Kiberbiztonság és robothadviselés napjainkban

A robothadviseléssel kapcsolatos legújabb kutatásokról és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiberbiztonsági kutatóműhelyének munkájáról is szó volt az intézmény Hungária körúti campusán rendezett tudományos-szakmai konferencián. 

A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, valamint a Magyar Hadtudományi Társaság immáron 18. alkalommal megtartott közös konferenciáján Ványa László ezredes, egyetemi tanár köszöntötte a jelenlévőket. A Katonai Üzemeltető Intézet igazgatója emlékeztetett, hogy 18 évvel ezelőtt még arról beszéltek a szakemberek, hogy hogyan kellene a levegőben maradni a pilóta nélküli repülőgépeknek, ma pedig már arról szólnak a híradások, hogy a brit hadsereg robot hadgyakorlatot tart. Elhangzott, hogy az elmúlt időszakban, a robothadviselés témában a HHK több mint 10 doktorandusza vált doktorrá és habilitált is. A rendezvényen a Magyar Hadtudományi Társaság elismeréseinek átadására is sor került. A Tanárky Sándor-díjat Makkay Imre professzor, az elektronikai hadviselés tanszék volt vezetője, míg a Korponay János-díjat Szabó András százados, kiberszakértő vehette át.

A mesterséges intelligencia (AI) katonai és polgári alkalmazási lehetőségeiről beszélt előadásában Vadász Pál. A MONTANA Tudásmenedzsment Kft. ügyvezetője elmondta, hogy az elmúlt évtizedekben exponenciálisan nőtt az elérhető adattömeg és a számítógépek teljesítménye is. A mesterséges intelligencia gondolata még az 50-es évek közepén született meg, de igazi áttörést a 2000-es évek hoztak. A szuperszámítógépek legyőzték a legjobb sakkozókat, és egyre inkább elterjedtek a mély neurális hálózatok, amelynek nagyban elősegítették a gépi tanulást. Ma már a világ szinte minden országa komoly pénzügyi forrásokat fektet a mesterséges intelligencia fejlesztésébe, amelyben az USA és Kína jár leginkább az élen. Vadász Pál elmondta, hogy egyre több katonai és civil területen alkalmazzák a mesterséges intelligenciát. A radiológiában például ennek használatával, nagyobb pontossággal lehet meghatározni bizonyos elváltozásokat, de fontos szerepet játszik más képfeldolgozó eljárásokban, szöveges alkalmazásoknál vagy hangfeldolgozásnál is. Emellett ma már nélkülözhetetlenné vált a mesterséges intelligencia a különböző robotok fejlesztésénél vagy az adatbányászatban. Katonai alkalmazásuk is egyre sokrétűbb, így például ezt használjak az autonóm, azaz az önálló döntésre is képes fegyverek fejlesztésénél. Egyes becslések szerint az AI 2045-re meghaladja majd az emberi agy teljesítményét. A szakember szólt arról is, hogy egyre nagyobb a félelem az emberekben, hogy a robotok elveszik majd a munkájukat, Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy inkább a foglalkoztatottság átalakulására kell számítanunk, amelynek során a szakképzett embereknek továbbra is lesz majd munkájuk.

„A drón egy hordozó eszköz, nem képesség”- fogalmazott előadásában Lakó Zoltán alezredes. A szakember a pilóta nélküli repülőgépek civil felhasználási területei között említette meg a mezőgazdaságot, az építőipart, a biztonságtechnikát és az energiaszolgáltatást. Elmondta, hogy légi alkalmazás mellett ma már egyre több olyan pilóta nélküli eszközt fejlesztenek, amelyeket a szárazföldön és a tenger alatt használnak. A katonai alkalmazással kapcsolatos trendek között említette a cirkáló lőszerek megjelenését, az eszközök méretcsökkenést és a kiberhadviselési képességekkel való ellátásukat. „A drónok alapvetően segítik a világ fejlődését, de rossz kezekbe kerülve komoly veszélyt is jelenthetnek”- fogalmazott Lakó Zoltán.

Makkay Imre ny. ezredes a tájékozódás képességének fejlődéséről beszélt előadásában. A szakember elmondta, hogy navigációról akkor beszélünk, ha azt akarjuk megtudni, hogy éppen hol vagyunk. Az elmúlt évszázadokban számos eszköz segítette az emberi tájékozódást, így például a térképek, iránytű, rádiónavigációs eszközök, majd legújabban a műholdas navigáció segítségével közlekedünk a mindennapokban is. 

