Tudomány és biztonság

  

A Had- és Rendészettudományi hallgatók Tudományos Diákköri munkájának története



A tehetséggondozás egyetlen szervezett, fél évszázados tapasztalattal rendelkező, a hallgatók tömegeit megmozgató formája az OTDK, amely az Országos Tanács részéről sikeresen és energikusan vezetett, hatalmas tapasztalatokkal rendelkező, a hallgatók tömegeit megmozgató formája. Arisztotelész megfogalmazása szerint: „a tanuló keletkezőfélben lévő tudós”. Kétezer év elmúltával sem tudunk mást mondani, különösen nem az OTDK mozgalom szempontjából. Örülünk, hogy a had- és rendészettudomány területén tanuló hallgatóink közül, eddig minden országos konferencián közel száz hallgató vett részt, időszerű, tudományos igénnyel kidolgozott pályamunkával. Ez is megerősíti, hogy hallgatóink készülnek katonai és rendészeti hivatásukra. Szabadidejük egy jelentős részét is szakmai kérdések átgondolásával, kidolgozásával és pályázattal töltik. A versenyhelyzet, a teljesítményekkel egymás előtt való igazolódás, az elért eredmények hidak a továbbtanuláshoz, fel tudja szabadítani a minőségre való törekvést a tanárban és a tanulóban egyaránt. A szakmai horizont szélesedik, azzal is, ha csak kiaknázzák a kapott ismereteket, továbbá, ha kutatásaikkal, tapasztalataik összegzésével megerősítenek korábbi felismeréseket vagy, ha új dolgot hoznak létre. 
A kreativitásnak több szintje és formája van, hallgatóink, ha nem így fognák fel, akkor nem lenne bátorságuk témakidolgozást vállalni. A versenyhelyzet, a teljesítményekkel egymás előtt való igazolódás fel tudja szabadítani a minőségre való törekvést a tanárban és a tanulóban egyaránt. Az OTDK nemcsak azt mutatja meg, hogy annál motiváltabb az oktatás minél többen vállalkoznak témakidolgozásra, hanem azt is, hogy a tanároktól készen kapott gondolatok nem elégségesek a fiatal szakembereknek. Ennyiben is modern szemléletű, igényes és kivételes emberek a pályázók. A Tudományos Diákköri Konferenciák sorozata összhangkeresés a hivatás csoporttal is. A szakmai identitásához például a XXIX. Konferencián, olyan pályázati témák is hozzájárultak, mint: A katona, mint rendszer a korszerű hadműveletekben; A kritikus infrastruktúrák veszélyes anyagokkal szembeni védelme; A missziókban szolgálókat fenyegető rádió-távvezérlésű bombák és az ellenük való védekezés kérdései; Antennarendszerek iránykarakterisztikájának háromdimenziós szimulációja. A rendész hallgatók esetében: A bűnözés elleni háborútól a közösségi rendőrségig; Mesterséges intelligencián alapuló számítógépes szakértői rendszer felhasználása a rendőri alkalmassági és beválás vizsgálatai keretében és még hosszan sorolhatnánk. A pályamunkák címeit. Említhetnénk példákat továbbá a digitális topográfia, a klímaváltozás, a hadtörténelem, a rendészettudomány területéről is. A pályázatok nyitott gondolkodásról, a magyar és a nemzetközi szakirodalom ismeretéről, a fogalmi készlet bővüléséről tanúskodnak. A hallgatók érzékenyek a változások és az új jelenségek iránt. 
A Had– és Rendészettudományi Szakmai Bizottság két részben – de egy anyagban -  írta le történetét:
A ZMKA jogelődjei a katonai főiskolák (Kilián György Repülő Műszaki, a Kossuth Lajos Katonai, a Zalka Máté Katonai Műszaki valamint a Rendőrtiszti Főiskolák 1977-ben jelentek meg a XIII. OTDK-n, amelyen 21 pályamunka kerűlt bemutatásra: „ A dolgozatok megoszlása sajátos, hiszen a marxizmus-leninizmusból 1 dolgozat, közművelődés témában 13 dolgozat,  az oktatástechnika területéről 5 dolgozat, míg az állam-és jogtudományok területéről 2 pályamunka volt.” – írta  Koczka József elnök a félévszázados (2001) kötetben. A polgári egyetemekről már akkor is érkeztek pályázatok, amelyeket a katonaföldrajzi, hadtörténelmi, haditechnikai tagozatok fogadtak be.
A ZMNE jogelődjének a ZMKA-nak 1985-ben a Közoktatási törvény egyetemi rangot adott. A hallgatók bekapcsolódása az OTDK munkába ezt követően történt. Az egyetem történeti könyve a korábbi hallgatói tudományos munkákról így számol be (oktatási évek szerint felsorolva): 
1985: Ez évben 34 hallgatói osztályban 25 Hallgatói Tudományos Kör működött 447 fő vett résztvevővel, amely az alapfakultás hallgatói állományának 92 %-a. Ennek ágazatonkénti megoszlása: a szárazföldi összfegyvernemi ágazatnál 18 kör 287 fővel, a légvédelmi és repülő ágazatnál 6 kör 85 fővel, a társadalomtudományi ágazatnál: 1 kör 75 fővel. Ez évben 143 pályamunkát készítettek a hallgatók: a szárazföldi-összfegyvernemi ágazatnál 99, a légvédelmi és repülő ágazatnál 24, a társadalomtudományi ágazatnál 20.  A beküldött pályamunkák 21,7%-a részesült díjazásban és elismerésben, 47,5%-a lett elfogadva szakdolgozatnak és évfolyammunkának, továbbá 31,6%-át javasolták a bírálók publikálásra. Az összes pályamunka közel 2/3-a volt felhasználható az oktatásban. A tanévben a Hallgatói Közleményeknek három száma jelent meg, amelyekben 71 hallgató publikált. Az Akadémiai Közleményekben 6, az Akadémiai Értesítőben 4, egyéb folyóiratokban 4 alkalommal publikáltak a hallgatók. 
1987: Az ágazatoknál tudatosan folyt a kiemelkedő képességű és a tudományos  munkában érdeklődő, illetve a tanári utánpótlás szempontjából alkalmas tisztek kiválasztása, felkészítése és irányítása. A tanulmányi évre meghirdetett hallgatói pályázatra 192 pályamű érkezett be, ami számszerűleg is magasabb volt az előző évinél, ugyanakkor a tudományos színvonal is emelkedett. A minőség emelkedését mutatja a magas átlagpontszám (1985/86-ban, 18,5; 1986/87-ben pedig 19,5). A pályamunkák megoszlása: szárazföldi-összfegyvernemi 122, légvédelmi és repülő 39, társadalomtudományi 31. A pályamunkák közül 2 fő akadémia parancsnoki nívódíjban, 11 fő ágazati díjban részesült, 28 fő munkáját szakdolgozatként, 31 főét pedig évfolyammunkaként fogadták el. A tudományos körök száma: a szárazföldi-összfegyvernemi ágazatnál 23 osztályban 17, a légvédelmi-repülő ágazatnál 8 osztályban 6, a társadalomtudományi ágazatnál 6 osztályban 2.  Összesen 26 kör működik. 1986. Novemberétől folyamatosan megjelent a „Hallgatói Tudományos Élet Hírei” című kiadvány. A Hallgatói Közleményeknek 3 száma jelent meg, amelyekben 57 hallgató publikált. Az Akadémiai Közleményekben 2, az Akadémiai Értesítőben 1, egyéb folyóiratokban 3 hallgatói publikáció jelent meg. A XVIII. OTDK időszakában alakult meg az OTDT Hadtudományi Szekciója. Elnöke: Dr. Szenes Zoltán alezredes, egyetemi docens volt.  
Ebben az évben került említésre a Hallgatói Tudományos Tanács. A három ágazatnál 21 hallgatói tudományos kör működött 457 fővel. A beérkezett 85 pályamunka megoszlása: a szárazföldi-összfegyvernemi ágazatnál 55, légvédelmi és repülő ágazatnál 22, a társadalomtudományi ágazatnál 8. A pályamunkák közül 31 nyert díjat, 19 lett elfogadva szakdolgozatnak, 5 évfolyammunkának, 15-öt publikálásra javasoltak a bírálók.    
1989: Említik, hogy a XIX. Országos Diákköri Találkozóra 1989. április 5-7 között került sor, a Zalka Máté Katonai Főiskolán. Ez volt a Hadtudományi Szakmai Bizottság első konferenciája, amelyen 103 pályamunkát mutatak be. A KLKF és a BJKMK 30-30, az RTF 28, a ZMKA 10 pályamunkával vett részt. Tizenhárom tagozatban (ebből két tagozat zárt volt) mutattak be a dolgozatokat. A ZMKA –ról beküldött 10 pályamunkából kilenc I.- III. helyezésű díjazásban részesült. 1989-ben a Hadtudományi Szekció részéről három fő: Antal Zoltán, Molnár Eszter valamint Teke András kapott Pro Scientia Aranyérmet. Olyan hallgatók pályáztak, mint: Szombath Csaba (Az új biztonságpolitika), Dobos Attila (A hiradó sorkatonák pszichés megterhelése héáborús körülmények között), Sándor Tamás (A páncélozott szállító harcjárművek fejlődése a kezdettől napjainkig), Metzger János ( Hidak teherbírás számítása C-64 típusú személyi számítógéppel), Molnár Sándor (Fémhidak robbantásának tervezése Commodore-64 személyi számítógépen.) Az adatok a ZMKMF kiadványában szerepelnek, Snsz: 3946/133/ZMKMF.
