt előadásában. Az ő nevéhez köthető, a “A háború művészete” című ókori kínai hadtudományi kézikönyv 13 fejezetben tárgyalja a hadviseléssel kapcsolatos szabályokat, javaslatokat, megközelítéseket. A tábornok elmondta, hogy Európában 1910-ben, míg Magyarországon 1963-ban jelent meg a könyv először, az adott ország nyelvén. Szun-Ce a háborús helyzetekben rendkívüli tulajdonságot tulajdonított a hadvezér szerepének, akinek szerinte tulajdonképpen mindegy, hogy egy, vagy tízezer embert kell vezetnie. A kínai hadtudós számára az is fontos tényező volt, hogy a hadvezér hogyan képes az akaratát megértetni és elfogadtatni katonáival.  Padányi József elmondta, hogy Szun-Ce kiemelt jelentőséget tulajdonított a katonák megfelelő felkészültségének, gyakorlottságának is. A kínai hadtudós egyfajta elvárásként fogalmazta meg a hadvezérrel szemben a „győzelembe vetett hit” fontosságát, ami a felkészültségből következő önbizalmat jelentette. „Szun-Ce-nak ma hatalmas reneszánsza van, nagyon sok területen foglalkoznak a gondolataival”- tette hozzá a tudományos rekorhelyettes, aki szerint a kínai hadtudós által képviselt elvek a hadtudományi képzésben is nélkülözhetetlenek.

Szókratész csodálójáról, a történetíró és katona Athéni Xenophón munkásságáról szólt Dr. Négyesi Lajos előadása. A ny. alezredes elmondta, hogy Xenophón részt vett az úgynevezett „tízezrek hadjáratában”, aminek történetét az Anaphasis című művében tárja az érdeklődők elé. A történet az ifjabb Kürosz sikertelen hadjáratáról szól bátyja, II. Artaxerxész perzsa nagykirály ellen. Ez az alkotás az egyik első írott beszámoló, ami egy vezető jellemábrázolását tartalmazza. Négyesi Lajos szerint nincs semmi konkrét utalás arra, hogy a nevezett hadjárat kezdetén Xenophón parancsnok lett volna, inkább egyfajta tanulmányútként kezelte a perzsiai utazást. Aztán amikor a hadsereg vezér nélkül maradt, a katonák őt választották meg vezetőjüknek.”Nagy érdeme, hogy az adott viszonyoknak megfelelően tudta átalakítani úgy a hadseregét, hogy az Perzsiából kijusson a Fekete-tengerhez”- fogalmazott Négyesi Lajos. Xenophón szerint a létszámhátrányt elsősorban szervezettséggel lehet megfelelően pótolni. Véleménye szerint váratlan helyzetekben pedig nem árt, ha jóban vagyunk az istenekkel, akiktől segítségre számíthatunk. „Az a katonai szervezet, ahol az isteneket tisztelik, ott feltételezhető, hogy egyfajta értékrend, egyfajta rend van. A szerencse ugyanakkor az emberek egy részét féktelenné teheti, mivel elveszi a realitásérzéküket”- fogalmazta meg Xenophón gondolatait Négyesi Lajos. 

Raimondo Montecuccoli, az olasz származású császári hadvezér, hadtudós életét hozta közelebb az érdeklődőknek Dr. Harald Pöchner dandártábornok. Montecuccoli neve Magyarországon az 1664-es szentgotthárdi csatával összefüggésben ismert leginkább. 1664. augusztus 1-jén győzelmet aratott a törökök felett és ezzel Bécset is megmentette. A korábbi vélekedéssel ellentétben azonban nem Montecuccoli kötötte meg a vasvári békét, az udvar nem őt hatalmazta fel erre. Híres mondása szerint a háborúhoz „pénz, pénz és pénz” kell.

„Bár Montecuccoli egyik kortársa volt, a költő és hadvezér Zrínyi Miklós szerint a háború lelke nem a pénz, hanem a katona”- hangsúlyozta előadásában Dr. Hausner Gábor alezredes. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa szólt arról is, hogy Zrínyi nemcsak hadvezér, hanem hadtudós is volt. Munkáiban leginkább a katonai vezetéssel és a vezető személyének elméletével foglalkozott, amelyben a szerencse kérdését is jól körüljárta. Zrínyi szerint a jó vezető a szerencsét is tudja befolyásolni, de ennek érdekében mindent meg kell tennie. De emellett állhatatosnak, bátornak, józannak és aktívnak is kell lennie. Zrínyi szerinte egy katonai vezetőt évtizedekig kell képezni ahhoz, hogy igazán jó hadvezér legyen. Egyik fő gondolata, hogy a háborúban a legfőbb érték az ember.

A 18. század egyik legkiválóbb orosz hadvezéréről Pjotr Alekszandrovics Rumjancev tábornagyról szólt előadásában Dr. Tömösváry Zsigmond ny. dandártábornok. Elhangzott, hogy a tábornagy neve a hétéves háború ütközeteiben vált igazán ismertté, és őt tartják az  első orosz katonai doktrína körvonalazójának is. Rumjancev az egyszemélyi parancsnoki rendszer híve volt: szerinte a haditanácsnak a stratégiát kell megalkotnia, de a végrehatás a katonai vezetőké. „Fontosnak tartotta az egyes haderőnemek közötti stratégiai együttműködést is, tulajdonképpen ő teremtette meg a manőver fogalmát”- fogalmazott Tömösváry Zsigmond. Elhangzott az is, hogy a tábornagy a politika primátusát fogalmazta meg, amely szerint a politikai ügyek határozzák meg a szabályokat a katonák számára.

Niccolo Machiavelli olasz író, filozófus, politikus, korának egyik legnagyobb hatású gondolkodója volt. Kender Tamás alezredes róla szóló előadásában elmondta: Machiavelli azt vallotta, hogy az erős állam alapja az erős hadsereg, utóbbihoz pedig képzett és megbízható katonákra van szükség. Szerinte a jó katonai vezető legyen kreatív, karizmatikus, és mutasson mindig példát a katonáinak. Machiavelli nagy jelentőséget tulajdonított a szónoki képességeknek, valamint a békeidőben is zajló folyamatos kiképzéseknek. „Machiavelli nem hitt a szerencsében, inkább a felkészültségben, a jó helyzetfelismerésben és a merészségben”- fogalmazott Kender Tamás.

A hadtudomány egyik alapművének számító többkötetes könyvről, a „A háborúról” című kiadványról is híres Carl von Clausewitz került terítékre Dr. Nagy Miklós Mihály előadásában. A ny. alezredes szerint a porosz tábornokról nincs egységes megközelítés a hadtörténetben, sokféle értelmezés létezik munkásságával kapcsolatban. A hadügyet az állam egyik eszközének tekinti, erkölcsi kérdésekkel különösebben nem foglalkozik műveiben, amik azonban jelentős hatással vannak a többi között a filozófiára, a politológiára és a szépirodalomra is.

A tengeri hatalom elméletét megalkotó Alfred Thayer Mahanról Dr. Kaiser Ferenc, a sivatagi róka becenevet kapó Erwin Rommelről Dr. Lippai Péter ezredes, a páncélos hadviselés megújítójáról, Heinz Guderianról Dr. Resperger István ezredes, míg Mao Ce-tung-ról Dr. Forgács Balázs százados tartott előadást a rendezvényen.


A konferenciáról részletes összeállítást a Bonum Publicum júniusi számában olvashatnak majd.


Szöveg: Szöőr Ádám


A terrorizmusban az ideológia változik, a pénzigény állandó

    • terrorizmus meghivo

Bármilyen típusú hadviselés esetén alapvető kérdés a műveletek finanszírozása, nincs ez máshogy a terrorakciók estében sem. A terrorista csoportnak rendszeres pénzügyi forrásokra van szüksége az akciók tárgyi és logisztikai feltételeinek megteremtéséhez, ezért a terrorizmus elleni küzdelem egyik legfontosabb területe a terroristák számára elérhető pénzügyi források feltárása, a források készletezésében, felhasználásában és továbbításában közreműködő természetes, vagy jogi személyek azonosítása, a tevékenység megszakítása, valamint a jogellenes tevékenység felszámolása, szankcionálása.

Ebben a szerteágazó, a társadalom és a gazdaság valamennyi intézményét különböző mértékben érintő együttműködésben különösen nagy jelentősége van a pénzügyi intézményeknek és pénzintézeteknek. Ezt felismerve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Terrorelhárítási Központ, valamint az NKE Nemzetbiztonsági Intézete Terrorelhárítási Tanszéke a Magyar Nemzeti Bank támogatásával és részvételével elhatározta a terrorizmus pénzügyi hátterével foglalkozó konferencia összehívását.

A konferencia jelentősége a téma aktualitásán túlmenően az lehet, hogy további lehetőséget teremt az összehívó intézmények közötti rendszeres, de inkább folyamatos együttműködésre, orientálhatja a téma iránt érdeklődőket és tudományos értéket képviselő előadásokkal alapozza meg a további kutatásokat.


Az esemény részletes programja elérhető itt: http://uni-nke.hu/uploads/media_items/program-vegleges.original.pdf


Női vezetők a közszolgálatban

    • nok a kozigazgatasban
    • nok a kozigazgatasban
    • nok a kozigazgatasban
    • nok a kozigazgatasban
  • Előző
  • Következő

A Magyar Honvédségben ma minden ötödik ember a szebbik nem képviselője. Ezzel a NATO tagországok között a dobogós helyen van Magyarország a nők katonai szerepvállalását illetően - hangzott el az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán rendezett eseményen. A női vezetők a közszolgálatban címet viselő rendezvényen a civil, valamint a fegyveres és rendvédelmi szervekben dolgozó, vezetői pozíciót betöltő hölgyek mondták el a témával kapcsolatos tapasztalataikat.

A nyugati civilizáció egyik fontos vívmányának nevezte a női vezetők számának növekedését Dr. Boldizsár Gábor ezredes. Az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző (HHK) Kar dékánja szólt arról, hogy 6 évvel ezelőtt végzett a karon az első lövészlány, de jelenleg tüzér és harckocsizó női hallgatója is van a HHK-nak.  

A Magyar Honvédségben jelenleg mintegy 3500 nő dolgozik, ami a teljes létszám 20 százaléka – mondta el előadásában Ballainé Krikker Zsuzsanna ezredes. A Honvédelmi Minisztérium munkatársától megtudtuk: a hölgyek között az ezredesi rendfokozat a legmagasabb, míg a leggyakoribb a törzsőrmesteri rang. Előbbiből csupán 13-an, míg utóbbiból 627-en vannak nőként az állományban.  A férfiak és a nők fizetése között a civil életben jellemző anyagi különbség a honvédségben nem tapasztalható, mivel itt kizárólag a beosztás és nem a nemi különbségek határozzák meg az illetményeket.  A tapasztalatok szerint a katonaságon belül elsősorban az oktatás, a pénzügy és a humán területen vannak jelen nagyobb arányban a nők, akiknek nehezebb az előmenetele a kifejezetten katonai feladatokat ellátó szervezeteknél. Ebben egyébként a hölgyeket a családalapításban, gyereknevelésben vállalt tradicionális szerepük is hátráltatja.

Emellett természetesen az általánosan gyengébb fizikum is megnehezíti a hölgyek előrejutását csapatszinten - véli Szerencse Renáta őrnagy. A jelenleg az MH Összhaderőnemi Parancsnokságon dolgozó, a katonai vezető szakon tanuló hölgy szerint a hadseregben él egy sztereotípia, amely szerint, ha egy nő és egy férfi között kell választani munkatársat vezetői pozícióra, akkor szinte minden alkalommal az utóbbira esik a választás. 

A közszolgálatban dolgozó civil nők helyzetéről beszélt előadásában Dr. Belényesi Emese. Az NKE Közigazgatás-tudományi Kar docense egy nemrég elkészül tanulmány eredményeit ismertetve megjegyezte: az üzleti világban azok a munkahelyi szervezetek teljesítenek jobban, ahol a vezetési kultúra inkább nőies.  Itt a szigorú hierarchiával és az autokratikus vezetéssel szemben olyan, elsősorban női jegyek jelennek meg, mint például az empátia, a megbecsülés, a motiváció. Belényesi Emese szerint tulajdonképpen ebben a helyzetben mindegy is, hogy a vezető férfi vagy nő, hiszen a szervezeti kultúra minősége a meghatározó.  Az egyetemi docens megjegyezte azt is, hogy Magyarországon arányaiban több a női vezető, mint a szomszédos országokban.

A férfi és a női identitásból, valamint a társadalomban betöltött szerepük különbözőségéből eredő konfliktusokra hívta fel az érdeklődők figyelmét Győrffy Ágnes százados. A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ mentálhigiéniás alosztályvezetője szerint egy katonanőnek eleve nem könnyű a különböző szerepeit megfelelően egyeztetni hívatása során. Emellett konfliktust jelenthet a két nem eltérő kommunikációs stílusa, eltérő fizikai adottságuk, valamint az is, hogy a hadseregben a férfias működés az elvárt. Győrffy Ágnes elmondta azt is, hogy a katonaságnál a civil érintkezés szabályait felülírják a honvédségi elvárások, amihez nem mindig könnyű alkalmazkodni. 

A rendezvény szervezője a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon működő Katonai Vezetéstudományi Szakmai Kutatóműhely, amelynek egyik fontos feladata, hogy egyfajta hidat képezzen a tudomány és az élő haderő között. Ezt a célt szolgálja ezt a workshop is - hangzott el az eseményen.  A témáról bővebben a Bonum Publicum egyetemi magazin jövő januári számában olvashatnak.


Szöveg: Szöőr Ádám 

Cimkék: konferencia, 2015