NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
HADTUDOMÁNYI ÉS HONVÉDTISZTKÉPZŐ KAR

Nyáry Ernő, a hűséges szerzetes

Nyáry Éva „Egy pillanat az örökkévalóságból - Nyáry Ernő bagdadi érsek élete” című, hat nyelven megjelent könyvének bemutatására a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán került sor. A könyv szerzője kiemelte, hogy apai nagybátyja egész életében a katolikus egyház engedelmes fia volt. „Hűséges szerzetes, pap, akinek fő gondolata a szenvedő és a nehéz helyzetben lévő emberek segítése volt”- hangsúlyozta.

„Különleges nap ez a mai”- fogalmazott köszöntő beszédében Siposné Prof. Dr. Kecskeméthy Klára ezredes. Az előadás levezető elnöke virtuális történelmi és földrajzi kirándulásra invitálta a résztvevőket, melynek középpontja a Közel-Kelet volt. Elmondta, hogy a térség történetében meghatározó volt a nagy háború, amely az Oszmán Birodalom vereségét követően átrajzolta a határokat. „Bagdad földrajzi, néprajzi, etnikai, vallási, gazdasági és közigazgatási értelemben is egy rendkívül tagolt terület volt”- fejtette ki. Mint mondta, Nyáry Ernő bagdadi érsek harminc éven keresztül egy olyan országban szolgált, amely az arab nacionalizmust és szocializmust próbálta vegyíteni. Hozzátette, ekkor még a keresztények és a muszlimok békében tudtak egymás mellett élni.

Nyáry Éva festőművész Magyarország egyik legrégebbi nemesi családjának a sarja. Tagja a Magyar Történelmi Családok Egyesületének, a Jeruzsálemi Szent Lázár Katonai és Kórházi Lovagrendnek és az Európai Nemesi Szövetségnek is. 2010 óta a Lovagrend Nagyperjele, megszólítása: „Nagyperjel Asszonya”. Számos kitüntetéssel rendelkezik. A Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjének a kitüntetettje, a Magyar Posta - A világ legszebb bélyege - Művészeti nívó díjának és a Magyar Királyi Szent István Rend 250 éves jubileumi emlékérem birtokosa, valamint az 1956 Világszövetségben is fontos szerepet töltött be. A Szent Korona Zománcképeiről olajfestményt készített. Erről könyvet is írt „A Magyar Szent Korona Zománcképei” címmel, Orbán Viktor miniszterelnök előszavával. A másik könyve: Ősi magyar díszítőművészet. Élettörténetét Egri Mária írta meg. Munkásságában a vallási, egyházi témák dominálnak.

Nyáry Éva elmondta, hogy nagybátyja Ernest-Marie de Jésus-Hostie Charles Albert Nyary, magyarosan: Bedeghi és berencsi gróf Nyáry Ernő Károly Albert. Az előadás során bemutatásra került a bagdadi szerzetes életútja. Kiemelte, hogy Nyáry Ernő a Nyáryak ősi, 4500 holdas birtokkal rendelkező családjába, a történelmi Magyarországon, Felvidéken 1906. augusztus 3-án született Turócszentpéteren. Ernőnek hat testvére volt és mindannyian teniszeztek, gitároztak, zongoráztak; tanárok jártak hozzájuk, és nyelveket is tanultak. Elemi iskoláit Pozsonyban, középiskoláit Nagyszombaton, Pécsett és Vácon, egyetemi tanulmányait Bécsben végezte a Külkereskedelmi Főiskolán, majd beiratkozott az Innsbrucki Egyetem teológia fakultására. Úgy jellemezte apai nagybátyját, mint egy remek diákot, aki mindig kitűnő eredménnyel végezte az iskoláit. „Mindenki nagyon szerette és tisztelte a társaságát”- fejtette ki. Ezt követően a csehszlovák hadseregben teljesített 18 hónapos kötelező katonaidőt és 1930-ban hadnagyként szerelt le.

Életében látványos fordulat kezdődik, amikor 1932-ben a franciaországi Lille-ben belép a karmelita rendbe. Nagy hatással volt rá többek között Neumann Teréz, ekkor „végleg eldöntötte, hogy pap lesz”. A franciaországi avon-i kolostorba helyezték. A második miséjét Zsitvaújfaluban mutathatta be. Nyáry Éva előadásában kitért arra is, hogy Nyáry Ernő a II. világháború idején részt vett a zsidók bújtatásában és így megmentette életüket. A szerzetes szíve megesett a kérlelő anyákon, és befogadta őket kolostorába gyermekeikkel, később pedig már a többi életben lévő családtagjaikkal együtt jöttek. „A nagybátyámat a háborús időkben tanúsított helytállását Franciaország 1986-ban a francia becsületrend kitüntetéssel hálálja meg”- mondta. Hozzátette, a szalagját haláláig viselte hajtókáján.

Elhangzott, hogy XII. Piusz pápa 1954-ben nevezte ki Nyáry Ernőt a bagdadi misszió élére. Az 1899 óta létező Karmelita misszió vezetéséért Bagdadban ő felelt. Nyáry Éva szerint kinevezésében szerepet játszott a felsőfokú közgazdász végzettsége, a missziós tevékenységhez való vonzódása, a kolostori elöljáró tapasztalat és a sokoldalú nyelvtudása. 1970-től apostoli kormányzó néven vezette tovább a bagdadi latin érsekséget. Kiemelte, hogy 1972. május 31-én püspökké szentelték a Fatimai Szűz Mária Templomában. Nyáry Éva kitért nagybátyja és Mindszenty József bíboros szoros baráti kapcsolatára is. Mint mondta, miután Nyáry Ernő elhagyta Bagdadot, az 1987-i utolsó magyarországi látogatását követően visszatért az avoni karmelita kolostorba, ahonnan elindult. „Hetvenötödik életévét betöltve benyújtotta lemondását, de azt a Szentszék nem fogadta el”- árulta el. Hozzátette, hogy emiatt még három évig kellett gyakorolnia a főpásztori feladatát Bagdadban. Végül 1986-ban, harminchét év szolgálat után nyugdíjba vonulhatott. 1987. augusztus 17-én, éltének 81., pappá szentelésének 51., érsekségének 16. évében hunyt el. Örök nyugalomra a kolostor temetőjében helyezték. „Halálával egy nem mindennapi papi magyar életút ért véget”- hívta fel rá a figyelmet Nyáry Éva.

Dr. Ujházi Lóránd, a „Szélsőségek, Vallási szélsőségek Ludovika Kutatócsoport” vezetője az előadás végén céljukként jelölte meg, hogy bemutassák a vallások társadalomra gyakorolt szerepét. Nyáry Ernőre gondolva felidézte az unokahúg szavait: „Engedelmes fia volt a katolikus egyháznak”. Ujházi Lóránd kiemelte, hogy ő a magyar nemzetnek is emléke, amelyet ápolni kell. „Büszkék lehetünk arra, hogy egy magyar ember így helyt állt ezekben a nehéz időkben”- zárta gondolataival az előadást.

A könyvbemutató a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projektből valósult meg.

 

Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes