Ausztria és Magyarország Közép-európai Védelmi Együttműködésen belüli lehetőségeit és kihívásait mutatta be az osztrák Védelmi Akadémia Béketámogatás és Konfliktuskezelés Intézetének igazgatója a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) meghívásának köszönhetően.
Dr. Johann Frank vezérőrnagy 2014-2020 között töltötte be az Osztrák Szövetségi Köztársaság Védelmi Minisztériuma védelempolitikai igazgatói beosztását. Elkötelezett híve volt az Ausztria és Magyarország közötti kapcsolatok fejlesztésének, hivatali ideje során tovább emelkedett a kétoldalú és a regionális védelempolitikai és katonai kapcsolataink színvonala. Ennek köszönhetően javasolta Németh Gergely, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért felelős helyettes államtitkára Szolgálati Érdemjel babérkoszorúval ékesített arany fokozatával” való kitüntetését szeptember 17-én.
Johann Frank vezérőrnagy hangsúlyozta: pályáján végig kísérte a civil és a katonai együttműködés, ezért nagy jelentősége van számára annak, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen nem különül el a fizikai kiképzés az elméleti oktatástól.
Ausztria és Magyarország napjainkban is szorosan összekapcsolódik, ezért kiemelten fontos a közös békefenntartásért dolgoznunk. A vezérőrnagy hozzátette: Európa olyan kihívásokkal néz szembe, amelyek az eltérő kultúrákból és nemzeti célokból fakadnak, így a két ország évszázadokra visszanyúló biztonság- és védelempolitikai együttműködése által összegyűjtött tapasztalatait meg kell osztanunk európai szomszédainkkal.
Szerencsére az európai államok közötti harcoktól már nem kell félnünk – emelte ki Johann Frank, ezt azonban nem vehetjük készpénznek, folyamatosan dolgoznunk kell a béke stabilizálásán, és „a legjobbat kell kihoznunk az együttműködések zavartalanságának koordinálásából.”
A nemzetközi konfliktusok kihívásai árnyékként vetülhetnek kontinensünkre, „a történelem folyamán Európa még sosem volt ennyire biztonságos és barátokkal körülölelt, mint most.” Jelenleg nincs alternatíva hasonló belső piacra és demokráciára – tette hozzá. A balkáni országokat érintve úgy fogalmazott: „mindenki olyan biztonságos országokat szeretne, mint amilyenek Európában vannak.” Hiszen a kontinens túljutott a háborúzás gyakorlatán, célja a békés vitarendezés lehetőségeinek megteremtése.
A vezérőrnagy szerint Európa és az Amerikai Egyesült Államok külpolitikája eltérő irányba halad: az USA a belső konfliktusainak megoldására koncentrál. Miután ez utóbbi védőernyőjét egyre jobban elvesztjük, Kína befolyása ellen közösen kell fellépnünk annak ellenére, hogy Európán belül a tagállamok különböző érdekeltségei jelennek meg. Így például Afganisztán történésit nem szabad figyelmen kívül hagyni, hosszútávon ugyanis feladatot jelent az európai biztonságpolitika számára. „Nem szabad naivnak lennünk, új migrációs hullámokkal kell számolnunk” – hívta fel a figyelmet a legégetőbb kihívásra.
Johann Frank kifejtette: a tagállamok azonos céljai révén Európának saját érdekeit kell képviselnie, védelmét biztosítania. Ennek kapcsán szólt arról is, hogy „csökkentenünk kell a technológiai függőségünket, ideértve a gyógyszeripart és az áramellátást, valamint közösen kell mindezt biztosítanunk.” A konklúzió a NATO és az EU számára: továbbra is dolgozni kell a kollektív territoriális védelmen, amelyre nézve a Közép-európai Védelmi Együttműködés pedig olyan platformként lehet jelen, mely mindezt segíti. Emellett olyan oktatási módszer bevezetését sürgeti, mellyel az aktuális kihívások gyorsabb és pontosabb megoldására készítik fel a hallgatókat (EU’s Strategic Compass for Security and Defense).
Johann Frank felhívta a figyelmet az Európai Unión belüli tagállami szuverenitás és együttműködés egyidejű megvalósulásának nehézségeire, valamint emlékeztetett: Ausztria és Magyarország a legaktívabb országok a védelempolitika támogatásában és azért kell küzdenünk, hogy EU-s szinten is meghallják a hangunkat.
Szöveg: Pap Melinda Patrícia