NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
HADTUDOMÁNYI ÉS HONVÉDTISZTKÉPZŐ KAR

Lépést tart-e a katonai etika a hadviselés változó természetével?

Május 18-án, csütörtökön megkezdte munkáját az EuroISME (The International Society for Military Ethics in Europe) nemzetközi katonai etikai szervezet 11. éves konferenciája. A háromnapos rendezvényen, melynek a házigazdája ezúttal a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), a részt vevő kutatók, oktatók és egyéb szakemberek számos különböző megközelítésből keresik a választ a címben feltett kérdésre.

Bevezetőjében John Thomas, a szervezet elnöke kiemelte: a konferencia témája különösen időszerűvé vált az időközben kirobbant ukrajnai háború okán. A brit Királyi Légierő nyugalmazott dandártábornoka rámutatott, hogy ebben a konfliktusban a jogi és etikai normákat teljesen figyelmen kívül hagyták. Bár a szakembereket folyamatosan az a vád éri, hogy mindig csak a már lezajlott háborúkra vannak felkészülve, a hadviselés természete valójában nem is változik olyan gyökeresen, mint ahogyan azt sokan hajlamosak feltételezni.

Deli Gergely, az NKE rektora rövid köszöntőjében kihangsúlyozta, hogy a katonai etika – amely az NKE tananyagában is helyet kapott – alapvető fontosságú, mert olyan erkölcsi minimumot képez, amely nélkül a háborúk még véresebbek lennének. Emellett egy olyan közös alapot alkot, amely erősíti a kohéziót a magyar és a külföldi haderők, továbbá a katonák és a civilek között.

A köszöntőket követően a házigazdák részéről Siposné Kecskeméthy Klára ezredes, az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának nemzetközi dékánhelyettese mutatta be részletesen a Ludovika és a hazai tisztképzés történetét. A konferencia témájához kapcsolódóan kihangsúlyozta, hogy a maga idejében a „ludovikás” fogalommá vált a magyar társadalomban, köszönhetően annak az erkölcsi, emberi mércének, amelyet az itt tanult tisztek képviseltek. Elmondta, hogy az intézmény az újjáindítása óta ismét ugyanezt a szellemiséget és örökséget viszi tovább.

Témaindító előadásában Jovan Babić, a Belgrádi Egyetem etikaprofesszora rámutatott: világunk folyamatosan változik, s ez a katonai etika szempontjából is korábban nem vizsgált kérdéseket vethet fel. Emellett változik a világunk történéseit leíró nyelvezet is, ami hatással van az azokhoz való hozzáállásra. Példaként említette, hogy a nemzetközi katonai beavatkozásokat ma már ritkán nevezik háborúnak, ehelyett előszeretettel láttatják azokat „rendfenntartásnak”, ám ez a háború valóságán nem változtat. Meglátása szerint a katonai etikának új jelenségekre is reflektálnia kell, ilyennek nevezte például a drónok használatát a hadviselésben, és az e körül kialakult vitát, amely szerint ezek egyfelől a pontosságukkal csökkentik a járulékos veszteségeket, másfelől viszont a használatuk még inkább eltávolítja a döntéseket meghozó katonákat a döntéseik következményeitől.

Andrea Ellner, a londoni King’s College tanára a nők szerepét hangsúlyozva kiemelte, hogy kimutatható összefüggés áll fenn a nemek közti egyenlőség egyes országokban biztosított mértéke és ezen országok stabilitásának a növekedése, valamint a háborúra való hajlandóságának a csökkenése között. Emiatt is fogadta el a NATO már 2000-ben a Nők, béke és biztonság elnevezésű programot, amely azóta is nélkülözhetetlen iránymutatásként szolgál a tagországok számára.

A konferenciáról részletesen egyetemünk tudományos-ismeretterjesztő portálján, a ludovika.hu cikkében olvashatnak.

 

 

Szöveg: Békefi Miklós

Fotó: Szilágyi Dénes