Kedves Látogatónk! A Hadtudományi Doktori Iskola Vezetőjeként köszöntöm Önt!

    • csikany tamas

Gondolatok a hadtudományról


„A tudományos emberfők mennyisége a nemzet igazi hatalma. Ezek statisztikája az ország legérdekesebb része - írta e sorokat Széchenyi a Hitel című munkájában, majd így folytatta:… Nem a sok katona vívja ki a csatát diadallal, hanem a tábornok által jól elkészült (értsd felkészített) s bölcsességgel vezetett bajnok. …  A vezérek több, kevesebb józan tanultsága s ügyessége pedig a nemzet támadó vagy védő erejének a scalaja”.

A napóleoni háborúkban huszártisztként szolgált katonának komoly tapasztalatai voltak arról, hogy a háborúban nem elég a magyaros virtus, a briliáns vakmerő portyázások, rajtaütések sora, ezekkel pillanatnyi – akár nagyon fontos harcászati - sikereket el lehet érni, a hadjáratokat azonban alapos tudással kell előkészíteni, megtervezni és vezetni. E tudás pedig csak sok tanulással, elméleti ismertetek elsajátításával lehet megszerezni. Ismét csak Széchenyit idézve: „Hideg meggyőződésem szerint, valamint igaz csatának sikerét inkább a jó számolás és mesterség dönti el, mint a bé nem tanult bármi fényes bajnokság; úgy függ nemzeti haladásunk is sokkal erősebben tactikánk józanságátul, mint bármilly dicső hősi tettektül.”  (Kelet Népe)

Nekünk, magyaroknak, – nem csak katonáknak - a hadtudomány különösen fontos tudományterület. Vélhetően azért, mert amikor Európában e tudománnyal behatóbban kezdtek el foglalkozni, az állandó hadseregek kialakulásának időszakában, Magyarországnak nem létezett önálló államisága. Az ekkor született munkák latinul és még inkább németül íródtak, német elméleti munkák és szabályzatok jelentek meg, a magyar tisztek is csak ezeket olvashatták. Pedig a magyar katonai szaknyelv kialakításának már meg volt a fényes nyitánya, amit jogelőd egyetemünk névadójának, Zrínyi Miklósnak köszönhetünk.

A hadi tudomány művelésének az igénye már a XVIII. század végén összekapcsolódott a nemzeti törekvésekkel. A politikával foglalkozó elkötelezett hazafiak számára egyértelmű volt, hogy a haza csak akkor lehet önálló és nemzetközileg elismert, ha van önálló, erős nemzeti hadserege. Önálló magyar haderő felállításáról és annak szakszerű fenntartásáról viszont csak akkor lehet szó, ha vannak „tudományos emberfők”, akik e hatalmas munkát – a hadsereg megteremtését és irányítását - elvégezik. Felkészült és nemzeti elkötelezettségű szakemberek, tisztek, pedig csak egy nemzeti tisztképző intézményből kerülhetnek ki. Hogy ez mennyire fontos volt elődeink számára, azt jól mutatja az a tény is, hogy 1808-ban inkább vállalták a részvételt egy kétes kimenetelű háborúban, csak azért, hogy az uralkodó szentesítse a Ludovika Akadémia megalapításáról szóló törvényt.

A Ludovika még évtizedekig csak papíron létezett, de a reformkor Tudós Társaságában már ott ültek a magyarul író és gondolkodó katonák, Kiss Károly, Tanárky Sándor, Mészáros Lázár és mások, akik írták a szótárakat és hadtörténeti munkákat, kisebb nagyobb szakmunkákat, próbálnak tollal hadakozni, császári-királyi tisztként, sokszor vélt és valós hátrányokat elviselve.

A Ludovika a hadtudomány legfontosabb műhelye volt, gyakorlatilag itt született meg a magyar hadtudományi szaknyelv, itt jelent meg a Ludovika Akadémia Közlönye, amit 1918-ban Magyar Katonai Közlönyre kereszteltek át. E folyóirat adott helyet a katonatisztek, rendszerint tudományos igénnyel megírt tanulmányainak a lóápolástól a magashegyi harcig, minden témában.

A hadtudomány Magyarországon, tehát több mint amit a tőlünk nyugatabbra élő nemzetek számára jelent, a nemzeté válás folyamatának fontos eleme, Zrínyi Miklós munkássága nyomán nemzeti identitásunk része. Talán ennek köszönhető, hogy ma a hadtudománynak helye van a Magyar Tudományos Akadémián éppúgy, mint ahogy egyetemi szintű tanintézménnyel is rendelkezik. Kötelességünk tehát ennek a múltak megfelelni, és ahogy az eskünkben is szerepelt, „elődeink példáin lelkesülve”, egyébként is bennünk lévő elkötelezettséggel, művelni e csodálatos tudományt.


A Hadtudományi Doktori Iskola törzstagjai


N é v

Beosztás

Prof. Dr. Csikány Tamás

egyetemi tanár

Prof. Dr. Gazdag Ferenc

egyetemi tanár

Prof. Dr. Harai Dénes

egyetemi tanár

Prof. Dr. Kiss Zoltán László

egyetemi tanár

Prof. Dr.. Krajnc Zoltán

egyetemi tanár

Dr. N. Rózsa Erzsébet

egyetemi docens

Prof. Dr. Padányi József

egyetemi tanár

Dr. habil. Resperger István

egyetemi docens

Prof. Dr. Siposné Kecskeméthy Klára

egyetemi tanár

Prof. Dr. Szabó Miklós

professor emeritus, MTA rendes tagja

Prof. Dr. Szenes Zoltán

egyetemi tanár

Prof. Dr. Tálas Péter

c. egyetemi tanár



Kutatási területeink:

Fsz.

A kutatási terület megnevezése:

A kutatási terület vezetője:

1.

Biztonsági tanulmányok

Prof. Dr. Szenes Zoltán
egyetemi tanár

2.

A védelem társadalomtudományi kérdései

Dr. habil. Szelei Ildikó
egyetemi docens

3.

Hadtudomány általános elmélete

Dr. Forgács Balázs egyetemi docens

4.

Hadművészet elmélete

Prof. Dr.. Krajnc Zoltán egyetemi tanár

5.

Védelmi logisztika és védelemgazdaság

Dr. habil. Gyarmati József
egyetemi docens

6.

Nemzetbiztonság

Dr. habil. Resperger István egyetemi docens

7.

Védelmi informatika és kommunikáció elmélete

Dr. Fekete Károly egyetemi docens


A Hadtudományi Doktori Iskolánkban 1996. szeptember 01-óta folyik doktori képzés.

MAB minősítés, kelte, érvényessége:

2012./6/VIII./4/2/525

2012. VI. 01.

2014. XII. 31.

MAB 2014/10/XIV/46/2/753. sz. határozata: akkreditálva 2019.dec.31-ig

A Hadtudományi Doktori Iskola MAB kódszáma: D132


Prof. Dr. Csikány Tamás egyetemi tanár, MTA doktora

Hadtudományi Doktori Iskola Vezetője