A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programról szólt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában Benkő Tibor. A honvédelmi miniszter részletesen ismertette a Zrínyi 2026 program céljait és eddig elért eredményeit, majd a nemzetközi biztonsági környezet alakulásáról is beszélt az egyetemi hallgatóknak. Pohl Árpád, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyar Honvédség átalakításának, fejlesztésének ismerete rendfokozattól függetlenül hasznos minden hallgató számára.
„A történelem folyamán gyakran kellett a magyarnak a békét, biztonságot, önállóságot és függetlenséget megteremtenie vagy megőriznie” – jegyezte meg Benkő Tibor. Elhangzott, hogy összesen 163 alkalommal vett részt a magyar katona különböző forradalmakban, felkelésekben, szabadságharcokban, háborúban és ütközetben. Ebből kilencven alkalommal került ki győztesként a magyar nemzet, negyvenhárom alkalommal békemegállapodás született, és mindössze harminc alkalommal volt vesztese a magyar a szabadságért folytatott küzdelemnek.
A szeretteinket, értékeinket, hazánkat meg kell védeni, és lehet fegyverrel vagy fegyver nélkül is szolgálni a nemzetet. A biztonsági környezet folyamatosan és rendkívül gyorsan változik, ráadásul egy új világrend van kialakulóban. Új kihívásként a kibertérben zajló műveleteket, a hibrid hadviselést, a radikalista alapokra épülő terrorizmust és az illegális migrációt említette a miniszter. Ezen kihívásokból adódóan olyan jól felkészült katonákat foglalkoztató honvédségre van szüksége Magyarországnak, amely képes a 21. századi kihívásokat kezelni.
Benkő Tibor azt is elmondta, hogy bár a legmodernebb haditechnikát szerzik be a Magyar Honvédség számára, nélkülözhetetlen a technikát működtető katona. Ennek érdekében dolgozták ki azt az életpályamodellt, amely magába foglalja az illetmények ütemezett emelését, a lakhatási támogatást és az egészségkárosodási biztosítást is. „A legkiválóbbakra van szüksége a Magyar Honvédségnek” – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter, aki hozzátette: ezért a tárca mindent megtesz annak érdekében, hogy a fiatalabb generációk számára vonzóvá tegye a katonai pályát.
Benkő Tibor beszélt a NATO 2%-os GDP követelményéről is, vagyis hogy minden tagország rendelkezzen olyan haderővel, amellyel biztosítani tudja a békét és biztonságot állampolgárai számára. Ez jelenik meg a Washingtonban aláírt Észak-Atlanti Szerződés 3. cikkelyében. A követelmények teljesítése miatt hirdette meg a kormány a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot azzal a céllal, hogy a Magyar Honvédség a „térség meghatározó, a kor kihívásainak mindenben megfelelni tudó, a legkorszerűbb haditechnikával felszerelt, lojális, esküjéhez és hazájához a végsőkig hű katonákból álló haderejévé váljon.”
A haditechnikai beszerzések kapcsán a honvédelmi miniszter megjegyezte: a legmodernebb, a Magyar Honvédség igényei szerint gyártott technikák kerülnek beszerzésre. A haderőfejlesztő program első lépésben a légvédelmet célozta meg, mivel itt mutatkoztak meg a legnagyobb hiányosságok. Említette Benkő Tibor a magyar hadiipar újbóli beindítását, amely a Kiskunfélegyházán, a kézifegyverek összeszerelésével vette kezdetét. „Bár a program 2026-ig szól, a Magyar Honvédség fejlesztése az után is folytatódik, körvonalazódnak a 2030-ig tervezett változtatások és újítások is”- tette hozzá a miniszter.
Szöveg: Juhász Katalin
Fotó: Szilágyi Dénes