A Magyar Honvédség előtt álló aktuális feladatokról, különösen a Zrínyi 2026 Honvédelmi és haderőfejlesztési program elemeiről beszélt a HHK állománya számára tartott tájékoztatójában dr. Böröndi Gábor vezérőrnagy. A Honvéd Vezérkar főnökének koordinációs helyettese szerint a katonai felsőoktatásban is egyfajta szemléletváltásra van szükség.
Az NKE Hungária körúti campusán tartott eseményen Böröndi Gábor elmondta, hogy a Zrínyi 2026 nemcsak egy katonai program, hanem tartalmaz külpolitikai, gazdasági és társadalmi elemeket is. Elhangzott, hogy a megváltozott biztonsági környezet miatt is van szükség a honvédelmi és haderő-fejlesztésre, amit a magyar gazdaság konszolidációja tesz lehetővé. „Egy állam erejét a külpolitikája, a gazdasági ereje, az információs műveletek alkalmazásának képessége és a haderő adja”- fogalmazott a vezérőrnagy. Hozzátette, hogy a haderőfejlesztési céloknak csak az egyik szegmense a NATO-elvárások teljesítése, ennél fontosabbak a nemzeti érdekek. A tábornok szerint hosszútávú nemzeti érdekünk az, hogy Magyarország nemzetként és államként fennmaradjon, kultúráját, nyelvét, szokásait megőrizze és átörökítse azokat a következő nemzedékekre. „A politika által is megfogalmazott cél, hogy hazánk 2030-ra regionális középhatalom legyen, megfelelően erős hadsereggel. Önálló felelősségünk, hogy megvédjük a hazánkat”- tette hozzá Böröndi Gábor. A vezérőrnagy szerint szemléletváltásra van szükség számos területen, például a védelmi innováció vonatkozásában, amelyet erősíteni kell. Ennek részeként elkezdődött egy védelmi innovációs stratégia kialakítása is. Elhangzott, hogy a haderőfejlesztéshez növelni kell a katonai költségvetést, 2026-ig a GDP 2 százalékára. Számos katonai képességet kell fejleszteni a következő időszakban, ezek közül a tábornok kiemelte a légvédelmi képességeket, amelyek fejlesztése Magyarország szuverenitásának biztosítása szempontjából kiemelt feladat. Emellett a többi között feladat lesz a különleges műveleti, a logisztikai és a kibervédelmi képességek fejlesztése, valamint a védett vezetési rendszer megteremtése is. A tábornok előadásában szólt az infrastrukturális fejlesztésekről, a digitális katonai programról, valamint a teljesítményértékelés rendszerének megújításáról. A változásokhoz az oktatás-képzés rendszerének is igazodnia kell, hiszen új ismeretek átadására lesz szükség az altiszt- és a tisztképzésben is, erre pedig az oktatókat is fel kell készíteni. „Összhangba kell hozni azokat a céljainkat, hogy a katonai felsőoktatás vonzó legyen és erős hadsereggel is rendelkezzünk”- fogalmazott Böröndi Gábor, aki számít a célok elérésében a HHK oktatóinak szakmai tudására is. „A programot csak közösen tudjuk hatékonyan megvalósítani”- szólt a jelenlévőkhöz.
Pohl Árpád ezredes zárszavában elmondta, hogy az oktatás szereplőinek is alkalmazkodni kell a változásokhoz, amihez az eddiginél innovatívabb gondolkodásra, szemléletre van szükség. A HHK dékánja kiemelte, hogy az egyik legfontosabb feladat most a kar oktatói utánpótlásának biztosítása. „A HHK oktatói állományára a fejlesztési programok tekintetében is számítani lehet majd a jövőben” - tette hozzá.
Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Szilágyi Dénes