Vidékbiztonság és versenyképesség

A vidékbiztonság aktuális kérdéseivel foglalkozott az elmúlt több mint másfél évben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a gödöllői Szent István Egyetem közös, uniós finanszírozású kutatócsoportja. A projekt zárórendezvényét a napokban tartották Gödöllőn.

A két intézmény között évek óta szoros tudományos együttműködés van, amelynek egyik jó példája volt az OTDK Had- és Rendészettudományi Szekciójának 2015-ös, közös megrendezése. A vidékbiztonság komplex vizsgálatára jött létre még 2017-ben egy kutatócsoport, amelynek egyik célja a vidékbiztonsági tudatosság kialakításához szükséges tudástár és oktatási módszerek kidolgozása volt. Szilágyi Tivadar, a kutatóműhely vezetője elmondta, hogy munkájuk során rendszerbe foglalták és megfogalmazták a vidék biztonságának összetevőit, meghatározták az állam és a vidékbiztonság kapcsolatrendszerét, jellemzőit, környezetét. Elhangzott, hogy kutatásukkal is szeretnék elérni a biztonságos, élhető és versenyképes vidéki élettér kialakulását. „Vidékbiztonságról akkor beszélhetünk, ha olyan körülményeket tudunk teremteni, amely által nem vándorolnak el az emberek a vidéki településekről”- fogalmazott Szilágyi Tivadar, a Szent István Egyetem dékánhelyettese. A kutatásban a két intézményből összesen 15-en vettek részt, köztük volt két doktorandusz hallgató is. Számos hazai és nemzetközi partnerszervezet is segítette a munkájukat, így a többi között az Agrárgazdasági Kutatóintézet, a NÉBIH, a szlovákiai Selye János Egyetem vagy a vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium. A kutatómunka eredményeként mintegy hatvan különböző kiadvány és publikáció született, összesen 130 ív terjedelemben. A kutatóműhely vezetője szerint egy egyedülálló tudástár jött létre, amelyre alapozva akár közös vidékbiztonsági képzést is elindíthat majd a jövőben a két egyetem. 

Boldizsár Gábor ezredes, a kutatócsoport tagja elmondta, hogy Magyarország számára nem elhanyagolható a vidék, hiszen nagyon magas azon települések aránya, amelyet ötezer főnél kevesebben laknak. „Ezekhez olyan mezőgazdasági tevékenységek és területek tartoznak, amelyeknek a gazdálkodás és az ország biztonsága szempontjából is fontos a megtartó erejük” – fogalmazott az NKE HHK egyetemi docense, aki szerint ez a kettőség teremtette meg a közös kutatás alapjait. Elhangzott, hogy a vidékbiztonság a fizikai és a gazdasági biztonság mellett azt is jelenti, hogy jó élni az adott vidéki településen. Az elmúlt években jelentősen megváltozott hazánk biztonsági környezete is, amelyek szintén hatnak a vidékbiztonságra. Ebben jelentős szerep van az öngondoskodásnak, az önvédelemnek is, amelyet jól mutat például az önkéntes tűzoltóság, a polgárőrség tevékenysége, vagy a területvédelmi tartalékos rendszer kiépítése. „A cselekvőképes állampolgárok egy természeti katasztrófa, vagy egy baleset esetén is tudják, hogy mit kell tenniük”- fogalmazott Boldizsár Gábor. A szakember szerint az új típusú biztonsági kihívásokra reagálva az állam, a kormányzat számára is egyre fontosabbá válik a vidékbiztonság kérdése. Ezzel pedig az ország védelmi képessége is növekszik majd. A kutatás során történeti-földrajzi szempontból vizsgálták meg a Kárpát-medence ezeréves fejlődését, és különböző, jövőbemutató trendeket vázoltak fel tanulmányaikban. Emellett napjaink eseményeiből is vontak le következtetéseket, így például az északkelet-afrikai térség biztonsági tényezőit vagy a magyar-cigány együttélés konfliktusait is vizsgálták. Az egyetemi docens elmondta azt is, hogy a kutatómunkában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem több hívatásrendje is képviselte magát, de számos partnerintézményt is sikerült bevonni a tudományos munkába. 

 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes