NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
HADTUDOMÁNYI ÉS HONVÉDTISZTKÉPZŐ KAR

Fókuszban a repüléstudomány

Negyedszázados múltra tekint vissza a szolnoki repüléstudományi konferencia, amelyen a legfrissebb kutatási eredmények bemutatása mellett szó volt az idén ősszel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen induló állami légiközlekedési alapképzésről is. A jelenlévők betekintést nyerhettek a Katonai Repülő Intézet által menedzselt GINOP kutatási-fejlesztési program eddigi eredményeibe is.  

Előremutató és innovatív rendezvénynek nevezte a konferenciát megnyitó beszédében Prof. Dr. Padányi József vezérőrnagy. Az NKE tudományos rektorhelyettese szerint ez az esemény és a GINOP kereteiben megvalósuló kutatómunka is jól tükrözi azt, hogy az intézmény az együttműködés egyeteme. Elmondta, hogy a repüléstudományi konferencia negyed százados múltra tekint vissza, ami hazai viszonylatban egyedülállónak mondható. A kutatási projekt kapcsán megjegyezte, hogy a kutatásfejlesztési program révén a szolnoki székhelyű Katonai Repülő Intézet a repüléstudomány egyik meghatározó szereplőjévé válhat és remények szerint nemzetközi viszonylatban is hoz majd eredményeket a kutatómunka.

A következő tanévtől induló állami légiközlekedési alapképzési szakról beszélt előadásában Dr. Palik Mátyás ezredes. A Katonai Repülő Intézet igazgatója elmondta, hogy a 8 szemeszteres képzés két szakiránnyal indul, amelyekre már az idei felvételi eljárásban is lehetett jelentkezni. A felvételi számok azt mutatják, hogy mind az állami légijármű-vezető, mind a katonai repülésirányító szakirány népszerű a pályaválasztás előtt állók körében. Előbbire 192, utóbbira 93 jelentkezést regisztráltak. Elhangzott, hogy a képzés időtartamának első fele Budapesten, második része pedig a szolnoki helikopterbázison zajlik majd. Az állami légijármű-vezető szakirányt végzettekből helikoptervezetők, szállítórepülőgép-vezetők vagy harcászati repülőgép-vezetők válhatnak majd. A katonai repülésirányító szakirány követelményeit sikeresen teljesítők pedig például repülőtér-irányító vagy légvédelmi irányító szakemberek lehetnek. „Az állami légiközlekedési alapképzésben a humán tényezőknek meghatározó szerepe lesz”- hangsúlyozta Palik Mátyás, aki hozzátette azt is, hogy mintegy 220 órát fognak repülni a képzésben részt vevő hallgatók. Az intézetigazgató szerint minden technikai eszköz adott a képzés sikeres elvégzéséhez. Az ezredes szólt arról is, hogy a Műszaki Doktori Iskola keretében elindult a légiközlekedés és repüléstechnika kutatási terület és az érdeklődők 21 kutatási téma közül választhatnak a jövőben.

„2005-ben alakult meg az Összhaderőnemi Légierő Alkalmazási Kiválósági Központ, amely a NATO első nemzetközi tudásközpontja”- mondta el előadásában Szabó Miklós alezredes, a légi műveletek szakértője. A németországi székhelyű nemzetközi szervezet magyar törzstisztje hangsúlyozta, hogy a központ egyedülálló abban a tekintetben, hogy a légi műveleti képességek teljes vertikumának kutatásával foglalkoznak. A szervezet független kutató és elemző tevékenységet folytat 16 ország szakembereinek a részvételével. Olyan kutatási témák szerepelnek a központ tevékenységének fókuszában, mint például a kiberhadviselés, a logisztika, a légi mobilitás vagy a NATO műveletek légi támogatása. Elhangzott az is, hogy a kiválósági központ részt vett például a balti államok légtérvédelmi koncepciójának a kidolgozásában is.

Egy teljesen magyar fejlesztés eredményeiről beszélt a konferencián Dr. Restás Ágoston. Az NKE Tűzvédelmi és Mentésirányítási Tanszék vezetője több munkatársával együtt a légi tűzoltás fejlesztési lehetőségeit kutatja. A szakember elmondta, hogy a hagyományos, elsősorban vízzel történő légi oltás helyett ők instant habot alkalmaznak, amely az eddigi vizsgálatok szerint hatékonyabb és biztonságosabb megoldást jelent. Az EU által közvetlenül finanszírozott projekt május végén zárul, akkor fogják majd a kutatás végleges eredményeit publikálni.

A repüléstudományi konferencián a szakemberek ismertették a légiközlekedés-biztonsághoz kapcsolódó, GINOP kutatás-fejlesztési projekt eddigi eredményeit is. A kutatás három kiemelt területre fókuszál, így vizsgálja az alternatív tüzelőanyagok alkalmazási lehetőségeit, a pilóta nélküli légi járművek használhatóságát például a meteorológia területén, illetve a repülés emberi tényezőivel is foglalkoznak.

Dr. Kavas László egyetemi docens, az AVIATION FUEL kutatási terület vezetője elmondta, hogy egyre elterjedtebbek azok a kutatások, amelyek az alternatív üzemanyagok használhatóságával foglalkoznak. A szolnoki kutatócsoport azt vizsgálja, hogy az ilyen üzemanyagok milyen hatással vannak a jelenleg használt hajtóművekre. Ehhez a projektben sikerült egy kisméretű teszthajtóművet is beszerezni, amely hamarosan a mindennapi munkájukat segíti majd. Elhangzott, hogy még az idén egy svédországi tanulmányutat is terveznek, ahol az alternatív üzemanyagok Gripen repülőgépekben való használhatóságát tanulmányozzák.  

A repülésben résztvevő szakemberek teljesítményének egzakt mérése, tesztelése zajlik az AVIATION HUMAN kutatási területen belül. Dr. Dunai Pál egyetemi docens, a terület szakmai vezetője elmondta, hogy a kutatómunka kiterjed a pilótás és pilóta nélküli repülésekben, valamint a légiforgalmi irányításban részt vevő szakemberekre is. A 16 fős kutatócsoport a többi között repülő orvosi vizsgálatokkal, teljesítménydiagnosztikával és testszenzoros vizsgálatokkal is foglalkozik. Utóbbiakat már valós repülések során is alkalmazták.

Az UAS ENVIRON kutatási területen belül a pilótanélküli légi járművek felhasználását vizsgálják és egy repüléstámogató rendszer modelljét is kidolgozzák. A repülésbiztonság egyik fontos tényezője a meteorológiai ismeretek pontossága. Az úgynevezett drónokat erre a feladatra is lehet használni és ennek vizsgálatát is végzi a kutatócsoport, amely a napokban hat darab pilótanélküli repülőgéppel gazdagodik majd. Emellett például egy mobil meteorológiai állomás kiépítése is folyamatban van.

A 2020 szeptemberéig tartó projektekbe számos hazai és nemzetközi partner, valamint egyetemi hallgató és doktorandusz is bekapcsolódik majd. A plenáris előadások után a repüléstudományi konferencia hat szekcióban folytatódott. A rendezvényen a többi között olyan témákról is szó volt, mint például a katonai repülésirányítók stresszterhelés-mérési eredményei, a Modern Városok Program keretében megvalósuló repülőtér fejlesztések, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazása az oktatásban.

A konferencián a Magyar Hadtudományi Társaság emlékplakettel ismerte el Palik Mátyás ezredes, intézetigazgató eddigi munkáját.

 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes