Félidőben a repüléstudományi kutatás

Félidejéhez érkezett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Repülő Intézet uniós pályázatának megvalósítása. A légiközlekedés-biztonsághoz kapcsolódó tudományos kutatások eddigi eredményeit egy workshopon mutatták be Szolnokon.

A tavaly indult GINOP-projekt célja az volt, hogy megteremtse a feltételét a repüléstudományhoz kapcsolódó komplex nemzetközi kutatásoknak és tudományos eredményeket, produktumokat mutasson fel.  A légiközlekedés-biztonsághoz kapcsolódó három területen kezdődött kutatói tevékenység. Palik Mátyás ezredes, a projekt szakmai vezetője elmondta, hogy számos hazai és nemzetközi szervezet részvételével zajlik a kutatómunka, így fontos hazai partnerük például a HungaroControl, a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálata, vagy az ELTE Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézete.

Az AVIATION_FUEL alprojekt keretében az egyes alternatív tüzelőanyag fajták repülésben való alkalmazhatóságának elemzésével, azok alkalmazási feltételeinek minél szélesebb körű feltárásával, valamint a felmerülő környezeti és gazdasági szempontok becslésével foglalkoznak a szakértők. Elhangzott, hogy az eddigi kutatómunka során a többi között sikerült üzembe állítaniuk egy speciális teszthajtóművet. kiválasztották a gyakorlati szempontból szóba jöhető alternatív tüzelőanyag fajtákat, valamint elektronikus tananyag is készült.

Az AVIATION_HUMAN alprojektben a repülés emberi tényezőit vizsgálják a szakemberek. A projekt során adatokat gyűjtenek és elemeznek, új mérési és vizsgálati protokollokat dolgoznak ki és tesztelnek, valamint összesítik is a gyakorlati alkalmazás eredményeit. A kutatás a pilóták mellett az egyre népszerűbb pilótanélküli légijárművek (UAV) alkalmazóira is kiterjed. Palik Mátyás elmondta, hogy teljesítménydiagnosztikai és pszichológiai laborokat alakítottak ki, üzembe állítottak egy testszenzoros mérési tesztrendszert, amelyen már a katonai repülésirányítók vizsgálatát el is végezték.

A szakemberek az UAS_ENVIRON alprojektben a pilóta nélküli repülőgépen (UAV-k) felhasználását biztonságossá, rugalmassá és így sok területen alkalmazhatóvá tévő repüléstámogató rendszer modelljét dolgozzák ki, és készítik el. Ennek során megkezdődött a repüléstámogató rendszer felhő alapú informatikai rendszerének kialakítása és a látástávolság előre jelzéséhez kapcsolódó új módszerek kidolgozása. A projekthez szükséges nagyméretű, merevszárnyas és forgószárnyas drónok is üzembe álltak, és kialakítottak egy mobil meteorológiai állomást különböző szenzorrendszerekkel. A projekteben kifejlesztett alkalmazás segít a repülések megtervezésében: tájékoztatja a felhasználót a repülés tervezett útvonalán várható meteorológiai helyzetről és minden fontos légiforgalmi információról. Palik Mátyás szólt arról is, hogy mindhárom kutatási területen számos publikáció született már eddig is és jónéhány hazai, valamint nemzetközi rendezvényt tartottak a témában. A projekt 2020 októberében zárul majd, addig kell a vállalásaikat teljes mértékben megvalósítaniuk a kutatóknak. 

A rendezvényen átfogó képet kaphattak a jelenlévők a pilóta nélküli repülőgépek magyarországi használatáról is. Dobi Sándor kutatás-fejlesztési szakértő, a HungaroControl munkatársa előadásában elmondta, hogy a drónoknak egyre nagyobb szerepük van mindennapjainkban. „Magyarországon ez már most egy évi 72 milliárdos piacot jelent”- fogalmazott a szakember, aki utalt arra, hogy például az egyre gyakoribb magyarországi filmforgatások alkalmával is számtalan drónt használnak a filmkészítők. Az előrejelzések szerint 2025-re évente mintegy 9.8 millió drónrepülés várható hazánkban. A nagyvilágban egyre különlegesebb fejlesztésekről lehet hallani: a svájci posta például már most is teszteli különböző termékek drónnal való kiszállítását, Dubajban pedig 2020-tól drón taxit szeretnének üzembe állítani.

„Az egész életen át tartó mozgásnak kiemelkedő szerepe van az életminőség javításában”- mondta el előadásában Tóth Miklós professzor. A Semmelweis Egyetem munkatársa szerint az inaktív emberek szinte minden korosztályban nagyobb rizikófaktort jelentenek a civilizációs betegségek kialakulásában, így mindenkinek hasznos és akár életmentő is lehet a rendszeres testmozgás.

Pogácsás Imre dandártábornok, a Honvédelmi Minisztérium főosztályvezetője az alternatív energiáknak a katonai repülésben való alkalmazásáról szólt a rendezvényen. A szakember szerint évtizedeken belül megháromszorozódhat az európai légi forgalom, így megkerülhetetlen lesz a fajlagos üzemanyag fogyasztás és a környezetkárosítás érdemi csökkentése. A kerozint és a benzint kiváltani képes szintetikus és bio üzemanyag kidolgozására van szükség.

A szakmai konferencián a három kiemelt kutatási területről külön szekcióban is tanácskoztak  szakemberek.

 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes