Középpontban a klímaváltozás

 

 

‹›×

A globális klímaváltozás hatásairól, az alkalmazkodás lehetőségeiről tartottak konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus dísztermében. Az előadók mind más-más szempontból közelítették meg a témát, így széles, átható képet nyújtva a világunkat fenyegető és jelenetős mértékű éghajlatváltozásról. Az eseményt Pohl Árpád dandártábornok nyitotta meg köszöntőjével, melyben a klímaváltozás fontosságára hívta fel a figyelmet.

Bartholy Judit, az ELTE Meteorológiai Tanszékének vezetője a globális és a regionális klímaváltozásról, illetve párizsi klímaegyezményről tartotta meg előadását, amelyben a Kárpát-medencére vonatkozó becsléseket mutatott be. Az üvegházhatást okozó gázokat a 19. században ismerték fel. Joseph Fourier kutatásai alapján rájött, hogy a Föld klímája melegebb, mint ami várható lenne, ez pedig az üvegházhatásnak köszönhető. A gázok infravörös sugárzást elnyelő képességére John Tyndall figyelt fel. A svéd származású Svante Arrhenuis pedig rájött, hogy a szén-dioxid mennyiségének megduplázása 5-6 °C-kal megnöveli a Föld átlaghőmérsékletét. „1750 óta 44%-al megnőtt a szén-dioxid, 153%-al a metán és 21%-al a dinitrogén-oxid aránya” – tette hozzá az előadó. Az Antarktisz jégmag elemzése alapján az elmúlt 800 ezer évben nem fordultak elő ilyen magas koncentrációjú értékek. A különböző üvegházhatású gázok hozzájárulása az átlaghőmérséklet 33 °C-os növekedéséhez a következőképpen foglalható össze: 20,6 °C vízpára, 7,2 °C szén-dioxid, 2,4 °C ózon, 1,4 °C dinitrogén-oxid, 0,8 °C metán és 0,6 °C egyéb. Bartholy Judit diagrammok segítségével szemléltette az üvegházhatást okozó gázok koncentrációjának változását az elmúlt 10 ezer évben. „A nagy növekedés csak a múltszázad óta tapasztalható” – emelte ki. A 10 legmelegebb év mindegyike az 1990-től napjainkig húzódó kategóriába sorolható. 2018 elején anomáliákat figyelhettünk meg Észak-Amerika területén: néhol az átlagosnál jóval melegebb, illetve más térségekben jóval hidegebb hőmérséklet volt észlelhető. A klímaegyezmény kapcsán Bartholy Judit megemlítette Donald Trump kilépési szándékát. Mint mondta, ez azért probléma, mert az Egyesült Államok a világ második legnagyobb üvegházhatású gázok kibocsátója. „13 állam tartotta meg a kötelezettségvállalásukat az egyezmény elhagyása ellenére” – tette hozzá az előadó.

„Magyarázhatatlan ’globális felmelegedési hiátusa’ (2002-2013): tünetek és okok az alkalmazkodás és az enyhítés tiszteletben tartásáról” Mika János professzor tartott ismeretterjesztő prezentációt. Reihard Perfler, a Természettudományi és Élettudományi Egyetem oktatója a klímaváltozást mutatta be Ausztriában, amelyben kitért a vízhiányra, az áradásokra, a feltűnően magas hőhullámokra és megoldási javaslatokkal állt elő. Ausztria bővelkedik a prevenciós akciókban, de még mindig akadnak olyan területek, amelyek fejlesztést igényelnek. „Az egyik jelentős probléma az úszómedencék feltöltése” – hangsúlyozta az osztrák professzor, s hozzátette, hogy e kérdésen egyedül a lakosság hozzáállása változtathat. Az ideáig elért cél figyelemre méltó a környezettudatosság terén, viszont továbbra is ezen az úton kell haladni. „Egyedül az egész világ, összefogva képes elérni a végső célt: megmenteni a lakhelyünkként szolgáló Földet.”

Kecskeméthy Klára, az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának egyetemi tanára a globális felmelegedésnek és a klímaváltozásnak az egészségügyi kockázatait és a Yamal-félszigetes esettanulmányát ismertette a résztvevőkkel. A globális klímaváltozás komplex jelenség és hosszútávú hatásait jelenleg nehéz megítélni. Az elmúlt évtizedekben számos elfelejtett kórokozót és mikrobát találtak a kutatók mintákban. Ezek a kórokozók újjászületettek, továbbá fertőzővé válhatnak a normál körülmények között. Az első ilyen eset 2016-ban az Anthrax spóra volt a Yamal-félszigeten, Oroszországban. A járvány új fenyegetéseket hozott létre, mellyel az emberiségnek szembe kell néznie a közeljövőben.

A konferencia plenáris ülését követően három szekcióban – német szekció, esettanulmányi szekció és speciális területekkel foglalkozó szekció - folytak az előadások.

Szöveg: Juhász Katalin