Idén ünnepeljük Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok diplomáciai kapcsolatainak 100 éves évfordulóját. Bár a történelmi, politikai, gazdasági és kulturális kötődésünk sokkal nagyobb múltra tekint vissza, diplomáciai kapcsolataink épp száz évvel ezelőtt, 1921-ben kezdtek kiépülni. Katonai együttműködésünkre azonban egészen az 1990-es évekig várni kellett. A kelet-közép-európai államokban végbement rendszerváltást követően a NATO-csatlakozás elősegítette a két ország védelmi kapcsolatainak megerősítését. Hazánk szempontjából ebben kiemelt szerepet játszott az USA. A magyar-amerikai diplomáciai kapcsolatok századik évfordulója alkalmából a Honvédelmi Minisztérium (HM) szervezésében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Főépületében tartott ünnepség középpontjában a sikeres katonai- és védelmi együttműködés állt.
Az NKE Nemzetközi Igazgatóságának vezetője, Breuer Klára megnyitóbeszédében a két ország kapcsolatát erősnek és jelentőségteljesnek írta le, kiemelve: sehol máshol nem lenne releváns egy hasonló konferenciát tartani, mint a Ludovikán, mely a magyar honvédképzés évszázados múltra visszatekintő intézménye. Christián László r. dandártábornok, a rektor jogköreit gyakorló, Fenntartó által kijelölt rektorhelyettes nevében az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) nemzetközi dékánhelyettese erősítette meg Breuer Klára szavait, hangsúlyozva a Ludovika honvédelmi szempontból való jelentőségét. Kecskeméthy Klára megjegyezte: „az amerikai fegyveres erőkkel különböző missziókban működhettünk együtt a világ számos pontján, a többi között Afganisztánban”, mely erősíti a két ország kapcsolatát.
Szabó István honvédelmi államtitkár úgy fogalmazott köszöntőjében: „az idei emlékezetes év, hiszen a magyar-amerikai diplomáciai kapcsolat centenáriumát ünnepelhetjük, annak ellenére, hogy eme kapcsolataink korábbra nyúlnak vissza.” Hozzátette: Magyarország 1999-es NATO-csatlakozása hivatalosan is szövetségessé tette a két országot, és a katonai együttműködés egyebek mellett a közös gyakorlatok, az oktatás-képzés, vagy a különleges műveleti együttműködés terén is jelentős.
„A védelmi együttműködés a magyar-amerikai kapcsolatok egyik sarokköve” – kezdte beszédét a budapesti Amerikai Nagykövetség ügyvivője. Marc Dillard előadásában szólt arról, hogy a NATO kötelékében Magyarország a 2001. szeptember 11-i események után mindvégig támogatta az USA-t, melyet az amerikai partner sosem felejt el. Mindemellett kiemelte: A lakosság biztonsága minden ország legfontosabb feladata.
A HM védelempolitikáért felelős helyettes államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy az egész honvédelmi szektort erősen érintette a Varsói Szerződésből a NATO-hoz való csatlakozásig tartó átmenet, amely „nem volt könnyű folyamat”. Mindemellett Németh Gergely ismertette: Magyarország a NATO-ban „nem fogyasztó, hanem biztonságot garantáló tagállam.”
Az ünnepség második részében panelbeszélgetés keretében az NKE Amerika Kutatóintézet vezetője, Mártonffy Balázs moderálásában Marc Dillard ideiglenes ügyvivő, Németh Gergely helyettes államtitkár, Sándor Zsolt vezérőrnagy, a Magyar Honvédség parancsnokának helyettese, valamint azonos idejű videóhívásban John C. Harris vezérőrnagy, az Ohiói Nemzeti Gárda parancsnoka a két ország közötti védelmi együttműködésről, illetve a NATO előtt álló biztonsági kihívásokról osztották meg gondolataikat. Sándor Zsolt vezérőrnagy az Afganisztánban eltöltött időről úgy nyilatkozott: az MH és az Ohiói Nemzeti Gárda közötti együttműködés jelentős volt, szorosan összekötötte az ott működő katonai egységeket. John Harris vezérőrnagy már a KFOR misszióról szólt, kifejtve: Magyarország kiemelten fontos szerepet játszik a nyugat-balkáni régió stabilizálásában.
A rendezvény zárásaként Sándor Zsolt vezérőrnagy nyitotta meg a magyar-amerikai katonai együttműködést megjelenítő fotókiállítást. A Magyar-amerikai védelmi kapcsolatok: Múlt, jelen és jövő című tárlat kapcsán leszögezte: a képek többet mondanak el az elmúlt száz év kapcsolatáról, mint amit ember tudna.
Szöveg: Pap Melinda Patrícia
Fotó: Szilágyi Dénes