Gyászhír

MEGEMLÉKEZÉS

Az életének 93. évében elhunyt Dr. Szabó József ny. repülő vezérőrnagyról, az MTA doktoráról, címzetes egyetemi tanárról

 

 

Szabó József 1928-ban született a Borsod megyei Szentsimon községben. A karcagi középiskolai tanulmányai után 1947-ben bevonult a hadseregbe, ahol elvégezte a Kossuth Akadémia első repülőtagozatát. 1949. március 14-én avatták alhadnaggyá. 1950-1955 között a Szovjetunió Légierő Akadémiáján tanult, majd ezt követően különböző szintű vezetői beosztásokban dolgozott. Tíz éven át volt a Magyar Néphadsereg repülőfőnökének első helyettese, majd 1988-as nyugállományba vonulásáig repülőfőnöke. Vadászrepülőgép vezetőként közel harminc évig repült motoros és sugárhajtású repülőgépeken, a magyar pilóták közül elsőként kétszeres hangsebességgel MIG-21-essel.

Tudományos tevékenységét az akkori Szovjetunió Légierő Akadémiáján kezdte és 1969-ben már a hadtudomány kandidátusa volt.

Gagarin űrrepülésének hatására autodidakta módon ismerkedett meg az űrdinamika legfontosabb kérdéseivel. 1976-tól részt vett szovjet-magyar űrrepülés előkészítésében, a jelöltek kiválogatásában, a tudományos kutatási program összeállításában, szakértőként tagja volt a Legfelsőbb Állami Bizottságnak.

1989-ben a hadtudomány doktora tudományos fokozatot szerzett és címzetes egyetemi tanári kinevezést kapott. Pályafutása során közel 200 tudományos cikke és tanulmánya jelent meg.

1985-től főszerkesztőként vezette a Repülési Lexikon előkészítését, kiadását. 1992–1995 között irányította a Hadtudományi Lexikon kiadásra való előkészítését. 1990-ig szerkesztette a Repülés Világa című szakmai tudományos folyóiratot, majd 1996-2004 között az emigrációból hazatért Magyar Szárnyak című évkönyvet.

Rendszeresen tanított repülőharcászatot és a légierő hadműveleti alkalmazásának fejlődéstörténetét a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen és annak jogelődjénél. Részt vállalt a doktorandusz-képzésben, négy évig tagja volt a doktori tanácsnak, valamint a habilitációs bizottságnak. Több mint 70 alkalommal vett részt tudományos cselekményekben bizottsági elnök, -tag, illetve hivatalos bírálóként. A BME Közlekedésmérnöki Kara Doktori és habilitációs Bizottságának is másfél évtizeden keresztül tagja volt.

1990-től a Magyar Hadtudományi Társaság alelnöke, 1995-től kilenc éven át elnöke volt. A hadtudomány területén végzett kimagasló munkáját a Honvédelmi Minisztérium Zrínyi-díjjal, a Magyar Hadtudományi Társaság „Örökös tag” címmel és Tanárki-díjjal ismerte el.

Alapító tagja a Magyar Asztronautikai Társaságnak és 1994-től a Magyar Tudományos Akadémia IX. osztály mellett működő Hadtudományi Bizottságnak.

Sok más mellett kutatta a magyar és a nemzetközi repülés történetét, és fejlődését. Az évek során szerzett tapasztalatai alapján arra az elhatározásra jutott, hogy nyugdíjazása után az egyetemi oktatásban vesz részt. Tanított űrdinamikát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, az Óbudai Egyetemen és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, valamint jogelődeinél. Rendszeresen részt vett a repüléssel és űrrepüléssel kapcsolatos társadalmi jellegű feladatokban. Népszerűsítette a katonai repülést és az űrrepülést, erősítette annak hírnevét, hozzájárult ez által a repülés és az űrrepülés széles körben történő megismertetéséhez.

2019-ben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem „Egyetemért Emlékérem” kitüntetést adományozott számára kiemelkedő oktatási, tudományos és tudományszervező munkájáért, valamint a katonai felsőoktatásban végzett kimagasló, iskolateremtő tevékenységéért.

Szabó József vezérőrnagy számtalan kitüntetése, tudományos közéleti megbízatásai meggyőzően tükrözik azt a magasfokú szakmai elfogadottságot és megbecsülést, amelyet kimagasló, iskolateremtő munkájával, és személyiségével elért.

Tudományos hitvallását hűen példázza az a néhány mondata is, melyet 1999-ben, a Szolnokon megrendezett „Kihívások a repüléstudományban a 3. évezred küszöbén” tudományos konferencia Plenáris Ülésének megnyitóján mondott:

„Bízom abban, hogy nálunk is megszületik a felismerés: a feladatok megoldásának folyamatából nem szabad és nem lehet kihagyni a tudományt, a Légierő életében megoldandó feladatokban pedig részt kell, vegyenek azok, akik a repüléstudományt egyre magasabb szinten művelik. Ez logikus, hiszen a repüléstudomány nem öncél, alapjául szolgálhat a fejlesztésnek, a jövő tevékenységi változatai feltárásának, a repüléssel kapcsolatos feladatok megoldásának, a repülésbiztonság magas szintre emelésének és fenntartásának és mindennek, ami a Légierő életével kapcsolatos.”

Szabó József vezérőrnagy, az MTA doktora halála nagy vesztesége a magyar tudományos életnek, a had- és a repüléstudománynak.

Vezérőrnagy Úr! Nyugodj békében!

Palik Mátyás ezredes, katonai repülési dékánhelyettes, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar


Címkék: Főoldali hír 2021