1991: A tanév során lassú fejlődés volt tapasztalható a hallgatói tudományos munkában. A 19 hallgatói tudományos körben 252 fő vett részt. A hallgatók 89%-a tagja valamelyik tudományos körben. Az intézeti konferencián a benevezett 40 pályamunkából 35 került bemutatásra, ebből 18 részesült díjazásban. 1991-ben a XX. OTDK Hadtudományi Szekcióját a ZMKA-n rendeztrék meg, ahol a 11 tagozatban 91 pályamunkát mutattak be. A szekcióban jelentősen megnőtt a ZMKA hallgatóinak részvétele. A Szekció részéről három fő: Kántor Tibor, Padányi József valamint Pohl Árpád kapott Pro Scientia Aranyérmet. Mestertanár Aranyérmet egy fő: Húth József mk. alezredes  kapott. Témavezető Mester Aranyérmet három fő kapott: Szabó János egyetemi docens (HM Védelmi Kutató Intézet), Szenes Zoltán egyetemi docens valamint Mártfai György egyetemi adjunktus, Pokordi László egyetemi adjunktus. A szekciónkban 75 pályamunkát mutattak be. Az egyes tagozatokban elnyerhető pályadíjak összege: Nívódíj 5000,-Ft., I. díj 4000,- Ft., II. díj 3000,-Ft., III. díj 2000,-Ft. Volt.
A tagozatok elnökei és tagjai a következő tanárok voltak: Általános : Dr. Vasvári Vilmos ny. ezds. Szociológia-nevelési tagozat elnök:  Dr. Farkas János tszv. (Műegyetem). Történeti I. tagozat. Elnök: Dr. Szabó Miklós vörgy. (BJKMF). Történeti tagozat II. Elnök: Dr. Dombrádi Lóránd (HIM). Közrendvédelmi – Közbiztonsági tagozat: Elnök: Dr. Nagy Sándor r. ezds. (ORFK), Büntetésvégrehajtási tagozat: Elnök:  Dr. Vokó György ügyész (Legf. Ügyészség), Hadműveleti – Harcászati: Dr. Kőszegvári Tíbor ezds. (SVKI), Technikai: Dr. Csatári Sándor vörgy. (HM), Kiképzési: Biszterszki Elemér államtitkűár (MKM), Légvédelmi és Repülő: Dr. Szabó József vörgy. (HM), Bünügyi: Dr. Finszter Géza (BM). Olyan hallgatók pályáztak, mint: Padányi József (ZMKA), Böröndi Gábor (KLKF), Kántor Tíbor (RTF), Mészáros Tibor (RTF), Pohl Árpád (ZMKA), Kuti Géza (ZMKA), Kovács Sándor (ZMKA),      
1993: A hallgatók 75%-a 16 tudományos körben tevékenykedik. A beérkezett 31 pályamunkából 21-et mutattak be az intézeti konferencián, 13 részesült díjazásban. Ekkor említik tisztán először az OTDK-t, a ZMKA történeti könyvében.  A XXI. OTDK-n, amely a KGYRTF-án, Szolnokon rendezték meg (1993. Április 5-7). Az akadémiát 26 hallgató 25 pályamunkával képviselte. 5 első, 2 második 3 harmadik helyezést értek el és 6 különdíjat kaptak. Az intézmények eredményességi listáján a ZMKA az első helyezést érte el. A szakmai bizottságban 89 pályamunkát mutattak be. Megjelent a „Hallgatói Közlemények” című folyóirat. Évi rendszerességgel számítástechnikai, idegen nyelvi-, harcásztati hallgatói vetélkedőket bonyolítottunk le.  
Az Intézményi Tudományos Diákköri Konferenciára 94 pályamunka érkezett be, amelyből 79-et mutattak be. 10-10 elő, második és harmadik helyezést értek el, valamint 19 különdíjat kaptak a pályázók. Az OTDK Hadtudományi Szakbizottsága (elsőként említette így a ZMKA történeti könyve!) 5 pályázót jelölt a „Pro Scientia Aranyéremre”. Az OTDT az Aranyérmet 3 főnek ítélte oda: Kolossa Sándornak, Kuti Gézának valamint Töltési Imrének.  Olyan pályázók vettek részt a konferencián, mint: Magyar István szds. (Az ellenség által elfoglalt területen visszamaradt és be nem kerített különböző fegyvernemekhez, (területvédelmi honvédelmi) csapatokhoz tartozó kisalegységek tevékenységének lehetőségei, harceljárása módjának hatása az ellenség tevékenységére.), Kolossa Sándor szds. (A területvédelmi alegységek alkalmazása megkerülő osztagként a gl. Hk. Dandár támadóharcának sikere érdekében.), Gőcze István fhdgy. Nagy Miklós fhdgy. ( A Nógrádi medence katonaföldrajzi értékelése.), Horváth Attila fhdgy. (A 2. Magyar hadsereg mozgósítása fegyverzetének, felszereltségének és ellátó szolgálatának általános jellemzői 1942-43-ban.), Négyesi Lajos fhdgy. (Hol volt a mohácsi csata?). A zsűri elnökök közül kiemelem: Dr Vargyai Gyulát, Dr. Rázsó Gyulát, Tánczos Miklós ezds-t, Dr. Tari Ferenc bv. vezérőrnagyot, valamint Dr. Dombrády Lórándot. 
1995: A Hallgatói Tudományos Tanács 1995-ben pályázatot hirdetett a parancsnokok és a katonai vezetők tevékenységében, valamint a csapatok életében felhasználható tanulmányok írására. A pályázatra 89 fő 87 pályamunkát nyújtott be, amelyek megfelelően tükrözték a haderőnemek, fegyvernemek és szakcsapatok sajátosságait. A tanévben került sor a XXII. OTDK-ra, a Rendőrtiszti Főiskolán, Budapesten. A Hadtudományi Szekcióban a benyújtott 67 pályamunkából 33 érkezett a ZMKA-ról. A pályamunkákat 12 tagozatban mutatták be (33-at a ZMKA-ról.) III. helyezést 6, II. helyezést 5, I. helyezést 9 pályamunka ért el. Kiemelt I. helyezést 3 pályamunka ért el. További 3 pályamunka nívódíjban, 2 különdíjban részesült.  
Az OTDT ünnepélyes eredményhirdetésén az MTA elnöke Kosáry Domokos „Pro Scientia Aranyérmet” adott át: Magyar István őrnagynak és Horváth Gábor századosnak. Témavezető Mester Aranyérmet egy fő kapott: Szabó László mk. őrnagy, főiskolai docens. Az ITDK-t 1996. április 23-án rendezték meg. A hallgatók 40 pályázatot nyújtottak be. 5 szekcióban (Hadművészeti, Légvédelmi és repülő, Logisztikai, Határőr- és rendvédelmi, Hadtörténelmi, valamint Vegyes) 23 pályázat került díjazásra. A történeti könyvben ekkor jelentek meg először az ITDK-ra pályázók közül a díjazottak név és téma szerint.  Például: III. helyezést ért el Krajcz Zoltán őrgy. (Légvédelmi, repülő hadm. fak.): „Magyarország légvédelmi aspektusú katonaföldrajzi értékelésének egyes kérdései”  vagy Tornyai Miklós hör. őrgy. (hör. szak) „Egy tűzoltó parancsnok élete és munkássága a XX. század első felében.”, stb. 
1997: A XXIII. OTDK Hadtudományi Szekcióját a ZMNE KLKF Karán,  Szentendrén rendezték meg.  Pro Scientia Aranyérmet a Szekció részéről két fő kapott: Baráth István valamint Resperger István. Iskolateremtő Mestertanár Aranyérmet két fő: Szabó József alezredes, egyetemi docens valamint Szabó László mk. alezredes, főiskolai docens kapott. 8 intézmény 65 pályamunkáját mutatták be a hallgatók 14 tagozatban.
1999: A XXIV. OTDK-n Pro Scientia Aranyérmet a Szekció részéről egy fő: Lénárt Sándor kapott; Mestertanár Aranyérmet egy fő: Koczka József egyetemi tanár. Az országos rendezvény Hadtudományi Szekcióját a Bólyai János Katonai Műszaki Karon tartották meg. A 11 intézmény 104 pályamunkát mutatott be 14 tagozatban. Versenyen kívül rendezték meg a külföldi katonai felsőoktatási intézmények versenyét, amelyen a brnoi Katonai Akadémia, a vyskovi Szárazföldi Haderőnemi Főiskola, a liptoszentmiklósi Katonai Akadémia, a brémai Szárazföldi Csapatok Ellátó Iskolája, az ácheni Bundeswerh Műszaki Iskola, a bukaresti Katonai Műszaki Akadémia, a bécsi Haderő Ellátó Iskola vett részt. Az előadások angol nyelven hangzottak el.  A Hadtudományi Szekcióban ekkor már a számítástechnikai eszközök használata igen jelentős volt.
2001. április 10-11-én rendezték meg XXV. OTDK Hadtudományi Szekcióját  a ZMNE Vezetés- és Szervezéstudományi Karán tartották. Ügyvezető elnök: Dr. Csűrös János (1943-2002) ny. ezds. VSZTK dékán volt. A szakmai bizottság elnöke: Dr. Koczka József tanszékvezető egyetemi tanár. 8 felsőoktatási intézmény 107 pályamunkát mutatott be. A XXV. OTDK-n Pro Scientia Aranyérmet a Szekció részéről két fő: Bebesi Zoltán valamint Papp Tamás kapott. Mestertanár Aranyérmet két fő: Hajdú István tanszékvezető egyetemi docens, valamint Óvári Gyula tanszékvezető egyetemi tanár kapott. Négy külföldi katonai intézmény 11 hallgatója önálló tagozatban mutatta be pályamunkáit. Olyan hallgatók indultak, mint: Bebesi Zoltán r. fhdgy (Magyarországra irányuló és az országon áthaladó kábítószercsempészet módszerei, különös tekintettel a heroinra és a kokainra), Boldizsár Gábor szds. (A Magyar Honvédség nem háborús katonai feladatai- a biztonságpolitika tükrében), Szabó Sándor hallgató (A Messerschmitt BF. 109. Típusú repülőgép a agyar Királyi Honvéd Légierőben), Papp Tamás mk. örgy. ( A légvédelmi rakétaegység analitikus harcmodelljének megvalósítása számítógép-program segitségével), Szurcsik Zoltán törm. ( A járőr és kábitószerkereső-kutyák alkalmazása a Határőrségnél), Král Attila örgy. ( A MH 32. Budapoest Őrezred története), László Csaba (A távközlési mesterséges holdak és a katonai űrtávközlés jellemzői, alkalmazási lehetőségei). A külföldi tagozatban: Marek Sopko (Computer graphic application in simulation of combat activity), Mark Fodor (Pollution diagnosis of lubricants in service) és még hosszan sorolhatnánk a pályamunkákat minden tagozatban. I. Helyezettek: Bebesi Zoltán r. fhdgy., Papp Tamás mk. örgy., Szalai Tibor szds., Beller Balázs és Morvai Balázs, Piros Ottó örgy., Pásztor Zoltán, Bilik Péter (ELTE TFK), Tóthi Gábor, Szentes Ferenc hör. zls és Bakai Kristóf Péter, Draskóczi József örgy., Barczikai Péter és Bihari László, Dányi Béla mk. alez. És Magyar Sándor mk. örgy., Verebéli Erzsébet. Jánosi Krisztina, Pap Rita.      
2003: A XXVI. OTDK-n Pro Scientia Aranyérmet a Szekció részéről egy fő: Ruszin Romolusz valamint Czikora Ildikó kapott. Mestertanár Aranyérmet egy fő kapott: Horváth Csaba alezredes, egyetemi docens. 
2005:A XXVII. OTDK-n Pro Scientia Aranyérmet a Szekció részéről egy fő: Tóthi Gábor kapott. Mestertanár Aranyérmet egy fő: Fekete Károly egyetemi docens kapott. 
2007. április 18-19.: A XXVIII. OTDK-n Pro Scientia Aranyérmet egy fő: Hetényi Soma Ambrus kapott, pályamunkájának címe: Fekete-Afrika „fekete aranya”. Mestertanár Aranyérmet egy fő kapott: Lükő Dénes mk. alezredes tanszékvezető egyetemi docens. Ügyvezető elnök: Dr. Lükő Dénes okl. mk. alez.  Olyan pályázók indultak, mint: Mészáros Katalin Éva  (Közúti veszélyes áru szállítmányok ellenőrzésének aktuális kérdései), Veigli Zsófia  (Politikai-hatalmi játék Nagorno-Karabahban   Az örmény-azeri konfliktus háttere), Buzna VIKTOR
Korunk fegyvere: média. Gondolatok a médiáról, javaslatok a honvédség PR munkájáról), Molnár Dóra („A szabadság szeretete hozott minket ide”. Az Amerikai Egyesült Államok pragmatista politikájának érvényesülése, különös tekintettel Libériára ), Vogel Dávid (Kuba – Az elfelejtett sziget), Salamon Péter  (Isten Pártja a cédrusok országában . A Hezbollah: Isten pártja vagy Libanon  pártja?),  Molnár Zsolt (A Magyar Honvédség szárazföldi alakulatok „missziós”felkészítéseinek rendszere, változása, fejlődése, következtetések, jövőbeni kihívások), Marton Melinda (A cseh és a magyar tiszti hallgatók pályamotivációjának összehasonlító elemzése). A nemzetközi tagozatban ezen az OTDK-n 14 fő indult: Veronika Tóthova  (Women in Army), Roman Rostás (Evaluation of tracked infantry fighting vehicles), stb. (Az adatok a rezümé kötetből valók. Szerkesztette: Dr. Horpácsi Ferenc hör. alez. ISBN 978 963 7060 28 1.)

A pályázók megoszlása intézmény szerint
(Intézmény (magyar)
Létszám)

BDF Bolyai János Általános Iskola és Gimnázium
1 fő

Debreceni Egyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
3 fő

Miskolci Egyetem 
Bölcsészettudományi Kar
1 fő

Pécsi Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar
3 fő

Rendőrtiszti Főiskola

9 fő

Szegedi Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar
1 fő

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem
Bolyai János Katonai Műszaki Kar
16 fő

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem
Kossuth Lajos Hadtudományi Kar
46 fő


(Intézmény (külföldi)
Létszám)

Academy of Armed Forcesof gen. M. R. Štefanik Liptovski Mikulas
3 fő

Military Technical Academy Bukarest
5 fő

Military University of Tehnology Warsaw
3 fő

University of Defence Brno
3 fő


Éles Éva : A Magyar Honvédség személyi kiegészítési feladatrendszerével szembeni elvárások változása a sorozott hadsereg megszűnésével, Vajkai Edina Ildikó: A francia biztonság- és védelempolitika változása Nicolas Sarkozy elnöksége idején Rábel Roland A Magyar Honvédségben alkalmazott műholdas helymeghatározó eszközök, navigációs berendezések és azok használata Gorda Éva Correspondentia; A magyar sajtó kezdeti évei 1705–1840 Nagy Nikoletta Magdolna A katona, mint rendszer a korszerű hadműveletekben Marsai ViktorAz arnhemi csatában nyújtott német katonai teljesítmény vizsgálata az Auftragstaktik és a ,,harci erő” fogalmán keresztül Az adatok az Intézményi TDK rezümé kötetéből valók ISBN 978 963 7060 28 1
2009: A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem adott otthont a XXIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Had- és Rendészettudományi Szekciójának 2009. április 15-16-án. A kiemelkedően sikeres szekciót az egyetem Bólyai János Katonai Műszaki Kara rendezte. Pro Scintia Aranyérmet a Szekció részéről kettő fő: Molnár Katalin Éva valamint Tongori András kapott. Tongori András a ZMNE KLHTK hallgatójának OTDK díjazott pályamunkáinak száma 2, egy intézményközi (külföldi) pályamunkát készített, ITDK-n 3 pályamunkája kapott helyezést. Publikációinak száma 6, amelyből 4 impakt-faktoros folyóiratban jelent meg, 1 idegen nyelvű. Volt előadó magyar szakmai konferencián. 1 felsőfokú C-típusú nyelvvizsgával rendelkezik. Az értékelt időszakban hat alkalommal volt külföldi tanulmányúton. Részt vett TDK konferenciák szervezésében, aktív tagja tudományos egyesületeknek. Kiemelkedő tanulmányi eredménnyel rendelkezik: 4.48. Tehetséges, szisztematikusan érdeklődik a tudományos problémák iránt, különösen foglalkoztatja a missziós feladatok hatékonyságának, biztonságának problematikája, maga is több külföldi szakmai tanulmányúton vett részt. Sikeresen él az egyetemi valamint hallgatói tudományos fórumok nyújtotta lehetőségekkel, így az OTDK-val is. Mészáros Katalin Éva a ZMNE BJKMK hallgatója OTDK díjazott pályamunkáinak száma 2, két intézményközi (külföldi) pályamunkát készített, ITDK-n 4 pályamunkája kapott helyezést. Publikációinak száma 3, amelyből 1 impakt-faktoros folyóiratban jelent meg. Volt előadó  nemzetközi szakmai konferencián. 1 felsőfokú C-típusú nyelvvizsgával rendelkezik. Külföldi tanulmányúton vett részt. Bekapcsolódott a TDK szervezésébe. Kiemelkedő tanulmányi eredménye van: 4.16. Tehetséges, szakmailag is foglalkoztatja a kritikus infrastruktúrák védelme, javaslatai alkalmazhatóak a gyakorlatban is.  
OTDK-n ekkor szerepeltünk először Had és Rendészettudományi Szakmai Bizottságként. Elnök: Dr. Harai Dénes nyá. ezredes, egyetemi tanár; Dr. Lakatos János nyá. r.ezds. alelnök, Dr. habil. Kiss Zoltán László alez. ITDT elnök, Tongori András hallgató HÖK elnök. Dr. Mógor Judit pv. szds. Tirtár (RTF).  Állandó meghívott: Kolossa Sándor nyá. alez. Aranyérmesek Társasága részéről. Dr. Szelei Ildikó örgy. KLHTK TDT elnök, Gősi Mariann (SZIE), Dr. Tóth László (Szegedi Egyetem), Vörös Tibor (CORVINUS Egyetem), Dr. Kobolka István (Pécsi Egyetem). Dr. Németh András fhdgy. BJKMK TDT elnök Dr. Giebiszer Gyöngyi (RTF) ITDT titkár, Tongori András hallgató (ZMNE) HÖK elnök. Tóth Katalin hallgató (ZMNE)
2008-2009-ben a felsőoktatási rangsorban már mérésre került az OTDK-n való szereplés eredményessége is. A felsőoktatási rangsorban ZMNE 2008-ban a 3. helyen, 2009-ben a 10. helyen végzett. Az OTDK pontértéke 1,000 volt (a legjobb pontérték 3,737 volt ekkor). A mért két időpontban az OTDK összesítésben a ZMNE 10. Helyen végzett, ami nagyon szép teljesítmény volt. 
Összegzések, következtetések:
Ügyvezető Elnökeink munkájáról:
Az OTDK konferenciák Hadtudományi, majd később Had- és Rendészettudományi szekcióját felelősségteljesen, a pályázó hallgatók érdekeit maradéktalanul képviselve, szisztematikus szervezőmunkával, a felmerülő problémákat hatékonyan kezelve, kiemelkedő eredményességgel bonyolították le. Az ügyvezető elnökség az OTDT-vel folyamatos kapcsolatot tartott, ahonnan azonnali és segítő információkat kapott. A Szakmai Bizottság érdemi döntésekkel orientálta a folyamat eredményességét. A konferencia átláthatósága, a személyiségi jogok tiszteletben tartása valamint a megalapozott döntések megerősítették a hallgatókban a bizalmat a TDK egésze iránt. 
Pályázó hallgatóinkról:
A hallgatók nem taktikai ügyként kezelték a felkészülést a konferenciákra, hanem valóban a szakmai felkészülés része volt, amely híd a továbbtanulásához. Tapasztalatunk az, hogy a konferenciákon eredményesen szereplő hallgatók, a szakmai pályájukon is kreatívak maradtak.  A bíráló bizottságok elnökei elismerően inspirálták a pályázókat. A konferenciák erősítették a védelmi szektoron belüli együttműködést. A  katona hallgatók egy része mindig kihasználta a tudományos igényű munkára biztosított lehetőségeket, kutattak és publikáltak. Az eredményeket a ZMKA parancsnokai, majd a ZMNE rektorok elismerték. Fogalmilag és szervezetileg a kezdeti néhány évben még nem volt tisztázott a helyzet.  Kezdetben a ZMKA majd a ZMNE sajátosságának megfelelően a hallgató a gyakorlatra irányuló szellemi munkaként folytattak pályázati tevékenységet. Minden egyes pályázat – már ebben az egyszerű formájában is - megismétli az egész tudománytörténetet, így a probléma felvetést, a hipotézis megfogalmazását, az anyaggyűjtést, a vizsgálatot, az osztályozást, a mérést, a tételek igazolását, a következtetések levonását. A pályázók bejárják a gondolkodás útjait és szintjeit, így az egyszerű adatok kezelését, gyűjtését, osztályozását, a koncepciók és a problémák megértését és bátran foglalkoznak elvont fogalmakkal, szimbólumokkal. A differenciálódás egyre inkább a kis eltérések problémáját hozza előtérbe, amelybe beleütközik a katonai gondolkodás is, utalhatunk az olyan kifejezésekre, mint az iraki háborúval összefüggésben hangoztatott „szükséges háború” (necessary war). A sima megfigyeléskor a Föld mozdulatlannak látszik. Ez azonban még nem a szükséges igazság a tudományos gondolkodáshoz, amely  „több, mint a tények összegzése” hangsúlyozza  William Whewell.  Az egész katonai kultúrát érinti, ha a megszerzett magasabb tudás kihat a gyakorlatra is. A folyamatban a pályázók jobb megfigyelőkké, szakszerűbb rendszerezőkké, kidolgozókká valamint jobb előadókká, szellemileg fegyelmezett szakemberekké válnak. Ilyen képességű emberekre szüksége van a kultúraváltás elején tartó Magyar Honvédségnek is. Összességében: a pályázó hallgatók szakmai felkészültségük legjavát képesek voltak tézisszerűen bemutatni, professzionális módon kezelték kezdetben az oktatástechnikát, majd a számítástechnikát, jól gazdálkodtak a rendelkezésre álló idővel. Többen közülük eredményesen képviselték egyetemünket a külföldi TDK-kon. 
Témavezetőink kiváló tudományos orientációt biztosítottak a pályázóknak. Az elmúlt évtizedekből kiemeljük közülük: Dr. Földi László, Dr. Kaiser Ferenc, Dr. Remek Éva, Kolossa László, Dr. Ványa László, Dr. Padányi József, Ruppert József, Dr. Ruttai László, Dr. Koczka József, Dr. Óvári Gyula, Dr. Kovács Tíbor, Dr. Haig Zsolt, Dr. Lükő Dénes, Dr. Csikány Tamás, Dr. Szani Ferenc, Dr. Turcsányi Károly, Dr. Mészáros Margit, Dr. Horváth Csaba, Dr. Nagy Tamás, Dr. Pálvölgyi László, Dr. Sándor Vilmos, Horpácsi Ferenc, Dr. Nagy György, Dr. Vass Sándor, Dr. Sándor Miklós, Fekete Károly, Szászi Gábor, Dr. Jászai Béla, Koós Gábor, Dr. Czuprák Ottó,  Dobai Pál, Dr. Szakács Lajos, Dr. Hajdú István, Dr. Héjja István, Gyimesi Miklós, Dr. Szabó Sándor, Dr. Lengyel Ferenc, Dr. Szilágyi Tivadar, Márfi László, Dr. Zsigmond Gyula, Dr. Forgon Miklós, Dr. Csetneky László, Dr. Kis Géza, Dr. Parádi József,  Dr. Kállai Gábor, Jarecsni Miklós, Dr. Szauter Lajos, Dr. Parádi József, Dr. Szenes Zoltán, Dr. Kovács Anrás, Dr. Eszényi József, Sallai János, Pokorádi László, Füzesi Ottó, Dr. Óvári Gyula, Dr Kiss Zoltán László, Dr. Szelei Ildikó.  
A Szakmai Bizottságaink, az ITDT-k, a témavezetők, a Bíráló Bizottságok elkötelezett képviselői voltak az elmúlt évtizedekben a hallgatói tehetséggondozásnak. Az intézményi konferenciák eredményessége nélkül nem szerepelhettünk volna sikeresen az OTDK-on. ITDT elnökök voltak: Dr. Szenes Zoltán, Dr. Koczka József, Dr. Lükő Dénes, Dr. Hajdú István, Dr. Szendy István, Dr. Kiss Zoltán László. Neves Biráló Bizottsági elnökök és tagok a felsoroltakon kívül: Dr. Szabó Miklós akadémikus, Dr. Gönczöl Katalin (ELTE), Dr. Szakály Sándor (HIM), Dr. Hermann Róbert (HIM), Dr. Nagy Pál mk. alez., Dr. Czékus János ezds., , Dr. B. Nagy János ezds., Dr. Szikinger István (ELTE), Dr. Bócz Endre; és akik már nem lehetnek közöttünk:  Dr. Széplaki János ezds., Dr. Csabai György alez., Dr. Fülöp Imre alez., Dr. Füzi Imre ezds. 
2009. október 7-n  az OTDT Had és Rendészettudományi Szakmai Bizottság ülésén egyhangúlag megválasztotta:  Dr. Virányi Gergely r. ddtbk-t, rektorhelyettest (RTF) a XXX. OTDK Had- és Rendészettudományi Szekció ügyvezető elnökének. A ZMNE valamint az RTF közös érdeke a jubileumi XXX. OTDK-ra való sikeres felkészülés.
Köszönetet mondunk Dr. Szendrő Péter professor emeritusnak, az OTDT elnökének valamint munkatársainak a szakmai segítségért, a pozitív értékelésekért, amelyek nélkül az elmúlt évtizedekben nem lehettünk volna sikeresek.

Dr. Harai Dénes ny. ezredes, egyetemi tanár
az OTDT Had- és Rendészettudományi Szakmai Bizottságának elnöke