170 éve történt

Az első független felelős magyar minisztérium tagjainak 1848. május 15-én sürgősen össze kellett ülniük, mert az ország déli területein a helyzet egyre súlyosabbá vált. A Délvidéken élő szerb lakosság már április közepén olyan követeléseket fogalmazott meg, melyek a magyar politikai vezetés számára elfogadhatatlanok voltak. A hónap végén a szerbek már fegyveres támadásokat kezdtek, amelyeknek a támogatására május elején Szerbia felől, több ezer fegyveres szerviánus érkezett. A szükséges és hatékony védelmi intézkedések meghozatala tehát már nem tűrt halasztást. Batthyány Lajos miniszterelnök, katonaviselt emberként tisztában volt a helyzet súlyosságával, de azzal is, hogy a lehetőségei igen korlátozottak.  Egy korábban kiadott uralkodói rendelet értelmében az országban állomásozó császári-királyi alakulatok a rendelkezésére álltak ugyan, de ezek megbízhatósága erősen kétséges volt.

A minisztertanács már korábban, április 26-án foglalkozott egy önkéntes őrsereg kiállításának tervével és 10 ezer emberrel számolva a költségek meghatározásáról döntött.  A számvetések elkészültével a terv megvalósítása a kormány anyagi helyzete miatt lehetetlennek tűnt.  Az önálló magyar haderő megszervezése azonban olyan társadalmi érdek volt, amely megmozdította a politikai és társadalmi elitet. A volt Ellenzéki Párt klubjából alakult Radikál Körben április 29-én Wesselényi Miklós hívta fel a figyelmet az ország helyzetére. Másnap a Kör emlékirataiban fordult a kormányhoz és az ország védelmének biztosítására, közadakozásból önkéntes csapatok felállítását sürgette.  A magyar minisztérium elfogadta a kezdeményezést és az említett május 15-i minisztertanácsi ülésen elhatározta, hogy toborzás útján tíz gyalogzászlóaljat és egy tüzérüteget állít fel a „rendes” sorkatonaság mintájára. Másnap a felhívást önkéntesek jelentkezésére közzé is tették.

Batthyány Lajos és a magyar kormány ezen elhatározását egyfajta „bujtatott” hadseregszervezésnek minősíthetjük, hisz erre törvényes lehetősége nem volt. Az áprilisi törvények ugyanakkor lehetővé tették a nemzetőrség felállítását, amelynek elsősorban rendfenntartó feladata volt.  Erre hivatkozva „rendes nemzetőr” zászlóaljakat említ a felhívás, ugyanakkor a törvényi feltételektől teljesen eltekint. E zászlóaljakat kezdik el nem sokkal később honvédzászlóaljaknak nevezni és ezek fogják képezni a következő hónapokban felállított honvédsereg alapját. Ezért tekintjük ezen minisztertanácsi döntést és az ez alapján született felhívást az önálló magyar haderő létrehozásának alapdokumentumaként és ennek tiszteletére ünnepeljük ebben az évben születésének 170-ik évfordulóját.

 

Szöveg: Csikány Tamás

Fotó: internet


Címkék: Batthyány Lajos