A robotok ma már egyre inkább megjelennek az oktatásban is. Varga Péter János, az Óbudai Egyetem adjunktusa elmondta, hogy a műszaki pályák iránt érdeklődő fiatalokat minél korábban érdemes beavatni a robotizáció rejtelmeibe. Egyre több olyan óvoda és iskola működik hazánkban, amelyeknek a foglalkozásain megjelennek az egyszerűbb robotok, így az oktatásban résztvevők aránylag fiatalon elkezdhetnek érdeklődni a természettudományos pályák iránt. Erre azért is van szükség, mert az elmúlt 10 évben folyamatosan csökkent a műszaki felsőoktatásban résztvevő hallgatók száma.

 „Az úgynevezett blockchain technológiát számos területen lehet használni a robotizálható feladatokban és a mesterséges intelligencia fejlesztésében”- mondta el előadásában Huszár Viktor. Az NKE Katonai Műszaki Doktori Iskola doktorandusza egyik ilyen lehetőségként a drónok által készített felvételek elemzését említette, amelynek során az adatok valós idejű feldolgozása történik meg. Így könnyen felismerhetők bizonyos mozgások és tárgyak. Ez a katonai alkalmazásokban és a bűnmegelőzésben is jól használható módszer.

Kínában 2020-tól az egész országra vonatkozó társadalmi kreditrendszert vezetnek be. A távol-keleti országban jelenleg kétszázmillió kamera figyeli az emberek minden lépését, az arcfelismerő rendszerrel bárki beazonosítható, a kormány hozzáfér a bankkártyaadatokhoz, az egészségügyi kórtörténethez és persze az emberek internetes tevékenységéhez is, a rengeteg adatot pedig szinte valós időben tudják feldolgozni és pontokká alakítani. Az új rendszerben az emberek pozitív értékelése előnyöket, negatív rangsorolása pedig hátrányokat jelent majd számukra a mindennapi életben. Kollár Csaba, az NKE Katonai Műszaki Doktori Iskola oktatója szerint a társadalmi kreditrendszer célja, hogy informatikai eszközök és megoldások segítségével kontrollálja és irányítsa az egész társadalmat. Ennek egyik etikailag is megkérdőjelezhető következménye, hogy feketelisták jöhetnek majd létre azokról az állampolgárokról, akik a rendszer szerint nem teljesítenek jól. Csupán biztonsági szempontból nézve viszont sok előnye is lehet a kreditrendszernek, hiszen könnyebben kiszűrhetőek lesznek vele a társadalomra veszélyes elemek is.

A konferencia délutáni szekciójában a kiberbiztonságról tanácskoztak a szakemberek. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen két éve jött létre a Kiberbiztonsági Kiemelt Kutatóműhely, amelynek egyik fő célja az volt, hogy összefogja az egyetemen addig széttagoltan zajló kiberkutatásokat. Kovács László ezredes, egyetemi tanár elmondta, hogy munkájukkal szerettek volna hozzájárulni a magyar közigazgatás információbiztonságának emeléséhez. A kutatóműhely vezetője rámutatott, hogy ezt a kibertudatosság növelésével, oktatással, képzéssel, stratégiai kutatásokkal és a speciális infrastruktúra fejlesztésével kívánták elérni. Utóbbi kapcsán elhangzott, hogy két labort is létrehoztak, amelyek közük az egyik jelenleg is házigazdája a NATO egyik legnagyobb kibergyakorlatának. A kutatóműhely számos hazai és nemzetközi szervezettel működött együtt, és mintegy 70 kutató vett részt a munkában.  Olyan témákkal foglalkoztak tudományosan, mint például az okos város kutatások, a közösségi média kockázatai, vagy a kibertér biztonsági kihívásai. A kutatómunka során ezekben a témákban nyolc könyv és számos hazai és idegennyelvű cikk született, valamint három nagy konferenciát is szerveztek. A konferencián szó volt még a többi között a kiberműveletekről, a biztonsági eseménykezelés humán kihívásairól és a kibertérből érkező csalásokról is.

A kutatóműhelyről korábban készült videós riportunkat itt tekintheti meg: https://www.youtube.com/watch?v=otPVAGv9FkY&t=3s

 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szervezők