Szűkítés



Kiválasztott Címke

kutatócsoport

Minden Címke 209


Jelenleg 1 bejegyzés található kutatócsoport cimkével

Vallási szélsőségek okai és gyökerei

    • fokep
    •  dsc1620 2
    •  dsc1627 2
    •  dsc1631 2
    •  dsc1642 2
  • Előző
  • Következő

2017 szeptemberében megkezdte munkáját a Szélsőségek, vallási szélsőségek Ludovika Kutatócsoport a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés uniós projekt keretében létrehozott szakmai csoportnak a célja, hogy feltérképezze az állam és a különböző vallási közösségek kapcsolatát, ezen belül különös figyelmet szentelve a szélsőségeknek és extrémizmusnak. A kutatócsoport első rendezvényén a közel-keleti vallások európai kutatásainak jelentőségéről tartott előadást Dr. Maróth Miklós akadémikus, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézet igazgatója. Az előadást fórumbeszélgetés követte, ahol a teológiai, filológiai és államtudományi kutatók, szakemberek cserélhettek véleményt.

Dr. Ujházi Lóránd, az NKE Hadtudományi Doktori Iskola tudományos főmunkatársa, a rendezvény levezető elnöke kifejtette, egy jó államnak fontos kialakítania egy hosszútávú párbeszédet, konszenzust a területén élő vallási közösségekkel. „Ezen a területen kettősség jelenik meg: az államnak van egyfajta kötelezettsége arra, hogy biztosítsa és keretek közt tartsa a vallás és lelkiismeret szabadság elvét. Ettől demokratikus. Emellett viszont fontos, hogy felmérje, vannak-e olyan vallási közösségek, szélsőségek a területén, amelyek nem férnek bele ebbe a keretbe.”

„A biztonság szavatolása az állam alapvető kötelessége. Egyetemünk hallgatói és oktatói arra tesznek fogadalmat, hogy a haza szolgálatában ezt támogassák. Ha a biztonságot támogatjuk, az erős államot támogatjuk” – mondta Prof. Dr. Padányi József mk. vezérőrnagy, az NKE tudományos rektorhelyettese, majd felhívta a figyelmet, hogy az erős államot nem szabad összetéveszteni a „mindenbe beleszóló” állammal. „Mi a biztonsági szempontból erős államot támogatjuk.” Véleménye szerint az erős állam építéséhez és az államtudományok fejlesztéséhez elengedhetetlenek hasonló szakcsoportok, amelyek a szélsőségek, vallási szélsőségek, valamint az extrémizmus területét kutatják.

Maróth Miklós közel-keleti vallások európai hatásaival kapcsolatban a judeaizmus, a kereszténység és főként az iszlám vonatkozását mutatta be. Ezek két fő részre oszthatók: vallás és kultúra. Felhívta a figyelmet, hogy a szélsőségek inkább a kultúra területén jelennek meg. „A kultúrának van egy feladata: mindannyian a világot az általunk elsajátított kultúra szemüvegén keresztül látjuk. Ennek segítségével értelmezzük és tagozódunk be a világunkba” – mondta. Így a vallás egy olyan alap, amely hatással van a kultúránkra és ezzel a világnézetünkre: „Kultúra nélkül nem lehetünk boldogok.” Kifejtette, hogy a mi kultúránk interpretálta a kereszténységet, a keresztény kultúrában felnőtt emberek többségében egységes szemmel nézik a világot.

Az iszlámból fakadó kultúra Mohamed törzsi kinyilatkozásain alapszik, tehát egy 7. századi arab törzsi kultúrában szocializálódott próféta mondásai és cselekedetei hatnak napjainkban is. Maróth Miklós rávilágított, ez a modern muszlim világ egyik legfőbb kérdése, hogy az így kialakult politikai és egyházi csoport hogy alkalmazható egy olyan modern társadalomban, ahol egyre kevesebb törzsi alapú közösség él. Felhívta a figyelmet, hogy az iszlám kultúra egy rendkívül összetartó közösség: egy muszlim és egy keresztény közti konfliktusban lehet, hogy egy mohamedánnak markáns véleménye van, azonban soha nem fogja egy muszlim tettét elítélni hasonló vitában. Az iszlám fundamentalizmusa a vallás alapvető tiszteletéhez ragaszkodik, pontosan követik a próféta előírásait. Szélsőséges irányzatok, mint például amit az ISIS is képvisel, ütköznek az iszlám tanításaival. Az akadémikus kifejtette: a muszlim kultúra számára fontos, hogy az első világháború utáni nemzetállami öntudatra ébredés mellett minden muszlim egy nagy „umma” közösség tagja. A mai arab reformmozgalmak így kezdenek eltérni a nyugati államfelfogásoktól és visszatérnek a kalifátusokhoz hasonló rendszerhez. Így a térség a 21. században hatalmas államfejlődési kihívás előtt áll: „Nem dőlt el, hogy vallási alapon alakulnak a modern társadalmak, vagy sem.”


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on