NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
HADTUDOMÁNYI ÉS HONVÉDTISZTKÉPZŐ KAR

A védelem társadalomtudományi kérdései

Hogyan viszonyulnak a nagy világvallások a 21. század kihívásaihoz és milyen új tanulási módszerek jelenhetnek meg a technika világában? Ezekről a témákról is szó volt az NKE Hadtudományi Doktori Iskola (HDI) által szervezett, a védelem társadalomtudományi kérdései a 21. században című workshopján.

A rendezvény moderátora, Krizba János nyitó beszédében rávilágított arra, hogy a kutatási irányok a 21. századra jelentősen megváltoztak. Ma már az algoritmusok korában élünk, ezért másfajta tanulási módszerek jelennek meg a technika világában. Érdekes kérdés lehet az is, hogy az emberek kognitív képessége hogyan fejleszthető a gépek által. Andó Sándor ezredes, a Magyar Honvédség főpszichológusa arról beszélt, hogy a pszichológusok milyen szerepet játszhatnak a katonák missziós szerepvállalása során. A szakember szerint a krízis során a prevención van a hangsúly, amihez elengedhetetlen a jól működő krízisintervenciós hálózat. A krízis megelőzésében, a prevencióban a szervezetnek is fontos szerepe van, a társas támogatás szerinte elengedhetetlen. Andó Sándor elmondta, hogy a Zínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program jelentős szervezetfejlesztési lehetőséget is magában rejt, ami az egyének gondolkodásváltozását is lehetővé teszi.

Markovics Milán Mór, a HDI doktorandusz hallgatója, a Távol-kelet konfliktusait és a buddhizmus kérdéskörét boncolgatta előadásában. Elhangzott, hogy konfliktusok megértéséhez ismerni kell annak hátterét. Ez az esetek többségében etnikai, politikai, de később vallási elemekkel is keveredik. „A vallás olyan mértékben a konfliktus részévé válik, hogy már nem lehet attól elválasztva vizsgálni azt”- fogalmazott a doktorandusz hallgató. Az előadás elsősorban Mianmar és Srí Lanka példáján keresztül mutatta be, hogy Ázsia buddhista többségű régiójában fellelhető konfliktusok mögött etnikai és politikai okok húzódnak meg, ugyanakkor a vallás, különösen a buddhizmus, de az iszlám és más vállasok vizsgálata is segíthet jobban megérteni a régió biztonságát és az ezt veszélyeztető tényezőket. Kárász Balázs, a Katonai Műszaki Doktori Iskola doktorandusza, a biometrikus azonosítási megoldások aktuális biztonsági kérdéseiről beszélt. A biometrikus azonosítási megoldások technikai jellegű megbízhatósági problémáit támadhatóságként értelmezve az előadás javaslatot tesz lehetséges kockázatkezelési utak megvalósítására. A Social media hadsereg: az Izraeli Védelmi Erők társadalmi kommunikációjáról beszélt előadásában Rémai Dániel. A HDI doktorandusz hallgatója elmondta, hogy a fenyegetettség érzetének csökkenése magával vonta a társadalom fokozatos távolodását a militáns életviteltől. Ezzel párhuzamosan változott meg a média, a tömegtájékoztatás és a médiafogyasztás is. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) az elmúlt években átdimenzionálta kapcsolatát az izraeli társadalommal, és egyre gyakrabban használja a kommunikációban a social-media modern, innovatív eszközeit.

Kovács Anita Mariann, a HDI doktorandusz hallgatója arról beszélt, hogy napjainkban a Közel-Kelet teljes átrendeződése zajlik, a térség hatalmi viszonyai és hatalmi egységei folyamatos átalakulásban és változásban vannak. Elhangzott, hogy minél instabilabbá válik a régió, annál nagyobb tér nyílik az Irán és a Szaúd-Arábia szembenállásának és rivalizálásának további éleződésére. A szakértő szerint úgy tűnik, hogy kirajzolódóban van egy új biztonsági szubkomplexum, amely az Öböl és a Levant szubkomplexumot foglalja magában, és amelynek fő szervező ereje az iráni-szaúdi szembenállás. A workshopot Kizbai János azzal zárta, hogy a külső-belső környezett megváltozott. A társadalmi kommunikáció igen fontos, ami erős hatással van a szervezeti kommunikációra.

Szöveg és fotó: Szelei Ildikó