A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársa, Dr. Németh Gyula rendőr ezredes, rendőrségi főtanácsos, gazdasági megyei rendőrfőkapitány-helyettes meghívására 2017. november 14-én Dr. Lakatos Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Katonai Logisztikai Intézet, Hadtáp és Katonai Közlekedés Tanszék docense, a Közszolgálati Lenyomat Ludovika Kutató Csoport vezetője előadást tartott a fenntarthatóság témakörében.
A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság 2014-ben nyert olyan fenntarthatósági pályázatokon, ahol vállalták, hogy az elnyert forrásból elvégzik a különböző objektumok fenntarthatósági szempontból előnyösebb, hatékonyabb átalakítását, korszerűsítését.
Az említett pályázatok:
· KEOP-5.6.0/12-2014-0003;
· KEOP-5.6.0/12-2014-0006;
· KEOP-5.6.0/12-2014-0008;
· KEOP-5.6.0/12-2014-0011;
· KEOP-5.6.0/12-2014-0016.
Ennek a projekteknek a keretében vállalták azt is, hogy az állomány körében oktatást, ismeretterjesztést tartanak a fenntarthatóság témakörében. Ezt a korábbi két alkalommal Dr. Fleischer Tamás és Dr. Lakatos Péter a Közszolgálati Lenyomat Ludovika Kutató Csoport vezetője és tagja már megtették, és most is nagy örömmel tettek eleget a felkérésnek.
Dr. Lakatos Péter az előadásában kiemelte, hogy minden egyes embernek és különösen a közszolgálatban dolgozóknak a szemléletét meg kell változtatni, ehhez járulnak hozzá azok a kutatások, amelyet pl. a Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖFOP pályázati forrásból létrehozott Közszolgálati Lenyomat Ludovika Kutató Csoport is végez. A rendelkezésre álló adatokból, amelyeket jelen esetben Dr. Németh Gyula ezredes úr biztosított, sikerült egy nagyon pontos képet kapni a Magyar Rendőrség országos szintű és megyénkénti tagozódású karbon lábnyomáról, vagyis szén-dioxid emissziójáról.
A jelenlévők nagy figyelemmel hallgatták a kutatócsoport vezetőjének adatait, amelyekből kiderült, hogy a villamos energia, a hőenergia és az elfogyasztott földgáz, valamint a megtett kilométerek és az ehhez felhasznált üzemanyag alapján a rendőrség 2016-os éves szintű karbon lábnyoma több mint 100.000 tonna volt. Ez elgondolkodtató adat, és mindamellett, hogy a rendőrségnek el kell végezni alaprendeltetéséből fakadó feladatait, és végre kell hajtani a különböző törvényekben, rendeletekben ráruházott kötelességeit az állampolgárok védelme érdekében, szem előtt kell tartani a fenntarthatósági indikátorokat is. Mivel ezeket a mutatókat már mérni tudjuk, ennek alapján a vezetés a döntéseit is majd úgy tudja meghozni, hogy az indikátorok a jövőben kedvezően alakuljanak, mind az Európai Unió, mind pedig globális szempontból való megfelelés érdekében.
A résztvevők tájékozódhattak arról is, hogy a Ludovika Kutató Csoport milyen további terveket alakított ki a jövőre nézve. Így a közszolgálat hivatásrendjei tekintetében a rendőrség után tervezik a haderő, a katasztrófavédelem, valamint természetesen a közigazgatás karbon lábnyomának feldolgozását, és egyfajta „Jó Állam” fenntarthatósági indikátor együttes kialakítását.
A rendőrség karbon lábnyoma kutatásához és az ebből készítendő publikációhoz sikerült olyan primer kutatási forrásokhoz jutni Dr. Németh Gyula rendőr ezredes főtanácsos részéről, amely meglepő adatokkal tud szolgálni mind a kutatócsoport, mind a rendőrség vezetése és állománya számára, mind pedig akár a közszolgálat általános fenntarthatósági megítélésében.
Így a kutatás során, a rendelkezésre álló adatok alapján egy, a világhálón elérhető hitelesített karbon lábnyom kalkulátorral ( www.carbonsolutions.com) az üzemanyag, a villamos energia, a hőenergia, a földgázfogyasztás és felhasználás érdekes adathoz vezette a kutatócsoportot. Magyarország rendőrségének gépjármű állománya, a szervezet által elfogyasztott hő- és villamos energia, valamint földgáz több mint százezer tonna úgynevezett szén-dioxid kibocsátást, tehát karbon lábnyomot jelentett 2016-ban. Az ábrán az egyik összetevő, a gépjármű flotta kibocsátása látható, mely közel 47 ezer tonna volt.
A kutató csoport tervezi, hogy az eredmények validálása után egy következő hírlevelében közzé teszi a kutatás teljes eredményét, amelyben vizsgálnák az egy főre, négyzetméterre jutó indikátorokat is, vagy pedig más fajlagos mutatók képzését a későbbiekben a Ludovika Kutató Csoport keretében.
Tovább árnyalná ezt a képet, ha a rendelkezésre álló vízfogyasztási adatokból az úgynevezett vízlábnyomot is kiszámolnák. Ez szintén szerepel a Ludovika Kutató Csoport tervei között. Természetesen a további adatok, mint például a képződő hulladék, szintén tovább fogják árnyalni majd a képet.
A Közszolgálati Lenyomat Ludovika Kutató Csoport természetesen a többi hivatásrend adatait is tervezi begyűjteni és kutatni, mert akkor már az egész közszolgálat CO2 kibocsátását is meg lehetne határozni, egymással összehasonlítani, és a „Jó Állam” indikátorok közé felvenni.
