Egyedülálló képzés az NKE és a Karitász együttműködésében

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Magyar Katolikus Karitász tavaly év végén kötött együttműködési megállapodása részeként egynapos képzést tartottak a karitatív szervezet munkatársai számára. A rendezvényen az előadók hangsúlyozták, hogy a válságkezelésben különösen fontos az állami szervek és a különböző segélyszervezetek együttműködése.

„Az államnak fontos stratégia partnere az egyház, különösen olyan területeken, mint például az oktatás vagy a válságkezelés” – mondta köszöntőjében Dr. Ujházi Lóránd tudományos főmunkatárs. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem „Szélsőségek, vallási szélsőségek” Ludovika Kutatócsoport vezetője elmondta, hogy az állam és az egyház közötti együttműködés további erősítését is jelenti a Magyar Katolikus Karitász és az NKE megállapodása, amely a karitatív szervezet felkészültségét növeli majd a képzések által. Erre pedig szükség is van, hiszen számtalan új kihívással találják magukat szembe a segélyszervezetek is. Écsy Gábor, a Magyar Katolikus Karitász főigazgatója elmondta, hogy az elmúlt évek eseményei is igazolják az együttműködés erősítésének létjogosultságát. Példaként említette a 2010-es vörösiszap katasztrófában és a 2015-ös tömeges migráció kezelésében nyújtott szerepüket. Dr. habil. Resperger István ezredes előadásában átfogó képet adott azokról a globális kihívásokról, amelyek meghatározhatják Európa jövőjét is. Az NKE Nemzetbiztonsági Intézet igazgatója ilyennek tartja például a népességrobbanás kérdését, amely például az afrikai kontinenst különösen érinti. Elmondta, hogy az előrejelzések szerint a Föld lakosainak száma a jelenlegi 7.6 milliárdról 2050-re 9.3 milliárdra növekszik. Ráadásul jelenleg is mintegy 750 millió alultáplált ember él a bolygón és 600 millió azoknak a száma, akik nem jutnak megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvízhez. Mindez a folyamat pedig, elsősorban a tömeges migráció miatt az európai kontinens országait is egyre inkább érinti majd. Az ezredes előadásában szólt a vallási vonatkozásokról is, megjegyezve, hogy Európában fokozatosan növekszik a muszlim vallásúak száma a keresztényekkel szemben. „Ha a jelenlegi tendenciákat nézzük, akkor 2070-re akár ki is egyenlítődhet a két vallási közöséghez tartozók aránya”- tette hozzá Resperger István. Az ezredes előadásában részletesen szólt a nemzetközi terrorizmusról és a manapság elterjedt aszimmetrikus hadviselés jellemzőiről is. A szakember szerint ma már összetett konfliktusok vannak a világban, de ezek jelentős része előre is jelezhető. A terrorizmus eszközei, módszerei jelentősen változtak az elmúlt évtizedekben és ma már nagyon fontos szerepet kapnak ebben az internetes közösségi médiafelületek is. A technikai eszközök fejlődése a terrorizmus elleni harcban is hatékony lehetőséget hozhat, például a teljesen robotizált, precíziós fegyverek minél nagyobb arányú használata. Mindehhez azonban hosszú távú stratégia is szükséges, hiszen számos olyan válságövezet van ma is a világban, ahol még mindig nem tudtak átütő eredményt elérni a terrorizmus elleni harcban. Igaz ez a békefenntartó katonai műveletekre is, hiszen például Boszniában 1996 óta vannak jelen a nemzetközi erők kötelékében magyar katonák. Itt szolgált annak idején az SFOR műszaki főnökeként Prof. Dr. Padányi József vezérőrnagy is. Az NKE tudományos rektorhelyettese előadásában a katonai-civil együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Elmondta, hogy a magyar katonák ma már a világ számos pontján teljesítenek missziós küldetést, amihez megfelelő képzésben kell részesülniük. Szerinte a békeműveletben a katonák szerepe a biztonságos környezet megteremtése és fenntartása. Ehhez megfelelő kompromisszum- és együttműködési készség is szükséges, amire a katonákat külön fel kell készíteni. Hazánk 2000. évi NATO haderő-fejlesztési célkitűzésként vállalta, hogy megteremti a civil-katonai együttműködési képességet, amellyel minden haderőnek rendelkeznie kell. „A jó civil-katonai együttműködés (CIMIC) folyamatos kapcsolatot és koordinációt igényel, amelyben az összekötő tiszteknek különösen kiemelt szerep jut”- fogalmazott Padányi József. 

A rendezvényen szó volt még a többi között a válságkezelés és nemzetbiztonsági tudatosság összefüggéseiről, a különleges jogrend és a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetről, valamint a katolikus segélyszervezetek helyéről, szerepéről és kihívásairól a vatikáni és nemzeti politika kettősségében.

 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes 


Címkék: UNI-NKE Karitász