Szűkítés



Kiválasztott Címke

műveleti-hírek

Minden Címke 188


Jelenleg 79 bejegyzés található műveleti-hírek cimkével

Tüzérségi éleslövészeten a honvéd tisztjelöltek

    • Tüzér1

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) Műveleti Támogató Tanszék IV. éves tüzér honvéd tisztjelöltjei (5 fő) — a tüzér szakcsoportnak idén nincsen harmadéves hallgatója — a 2016/2017. tanulmányi év megkoronázásaként, kettő hetes tábori kihelyezésen és éleslövészettel egybekötött harcászati gyakorlaton vettek részt a Bakony Harckiképző Központ Várpalotai gyakorló- és lőterén.

A gyakorlat Dr. Szabó Tibor alezredes egyetemi docens, a Műveleti Támogató Tanszék tüzér szakcsoport vezetőjének irányításával zajlott. Az NKE HHK tüzéreivel együtt gyakoroltak az MH Altiszti Akadémia (AA) tiszthelyettes hallgatói is. Az MH AA hallgatóinak tevékenységét Sákán andrás hadnagy irányította. A tüzérségi éleslövészetet az MH 25. Klapka György Lövészdandár 101. ágyútarackos osztály (megbízott parancsnok: Csányi Henrik őrnagy) és a 36. IPTR osztály állománya (ütegparancsnok: Vétek Miklós százados) szolgálta ki. A gyakorlat lőtéri támogatását és logisztikai kiszolgálását az MH Bakony Harckiképző Központ és az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár kijelölt állománya biztosította.

Az első héten a IV. éves honvéd tisztjelölt állomány 152 mm-es D-20-as típusjelű ágyútarackkal megosztott irányzású egyéni tűzfeladatokat és vizsga tűzfeladatokat hajtottak végre. A honvéd tisztjelöltek végrehajtották a lő- és tűzvezetési szabályzatban előírt tűzfeladatokat. A lövegek parancsnoki és irányzói beosztásaiban az MH AA tiszthelyettes hallgatói tevékenykedtek. A IV. éves honvéd tisztjelöltek emellett az aknavetővel és az irányított páncéltörő rakétákkal (IPTR) végrehajtandó tűzfeladatokat gyakorolták. A megosztott irányzású egyéni tűzfeladatok keretében május 23-24. között a honvéd tisztjelöltek mindösszesen 25 tűzfeladatot hajtottak végre.

    • Tüzér3

A lövészet első éles gránátját a közelmúltban elhalálozott öreg tüzér bajtársunk, Fodor Mihály nyugállományú alezredes, a Tüzér Tanszék volt oktatója emlékére, neki feliratozva lőtték ki.

Május 25-én az állomány végrehajtotta a közvetlen irányzású tűzfeladatokat. A honvéd tisztjelöltek Konkursz és Metisz IPTR-rel az 1. sz. és a 2. sz. harci tűzfeladatot, 82 mm-es aknavetővel, félközvetlen irányzással az 1/a. raj- és szakasz tűzfeladatot hajtották végre, valamint D-20 ágyútarackkal 1/A szakasz tűzfeladatot hajtottak végre. Az MH AA hallgatói Metisz IPTR-rel az 1. sz. és a 2. sz. harci tűzfeladatot, D-20 ágyútarackkal 1. sz. és 2. sz. közvetlen irányzású feladatot, 82 mm-es aknavetővel, félközvetlen irányzással az 1/a. raj tűzfeladatot hajtották végre. Az éleslövészet második hetében 61 közvetlen irányzású feladatot hajtott végre a tisztjelölt állomány.

    • Tüzér2

Május 25-én a közvetlen irányzású lövészet szünetében került sor arra a rendszeres megemlékezésre, melynek során a tüzérek az 1994. július 25-i várpalotai, 120 mm-es aknavetővel bekövetkezett, több áldozatot is követelő baleset halottaira emlékeztek meg. A honvéd tisztjelöltek és a 101-es tüzérosztály állományának sorfala között, a lőtéren található emlékműnél koszorút helyezett el az NKE nevében Dr. habil Horváth Tibor ezredes intézetigazgató, Dr. Szabó Tibor alezredes valamint Sári Szabolcs őrnagy, az MH Ludovika zászlóalj megbízott parancsnoka, tiszteletbeli tüzér; a Gábor Áron Tüzér Bajtársi Egyesület nevében Török Miklós ny. vezérőrnagy, egykori MH tüzérfőnök és Tóth Gábor ny. ezredes; az MH 25. Klapka György lövészdandár nevében Horváth Gábor dandártábornok, a lövészdandár parancsnoka, tiszteletbeli tüzér és Csányi Henrik őrnagy; valamint Tolna város képviseletében Apelshofer Ágnes polgármester és Berta Zoltán alpolgármester.

Június 30-án éleslövészettel egybekötött harcászati gyakorlat végrehajtására került sor, ahol 10 kötelék tűzfeladatot hajtott végre az állomány.

Összességében elmondható hogy rendkívül eredményes gyakorlatot teljesített a Tanszék oktatói és honvéd tisztjelölt állománya. A IV. éves tüzér honvéd tisztjelöltek, illetve az MH AA hallgatói számot adtak eddig megszerzett ismereteikről, tudásuk kellően stabil alapot jelent leendő beosztásuk ellátásához.


2017. június 02.


Magyar Gergely százados


Negyedéves tüzér tisztjelöltek várpalotai kihelyezése

    • Várpalota

2017.05.15-19. között a várpalotai lőtéren egyhetes kihelyezésen vettünk részt. A kihelyezés során a hétfői és keddi nap első felében a 36. páncéltörő osztállyal hajtottunk végre feladatokat, majd kedd 12-00-tól, a 101.-es tüzérosztályhoz csatlakoztunk.

Hétfőn történt meg a páncéltörő osztállyal a tűzfeladat „száraz” begyakorlása. A gyakorlás időtartama alatt mi, tisztjelöltek is átnéztük a BRDM-2-es harcjárműveket, valamint normaidőre gyakoroltuk a harcjárművek elfoglalását, illetve harchoz és harctól tételeit. Kedd reggel segédkeztünk a Konkursz páncéltörő rakéták bevizsgálásában. A nap további részében az alegységek végrehajtották az éles lövészetet álló és mozgó célokra, amit mi a pódiumról, a parancsnoki állomány mellől figyeltünk meg, így alkalmunk nyílt megfigyelni, hogy a páncéltörő osztálynál milyen parancsokat alkalmaznak a tűzfeladat végrehajtása során, illetve mi a tevékenység a tűzfeladatot követően.

A délutánt már a 101-es tüzérosztállyal töltöttük, amely 6 löveggel vett részt a gyakorlaton. A tűzlépcső elfoglalta a részére kijelölt tüzelőállást. A tüzérfigyelők állománya a Baglyas-hegyen kettő figyelőpontot foglalt el. Ettől az időponttól mi, tisztjelöltek kettő csapatra oszlottunk. Kettő fő, Bánki htj. és Tallér htj. a tüzelőállásban tevékenykedtek, míg Hekeli htj., Gerencsér htj. és Kiss htj. a figyelőpontra kerültek. Megfigyeltük, hogy az állománytáblában lévő beosztások feltöltetlensége következtében a figyelőpontnak, a figyelőpont parancsnoknak milyen problémákkal kell megküzdenie, amikor például nem rendelkezik híradó katonával.

A keddi napon a tüzérosztály végrehajtotta az éjszakai lövészetet, kettő célra belövéssel, valamint hatástűzzel. Az éjszakai tűzmegfigyelésben a Vectronix Jim tűzmegfigyelő eszköz segített, melynek éppen akkor tartották a harcászati tesztelését.

Szerdán az összpontosítási körlet elfoglalása történt, valamint elkészítettük a közelbiztosítási vázlatát. A kint éjszakázás közben a tüzérosztály éjszakai őrséget, valamint járőr szolgálatot is adott, amibe bevontak bennünket is. Az osztály ütege másnap értékelésre hajtott végre tűzfeladatokat. A parancsnokok először rögzítőpontot létesítettek, majd tűzáthelyezéseket hajtottak végre. A tűzfeladatok közben végrehajtottak egy állásváltást is, valamint a második rendszerben, kettő tűzfeladatnál a kint lévő amerikai katonák adták meg a NATO szabvány szerint a tűzmegfigyelést, valamint a parancsot a hatástűzre való áttérésre.

Péntekre már csak a hazacsoportosítás maradt hátra, melyet a hivatásos állomány 09.00-kor, míg a tisztjelöltek a kihelyezett oktatóval együtt 10.00-kor kezdtek meg.

Összességében elmondható, hogy a gyakorlat során világosan előjöttek azok a problémák, amelyek annak következtében jelentkeznek, hogy nincs elegendő állomány, illetve nincs elegendő idő és gyakorlat a kiképzésükre. Megfigyelhettük, hogy ezeket a problémákat, melyekkel a jövőben nekünk is kell foglalkozni, hogyan próbálta orvosolni a tiszti állomány.

Budapest, 2017.05.19.

Hekeli József honvéd tisztjelölt


Nukleáris méréstechnikai bemutató a HHK-n

    • Nukleáris méréstechnikai bemutató a HHK-n - 1
    • Nukleáris méréstechnikai bemutató a HHK-n - 2
    • Nukleáris méréstechnikai bemutató a HHK-n - 3
    • Nukleáris méréstechnikai bemutató a HHK-n - 4
  • Előző
  • Következő

Prof. Dr. Padányi József dandártábornok, tudományos rektorhelyettes kezdeményezése alapján, a HHK Műveleti Támogató Tanszék szervezésében 2017. május 08-án délelőtt kampuszunkon az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Sugárbiztonsági Laboratóriumának munkatársai bemutatták új radiológiai mérőkocsijukat. A járművet speciális felszerelése alkalmassá teszi nukleáris anyagok megkeresésére, azonosítására és szállítására.

A nemzetközi ABV terrorizmus és a tömeges méretű migráció napjaink egyik súlyos veszélyforrásává teszik a nukleáris anyagok illegális, engedély nélküli, határokon át történő szállítását, csempészetét. Az MTA EK Sugárbiztonsági Laboratórium munkatársait jogszabály jelöli ki illetékesnek ezen anyagok felkutatására, azonosítására és elszállítására.

Dr. Kovács-Széles Éva laboratórium vezető elmondta, hogy a törvényszéki laborhoz tartozik az MTA EK Környezetvédelmi Szolgálatával közös tulajdonú mozgólabor, amely 24 órás készenléti szolgálattal rendelkezik és ily módon egy nukleáris készenléti csapattal áll a hatóságok rendelkezésére radiológiai helyszínek és nem várt események kezeléséhez. Az autó különféle kézi detektorokkal, nagy érzékenységű, távmérő detektorrendszerrel, on-line dózistérképező rendszerrel, in-situ gamma-spektrométerrel és nukleáris fizikusi és mérési szakértelemmel felszerelt. A távérzékelés és távfelmérés erősítéséhez jelenleg felderítő robot és drón fejlesztése is zajlik.

A technikai bemutató során a jelenlévők megismerhették a nukleáris méréstechnika legújabb fejlesztésű műszereit, amelyek járműfedélzeti kialakításban alkalmasak alfa-, béta-, gamma- és neutronsugárzások nagy érzékenységű, esetenként energiaspecifikus mérésére. A jármű felszerelésének ismertetésén túl egy szimulációs izotópkeresési gyakorlatot is megtekinthettünk, ahol a mérőkocsi személyzete egyéni védőeszköz viselése közben, kéziműszerek segítségével mutatta be, hogyan képesek terepi körülmények között rejtett vagy elveszett sugárforrások megkeresésére és azonosítására.

A bemutató zárásaként az érdeklődők kérdéseire adtak válaszokat, majd a szakterületek képviselőivel cseréltek eszmét az együttműködés kialakításának lehetséges módjairól.

A bemutatón részt vettek a Műveleti Támogató Tanszék Vegyivédelmi szakcsoportjának oktatói és hallgatói, a Nemzetbiztonsági Intézet valamint a Katasztrófavédelmi Intézet vezetői, oktatói és hallgatói, ezenkívül az OKF Nukleáris Biztonsági Osztályának munkatársai és a KML Katasztrófavédelmi Mobil Laborkocsi.


Prof. dr. Földi László ezredes
egyetemi tanár


Slovak Shield 2016

    • Slovak Shield 2016 - 1
Slovak Shield 2016 - 2

A Slovak Shield 2016 egy többnemzeti, a V4 országok (Szlovákia, Lengyelország, Csehország, Magyarország), valamint az Amerikai Egyesült Államok és Németország részvételével megtartott gyakorlat, mely 2016. szeptember 29. és október 13. között került végrehajtásra. A magyar fél felkészülése azonban már augusztus végén megkezdődött másfél hetes időtartamban.

Hazánk egy zászlóaljtörzzsel — amelyben a Műveleti Támogató Tanszék 5 fő, az Összhaderőnemi Műveleti tanszék 3 fő, valamint a Hadtáp és Katonai Közlekedési Tanszék egy fő honvéd tisztjelölttel vett részt — és alájátszókkal képviseltette magát a szlovákiai Lest kiképzőközpontban megrendezett gyakorlaton. A Slovak Shield esemény sok különböző típusú, de egymástól elkülöníthető elemből épült fel. Szimulációs és gyakorlati felkészítés is történt. Magyarország a szimulációs tréning részeként 35 fős kontingenssel vett részt.

A gyakorlat forgatókönyve szerint a Szlovákiával keleten szomszédos fiktív szakadárok egy harmadik fél támogatásával támadást indítottak Szlovákia ellen. A feladat az ellenséges erők megállítása, majd a saját erők által megindított ellenlökés, végezetül pedig az eredeti helyzet visszaállítása volt. Ennek során, abban a térségben ahol a magyar fél is érdekelt volt, kettő szlovák (1. és 3.), valamint egy többnemzeti (2.) dandár készült fel a védelmi harctevékenységre. A 2. gépesített lövészdandár 1–1 szlovák, lengyel, cseh, magyar és amerikai zászlóaljból állt. A feladat végrehajtása alatt a törzs és az alájátszók két különböző helyen települtek. Amíg a törzs az egyik helyen tervezete a zászlóalj harctevékenységét, addig az alájátszók egy másik ponton a zászlóalj elképzelésinek megfelelően irányították a századok, szakaszok mozgását a szimulációs rendszer segítségével.

A magyar delegáció október másodikán érkezett meg a lesti gyakorlótérre. A munka már a következő nap elkezdődött a felkészüléssel. Berendezték a zászlóalj harcálláspontot, legyártották a szükséges munkaanyagokat, valamint elkészítették a harcfeladat megvívásához szükséges intézkedéseket az elöljáró magasabbegység parancsai alapján. Az előkészületi fázis utolsó napján, hogy ellenőrizzék a rendszer működőképességét, az alájátszóknak lehetőségük volt tesztelni azt.

Október 7-én aztán elkezdődött az éles végrehajtás, amely egészen október 12-ig tartott. A gyakorlat vezetői különféle helyzeteket szimuláltak, melyekre a különböző szintű (dandár, zászlóalj) törzseknek reagálniuk kellett. Ez alatt a nem egész egy hét alatt a haderők törzseinek lehetőségük volt újabb tapasztalatot szerezni a többnemzeti együttműködés terén, amely mind a V4 országok, mind a NATO egyik alapvető célkitűzése.

Tallér Tamás honvéd tisztjelölt


Hallgatói „élménybeszámoló” a szentesi műszaki gyakorlati foglalkozásról

    • szentes5
    • szentes1
    • szentes2
    • szentes3
    • szentes4
  • Előző
  • Következő

A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar műszaki szakos hallgatói 2017. április 03–07. között Szentesen gyakorlaton vettek részt az Altiszti Akadémia műszaki katonáival. A kihelyezés célja a hallgatók számára a vízi akadályokon átkeléssel leküzdés valamint a vízellátással, víztisztítással kapcsolatos feladatok megismerése volt.

Az első nap során beillesztő foglalkozáson vettek részt, megismerték a laktanyát, valamint megkezdték az elméleti alapok lefektetését a következő napok gyakorlati foglalkozásaihoz.

A keddi napon már a gyakorlati foglalkozások voltak a Kurca patak mentén. A negyedéves hallgatók megismerték a nagyteljesítményű víztisztító berendezést, részt vehettek a víztisztítással kapcsolatos berendezések üzemeltetésében, a különböző ellenőrzési eljárások elvégzésében, valamint a megtisztított vizet csomagoló ZENON ivóvíz csomagoló berendezés működtetésében.

A szerdai napon, a délelőtt folyamán befejeződött az elméleti ismeretek tisztázása. A hallgatók begyakorolták a parti rögzítő elemek telepítését, valamint a „ringató” nevezetű függesztett PMP hadihídoszlop elemein végrehajtották a zárási és összekapcsolási gyakorlatokat. A délután a Tiszai gyakorlótéren folytatódott, ahol az eszköz megismerését követően vízre szálltak az FGCS-8 felfújható gumicsónakkal.

Csütörtökön a résztvevők az egész napot a Tiszai gyakorlótéren töltötték. Indulás előtt azonban megtekintették a KD-84 könnyű deszantátkelő készletet. A gyakorlótéren az átkelési kiképzés részeként 60 tonnás kompot építettek a vízen a PMP hadihídoszlop folyami hídkomp elemeiből, melynek során megismerték a BMK-130M típusú vontató motorcsónakot, továbbá vízenjárást hajtottak végre az 513 típusú alumíniumladikkal, megismerték a CSM-40 rohamcsónakot, végül a nap utolsó foglalkozásaként megismerték a deszantátkelés módját a PTSZ-M közepes lánctalpas úszógépkocsival.

A pénteki napon a gyakorlat befejeztével a hallgatók visszatértek Budapestre.

A gyakorlat sikeresnek tekinthető, mivel a gyakorlaton részt vevő tisztjelöltek elsajátították a foglalkozások anyagait és tapasztalatokat szereztek az átkelés, és a víztisztítás feladataival kapcsolatban.


Lázár Máté honvéd tisztjelölt


Fegyvernemi napjukat ünnepelték a tüzérek

    • Tüzérnap - 3
    • Tüzérnap - 2
    • Tüzérnap - 1
    • Tüzérnap - 4
    • Tüzérnap - 5
  • Előző
  • Következő

A NKE HHK tábori tüzérei 2016-ban is a hagyományoknak megfelelően, mégis kicsit eltérően ünnepelték a Szent-Borbála emlékének szentelt fegyvernemi napjukat. Az NKE tüzérei részére a szokásoknak megfelelően idén is kettő részből állt a Borbála-napi megemlékezés: ez a Borbála-szobor megkoszorúzása és a MH szintű, közös fegyvernemi napon való részvétel volt.

A tüzér napi rendezvény első mozzanata az NKE szoborparkjában lévő Szent-Borbála szobor megkoszorúzása volt, amire 12.01.-n, csütörtökön került sor. Dr. Szabó Tibor alezredes a Műveleti Támogató Tanszék tanszékvezetője köszöntötte a résztvevőket, ismertette a rendezvény főbb eseményeit és rövid áttekintést adott a tüzér tisztképzés jelenlegi helyzetéről. A megemlékezésen koszorút helyezett el az NKE tüzéreinek nevében Dr. habil. Horváth Tibor ezredes KVKI intézetigazgató és Dr. Szabó Tibor alezredes. Koszorút helyezett el továbbá a Gábor Áron Tüzér Bajtársi Egyesület, a Ludovika Zászlóalj tüzérei nevében Sári Szabolcs alezredes, megbízott parancsnok, valamint Dr. Kovács Vilmos ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka. A belső ünnepségen nem került sor a harmadéves tüzér tisztjelöltek tüzérré fogadására, mivel ebben a tanévben nem indult tüzér szak a harmadik évfolyamon.

A rendezvény ünnepi állománygyűléssel folytatódott, amin az egyetem oktatói és hallgatói és a szokásokhoz híven a már nyugdíjas tüzérek is részt vettek. A rendezvényt jelenlétével megtisztelte Török Miklós nyugállományú vezérőrnagy, volt MH tüzér főnök, Dr. Felházi Sándor nyugállományú ezredes, volt dékán és Magyar József nyugállományú ezredes, a Gábor Áron Tüzér Bajtársi Egyesület elnöke is. Az állománygyűlésen került sor néhány elismerés átadására azok részére, akik szolgálati elfoglaltságaik miatt nem vehettek részt a következő napi Komáromban tartott tüzérnapon. Ezek közül meg kell említeni Sári Szabolcs alezredes úr tiszteletbeli tüzérré fogadását, aminek emlékéül egy névre szóló tüzér lőszerhüvelyt vehetett át.  

A tüzérnapi megemlékezés második felére, egyben a MH szintű tüzérnapi rendezvényre másnap, 12. 02.-n pénteken került sor, igazán méltó helyen, ugyanis a tatai tüzérek - elsősorban az MH 25/36. IPTR osztály, Sásdi Imre őrnagy vezetésével - szervezésében rendezett eseményre a komáromi Monostori erődben került sor. A beérkezések után a rendezvény egy ünnepi állománygyűléssel vette kezdetét az erőd dísztermében, amit jelenlétével megtisztelt Dr. habil. Horváth Tibor ezredes KVKI intézetigazgató, valamint az ÖHP képviseletében Könyves Gusztáv őrnagy is. Az esemény az elöljáró ünnepi üdvözlő levelének felolvasásával kezdődött. Az állománygyűlésen a szokásoknak megfelelően elismerések átadására került sor a tüzér fegyvernem érdekében végzett kiemelkedő munka elismeréseképpen.

A tüzér oktatók javaslatára a Jó Magyar Tüzérekért Alapítvány kuratóriuma Dr. habil Furján Attila ny. alezredes részére „kiváló tüzér oktató” elismerést és pénzjutalmat ítélt meg, amit Imre Jenő ny. ezredes, a „Jó magyar tüzérekért” alapítvány elnöke adott át.  

Ezt követően a Műveleti Támogató Tanszék tanszékvezetője ajándéktárgyakat adott át a tüzér honvéd tisztjelöltek képzését támogató szervezetek parancsnokainak, tiszt-és tiszthelyetteseinek, valamint a tanulásban élenjáró IV. éves honvéd tisztjelöltnek.

Az állománygyűlés következő színfoltjaként a 2016. november 21.-23-án, megrendezett Tüzérlövésszaki Verseny ünnepélyes eredményhirdetésére került sor. A dobogós helyet elért csapatok tagjai oklevelet és emléktárgyakat vehettek át, valamint sor került a MH versenyt támogató parancsnokai által felajánlott különdíjak átadására is. Az állománygyűlés zárásaképpen a jelenlévők egy személyes hangulatú ünnepi beszédet hallgathattak meg Nagy Pétertől, az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc Hagyományőrző Közhasznú Egyesület hagyományőrző tüzér-tisztjétől.

Az esemény következő színfoltja és igazi érdekessége a rövid hadtörténei bemutató, és tüzéravatás volt, amit ugyancsak az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc Hagyományőrző Közhasznú Egyesület hagyományőrzőinek és Nagy Péternek köszönhettek a tüzérek. A hagyományőrzők – és felügyeletük alatt a tiszteletbeli tüzérré avatandó Bíró László alezredes és Holdonner Hermann alezredes – több lövést is adott le egy korhű tábori löveggel a Monostori erőd udvarán. A tüzér avatást, aminek része volt a töltőfával való ütleg, de a tüzér-pálinka gyújtókupakból történő elfogyasztása is, a hagyományőrzők fegyvereinek és korabeli eszköz-gyűjteményének bemutatása követett, aminek során több szabadságharc korabelit idéző, működő puska és karabély kipróbálására is volt lehetősége az érdeklődő aktív és a már nyugdíjas tüzéreknek. A bemutatót a monostori erőd kiállításainak szakszerű idegenvezetéssel biztosított rövid bejárása követte, több csoportban.

Az esemény záró részében a tüzérek visszautaztak Tatára, ahol a 25. Klapka György lövészdandár étkezdéjében állófogadással vendégelték meg őket. A tüzéreket házigazdaként a parancsnok nevében Preininger Győző alezredes köszöntötte, majd sor került az állófogadás finomságainak elfogyasztására.


Magyar Gergely százados


Az MH szintű XII. Tüzérlövésszaki Verseny eseményei

    • honvédtisztjelöltek - 6
    • honvédtisztjelöltek - 1
    • honvédtisztjelöltek - 2
    • honvédtisztjelöltek - 3
    • honvédtisztjelöltek - 4
    • honvédtisztjelöltek - 5
  • Előző
  • Következő

A Tüzér fegyvernem tagjai a múltban és a jelenben is egyik legfontosabb feladatuknak érezték a szakmai felkészültségük magas szinten tartását és továbbfejlesztését. A korábbi tüzér egységek (magasabb egységek), alegységek életében mindig jelentős esemény volt egy- egy ilyen verseny megrendezése vagy azon való részvétel, ami a szakmai kihíváson túl egyfajta bemutatója is volt a fegyvernem feladatainak és tevékenységének. A ZMNE KLHTK Műveleti Támogató Tanszék oktatói állománya 2005-ben elhatározta – akkor még tanszék szinten–, hogy felújítja a tüzérlövésszaki versenyek gyakorlatát. 2006-tól kezdve a megmérettetés már országos szintűvé vált.

Az idén meghirdetett XII. Tüzérlövésszaki Versenyre három helyőrségből (Budapest, Debrecen, Tata) hat csapat jelentkezett, melynek helyszínéül a MH Bakony Harckiképző Központ (BHK) Várpalotai Szimulációs Gyakorló Központja szolgált. Az MH BHK parancsnoki állománya és a HM EI Zrt. munkatársai biztosították a vetélkedés zökkenőmentes és színvonalas lebonyolítását. A csapatok 2016. november 21-én érkeztek be a szimulációs központba, ahol a versenyt Dr. Szabó Tibor alezredes a verseny főszervezője nyitotta meg. A megnyitót követően Dr. Szabó Tibor alezredes ismertette a verseny lebonyolításának rendjét és szabályait. Ezek után a Versenybizottság a csapatok képviselőinek jelenlétében kisorsolta a másnapi selejtezők csoportbeosztásait.

A csapatok november 22-én délelőtt öt csoportban, körmérkőzésekkel vettek részt a viadalban. A versenyzők feladata az volt, hogy egy virtuális terepen pusztítsák az ellenség céljait. Az öt győztes csapat közül egy csapat kiemelésre került, míg négy csapat pedig kieséses rendszerben küzdött a döntőbe jutásért. A délelőtti és délutáni körmérkőzések befejeztével kialakult a másnapi döntőbe jutott csapatok köre.  

A verseny résztvevői november 22-én tisztelegtek az 1994. július 25-én, a várpalotai lőtéren bekövetkezett tragikus kimenetelű aknavető robbanás hősi halált halt tüzérei emlékének. Ennek keretében megkoszorúzták az MH BHK Kossuth-laktanyájában lévő, Kránitz Antal poszthumusz őrnagy, az alakulat hősi halottja tiszteletére állított emlékművet. Az emlékhelyen a hagyományoknak megfelelően a tüzérek koszorút elhelyeztek el.

A döntőbe jutott három csapat 11. 23-án délelőtt körmérkőzéses rendszerben döntötte el az 1-3. helyezéseket, melyek következtében az alábbi eredmény született:


A vetélkedés során az első helyezést érte el, és a Tűzérlövésszaki Kupát egy évre elhódította:


MH 25/101. tüzérosztály 2. csapata Kapocsi Márton hadnagy vezetésével.


II. MH 25/101. tüzérosztály 1. csapata Kapás Viktor hadnagy vezetésével.


III. MH 25/36. PCT Rak. o. csapata Galicz Mihály főhadnagy vezetésével.


IV. NKE HHK Műveleti Támogató Tanszék 2. csapata Hekei József htj. vezetésével.


V. NKE HHK Műveleti Támogató Tanszék 1. csapata Bánki Szabolcs htj. vezetésével.


VI. MH 5. Bocskai István lövészdandár csapata Ferenczi Szabolcs százados vezetésével.


A versenybizottság a további helyezéseket a versenyen kapott pontszám és a csapatok által felhasznált lőszer függvényében határozta meg. A versenyen a Tüzér szakirány honvéd tisztjelöltjei közül (3-4. évfolyam) kettő csapat képviseltette magát. A honvéd tisztjelöltek, elsősorban tapasztalatszerzés céljából vettek részt a versenyen, egy csapat bejutott az elődöntőbe, míg a többi csapat zömében a középmezőnyben végzett.

A versenyen a „leggyorsabb győzelmet elért csapat” részére Horváth Gábor dandártábornok az MH ÖHP szárazföldi haderőnem mb. főnöke (pk.h.) ajánlott fel különdíjat, amit a 25/101. tüzérosztály 1. csapata érdemelt ki, Kapás Viktor hadnagy vezetésével, 79 perces végrehajtással.

Az „egy mérkőzésen a legkevesebb lőszerfelasználással győzelmet elérő” csapat részére Dr. Ruszin Romulusz dandártábornok, az MH 5. Bocskai István lövészdandár parancsnoka ajánlott fel különdíjat, amit az MH 5. Bocskai István lövészdandár csapata, Ferenczi Szabolcs százados vezetésével szerzett meg, 168 db lőszer felhasználásával elért győzelemmel.

Az „egy mérkőzésen a legtöbb célt pusztító csapat” részére Vokla János ezredes, a MH Bakony Harckiképző Központ parancsnoka ajánlott fel különdíjat, amit a 25/101. tüzérosztály 2. csapata érdemelt ki, Kapocsi Márton hadnagy vezetésével, 250 ponttal nyert meg.

A tüzérlövésszaki verseny az eredmények ismertetésével zárult, ahol Dr. Szabó Tibor alezredes oklevelet adott át a részt vevő csapatok parancsnokainak.


Magyar Gergely százados


Honvédtisztjelöltek a MH 5/24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóaljnál

    • Honvédtisztjelöltek - 1
    • Honvédtisztjelöltek - 2
    • Honvédtisztjelöltek - 3
    • Honvédtisztjelöltek - 4
    • Honvédtisztjelöltek - 5
    • Honvédtisztjelöltek - 6
    • Honvédtisztjelöltek - 7
  • Előző
  • Következő

Bevezető:

A Magyar Honvédség felderítő képességeit tekintve, mindenképpen kiemelkedő az MH 5/24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj. Leendő felderítő hadnagyokként ezért feltétlenül fontos, hogy megismerkedjünk a Zászlóaljjal, az ott szolgálatot teljesítő katonákkal, haditechnikai eszközeikkel, illetve napirendjükkel.  

Ennek eleget téve 2016. november 07-től november 11-ig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar felderítő specializáció harmad- és negyedéves felderítő hallgatói lehetőséget kaptak az oktatók, illetve az ott szolgálatot teljesítő tisztek, altisztek vezetésével a felderítésről való ismereteik bővítésére, illetve a felderítő képességek komplexebb átlátására.

Heti programok:

2016. november 7-én hétfő reggel 08:00-kor indultunk tizenegy tisztjelölt társammal (6 fő harmadéves és 6 fő negyedéves felderítő hallgató) Horváth Tamás hadnagy úr vezetésével a budapesti Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campusból a debreceni Kossuth Lajos Laktanyába. A délelőtti megérkezés után elfoglaltuk szállásunkat és jelentkeztünk a zászlóalj megbízott parancsnokánál, majd a csapatfelderítő századnál, akikhez a héten vezényelve voltunk.

Bányai százados úr, a csapatfelderítő század századparancsnoka ismertette velünk a hét levezetési tervét, a végrehajtandó foglalkozásokat, majd az idei évben avatott Szabó Imre hadnagy vezetésével beleláthattunk egy pályakezdő hadnagy parancsnoki munkafeladataiba, és az általa vezetnivaló okmányrendszerekbe. A keddi, illetve szerdai napokon a zászlóalj szervezeti elemei, illetve különböző technikai szakcsapatok haditechnikai rendszerei kerültek számunkra bemutatásra a kiválóan kiképzett szakemberek által.

A felderítő eszközismeretek során betekintést nyerhettünk a legújabb optikai eszközrendszerekbe, illetve Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj lokátor, illetve pilóta nélküli repülő eszköz (UAV) képességeibe.
A szerda délutánt a harcászati hírszerzés (HUMINT) alapvető bemutatásával zárták számunkra.

A csütörtöki napon felderítő járőrversenyen vettünk részt a hajdúhadházi gyakorlótéren. A verseny során a kiindulási és beérkezi pontot leszámítva összesen 8 pontot kellett érinteni, ahol különböző katonai feladatokat kellett végrehajtani. Beleértve olyanokat, mint például: UAZ terepjáró tolás, kézigránát-dobás, gépkarabély szét-összeszerelés, megnevezett érdekeltségi körzet (MÉK) felderítése, NATO jelek ismerete, felderítő szakmai kérdések megválaszolása, társhordás hordággyal, akadálypálya gázálarcban, valamint a Szent Márton kvíz kitöltése. A járőrverseny távja kb. 20 km volt, ahol a terepen történő tájékozódást egy 1:20 000-es katonai térkép segítette. Sajnos a felderítő honvédtisztjelöltek csapatát egy vírusos megbetegedés miatt (a 2x6 fős csapatok helyett) csak 4 fővel tudtuk képviselni, így versenyen kívül bár, de a járőrverseny távját és feladatait a kevesebb létszám ellenére is sikeresen teljesítettük.

A hét zárásaként részt vettünk a Zászlóalj Szent Márton nap alkalmából tartott ünnepi zászlófelvonásán, illetve a Zászlóalj ünnepi sorakozóján is, amit a tisztjelöltek számára, a budapesti Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campusra történő menet végrehajtása követett.

Befejezés:

A Debrecenben eltöltött hét roppant hasznosnak bizonyult. Találkozhattunk számos régi ismerőssel, egykori tisztjelölt társainkkal, immár hadnagyokként, akik megoszthatták velünk tapasztalataikat felavatott katonatisztként, jó tanácsokkal láttak el minket a szakmai jövőt illetően, valamint segítettek nekünk, ahol csak tudtak. A felderítő zászlóalj katonái barátságosak és segítőkészek voltak velünk, megpróbáltak minden szakmai kérdésünkre választ adni.

A zászlóaljnál láthattuk, illetve ki is próbálhattuk azokat a haditechnikai eszközöket, amikkel felderítő tisztként majd találkozni fogunk.
 

Összességében eseménydús, későbbi katonai pályánk során hasznos hetet tudhatunk magunk mögött.


Szűcs Olivér honvédtisztjelölt


NATO-csatlakozás spanyol módra

    • NATO-csatlakozás spanyol módra - 1
    • NATO-csatlakozás spanyol módra - 2
  • Előző
  • Következő

2016. november 4-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Doktorandusz Önkormányzata az Egyetem Szakkollégiumaival, a Magyar Hadtudományi Társaság Kápolnai Pauer István Ifjúsági Klubjával, a Doktoranduszok Országos Szövetségének Hadtudományi és Közigazgatás-tudományi Osztályaival és a Rendészeti Doktoranduszok Országos Egyesületével közösen rendezték meg „A Haza Szolgálatában 2016” multidiszciplináris doktorandusz konferenciát.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 8 tudományos szekción látta vendégül az érdeklődőket. A Biztonsági Tanulmányok szekcióban a Műveleti Támogató tanszék doktoranduszaként Asqui Jorge Kristóf tartott előadást „Védelmi együttműködés a XX. századi Spanyolországban” címmel. A 15 perces előadást 5 perces összefoglaló követte és utána 5 perc állt rendelkezésre a kérdések fogadására. Az előadó bepillantást nyújtott a XX. századi Spanyolország sajátos történelmébe, aminek a keretében kifejtette a NATO-csatlakozás folyamatát. Prof. Dr. Szenes Zoltán egyetemi tanár és Dr. Remek Éva egyetemi docens, mint szekcióvezetők legnagyobb megelégedésére az ifjú doktorandusz, választékos szókincsével, kultúra- és tudásközvetítő missziójaként elevenítette meg a biztonságpolitikai és történelmi fejezeteket. Prof. Dr. Szenes Zoltán nyitotta meg a kérdések idejét. A továbbiakban a spanyol demokratizálódás tágabb környezetéről folyt az eszmecsere úgy, mint az azt megelőző diktatórikus berendezkedés és az azt követő NATO-csatlakozás. Végső elemként a spanyol demokrácia monarchista jellegének és birodalmi múltjának a sajátosságai kerültek megvitatásra.

Az időkeret maximális tiszteletben tartásával a magyar-spanyol kapcsolatok főbb pontjait is sikerült beépíteni az előadásba, amivel Asqui Jorge Kristóf méltón képviselte a két ország közös múltjának XX. századi pillanatait.

A „Haza Szolgálatában 2016” doktorandusz konferenciáról a részletes tudósítás az egyetem honlapján érthető el.

Szöveg: Siposné Prof. Dr. Kecskeméthy Klára

Fotó: Szilágyi Dénes


Műszaki gyakorlat

    • Műszaki gyakorlat 2
    • Műszaki gyakorlat 4
    • Műszaki gyakorlat 3
    • Műszaki gyakorlat 1
  • Előző
  • Következő

A műszaki tancsoport 2016.10.17-21. között Hódmezővásárhelyen gyakorlaton vett részt. A kihelyezés célja az volt, hogy a műszaki hallgatók megismerkedjenek az egyes foglalkozások keretében az útfelderítéssel, a robbantás keretein belül a különböző gyújtási módokkal és a robbanószerek indításának, szállításának és kezelésének rendszabályaival, valamint az aknamezők telepítésének rendjével.

Az első nap során beillesztő foglalkozáson vettek részt az Altiszti Akadémia műszaki átképzésen lévő katonáival. A foglalkozások a műszaki támogatás feladataira és ezen belül a műszaki felderítésre terjedtek ki.

A Keddi napon már a gyakorlati foglalkozások voltak. A negyedéves honvéd tisztjelöltek voltak a szakaszparancsnokok és nekik kellett megszervezniük az útfelderítést és a hozzá kapcsolódó menetet. A foglalkozás végén hídfelderítést kellett végezni, melyet sikerrel teljesítettek a foglalkozáson résztvevők.

A szerdai napon már robbantási foglalkozáson vett részt a csapat. A robbantás vezetői tanfolyamon részt vevőkkel hajtották végre ezt a foglalkozást. Itt megismerkedtek a tisztjelöltek a robbantás foglalkozás vezetéséhez szükséges okmányokkal és a különböző gyújtási módokkal. Mind a három gyújtási mód (tűzzel való, elektromos, NONEL) és a hozzájuk tartozó különböző gyújtóhálózatok fektetésével.

Csütörtökön a Sándorfalván található gyakorlótéren hajtották végre a talajok hajító és lazító robbantását. A hajító robbantás célja egy harckocsi árok robbantása volt, a lazítóé pedig hogy a töltetek felett található talajt fellazítsa, hogy azon a különböző földmunkákat könnyebben végre lehessen hajtani. Miután mindegyik foglalkozási helyen végrehajtották a kiszabott feladatot, egy hatástechnikai bemutató tekintettek meg, fa cölöprobbantás, fémrobbantás és betonelemek robbantása, melyen belül különböző fémszerkezeteket robbantottak RAZOR SEMTEX lineáris vágótöltettel, plasztikus robbanóanyagból kialakított kumulatív töltettel. Ez a bemutató igen hasznos volt, mert lehetett látni, hogy az egyes töltetek milyen mértékű rombolást hajtanak végre.

A pénteki napon, a hódmezővásárhelyi telephelyen voltak a foglalkozások, itt a különböző műszaki földmunkagépekkel ismerkedtek meg a hallgatók, mint például a BAT-2 gyorsjáratú lánctalpas bulldózerrel és a gumikerekes bulldózerekkel, a KOMATSU kisteljesítményű univerzális kompakt műszaki földmunkagéppel, KOMATSU közepes teljesítményű univerzális földmunkagéppel,  ZENON 2,5 mobil zászlóalj víztisztító állomással.

A foglalkozások elérték céljukat, mivel a gyakorlaton részt vevő tisztjelöltek elsajátították a foglalkozások anyagait és megismerkedtek a különböző földmunkagépekkel


A hajító robbantással kialakított harckocsi árok

Fémrobbantás: ráhelyezett kumulatív töltettel

Facölöpök robbantása különböző típusú robbanóanyagokkal


Írta

Póti Péter htj.


SLOVAK SHIELD 2016

Slovak Shield 2016

A Slovak Shield 2016 egy többnemzeti, a V-4 országok ( Szlovákia, Lengyelország, Csehország, Magyarország ), valamint az Amerikai Egyesült Államok és Németország részvételével megtartott gyakorlat, mely 2016. szeptember 29. és október 13. között került végrehajtásra. A magyar fél felkészülése azonban  már augusztus végén megkezdődött másfélhetes időtartamban.

  Hazánk egy zászlóalj törzzsel - melyben a Műveleti Támogató Tanszék 5, az Összhaderőnemi Műveleti tanszék 3, valamint a Hadtáp és Katonai Közlekedési Tanszék 1 honvédtisztjelöltje - és alájátszókkal képviseltette magát a szlovákiai Lest kiképzőközpontban megrendezett gyakorlaton. A Slovak Shield esemény sok különböző típusú, de egymástól elkülöníthető elemből épült fel. Szimulációs és gyakorlati felkészítés is történt. Magyarország a szimulációs tréning részeként vett részt a már említett 35 fős kontingenssel.

A gyakorlat forgatókönyve szerint a Szlovákiával keleten szomszédos fiktív szakadár nemzet egy harmadik fél támogatásával támadást indított Szlovákia ellen. A feladat az ellenséges erők megállítása, majd a saját erők által megindított ellenlökés, végezetül pedig az eredeti helyzet visszaállítása volt. Ennek során abban a térségben ahol a magyar fél is érdekelt volt, kettő szlovák ( 1.; 3. ) és egy többnemzeti ( 2. ) dandár készült fel a védelmi harctevékenységre. A 2. gépesített lövészdandár 1-1 szlovák, lengyel, cseh, magyar és amerikai zászlóaljból állt. A feladat végrehajtása alatt a törzs és az alájátszók két különböző helyen települtek. Amíg a törzs az egyik helyen tervezete a zászlóalj harctevékenységét, addig az alájátszók egy másik ponton a zászlóalj elképzelésinek megfelelően irányították a századok, szakaszok mozgását a szimulációs rendszer segítségével.

  A magyar delegáció október másodikán érkezett meg a lesti gyakorlótérre. A munka már a következő nap elkezdődött a felkészüléssel. Berendezték a zászlóalj harcálláspontot, legyártották a szükséges munkaanyagokat, valamint elkészítették a harcfeladat megvívásához szükséges intézkedéseket az elöljáró magasabbegység parancsai alapján. Az előkészületi fázis utolsó napján, hogy ellenőrizzék a rendszer működőképességét, az alájátszóknak lehetőségük volt tesztelni azt.

Október 7.-én aztán elkezdődött az éles végrehajtás, amely egészen 12.-ig tartott. A gyakorlat vezetői különféle helyzeteket szimuláltak, melyekre a különböző szintű ( dandár, zászlóalj ) törzseknek reagálniuk kellett.

  Ezalatt a nem egész egy hét alatt a haderők törzseinek lehetőségük volt újabb tapasztalatot szerezni a többnemzeti együttműködés terén, amely mind a V4 országok, mind a NATO egyik alapvető célkitűzése.

    • Shield 2016

Korszerű hadviselés és térinformatika

Ludovika Szabadegyetem

Korszerű hadviselés és térinformatika

Mottó:

„A valósághoz mérten minden tudományunk primitív és gyerekes dolog – és mégis ez a legnagyobb értékünk.”

Albert Einstein


Bevezetés

A Ludovika Szabadegyetem szervezői az előadásokat kiadványban is meg kívánják jeleníteni, ezért kötelességemnek éreztem az előadás szerkesztett változatát is elkészíteni. Az előadásról készült video, a bemutatott prezentáció és a tesztkérdések elérhetők a http://www.uni-nke.hu/szolgaltatasok/szabadegyetem webcímen.

Előadásom bevezető, a hallgatókat a témára ráhangolandó gondolata az volt, hogy a napi gyakorlatban úgy használjuk a térinformatikai alkalmazásokat, hogy szinte észre sem vesszük. Állításom bizonyítására bemutattam egy útvonal tervezést é egy 3D-s alkalmazást a Ludovika térről.

A korszerű hadviselés és a térinformatika kapcsolatát bemutató előadásomban a következő fő témaköröket érintettem:

1.       Történeti áttekintés a földrajzi környezet ábrázolásáról.

2.       Paradigmaváltás a hadviselés elméletében.

3.       A műveleti tér/terep hatása a katonai tevékenységekre

4.       A térinformatika napjainkban.

5.       Katonai célú adatgyűjtő/szolgáltató eszközök


Történeti áttekintés a földrajzi környezet ábrázolásáról

E témakör feldolgozásánál abból a tényből indultam ki, hogy az ember évezredek óta térképet készít és használ a földrajzi környezet ábrázolására, elemzésére, értékelésére. Különösen igaz ez a megállapítás a katonai alkalmazás területén. Hallgatóimat arról kívántam meggyőzni, hogy a térkép sokkal több, mint papír és festék, hiszen az adott kor társadalmi gazdasági tudományos fejlettségi szintjét hűen tükrözik a korabeli térképek.

Bemutattam egy 8600 éves falfestményt. Ma sem könnyű fejből térképet rajzolni, még a legkézenfekvőbb irányokon is képesek vagyunk eltöprengeni. Ezért is izgalmas, hogy egy 8600 éves falfestmény lehet az első ismert térképe a világnak. Az újkőkorszaki lelet nem új, de eddig sokan kételkedtek a rendeltetésében. A friss kutatások alapján most úgy tűnik, eldőlt a kérdés.  A három méter széles falfestményt a közép-törökországi Çatalhöyükben egy brit régész, James Mellaart fedezte fel az 1961 és 1965 közötti ásatások során. A legnagyobb ismert újkőkorszaki település egymás mellett sűrűn álló házaiban több lenyűgöző falfestményt és tárgyat is találtak. A “térképen” a város alaprajza van. Középen az éppen kitörő, kettős kúpú vulkán, a Hasan Daği, alatta Çatalhöyük lépcsőzetesen épült házai és azok belső elosztásai láthatóak. Axel Schmitt a Kaliforniai Egyetem (Los Angeles) vulkanológusa szkeptikus volt, hogy a kitörés idejében éltek-e a kép készítői. De tavaly Schmitt és csapata felmásztak a 3200 méter magas hegyre és a kőzetmintákból megállapították, hogy azok egyidősek a festményekkel. Persze pontos dátumot nem lehet mondani, lehetséges, hogy a kitörés szájhagyomány útján maradt fenn egy ideig. Igaz, továbbra is vannak kétkedők, akik szerint a kép csupán egy leopárdbőrt ábrázol kiegészítve non-figuratív mintákkal. Mindenesetre a térkép vagy minimum tájkép lelet megerősíti azt, hogy a neolitikum embere nagy léptékben fejlődött. Ismert, ez az a kor, mikor a vadászó-halászó életmódról őseink fokozatosan tértek át az állattartásra és földművelésre. (A verseny egyébként még nyitott. A legrégebbi térkép címért még egy 14 000 éves spanyolországi, illetve egy 25 000 éves cseh rajz is küzd.)

Bemutattam a Tabula Peutingeriana egy részletét. Kultúrtörténeti jelentőségéből azt a tényt emeltem ki, hogy szerkesztési elve hasonló a mai autós navigációs térképekéhez. (Nem az a lényeges, hogy két objektum milyen távolságra van egymástól a terepen, hanem az, hogy hol kell döntést hozni a cél irányába való továbbhaladás érdekében.) Megjegyeztem, hogy a mai metró térképek is hasonló elven működnek. 

Bemutattam Lázár Deák térképét. A magyar származású Lázár (Lazarus) Deák (?-1526?) térképe hazánk legrégebbi részletes országtérképe. Hadászati célból készült, még a török hódoltság előtti időben (1514 körül). Lázár kéziratos térképét halála után barátja Georg Tannstetter (Collimitius) bécsi professzor egészítette ki. Cuspinianus, a kiváló humanista és udvari történész javította át, és rendezte sajtó alá. Peter Apianus metszette fába és nyomtatta ki Ingolstadtban 1528-ban. A különleges és elsőként e műnél alkalmazott nyomtatási eljárás miatt 2007. június 19-én a "Szellemi világörökség" (Memory of the World) program része lett.

Bemutattam Pierre Duval Magyarország északi részét ábrázoló térképét. Pierre Duval: Carte de la Hongrie á lAutriche... Paris 1664. A neves francia térképész Pierre Duval térkép Magyarország északi részét mutatta be olvasóinak. E mű éppen abban az évben látta meg a napvilágot, amikor a vasvári béke (1664. augusztus 10.) nyomán a királyi Magyarország a katonai sikerek ellenére, indokolatlanul enyhe feltételeket szabott a Portának.

Bemutattam Matthaeus Seutter (1678-1757) Augsburgban megjelenő 1729-ben kiadott térképének hasonmás kiadását azzal a céllal, hogy érzékeltessem ebben az időszakban alapvetően nagy területeket ábrázoló kis méretarányú térképek készültek.

A továbbiakban bemutattam az első-, második- és harmadik katonai felmérés időszakából származó térképekből néhány reprezentatív szelvényt. Ezt követően az első és a második Világháborúban használt térképekből mutattam be néhány szelvényt.

Végül bemutattam egy a Varsói Szerződés időszakából származó 1:25000 méretarányú topográfiai térképet, majd a mai katonai gyakorlatban használt NATO szabványos 1:50000 méretarányú katonai térképet.

A témakör összefoglalásaként a következő gondolatokat fogalmaztam meg:

  • Ahhoz, hogy az ember eligazodjon a világban, évezredek óta térképet készít és használ.
  • A térképek hűen tükrözik az adott kor társadalmi, gazdasági és politikai fejlettségi szintjét.
  • A tudomány és a technológia fejlettségi szintje meghatározza a térképekminőségét,példányszámát.
  • A számítógépek megjelenése, a világháló széles körű elterjedése alapjaiban változtatta meg térképhasználati szokásainkat.

Paradigmaváltás a hadviselés elméletében

A második világháborút követő fél évszázadban egyre ritkábbak az államok között hagyományos katonai erőkkel. és eszközökkel vívott háborúk. Egyre gyakoribbak viszont az államokon belüli fegyveres konfliktusok:

  1. nemzeti felszabadítási mozgalmak a gyarmati hatalmak ellen; etnikai és vallási kisebbségek a központi kormány ellen;
  2. forradalmárok a konzervatív kormány ellen;
  3. ellenforradalmárok forradalmi kormány ellen.

A fegyveres konfliktusok domináns formája a felkelés lett, melyben az állam reguláris biztonsági erői gyakran alul maradnak. E jelenség magyarázatára születetett az 1980-as években a hadviselés generációinak elmélete [Lind et al., 1998]. Alkotói szerint Kiss Álmos Péter Generációk a hadviselésben – a negyedik generáció Hadtudományi Szemle 2009. 2. szám   a hadviselés fejlődésében felismerhetőek olyan minőségi változások, melyek elkülöníthető generációkra osztják azt. Ezen túlmenően részben a közelmúlt politikai, társadalmi és technológiai változásai, részben az idő múlása alapján a szerzők feltételezik, hogy egy újabb generáció-váltás várható. Az alábbiakban a kérdést tárgyaló első, vitaindító cikkek alapján ismertetem az elmélet fő elemeit. Ismertetem a negyedik generációs hadviselés fő jellemzőit és társadalmi-gazdasági gyökereit, majd felvázolom az európai államokkal — köztük Magyarországgal — szembeni negyedik generációs kihívásokat. Nem foglalkozom a lehetséges állami válaszokkal: ez sokkal szélesebb körű áttekintést, illetve sokkal mélyebb elemzést kíván, mint amire a jelen tanulmány keretei lehetőséget nyújtanak.

A generációk sora a harmincéves háborút lezáró vesztfáliai békével (1648) kezdődik, melyet a jogtudomány, a történetírás és a hadtörténelem egyaránt alapvető paradigma-váltásnak tekint az európai államok, a nemzetközi jog valamint a hadviselés fejlődésében. A hadviselés ELSŐ GENERÁCIÓJA (1648-tól többé-kevésbé 1870-ig) a vonalban, oszlopban és négyszögben harcoló gyalogság kora. A harceljárások fegyelmezett, alaposan kiképzett csapatokat követeltek, ami költséges volt; a veszteségek pótlása sem volt megoldva, ezért a rendelkezésre álló haderő megőrzése majdnem olyan fontos szempont volt, mint az ellenség legyőzése. A csaták általánosan elfogadott forgatókönyv szerint zajlottak, céljuk nem az ellenséges haderő megsemmisítése volt, hanem olyan előny kivívása (kulcsfontosságú magaslat, szárnyat fenyegető csapatmozdulat), ami az ellenség számára túl kockázatossá tette a további harcot. E harceljárások egy rendezettségre alapozott katonai kultúrát teremtettek, melynek külsőségei a mai napig fennmaradtak. Szinte minden, ami ma a „katonai” és a „civil” közötti különbséget mutatja (rendfokozatok, állomány-kategóriák, egyenruha, tisztelgés, díszszemle) ebből a korból származik, és a rendezettségen alapuló katonai kultúra megerősítését szolgálja. Az amerikai polgárháború (1861–1865) idején a huzagolt csövű ismétlő puska, a tüzérségi gránát, a vasút és a géptávíró elavulttá, a további műszaki fejlődés öngyilkossággal egyenértékűvé tette a vonal- és oszlop-harcászatot.

Az új harctéri körülményekre a MÁSODIK GENERÁCIÓS HADVISELÉS volt a válasz: mozgás és tűz összehangolása, tüzérségi tűz tömeges alkalmazása. A harceljárások lineárisak maradtak: a védelem igyekezett megakadályozni minden betörést; támadásban a lövész alegységek igyekeztek arcvonalat tartani. A generációk közötti lassú és fokozatos átmenetben volt egy jelentős átfedés is: egyes első generációs harceljárások hosszú ideig fennmaradtak, különösen a világ elmaradottabb részein [Churchill, 1902]. A hadművészet elfogadott és elismert része lett a hadműveleti művészet. Napóleon hadjáratainak elemzése szolgáltatta az elméleti, a harceszközök fejlődése, a vasút és géptávíró a technológiai alapokat. A rendezettség kultúrája fennmaradt, a fegyelem alapja a kényszer volt. Az engedelmességet fontosabbnak tekintették, mint a kezdeményezést; a kezdeményezést nem is méltányolták, mert a tervet, a koordinációt, az összhangot veszélyeztette. A második generációs hadviselés csúcspontja az első világháború felőrlő csatáinak sorozata volt.

A megoldást a HARMADIK GENERÁCIÓS HADVISELÉS jelentette: új, non-lineáris harceljárások; manőver, gyorsaság, meglepetés; megsemmisítés helyett az ellenség lélektani egyensúlyának megzavarása. A harc non-lineáris: egy harmadik generációs haderő nem akar sem tartani, sem előretolni egy „frontot”. Támadásban az ellenség erős pontjait és harci alakulatait megkerülve, hátulról a front felé zúzza szét azokat. Védelemben az ellenséget egy mélységben tagolt védelmi körzetbe vonja, visszavonulását elvágja, és csak akkor indít ellentámadást, amikor a támadás lendülete kimerült. A harmadik generációs hadviselés az izraeli fegyveres erők látványos győzelmeivel érte el csúcspontját.

28.          A negyedik generációs hadviselés nem az elméletet részletező első cikk publikálásával kezdődött: mint a korábbi generációk, ez is egy több évtizedes — és ma is tartó — evolúciós folyamat eredménye. Alapelveit Kínában, Algériában, Koszovóban és a világ számos más hadszínterén dolgozták ki. Egyes jellemző vonásai jól felismerhetőek a második palesztin intifáda (2000-2003) eseményeiben, melyeket Kis-Benedek József ismertet doktori értekezésében. [Kis-Benedek, 2005: 9-35.; 59-101.]  Az állam fokozatosan elveszíti hadviselési monopóliumát. Nem állami szereplők (etnikai és vallási csoportok, politikai mozgalmak, bűnszervezetek) jelentős pusztító erőre tesznek szert, amelyet készek más nem állami szereplők, a központi hatalom továbbá más államok ellen alkalmazni. A harc domináns formája a felkelés, amelybe idegen hatalmak beavatkozhatnak támogatóként vagy irányítóként. A felkelők új szervezési modellt alkalmaznak: a decentralizált, önszervező hálózatok hálózatát, amely rendkívül ellenálló minden támadással szemben. Szinte lehetetlen megsemmisíteni, mert nincs támadható ideológiai, politikai, doktrinális központja, a legnagyobb kudarc és a legsúlyosabb veszteségek után is megmarad néhány csomópont, amelyekből újra lehet szervezni. Az ideológia egy közös — vagy inkább közösnek vélt — eszmerendszer, amelyben a politikai célok megfogalmazása a lehető legáltalánosabb („kiűzni a hitetleneket Irakból”). A doktrína magától alakul ki, ahogy egyes harceljárások sikeresnek, mások sikertelennek bizonyulnak. A legjobb, amire a biztonsági erők számíthatnak az a hálózat olyan mértékű szétzilálása, amely lehetetlenné teszi működését. A béke és háború közötti határ annyira elmosódik, hogy lehetetlen felismerni a különbséget. A harc annyira non-lineáris, hogy nincs is felismerhető harctér, front és hátország. A „civil” és „katona” közötti különbség fokozatosan eltűnik, egyre nehezebb megkülönböztetni barátot az ellenségtől. Egyes negyedik generációs erők (különösen a radikális iszlám követői) egyenesen tagadják, hogy indokolt lenne a civil illetve a katona között bármiféle különbséget tenni. A kultúrák is harcban állnak [Lind, 2004]. A keresztény nyugat ismét védekezésre kényszerül legeltökéltebb ellenfelével, az iszlámmal szemben. Bécs kudarccal végződő ostroma (1683.) óta tartó több mint 300 éves stratégiai védekezés után az iszlám ismét offenzívába kezdett, és minden irányban terjeszkedik. Hindu India csak a brit gyarmati uralom alatt szabadult meg muszlim császáraitól; most ismét erőszakos muszlim hegemónia-törekvések célpontja. Egy fegyveres konfliktus mindig két párhuzamos vonalon fut: erőpróba a fizikai világban, illetve az akaraterők összemérése lélektani világban. A hadviselés korábbi generációiban a szembenálló felek egymás hadviselő képességének, fegyveres erőinek, infrastruktúrájának megsemmisítése útján igyekeztek megtörni egymás akaraterejét. Ennek érdekében a harci tevékenységet információs és propagandamunka egészítette ki. A negyedik generációs hadviselésben az erőpróba és az akaraterők összemérése közötti viszony visszájára fordul. Negyedik generációs erők — a döntéshozók és közvélemény manipulálása útján — közvetlenül az ellenség valamint szövetségesei akaraterejét támadják [Hammes, 2005]. A harctevékenység továbbra is nagyon fontos elem, de célja az ellenség pusztítása helyett a fegyveres propaganda: fegyveres akciók támogatják, kiegészítik, erősítik a propaganda és az információs kampányok üzeneteit. A műveletek egy időben folynak a megtámadott társadalom teljes mélységében, a katonai mellett a gazdasági, politikai, társadalmi dimenziókban és a nemzetközi életben is [Lind et al, 1989, Hammes, 1994]. A harceljárások részben korábbi generációk modern körülményekhez igazított eljárásai: nagy területen szétszórt, kis létszámú alakulatok decentralizált, feladat-központú vezetése; mozgékonyság, manőver, meglepetés. A hagyományos gerilla- harceljárásokat (rajtaütés, lesállás) összefogja és időzíti a falka-harcászat: a cél ellen több irányból egyszerre indított váratlan, gyors, rövid és lüktetésszerűen ismétlődő támadások és visszavonulások sorozata. E sivatagi nomád eljárások túlterhelik a védelem vezetési és irányítási rendszereit, megbénítják reagáló képességét. De megjelennek olyan eszközök és eljárások is, amelyeket eddig nem tekintettünk a hadviselés eszközeinek: törvényes politikai tevékenység, tömeglázító demagógia, utcai politizálás, zavargások, bűnözés, terrorizmus, erőszakkal vagy jogi úton kikényszerített kiváltságok.[Kiss, 2007] A legfejlettebb negyedik generációs erők összehangolva alkalmazzák ezeket az eszközöket, és mindig arra helyezik a hangsúlyt, amire a biztonsági erők a legkevésbé számítanak. Ismét megjelennek régóta törvényellenesnek minősülő harceljárások valamint magatartás-formák (pl. foglyok megcsonkítása, kivégzése) [Kiss, 2007]. A negyedik generációs hadviselők nem rendelkeznek az állami lét ismérveivel (lakosság, terület, gazdasági infrastruktúra), ezért magatartásukat nem korlátozza az állami léttel járó felelősség sem. Nem tartják magukra nézve kötelezőnek a hadviselés általánosan elfogadott hagyományait és szabályait, mert a szabályok betartásában nem látnak semmi előnyt; ellenkezőleg, a szabályok lehető legfeltűnőbb megsértésével érhetnek el propaganda sikereket. A szabályok megsértésével nem kockáztatnak semmit: a biztonsági erőket köti az állami léttel járó felelősség, atrocitásra nem válaszolhatnak atrocitással. A politika „más eszközökkel” történő folytatása, az állami hatalom megszerzése, a függetlenség vagy autonómia kivívása mellett a nem állami szereplőknek más céljaik is lehetnek. Az ellenség jellegében, céljaiban és eljárásaiban bekövetkezett változások lehetetlenné teszik a politikai alkukat, amelyek nélkülözhetetlenek egy fegyveres konfliktus lezárásához. Többnyire nincs kivel leülni tárgyalni: a decentralizált hálózatnak nincs irányító központja. Ha mégis sikerül partnert találni és megegyezésre jutni, semmilyen garancia nincs arra, hogy azok is betartják majd, akik nem vettek részt a megállapodásban. Még az is kérdéses, hogy a partnerek betartják-e. Egyenként a fenti jellemzők nem írnak le új jelenséget. A felkelések már a rómaiaknak is gondot okoztak; a nem állami hadviselők a középkori háborúk meghatározó tényezői voltak; politikai terrorizmus létezett az ókori Júdeában és a középkori Közel-Keleten is (sikáriusok, asszasszínok). Az újdonság az elemek szinergiája: egy újabb paradigmaváltás tanúi vagyunk: visszatérést látunk a hadviselés korábbi formájához, az állam hadviselési monopóliuma előtti időkhöz. Figyelemreméltó, hogy az orosz emigráns katonai szakirodalomban J. E. Messzner az 1960-as és 70-es években megjelent könyveiben és cikkeiben — bár az amerikai szerzőktől eltérő terminológiát alkalmazott, és nem foglalkozott a generációs felosztással — nagyon hasonló következtetésekre jutott. [Messzner, 2005]

A haderő bevetésére a lehetséges alkalmazás teljes spektrumában sor kerülhet az alacsony intenzitású műveletektől kezdve a magas intenzitású műveletekig. Annak ellenére, hogy a Magyar Honvédség napjainkban alacsony intenzitású nemzetközi műveletekben vesz részt, középtávon képesnek kell lennie a magas intenzitású műveletek végrehajtására is.

A Magyar Honvédség alkalmazására jellemzően válságkezelő műveletekben kerül sor, sok esetben Magyarországtól jelentős távolságra, szélsőséges természeti és éghajlati viszonyok között, nehezen megközelíthető terepen, ahol csupán korlátozott mértékben vagy egyáltalán nem áll rendelkezésre befogadó nemzeti támogatás. A válságok kezelése során a hálózatalapú hadviselés, a hírszerzés és a felderítés, a precíziós fegyverek és modern technikai eszközök, a civil-katonai együttműködés, a pszichológiai hadviselés, valamint a különleges rendeltetésű erők széles körű alkalmazása szükséges. A válságkezelésre általában olyan, az alapfeladatát ellátni képtelen, gyenge államokban kerül sor, ahol irreguláris, félkatonai szervezetekkel, felkelőkkel, fegyveres csoportokkal, nemzetközi zsoldos és terrorista csoportokkal szemben kell a biztonságot megteremteni és fenntartani. Az összfegyvernemi műveletek a műveleti területen kerülnek végrehajtásra. A műveleti terület 4 dimenziós (szélesség, mélység, magasság, idő) kiterjedésű. A műveleti terület magában foglalja az alegységek felelősségi területét, a befolyásolási területet és az érdekeltségi területet. A műveleti terület 3 összetevője közül csak a felelősségi területet jelöli ki az elöljáró. A másik két terület a parancsnok értékelése alapján kerül kijelölésre.  Egyre többször válhat szükségessé a nemzetközi közösség humanitárius célú beavatkozása és segítségnyújtása katonai erő alkalmazásával. A válságok kizárólag katonai erővel nem kezelhetőek, kezelésük összetett civil és katonai erőfeszítést, együttműködést igényel, különös tekintettel az azonos műveleti területen működő katonai és polgári szakemberek egymásra utaltságára. A katonai és a civil erőfeszítések nem választhatóak el élesen egymástól. A műveleti területen nem csupán állami, hanem számos nem állami szereplő is meghatározó módon van jelen.

Új kihívást és potenciális veszélyforrást jelent a globális közjavak – a nyílt tenger, a nemzetközi légtér, a világűr és a kibertér – hozzáférhetősége, használata. Ezek közül kiemelkedik a számítógépes hálózatok elleni támadások növekvő száma és károkozási potenciálja. A kiberfenyegetésnek a hagyományos fenyegetésektől eltérő jellemzői szükségessé teszik a háborúval kapcsolatos fogalmaink átfogó felülvizsgálatát és adott esetben módosítását. Az információs társadalom kialakulásának hatása a nemzeti és nemzetközi biztonság valamennyi területén érezhető. A folyamat számos pozitív hatása mellett jelentősek e fejlődés negatív vonatkozásai is. Az egyes állami és nem állami szereplők által alkalmazott modern infokommunikációs eszközök biztonsági kockázat előidézéséhez járulhatnak hozzá. A tömegtájékoztatás és a világháló gyors hírközlő képessége miatt egyre csökken a döntéshozatali idő és mozgástér: a közhangulat nyomásának engedve sokszor alapos előkészítés nélkül kénytelenek egyes kormányok dönteni a humanitárius célú katonai beavatkozásokról, illetve azok befejezéséről. Mivel a társadalom igen magas morális követelményrendszert támaszt a műveletek végrehajtásának módját illetően, a katonai erővel szemben elvárás, hogy feladatát nagy pontossággal, a lehető legkevesebb civil áldozattal és a lehető legalacsonyabb saját veszteséggel lássa el. A médián keresztül a műveleti tevékenység közvetlenül és szinte azonnal stratégiai, politikai jelentőségűvé válhat. Ebből fakadóan a csapatok parancsnokainak, valamint az egyes katonáknak is fokozott körültekintéssel kell eljárniuk a műveleti tevékenységük során. A nem fegyverrel elkövetett, halálos áldozatot közvetlenül nem követelő, de hatalmas anyagi károkat és káoszt előidézni képes újfajta, aszimmetrikus kihívások miatt bővült a háború és a támadás fogalmainak jelentése. A károkozás mértékétől függően egy nem fegyveres támadás – megítélését tekintve – akár egy fegyveres támadással is egyenértékű lehet. Ilyen fenyegetést jelent elsősorban a kiber hadviselés, amely anyagi kár okozásában és a közrend megzavarásában potenciálját tekintve egyre kevésbé marad el a hagyományos fegyverektől.

A földrajzi környezet hatását nem szabad figyelmen kívül hagyni a katonai erő alkalmazásakor. A földrajzi térről megbízható pontos információkra van szükség, amelyet évszázadokon keresztül a térképek biztosítottak.

A korszerű hadviselés megköveteli, hogy a harctéri környezetről pontos, megbízható, naprakész információkkal rendelkezzünk.


A műveleti tér/terep hatása a katonai tevékenységekre

A Magyar Honvédség alkalmazására jellemzően válságkezelő műveletekben kerül sor, sok esetben Magyarországtól jelentős távolságra, szélsőséges természeti és éghajlati viszonyok között, nehezen megközelíthető terepen, ahol csupán korlátozott mértékben vagy egyáltalán nem áll rendelkezésre befogadó nemzeti támogatás. A válságok kezelése során a hálózatalapú hadviselés, a hírszerzés és a felderítés, a precíziós fegyverek és modern technikai eszközök, a civil-katonai együttműködés, a pszichológiai hadviselés, valamint a különleges rendeltetésű erők széles körű alkalmazása szükséges. A válságkezelésre általában olyan, az alapfeladatát ellátni képtelen, gyenge államokban kerül sor, ahol irreguláris, félkatonai szervezetekkel, felkelőkkel, fegyveres csoportokkal, nemzetközi zsoldos és terrorista csoportokkal szemben kell a biztonságot megteremteni és fenntartani. Az összfegyvernemi műveletek a műveleti területen kerülnek végrehajtásra. A műveleti terület 4 dimenziós (szélesség, mélység, magasság, idő) kiterjedésű. A műveleti terület magában foglalja az alegységek felelősségi területét, a befolyásolási területet és az érdekeltségi területet. A műveleti terület 3 összetevője közül csak a felelősségi területet jelöli ki az elöljáró. A másik két terület a parancsnok értékelése alapján kerül kijelölésre. Egyre többször válhat szükségessé a nemzetközi közösség humanitárius célú beavatkozása és segítségnyújtása katonai erő alkalmazásával. A válságok kizárólag katonai erővel nem kezelhetőek, kezelésük összetett civil és katonai erőfeszítést, együttműködést igényel, különös tekintettel az azonos műveleti területen működő katonai és polgári szakemberek egymásra utaltságára. A katonai és a civil erőfeszítések nem választhatóak el élesen egymástól. A műveleti területen nem csupán állami, hanem számos nem állami szereplő is meghatározó módon van jelen.

Új kihívást és potenciális veszélyforrást jelent a globális közjavak – a nyílt tenger, a nemzetközi légtér, a világűr és a kibertér – hozzáférhetősége, használata. Ezek közül kiemelkedik a számítógépes hálózatok elleni támadások növekvő száma és károkozási potenciálja. A kiberfenyegetésnek a hagyományos fenyegetésektől eltérő jellemzői szükségessé teszik a háborúval kapcsolatos fogalmaink átfogó felülvizsgálatát és adott esetben módosítását. Az információs társadalom kialakulásának hatása a nemzeti és nemzetközi biztonság valamennyi területén érezhető. A folyamat számos pozitív hatása mellett jelentősek e fejlődés negatív vonatkozásai is. Az egyes állami és nem állami szereplők által alkalmazott modern infokommunikációs eszközök biztonsági kockázat előidézéséhez járulhatnak hozzá. A tömegtájékoztatás és a világháló gyors hírközlő képessége miatt egyre csökken a döntéshozatali idő és mozgástér: a közhangulat nyomásának engedve sokszor alapos előkészítés nélkül kénytelenek egyes kormányok dönteni a humanitárius célú katonai beavatkozásokról, illetve azok befejezéséről. Mivel a társadalom igen magas morális követelményrendszert támaszt a műveletek végrehajtásának módját illetően, a katonai erővel szemben elvárás, hogy feladatát nagy pontossággal, a lehető legkevesebb civil áldozattal és a lehető legalacsonyabb saját veszteséggel lássa el. A médián keresztül a műveleti tevékenység közvetlenül és szinte azonnal stratégiai, politikai jelentőségűvé válhat. Ebből fakadóan a csapatok parancsnokainak, valamint az egyes katonáknak is fokozott körültekintéssel kell eljárniuk a műveleti tevékenységük során. A nem fegyverrel elkövetett, halálos áldozatot közvetlenül nem követelő, de hatalmas anyagi károkat és káoszt előidézni képes újfajta, aszimmetrikus kihívások miatt bővült a háború és a támadás fogalmainak jelentése. A károkozás mértékétől függően egy nem fegyveres támadás – megítélését tekintve – akár egy fegyveres támadással is egyenértékű lehet. Ilyen fenyegetést jelent elsősorban a kiber hadviselés, amely anyagi kár okozásában és a közrend megzavarásában potenciálját tekintve egyre kevésbé marad el a hagyományos fegyverektől.

A földrajzi környezet hatását nem szabad figyelmen kívül hagyni a katonai erő alkalmazásakor. A földrajzi térről megbízható pontos információkra van szükség, amelyet évszázadokon keresztül a térképek biztosítottak.

A korszerű hadviselés megköveteli, hogy a harctéri környezetről pontos, megbízható, naprakész információkkal rendelkezzünk.

Előadásomban a hatás alapú hadviseléssel kapcsolatban kiemeltem, hogy régebben a doktrínák harcot fizikai elhelyezkedése alapján határozták meg, mert annak célja és időzítése vonalas határokhoz volt kötve. A jövőben a harcot annak célja és időzítése szerint fogjuk struktúrálni, kevésbé koncentrálva annak geometriai határaira.

A hadviselés szempontjából terep és az időjárás mindig fontos tényezők voltak. Ennek érzékeltetésére mutattam be két példát. Egyiket az ie. VI. századból.

„A háborút öt tényező határozza meg:

Az út: el kell érnünk, hogy a nép ugyanúgy gondolkodjék, mint uralkodója, s így képes legyen vele együtt meghalni, képes legyen vele együtt élni, anélkül, hogy félelmet vagy kétséget ismerne.

Az ég: a homály és a fény, a hideg és a hőség, a napszakok és évszakok.

A föld: a távoli és a közeli, a járhatatlan és a járható, a tágas és a szűk, a halál és az élet.

A hadvezér: a bölcsesség, a megbízhatóság, az emberség, a bátorság és a szigorúság.

A törvény: a katonai szabályok és a rend, a helyes úton való vezetés, valamint a szükségletekről való gondoskodás.”

A másik példát a napjainkban hatályos harsszabályzatból vett példával mutattam be.

„Az időjárás

Az időjárás hatással van a katonákra, a felszerelésre és a terepre. Jelentősen befolyásolja a harcképességet, javítja, megváltoztatja, korlátozza vagy kizárja az alkalmazás lehetőségét. Befolyásolja vagy kizárja a légi támogatás lehetőségét. A jól felkészült és jól felszerelt csapatok könnyebb alkalmazkodásuk miatt jelentős fölénybe kerülhetnek kedvezőtlen időjárási viszonyok között.

 Szun-ce: A hadviselés törvényei ie. 514-496

A terep

A terep jelentős hatással van a mozgásra és a manőver lehetőségére, a megfigyelhetőségre és a tűz vezetésére, a tűzhatásra, a fedésre és álcázásra, a védettségre és a műszaki munkák végzésére. A terep körültekintő értékelése alapján kell dönteni a harci alkalmazásról, meghatározni a védhető terepszakaszokat, a támadási irányokat és hatását figyelembe venni az erőkifejtés irányának kiválasztásánál.”

Előadásom további részében bemutattam a környezeti információk gyűjtéséért, feldolgozásáért és szolgáltatásáért létrehozott támogatási formákat a geoinformációs meteorológiai és oceonográfiai támogatást. A továbbiakban a terepre a harctéri környezet egyik meghatározó elemére helyeztem a hangsúlyt.

Bemutattam milyen forrásból származhatnak a terepről szóló információk.

A terepről szóló információk különböző forrásokból származhatnak:

  •  térképek;
  • légi fényképek, űrfelvételek;
  • könyvek, tanulmányok;
  • felderítési eredmények;
  • bizalmas terepadatok;
  • és más intézményektől származó adatok.

A terep katonai szempontból fontos elemeit azért mutattam be, mert a jelenlegi felfogásunk némileg eltér a korábban használt felosztástól.

Melyek a terep katonai szempontból fontos elemei?

  • felszíni formák;
  • növényzet;
  • vízrajz;
  • közlekedési hálózat;
  • urbanizált területek;
  • talajok;
  • különleges jellemzők.

A terepelemzés általános katonai szempontjai és harcászati szempontok alapján történő értékelése a NATO STANAG-okkal összhangban a NATO csatlakozás óta vált elfogadott módszerré.

Tekintsük át röviden ezeket a szempontrendszereket.

Melyek a terepelemzés általános katonai szempontjai?

  • láthatóság, figyelés, tüzelés lehetőségei;
  • álcázás, rejtés fedés lehetőségei;
  • akadályok;
  • kulcs-, döntő fontosságú terep;
  • mozgási folyosók, megközelítési irányok.

Melyek a terepértékelés harcászati szempontjai?

  • küldetés, feladat
  • ellenség,
  • terep és időjárás
  • saját csapatok
  • rendelkezésre álló idő
  • civil környezet.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a műveleti tér/terep elemzéséhez értékeléséhez szükséges adatok feldolgozása hagyományos módon rendkívül időigényes, az adatok nagy mennyisége miatt nehezen kezelhető.

A fenti problémára nyújt kézenfekvő megoldást a térinformatikai eszközök és módszerek alkalmazása.

A térinformatika napjainkban

Előadásomban, ma mértékadó szakirodalom alapján meghatároztam a térinformatika és a térinformatikai rendszer fogalmát.

„A térinformatika az informatika egy speciális ága, helyhez köthető (térbeli, földrajzi) adatok gyűjtésével, feldolgozásával kezelésével, menedzselésével, elemzésével, térbeli információk megjelenítésével, a térbeli döntések támogatásával, a térbeli folyamatok megfigyelésével és modellezésével foglalkozó tudomány.”

„A térinformatikai rendszer a térinformatika tudományának eszköze. A fogalomra elterjedten használják a földrajzi információs rendszer kifejezést, amit az angol  GIS Geographical Information System GIS magyarra fordításával keletkezett.”

A definíciók megadása után a térbeli elemzési módszerek változásának okaira igyekeztem választ adni, amelyre a következő okokat soroltam fel:

  • a számítógépek fejlődése – alapvetően a számítógépes grafika fejlődése;
  • a térbeli folyamatok elméletének fejlődése a gazdasági és politikai földrajzban, tervezéselméletben stb.;
  • szociális és környezetvédelmi területen megnyilvánuló növekvő tudatosság, a társadalom egyre magasabb szintű képzettsége;

Forrás: Márkus Béla A térinformatika alapfogalmai, kialakulása fejlődése http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0027_TEI1/ch01.html

Forrás: Márkus Béla A térinformatika alapfogalmai, kialakulása fejlődése http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0027_TEI1/ch01.html

  • a fejlettebb számítógépek lehetővé tették a nagy mennyiségű adat pontos és szemléletes feldolgozását, ábrázolását.

Bemutattam a térinformatikai rendszer alkotóelemeit, amelyek a következők:

  • hardver;
  • operációs rendszer és alkalmazói szoftver;
  • adatbázis;
  • szakértő csapat;
  • eljárás (technológia);
  • hálózat;
  • felhasználói környezet.

Meghatároztam a hardverrel szemben támasztott követelményeket.

Eredményes munka csak a kitűzött célnak megfelelő, és az alkalmazott szoftverhez illeszkedő hardver segítségével végezhető.

Paraméterek:

  • nagy sebességű központi egység;
  • nagy sebességű videokártya;
  • nagy tároló kapacitású háttértár;
  • jó minőségű input eszközök;
  • jó minőségű output eszközök.

Bemutattam a szoftverrel szemben támasztott követelményeket.

A szoftver legyen képes:

  • különböző forrásokból származó adatok befogadására, kezelésére, kiértékelésére, megjelenítésére;
  • alfanumerikus és grafikus adatok együttes kezelésére, kiértékelésére és megjelenítésére;
  • attribútumok térbeli pozíciójától függő leválogatására.

Értelmeztem az adat, adatbázis, információ fogalmát.

Adat:

Az adat olyan tény, ismert dolog, amelyekből következtetések vezethetők le.

Adatbázis alatt egymással valamilyen szempontból kapcsolatban lévő adatok jól szervezett halmazát értjük, mely számítógépen tartósan, hosszabb ideig tárolt és egyidejűleg több felhasználó párhuzamosan használhatja.

Információ:

Valamely cél érdekében feldolgozott értelmezett adat.

Adott helyzetben aktuális tematikus adat, amelynek hiánya nehézségeket, veszteségeket jelenthet.

Tipizáltam a térbeli adatokat.

Helyzeti adatok:

  • referencia rendszer;
  • vetületi rendszer;
  • koordináta rendszer.

Leíró adatok:

  • alfanumerikus adatok;
  • szimbólumok, grafikai adatok;
  • kép, multimédia elemek.

Topológia

  • szomszédsági kapcsolatok;
  • az objektumok egymáshoz viszonyított elhelyezkedése.

Szaktudás

A térinformációs rendszer csak tapasztalt, képzett, magas szintű szakismerettel rendelkező ember kezében funkcionál megfelelő munkaeszközként.

Ma már sok felhasználóbarát térinformatikai alkalmazás érhető el a világháló segítségével, amely nem igényel különösebb felkészültséget.

  • útvonal tervezők;
  • Google Earth;
  • Bkk Info, stb… .

A térinformatikai eszközökkel, módszerekkel megoldható a feladatok a következő kérdésekre, vagy a kérdések valamelyikére vezethető vissza:

A kérdés jellege:

  • valamely helyre vonatkozó
  • valamely körülményre vonatkozó
  • trendre vontkozó
  • útvonalra vonatkozó
  • jelenségre vonatkozó
  • modellezéssel kapcsolatos.

A kérdés:

  • mi található azon a helyen?
  • hol van az a …?
  • hogyan változott meg?
  • melyik a legkedvezőbb út?
  • mi az a jelenség?
  • mi történik ha?

A továbbiakban kifejtettem a térinformatikai rendszerekkel szemben támasztott alapvető követelményeket. Melyek ezek:

  • A rendszer adatbázisába csak ellenőrzött adatok kerülhetnek.
  • Az adatok tárolása és karbantartása legyen megoldott.
  • A rendszertervben megfogalmazott feladatokat az elvárt válaszidőn belül oldja meg.
  • A rendszer kimenetén megjelenő információk minősége szavatolt legyen.
  • A rendszer zárja ki az illetéktelen hozzáférést.
  • Kiépítése legyen gazdaságos.
  • Vegye figyelembe az adott térre vonatkozó jogi, kulturális környezetet.

A térinformatikában is érvényesülő tendenciákat bemutató törvények.

Moore törvénye. 1965-ben Moore lejegyezte, hogy a processzorok teljesítménye minden évben megduplázódik.  1975-ben módosította, hogy minden két évben. Ma már Törvénnyé vált, hogy minden digitális anyag, a PC-től, a mobil telefonig, a zene lejátszókig, kétszer olyan teljesítményt ér el minden 18-24 hónapban ugyanazon az áron.

Metcalfe törvénye. Metcalfe állította egy hálózat hasznosságáról, hogy az négyzetesen nő a hálózat csomópontjainak a számával.  (1+1)2=4 Köznyelven: Az internet, hasonlóan a telefonhoz, egyre értékesebb, amint egyre többen kapcsolódnak be annak használatába.

A továbbiakban tisztáztam, hogy a térinformatikának nem a térképet, hanem a valós világot kell modelleznie.

A fotogrammetria kapcsán megemlítettem, hogy ma már rendelkezünk olyan légi digitális szkennelő kamerákkal, amelyek a terepről folyamatos sávban készítenek felvételeket. Ezek olyan háromsoros szkennerek, amelyek átfedő előre-, nadír- és visszafelé mutató sávban felvételeznek, amelyek lehetővé teszik 3D sztereó-modellek, domborzatmodellek és ortofelvételek előállítását térképezési célokból. További lineáris sorok találhatóak a szkenner fókuszsíkjában, amely lehetővé teszi multi-spektrális, színes és hamisszínes képek előállítását.

Az ortofotot úgy érlemeztem hallgatóim számára, hogy az ortofotó megjelenésében a hagyományos fényképre hasonlít, de mentes annak minden geometriai torzulásától, egységes méretaránnyal rendelkezik, így rajta pontos mérések végezhetőek.

A legtöbb térképhez hasonlóan az ortofotó is a földfelszín merőleges (ortogonális) vetülete. Tulajdonképpen a fényképek és a térképek előnyös tulajdonságait ötvözi, ezért "fotótérkép"-nek is nevezik.

A digitális ortofoto előállítását a számítógépek megjelenése és a digitális képfeldolgozás együttesen tudta megoldani. Korábban erre nem volt lehetőség.

A továbbiakban bemutattam néhány katonai célokat is szolgáló adatgyűjtő/szolgáltató eszközt.

Melyek ezek:

  • KH-13 kémműhold
  • GNSS műholdak (amelyek megváltoztatták a navigációról korábban alkotott fogalmainkat)
  • Lanndsat 7 távérzékelési műhold
  • Milstar-6 kommunikációs műhold
  • Digitális térképészeti támogató rendszer.

Összegzésként megállapítottam, hogy:

  • Egy kép többet mond ezer szónál.
  • Egy térkép többet mond egymillió szónál.
  • Akkor valószínűleg az is igaz, hogy egy térinformációs rendszer többet mond egymilliárd szónál.

Befejezésül bemutattam a Magyar Honvédség térinformatikával foglalkozó szervezeteit, feladatait.

A Magyar Honvédség térinformatikával foglalkozó szervezeteit, feladatai

Nemzetközi projektek:

Többnemzeti térinformatikai együttműködési program

European Regional Map project

Missziók ahol magyar katonák is részt vettek a geoinformációs támogatás végrehajtásában:

  • KFOR
  • PRT
  • UNIFIL

A MH térinformatikával is foglalkozó szervezetei:

HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit KFT.

Magyar Honvédség Geoinformációs szolgálat

MH ÖHP geoinformációs támogatását végrehajtó szervezet

Dandár szintű geoinformációs támogatást végrehajtó szervezetek

Térinformatika oktatása folyik

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Vezetőképző Intézet Műveleti Támogató Tanszék Katonaföldrajzi és tereptan szakcsoport szervezésében.

Záró gondolatként megjegyeztem, hogy Az elmúlt évtizedekben a hadviselés hagyományos – szárazföldi, tengeri, légi – színtereivel egyenrangú szerephez jutott a világűr, legújabban pedig a kibertér is. A korszerű hadviselés nélkülözhetetlen részévé váltak a TÉRINFORMATIKAI eszközök, módszerek, megoldások.


Felhasznált irodalom:

1. Jankó Annamária Magyarország katonai felmérései 1763-1950 Argumentum 2007.

2. Magyarország Nemzeti Katonai Stratégiája Honvédelmi Minisztérium 2012

3. Kiss Álmos Péter Generációk a hadviselésben – a negyedik generáció Hadtudományi Szemle 2009. 2. szám

4. A Magyar Honvédség szárazföldi haderőnemének harcszabályzata IV. rész szakasz, raj, honvéd A Magyar Honvédség kiadványa 2012.

 
Szerző:

dr. Für Gáspár alez


Méltó megemlékezés az aradi vértanúkról

    • Aradi vértanuk kép

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőseire, köztük a magyar örmény hősökre (Kiss Ernő és Lázár Vilmos), az aradi vértanúkra emlékeztek és hajtottak fejet ünnepélyes rendezvény keretében 2016. október 6-án, a Budapest V. kerület, Akadémia utca 1. szám alatti színházteremben. A tiszteletadást, a hagyományos ünnepi eseményt a Fővárosi Örmény Önkormányzat elnöke, Esztergály Zsófia Zita nyitotta meg. Czetz János honvédtábornokról Dr. Kecskeméthy Klára ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora tartott előadást. A megemlékezés során, a helyszínen felállított kopjafánál a résztvevők virágokat és koszorút helyeztek el.



Kutatók éjszakája 2016

    • kut ejsz1

Az Európai Bizottság 11 évvel ezelőtt indította el Európa-szerte a tudományok és a kutatói pálya népszerűsítését célzó kutatók éjszakáját. 2016. szeptember 30-án a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar előadásai az Egyetemi Központi Könyvtár Tudós Kávézójában, illetve az EISZ kabinetben kaptak helyet. A Műveleti Támogató Tanszék négy előadással jelentősen hozzájárult a rendezvény sikeréhez.

Siposné Prof. dr. Kecskeméthy Klára ezredes NATO a Varsói Csúcsértekezlet után, partnerség, kihívások, értékek és érdekek címen tartott előadást, aki a kezdetek óta minden Kutatók Éjszakáján tartott előadást.

A Varsói Csúcsértekezlet fontos hozzájárulás volt a kollektív védelem irányába forduló NATO programjának megvalósításához. Az egységes, erős, felkészült és alkalmazkodó NATO kulcsfontosságú célkitűzés. A csúcsértekezleten a katonai képességek és műveletek, a NATO-Oroszország viszony, a Szövetség keleti és déli határainak védelme mellett, értékelték a különböző partnerségi kezdeményezéseket (PfP, Mediterrán Párbeszéd, Isztambuli Együttműködési Kezdeményezés, globális partnerek) és partnerországokat (Grúzia, Ukrajna, Moldova, Bosznia és Hercegovina,). Megerősítették a 2011-ben elfogadott Berlini Partnerségi Politika elveit, célkitűzéseit és prioritásait, a még hatékonyabb és rugalmasabb partnerségi politika érdekében. A NATO a nemzetközi biztonság és bizalom erősítése érdekében továbbra is együttműködik a nemzetközi szervezetekkel és a Föld bármely kontinensén és régiójában fekvő állammal.

Természeti és civilizációs katasztrófák Ausztráliában, a megelőzés lehetőségei című előadást tartott Siposné Prof. dr. Kecskeméthy Klára ezredes és Tóth András tü. őrnagy. Az előadók a kontinensnyi méretű ország természeti és civilizációs katasztrófáinak bemutatására vállalkoznak. Ausztrália kiérdemli a legkülönlegesebb kontinens címét, mert méretét tekintve a legkisebb kontinens, a legalacsonyabb tengerszint feletti magasságú, a legidősebb, a legszárazabb, a legutoljára felfedezett, a legtávolabbi a hagyományos európai és az észak-amerikai központoktól és a legkülönösebb állat- és növényvilággal rendelkezik. Az előadók ráirányították a figyelmet a hazánknál 8,3-szor nagyobb országban alkalmazott katasztrófa megelőzési módszerekre és lehetőségeire, valamint a legfontosabb tanulságokra is. Az egyes veszélyekre való felkészülés nem elsősorban hatósági feladat, a lakosság bevonása, az ifjúság nevelése, a környezettudatosság kialakítása fontos célkitűzés. Ehhez a modern kor követelményeinek megfelelően az internetet, a telekommunikáció és a légifelderítés (drón) eszközeit, valamint a tudományt is segítségül hívják a távoli kontinensen.

    • kut ejsz2

A Műveleti Támogató Tanszék doktoranduszai is tartottak előadást. Háború és mágia a rómaiaknál témáról Tóth László a Hadtudományi Doktori Iskola, doktorandusza tartott érdeklődésre számot tartó előadást. A háború és a vallás egyidős az emberiséggel, hasonlóan, mint a vágyakozás a fennálló korlátok ledöntése iránt. Ennek az egyik útja a mindenkori alkalmazható erőknek és eszközöknek a kiegészítése különböző mágikus eljárások, rítusok által.  Az előadás azt mutatta be, hogy az ókori világ egyik legjobb hadseregénél, a rómainál, hogyan és milyen szinteken manifesztálódott a mágia, illetve adott esetben milyen hatással volt a hadviselésben érintett felekre.

Asqui Jorge Kristóf a Hadtudományi Doktori Iskola II. éves doktorandusz hallgatója a Náciktól a NATO-ig: Fejezetek Spanyolország XX. századi történetéből címen tartott előadást. Spanyolország (hivatalos nevén Spanyol Királyság: Reino de España) 1978 óta parlamentáris monarchia örökletes uralkodóval és kétkamarás törvényhozással (Cortes Generales), illetve 1982 óta tagja a NATO-nak. Az euroatlanti demokratikus közösséghez való csatlakozás egy hosszú történelmi folyamat betetőzése. A 1936-tól 1939-ig elhúzódott spanyol polgárháború során alakult meg a jobboldali diktatórikus Spanyol Állam (Estado Español). Ismérvei között szerepelt, hogy a hatalmat gyakorló erők tulajdonképpen egy fegyveres küzdelem győzteseiként demonstrálhatták akaratukat, vagyis erőteljes katonai jellege is megmutatkozott. A győztes jobboldali erők vezetője Francisco Franco Bahamonde (1892-1975) volt, aki a spanyol hadsereg katonájaként a náci Németország és a fasiszta Olaszország támogatásával építette ki a diktatórikus rendszert. Franco a fegyveres erők főparancsnokaként és a Spanyol Állam politikai vezetőjeként létrehozta a fasisztákat, monarchistákat és konzervatívokat tömörítő állampártot (FET y de las JONS, röviden Falange), amit személye és polgárháborús győztes szerepe tartott egyben. Ekképpen lett Franco a Spanyol Állam Vezére (Caudillo), a címer jelszavai után az Egy, Nagy és Szabad (Una, Grande, Libre) Spanyolország kizárólagos vezetője, ahol a nemzetiségek jogai az oszthatatlan spanyol nemzet eszményében oldódtak fel. A Caudillo 1975-ben bekövetkezett halálával a rendszer bomlásnak indult. Végleges megszűnését követően a demokratizálódó ibériai ország a nemzetközi közösség egyre aktívabb tagjaként demonstrálhatja érdekérvényesítő képességét. A diktatúrától a demokráciáig tartó hosszan elnyúló út során különleges vetület jutott a védelmi kérdések számára, amit az előadás keretében Spanyolország NATO-csatlakozási folyamatával világított meg az előadó.

    • kut ejsz3

Tüzér hadnagyok belső avatása

    • Tüzér hadnagyok belső avatása - 1
    • Tüzér hadnagyok belső avatása - 2
    • Tüzér hadnagyok belső avatása - 3
    • Tüzér hadnagyok belső avatása - 4
  • Előző
  • Következő

2016.08.17.-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tüzér hagyományai szerint, a belső avató ünnepség előtt külön teremben gyűlt össze a Műveleti Támogató Tanszék légvédelmi- és tábori tüzér szakcsoportján végzett tizenkettő leendő hadnagy, hogy idén is átvehessék a tüzérek tanulmányait ösztönző és jutalmazó két alapítvány elismerését és emlékérmeit. A rendezvényt Dr. Boldizsár Gábor dékán képviseletében jelenlétével megtisztelte Dr. Habil Horváth Tibor ezredes, a Katonai Vezetőképző Intézet intézetigazgatója.

Az Izsák Dezső emlékére alapított „A Jó Magyar Tüzérekért” alapítvány oklevelét, kitűzőjét és pénzbeli támogatását a tábori tüzér szakon legjobb eredménnyel végzett honvéd tisztjelölt vehette át, aki 2016-ban Kerék Adrián hdgy. lett. Az elismerést Imre Jenő ny. ezredes, a Jó magyar tüzérekért alapítvány elnöke, és Dr. Habil Horváth Tibor ezredes adta át.

A Nagyváradi Magyar Királyi Gábor Áron Honvéd Tüzérségi Hadapródiskola Bajtársi Köre  által létrehozott „Szent Borbála Tüzér alapítvány” tanulmányi és közösségi munkája elismeréseként díszoklevéllel és névre szóló arany Szent Borbála emlékéremmel jutalmazta Barta Olivér,  légvédelmi tüzér szakon végzett hadnagyot. Díszoklevéllel és névre szóló ezüst Szent Borbála emlékéremmel jutalmazta Géczi Attila, légvédelmi tüzér szakon végzett, valamint Békefi Balázs, Kapocsi Márton Máté, Kerék Adrián, Miklósi Katalin, Nagy Gergely, Schvanner László, Szabó Attila, Vajda Dávid Péter és Varga Máté tábori tüzér szakon végzett hadnagyokat. Díszoklevéllel és névre szóló bronz Szent Borbála emlékéremmel jutalmazta Schmidt Ágnes légvédelmi tüzér szakon végzett hadnagyot. A „Szent Borbála Tüzér alapítvány” jutalmait Dr. Habil Horváth Tibor ezredes, valamint Dr. Lamper László ny. őrnagy adták át.


Sikeres záróvizsgát tettek a honvéd tisztjelöltek Győrben

    • Zárróvizsga

Eredményes záróvizsgájukkal megtették az utolsó lépést tanulmányaik befejezéséhez a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) légvédelmi rakétatechnikai specializáción végzett negyedéves honvéd tisztjelöltek. Elméleti és gyakorlati szakmai tudásukról az MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred bázisán kihelyezett államvizsgabizottság előtt adtak számot a hallgatók.

Cseszreginé Csekei Judit szds.

Tovább ...

Forrás: http://raketaezred.hu/index.php/hirek/friss-hirek/960-sikeres-zarovizsgat-tettek-a-honved-tisztjeloltek-gyorben


Hídépítő Szakmai Üzemi Gyakorlat 2016, Balatonkenese

    • Hídépítés

A harmad- és negyedévfolyam ezúttal 2016. május 2 és 6-a között hajtott végre feladatot a Honvédségi üdülőben, ahol téli jégveszély elmúlásával újra fel kellett építeni az ősszel elbontott stéget.

A hétfői nap első fele a kitelepüléssel és a szállások elfoglalásával telt. Sajnos ezúttal nem sikerült a part menti faházakban szállást kapni, amely pedig nagyban megkönnyítette volna a végrehajtást. Ennek ellenére nem lehettünk elégedetlenek sem a színvonallal, különösen nem a más gyakorlatokon megszokottakhoz képest. A délután során – bár az időjárás távolról sem volt kegyes hozzánk – megkezdődött a stéglábak előkészítése és leverése. Egy kisebb mérési hanyagság miatt ez a munka sajnos tovább húzódott, mint kellett volna, de így legalább mindannyian megértettük, hogy miért fontos a parancsba kapott feladat végrehajtás előtti pontos tisztázása. Szerencsére az előző évihez képest nagyobb létszám állt rendelkezésre, így bőven volt lehetőség a vízben dolgozó három főt rendszeres időközönként rotálni. Szintén komoly segítség volt, hogy az előző ősszel elbontott stég faanyagát sikerült felhasználható állapotban konzerválni, és hídmezőnként beépíteni, ezzel jelentős időt spóroltunk meg a korábbi év hosszas anyag-előkészítési munkálataihoz képest.

Kedden és szerdán ennek megfelelően jó tempóban zajlott a stéglábak és a süvegfák beépítése, majd a hossztartók és a konzervált hídmezők is a helyükre kerültek. Szerencsére az időjárás a hétfői szakadó eső után már inkább a segítségünkre volt, mint akadályozott minket a munkában. A munkateher így egyáltalán nem járt együtt a túlhajszoltsággal, és a megfelelő munkaszervezésnek köszönhetően gyakorlatilag bármikor lehetőségünk volt legálisan szükség szerint pihenni, étkezni, dohányozni.

A jó munkatempónak köszönhetően csütörtök délelőttre gyakorlatilag majdnem teljesen befejeztük az építést, így a Zrínyi Média kiérkező képviselőinek már alig jutott olyan elvégzendő feladat, amelyet lefilmezhettek volna. Péntekre teendőnek így már csak az eszközök, szerszámok karbantartása, valamint elpakolása maradt.

A visszajelzések alapján a stég jól sikerült, bár mi magunk nem egészen voltunk vele elégedettek, mivel a tavalyi faanyag használata azért bizonyos fokon limitálta a kivitelezés minőségét. Arra viszont kiváló alkalom volt így is az építés, hogy a harmadévesek is megismerjék az ilyen munkák alapvető folyamatait, és így ősszel már rutinos kézzel láthatnak majd neki a bontáshoz. Az ellátás minősége, a környezet és a szállás körülményei szintén kiválóak voltak, így a balatonkenesei gyakorlat ezúttal is a félév fénypontja maradt.


Ejtőernyős alapképzés 2016

    • Ejtőernyős alapképzés 2016 5
    • Ejtőernyős alapképzés 2016 6
    • Ejtőernyős alapképzés 2016 1
    • Ejtőernyős alapképzés 2016 2
    • Ejtőernyős alapképzés 2016 11
    • Ejtőernyős alapképzés 2016 10
    • Ejtőernyős alapképzés 2016 8
    • Ejtőernyős alapképzés 2016 9
    • Ejtőernyős alapképzés 2016 7
    • Ejtőernyős alapképzés 2016 3
    • Ejtőernyős alapképzés 2016 4
  • Előző
  • Következő

Bevezető:

A honvédtisztjelöltek között nagy népszerűségnek örvend az ejtőernyőzés fogalma.

Rengetegen kipróbálnák, kíváncsiak milyen érzés kiugrani a gépajtón, érdekli őket, hogy képesek lennének-e abban a pillanatban bátran cselekedni és legyőzni önmagukat. Harmadéves felderítőként, ilyen téren mi sem voltunk másabbak tisztjelölt társainktól. Azonban a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar specializációi közül egyedül a felderítő képzésben kap helyet a Magyar Honvédség katonai ejtőernyős alapképzése a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen belül, így öt harmadéves és két negyedéves „újonctársammal” abban a szerencsés helyzetben lehettünk, hogy a nyolc fő IV. évfolyamú felderítővel együtt átélhettük mindazokat, amikről a negyedévesek meséltek nekünk, illetve amire már mi is oly régóta vártunk.

 

Földi felkészítés:

            Az ejtőernyős képzésre a határról érkeztünk fáradtan, mégis mindenki motiváltan állt hozzá a teljesítendő feladatokhoz. A szolnoki laktanyába történő megérkezés után, hajtogató páronként megtörtént a körletek szétosztása, elfoglalása, továbbá a következő napi foglalkozásokra történő felkészülés.

A felderítő hallgatók két csoportban tevékenykedtek. Az egyik csoport volt a kezdő csapat, akik még nem ugrottak. Közéjük tartoztam én is, heten voltunk alapképzősök és csatlakoztunk az MH ÖHP alárendelt alakulatainak „Bekötött körkupolás, bővített ejtőernyős alapkiképzésben” résztvevő társainkhoz. Nekünk az alapoktól kellett kezdenünk a képzést, míg a másik csoportot a tavalyi képzést sikeresen teljesített negyedévesek alkották, akik csak a tudásukat frissítették fel és ismeretfelújító foglalkozásokon vettek részt.

Az első kiképzési nap reggelén katonai testnevelés felméréssel kezdtünk, ahol a tisztjelöltek kiemelkedően teljesítettek. Ezeket elméleti órák követték, ahol megismerkedtünk az oktatóinkkal, akik Dr. Forray László alezredes mellett a Speciális Ejtőernyős Kiképző Csoport (SEKICS) ejtőernyős oktatói voltak. Szakértelműket és tapasztalatukat mi sem bizonyítja jobban, hogy közülük volt, aki már több mint 5000 ejtőernyős ugrást végrehajtott, de mindegyikük 1000 ugrás fölötti teljesítménnyel rendelkezett.

A kiképzendő állomány is sokszínű volt. Voltak szerződéses és hivatásos katonák az MH 2. Különleges Rendeltetésű Ezredből, az MH.24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóaljból, valamint repülő-hajózókkal, szerb és magyar pilótajelöltekkel is találkozhattunk. A képzés végére, néhányukkal jó barátságot is kötöttünk.

Az első két hétnek a következő felépítése volt: reggel 07:00-kor egy 50 perces reggeli testneveléssel kezdtük, ahol volt, hogy 5-6 kilométert futottunk alakzatban, illetve különböző láberősítő gyakorlatokat végeztünk. Ezeknek a testnevelés foglalkozásoknak többfajta célja volt. Egyrészt megerősíteni a lábakat az ejtőernyős ugrásra, valamint megtanulni csapatban gondolkodni és összekovácsolni az állományt. A testnevelés foglalkozásokat általában az ejtőernyős földi szereken történő gyakorlás (ejekert) követte, ahol a földet érést gyakoroltuk a hármas ugróállvány, illetve az ejtő szerkezet (bitó) segítségével. A szivacsgödör használatával megtanultuk a helyes gépelhagyást, valamit a további foglalkozási helyen elsajátítottuk a légi járművön történő tevékenykedést, az ejtőernyő és a teherzsák megfelelő felszerelését és nem utolsó sorban az ejtőernyő irányítását. A szélirányba fordulónál és a MI 8 helikopter makettnál szerzett ismeretek csak hab volt a képzeletbeli tortán. A 2 hét földi felkészítés végére unalomig ismételtük az ejtőernyős szabályokat és a felléphető vészhelyzetek megoldási formáit. Ezek hasznosak voltak, hiszen az ugrás során senkiben nem maradt kérdés, nem megértett dolog. A földi szereken történő kiképzést az elméleti órák követték, ahol olyan tananyagokat kellett elsajátítanunk, mint az ejtőernyős alapismeretek (ernyő adatai, részei, irányítása, nyílási folyamata), a vészhelyzetek és azok elhárítása, a meteorológiai, aerodinamikai ismeretekről már nem is beszélve. A nap zárásaként több óra ernyőhajtogatás volt, ahol Dr. Forray László alezredes vezetésével megtanultuk az RS 4/4 LA típusú körkupolás ejtőernyő hajtogatásának megfelelő fogásait. Az említett elméleti és gyakorlati foglalkozásokat szinte unalomig ismételtük, folyamatos számonkérések és visszakérdezések mellett, mégis ez nélkülözhetetlen volt, hogy mindenki megfelelő mértékig elsajátítsa a kellő ismereteket és a két hét földi felkészítés végén lévő záróvizsgákat (szóbeli-, írásbeli vizsgák, ejtőernyő hajtogatás vizsga, leoldózár vizsga, ejekert vizsga) mindenki sikeresen teljesítse.


Ugrások:

            A sikeres földi felkészítés után, mindenki nagy izgalommal várta az ugrások végrehajtását. Sajnos az első 800 méterről történő ugrást, a szélsebesség és az időjárási feltételek miatt kétszer is el kellett halasztani. Volt olyan is, hogy már felszerelve vártuk arra, hogy felszálljunk a gépre, mikor kaptuk a parancsot, hogy a mai ugrások le vannak fújva a rossz időjárási viszonyok miatt. Mondanom se kell mindenki mennyire izgatott volt már, hogy milyen lesz az a bizonyos első ugrás.

Erre végül május 19-én került sor. A gépbeszállásig mindenki nyugodt volt, aztán a helikopter felszállása után láttuk egymás feszültségről árulkodó tekinteteit. Úgy gondolom mindenki félt, aki először ugrott, volt egyfajta belső félelemérzet, még ha tudtuk is, hogy nyílni fog az ernyő.

A kissé ijedt pillantásokat poénokkal próbáltuk csillapítani, de éreztük, hogy itt most olyan dolog fog történni, amire egész életünkben emlékezni fogunk. Elhangzott a „Fel!”vezényszó, mindenki felkészült az ugráshoz és onnantól kezdve tettünk a dolgunkat és ösztönszerűen parancsra cselekedtünk, ugrottunk. Maga a zuhanás után, mikor kinyílt az ejtőernyő és a megvoltak a szükséges ellenőrző tevékenységek (megnézni a kupola ép-e, társainkról, terepről tájékozódni) kipróbáltuk milyen valójában a magasban irányítani az ernyőt. Fantasztikus érzés volt, ahogy több száz méter magasról látni lehetett Szolnokot. Régóta nem éreztem olyan mértékű nyugalmat és csöndet, mint akkor. A földet érés követően megtörtént az ejtőernyőssé avatása az első ugróknak, illetve az este folyamán az ejtőernyős hagyományoknak megfelelően megünnepeltük az első ugrás sikeres végrehajtását.

Azt szokták mondani, hogy minden kezdő ejtőernyősnek van egy holtpontja az első és a tízedik ugrása között. Úgy gondolom a csoportból ezen, mindenki sikeresen túljutott és katonához méltóan teljesítette a további feladatokat is. Összesen 15 ugrást hajtottunk végre melyek között volt egyszerű terepre 800 (csak az első ugrásnál), 600 és 400 méterről történő ugrások felszerelés, fegyver nélkül, valamint felszereléssel, fegyverrel nappal és éjszaka. Továbbá május 27-én végrehajtottuk a bonyolult terepre történő felszerelés, fegyver nélküli és felszereléssel és fegyverrel történő ugrásokat nappal és éjszaka egyaránt.

A kiképzésnek voltak fárasztó szegmensei is, mint amikor sokszor naphosszat hajtogattunk és folyamatosan fel-le pakoltuk az ejtőernyőket kiszállításra, vagy a kiszállító eszközről le behajtogatásra. Az sem volt semmi, amikor egy hétig reggel 04:00-kor keltünk és 21:00- kor volt a takarodó. A sok munka ellenére is, én úgy gondolom, hogy azért a „pár percnyi élményért”, amit a levegőben tölthettünk megérte a sok tennivaló.


Zárszó:

            Alighanem ez a 4 hét volt az, amit a leginkább élveztem ebben a tanévben, vagy az egész eddigi katonai pályafutásom alatt. A kiképzők segítőkészek voltak, sokszor motiválóak, és a kurzus végére egy jó csapattá kovácsolódott az állomány. A tapasztaltabb negyedéves ejtőernyősök Sári László zászlós mellett, hasznos tanácsokkal láttak el bennünket.

Végül, de nem utolsó sorban, Dr. Forray László alezredes rengeteget segített nekünk, látszott rajta, hogy szívén viseli a tisztjelöltjei sorsát és amennyit csak lehetett megpróbált átadni sokéves tapasztalataiból.

Úgy gondolom, hogy egy roppant színvonalas képzésen vehettünk részt, ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy elmondhatjuk, hogy Combat Ready –besorolást szereztünk a bekötött tip. ejtőernyős kategóriában.

Az ejtőernyős ugrások hatalmas élményt adtak az állománynak. Nagyszerű lenne, ha negyedévesként egy ugyanilyen 4 hetes képzést végezhetnénk, esetleg légcellás ejtőernyőkkel.

Tisztjelölt társaimmal, azóta is rendszeresen beszélgetünk, mesélünk az ott történtekről mind a mai napig. Őszintén bevallom, hiányzik az ejtőernyőzés, és ha tehetném, akkor szívesen visszamennék.


 

Szűcs Olivér htj. 


Tüzérségi éleslövészeten a honvéd tisztjelöltek

    • p5230003Tüzérségi éleslövészeten a honvéd tisztjelöltek 1
    • Tüzérségi éleslövészeten a honvéd tisztjelöltek 2
    • Tüzérségi éleslövészeten a honvéd tisztjelöltek 3
    • Tüzérségi éleslövészeten a honvéd tisztjelöltek 6
    • Tüzérségi éleslövészeten a honvéd tisztjelöltek 4
    • Tüzérségi éleslövészeten a honvéd tisztjelöltek 7
    • Tüzérségi éleslövészeten a honvéd tisztjelöltek 8
    • Tüzérségi éleslövészeten a honvéd tisztjelöltek 5
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Műveleti Támogató Tanszék III. és IV. éves tüzér honvéd tisztjelöltjei (16 fő) – a 2015/2016. tanulmányi év megkoronázásaként, kettő hetes tábori kihelyezésen és éleslövészettel egybekötött harcászati gyakorlaton vettek részt a Bakony Harckiképző Központ Várpalotai gyakorló és lőterén.

A gyakorlatot Dr. Szabó Tibor alezredes, a Műveleti Támogató Tanszék tanszékvezetője, egyetemi docens vezette. Az NKE HHK tüzéreivel együtt gyakoroltak a MH Altiszti Akadémia (MH AA) tiszthelyettes hallgatói is. Az MH AA hallgatóinak tevékenységét Kaló Miklós alezredes és Szabó Ferenc őrnagy irányította. A tüzérségi éleslövészetet az MH 25. Klapka György Lövészdandár 101. ágyútarackos osztály (mb.pk. Csányi Henrik őrnagy) és a 36. IPTR osztály állománya (pk.h. Sásdi Imre őrnagy) szolgálta ki. A gyakorlat lőtéri támogatását és logisztikai kiszolgálását az MH Bakony Harckiképző Központ és az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest-Helyőrség Dandár kijelölt állománya biztosította.

Az első héten a III. és IV. éves honvéd tisztjelölt állomány 152 mm-es D-20-as típusjelű ágyútarackkal megosztott irányzású egyéni tűzfeladatokat és vizsga tűzfeladatokat hajtottak végre. A honvéd tisztjelöltek végrehajtották a lő és tűzvezetési szabályzatban előírt tűzfeladatokat. A III. éves honvéd tisztjelöltek ezen kívül harcszolgálat foglalkozás keretében lövegkezelői, lövegparancsnoki és tűzszakasz-parancsnoki beosztásban tevékenykedtek, technikai ismeretek keretében a bemérő gépkocsi üzemeltetését gyakorolták. A IV. éves honvéd tisztjelöltek az aknavetővel és az irányított páncéltörő rakétákkal (IPTR) végrehajtandó tűzfeladatokat gyakorolták. A megosztott irányzású egyéni tűzfeladatok keretében május 23-27. között a honvéd tisztjelöltek 54 tűzfeladatot hajtottak végre.

A lövészet első éles gránátját a közelmúltban elhalálozott öreg tüzér bajtársunk, Lőrincz Miklós ezredes, az egykori pécsi 101.-es vegyes tüzérdandár volt parancsnoka emlékére, neki feliratozva lőtték ki.

Május 31-én az állomány végrehajtotta a közvetlen irányzású tűzfeladatokat. A IV. éves honvéd tisztjelöltek Konkursz és Metisz irányított páncéltörő rakétával (IPTR) az 1. sz. és a 2. sz. harci tűzfeladatot, 82 mm-es aknavetővel, félközvetlen irányzással az 1/a. raj-és szakasz tűzfeladatot hajtották végre. A III. éves állomány 152 mm-es ágyú-tarackkal az 1. sz., és a 2. sz. tűzfeladatokat lőtték. AZ MH AA hallgatói Metisz IPTR-el az 1. sz. és a 2. sz. harci tűzfeladatot, 82 mm-es aknavetővel, félközvetlen irányzással az 1/a. raj tűzfeladatot hajtották végre. A lövészetet az MH 25. KGY LD 101. ágyútarackos osztály állománya fejezte be. A lövészet keretében az osztály szakaszparancsnoki állománya egyéni és kötelék tűzfeladatokat hajtottak végre. Az éleslövészet második hetében 67 közvetlen irányzású feladatot hajtott végre a tisztjelölt állomány.

Június 01.-én került sor arra a rendszeres megemlékezésre, ami során a tüzérek az 1994.július 25-i várpalotai, 120mm-es aknavetővel bekövetkezett, több áldozatot is követelő baleset halottaira emlékeztek meg. A honvéd tisztjelöltek és a 101.-es tüzérosztály állományának sorfala között, a lőtéren található emlékműnél koszorút helyezett el Dr. Szabó Tibor alezredes, Csányi Henrik őrnagy és Bobrovácz Balázs őrnagy (BHK).

Június 02-án éleslövészettel egybekötött harcászati gyakorlat végrehajtására került sor, ahol 11 kötelék tűzfeladatot hajtott végre az állomány. Mivel 2016.július 01.-i hatállyal századossá léptették elő a Műveleti Támogató Tanszék állományából Andóczi Balogh András Ádám főhadnagyot, így a harcászati gyakorlat első éles gránátját, feliratozva az ő tiszteletére lőtték ki.

Összességében elmondható hogy egy rendkívül eredményes gyakorlatot teljesített a Tanszék oktatói és honvéd tisztjelölt állománya. A III. és a IV. éves tüzér honvéd tisztjelöltek, illetve az MH AA hallgatói számot adtak eddig megszerzett ismereteikről, tudásuk kellően stabil alapot jelent a következő tanévre, illetve a leendő beosztásuk ellátásához.


Magyar Gergely százados


Jelentés nukleáris biztonsággal kapcsolatos nemzetközi szakmai rendezvényen való részvételről

    • Congress hotel

Az olasz InterConsult cég szervezésében, az Országos Atomenergia Hivatal (továbbiakban OAH) részt vesz a „Training and Tutoring for experts of the Nuclear Regulatory Authorities (NRA) and their Technical and Scientific Support Organizations (TSOs) for developing and strengthening their regulatory and technical capabilities” (EC Contract No NSI/2014/343-969) pályázat végrehajtásában.

A rendezvénysorozat a pályázatban részt vevő országok atomenergia ügynökségein, az adott témában dolgozó munkatársainak szakmai továbbképzését tűzte ki céljául.

A pályázat soron következő fázisában „Sugárvédelem és nukleárisbaleset-elhárítási felkészülés” témában regionális tanfolyam megtartására került sor Örményországban (Jereván) április 11-15. között, amelyen részt vettem nukleáris szakértőként, az OAH képviseletében. A feladatom két napos előadássorozat megtartása volt, ami a tanfolyam spektrumának jelentős részét lefedte. A tervezett előadások témái az alábbiak voltak:

  1. Off-site  nuclear emergency plan: organization, requirements and periodic drills
  2. Early phase countermeasures
  3. Late phase countermeasures
  4. Transfer processes of released radioactivity to man and environment
  5. Atmospheric dispersion: interpretation of model and measurements results
  6. Environmental monitoring and data management
  7. Triage, monitoring and treatment of people exposed to  ionizing radiation

A tanfolyam hallgatói létszáma 19 fő volt, az alábbi bontásban: Svájc - 2, Olaszország - 2, Örményország - 2, Belorusz - 1, Grúzia - 1, Moldova - 1, Mongólia - 4, Tadzsikisztán - 1, Ukrajna - 5.

A tervezett előadásaimon felül, a tanfolyam 3. napján (ápr. 13.) a hallgatók kérésére két további előadásban összefoglaltam a hazai nukleáris monitoring rendszer felépítését és veszélyhelyzeti működését, valamint a Magyar honvédségben és az US NAVY-ben működő légi sugárfelderítés technológiai alapjait.

Az említett rendezvénysorozat folytatódik és az OAH a saját szakembereinek leterheltsége miatt számít a hazai nukleáris szakértők kollégiumának részvételére is. A soron következő rendezvények a Dél-Ázsiai régió érdekében kerülnek megtartásra, ez elsőként, az előzetes felkérés szerint, Bangkokban, május 30. és június 3. között kerül megrendezésre.

Szeretném megköszönni a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, a Katonai Vezetőképző Intézet és a Műveleti Támogató Tanszék vezetésének, valamint közvetlen munkatársaimnak támogatását a projektben való részvételemet illetően.


Budapest, 2016. április 25.


Dr. Csurgai József alezredes

laboratóriumvezető