A (had)történelem az élet tanítómestere, avagy miért is tanuljunk hadi históriát?

E kérdéskört járta körbe A Hadtörténelem időszerű kérdései 2022 címet viselő konferencia, melyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campusán rendeztek meg november 21-én. Az esemény a HHK Hadtörténelmi, Filozófiai és Kultúrtörténeti Tanszéke, valamint a Hadtörténelmi Tudományos Diákkör szervezésében valósult meg.

A rendezvényen résztvevők arról számoltak be az érdeklődőknek, miként kívánják megvalósítani azt a nem kis kihívással járó feladatot, amit egy új, hadtörténelemmel foglalkozó tankönyv fejezeteinek elkészítése megkövetel.

„A hadművészet története a hadtudomány egyik legfontosabb tudományterülete. A hadművészet története a megismerés eszköze, tanulmányozása elősegíti a katonai gondolkodás, a széles szakmai látókör kialakítását, és megkönnyíti a hadművészet korszerű elméletének elsajátítását. A katonai elmélet fejlődésének fontos feltétele az elmúlt korok tapasztalatainak felhasználása” – hangsúlyozta nyitóbeszédében a Hadtörténelmi, Filozófiai és Kultúrtörténeti Tanszék tanszékvezetője. Boda Mihály egyetemi docens rámutatott, nem ismeretlen a jelenség, amely szerint az oktatás során új kihívásokra kell reagálni, ám a hatékony tanításhoz nemcsak új módszertanra, hanem jelen esetben új szemléletre van szükség az egyes korszakok, valamint az újonnan bekerülő témák bemutatásához. Ezekhez nyújt segítséget a készülő modern szemléletű, objektív szakmai anyagot tartalmazó, az NKE Közszolgálati Tudásportálon megtalálható online tankönyv, melyből a követelmény a hallgatók számára bármikor hozzáférhető lesz. Az új hadtörténelmi tankönyv előreláthatólag a 2023/24-es tanévben jelenik meg.

A tankönyv első fejezetéről, az ókori mediterráneum hadművészetéről, a görög és római kor hadtörténelméről Nagyernyei-Szabó Ádám beszélt. Az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Állam- és Jogtörténeti Tanszékének kutatóprofesszora elmondta, két súlypontra kívánja helyezni a tudnivalókat, a görög világ korszakainak jellemzőire (haderőnemek, fegyvernemek, társadalmi részvétel), illetve a római időszakra (területszerző háborúk, hódító háborúk, védelmi háborúk), mert ezen időszak történései azok, melyek hatással voltak az európai hadtörténelemre. Az ókori kelet témaköre közvetlenül nem gyakorolt hatást ránk, ezért csak rövid összefoglaló részben tárgyalja.  

A kora középkor és középkor hadtörténelméről Négyesi Lajos ezredes beszélt. A Hadtörténelmi, Filozófiai és Kultúrtörténeti Tanszék egyetemi docense a magyar hadtörténelem ezen időszakra vonatkozó legfontosabb ismérveit, a magyar hadtörténet csomópontjait négy időszak fő eseményei köré sorolja. Ezek a honfoglalás kora (középpontjában a 907-es pozsonyi csata, melyben a honfoglaló magyarok döntő győzelmet arattak), a középkor, elsősorban a 13. század (középpontjában a 1241-es muhi csatával), a Hunyadiak kora (az 1456-os Nándorfehérvári diadalig), valamint a török elleni harc kora (az 1526-os mohácsi vészig).

 A hadtörténelem a kora újkortól a francia forradalomig témakörét Németh Balázs tárta elénk. A Hadtörténelmi, Filozófiai és Kultúrtörténeti Tanszék egyetemi adjunktusa a korszakot három részben, ugyanazon tematika szerint kívánja tárgyalni. Ezek a 16. század (a kor hadügyi változásai, kihívásai az oszmán hadsereg kiemelésével), a 17. század (30 éves háború Zrínyi és Montecuccoli kiemelésével), valamint a 18. század (az állandó hadseregek kialakulásának bemutatása a porosz példa alapján). A szerző mind a három időszakban vizsgálja a kor hadügyi változásait, kihívásait; a hadseregszervezést, hadkiegészítést; a legfontosabb katonai gondolkodókat; a kor európai harcászatát; és a legfontosabb egyetemes és magyar eseményeket.   

A Napóleoni és a nemzetállami háborúk korát Csikány Tamás dandártábornok ismertette. A Hadtörténelmi, Filozófiai és Kultúrtörténeti Tanszék egyetemi tanára egyebek mellett arról is beszélt, az alapvető társadalmi ismeretek mellett a hadtörténelem nemcsak a hadművészet gyakorlásának, hanem a hazafias nevelés leghatékonyabb eszköze is. A nagy francia forradalom kapcsán az NKE tudományos rektorhelyettese elmondta, ezen időszakra új gondolkodás jelent meg, a társadalom szemlélete megváltozott, az emberek már nem az uralkodóért, hanem saját magukért kezdtek el új fegyverekkel harcolni. A HHK Hadtudományi Doktori Iskola vezetője hangsúlyozta, az új, egységes, könnyen tanulható tankönyv szerves részét fogják képezni a térképek, a kronológiai összefoglalók és fogalmom-magyarázatok.  

Az első világháború hadtörténelmét Németh Balázs tárta elénk. A Hadtörténelmi, Filozófiai és Kultúrtörténeti Tanszék adjunktusa beszélt a kor legfontosabb hadügyi kihívásairól, valamint arról is, hogy a második ipari forradalom időszakában a haditechnika gyorsabban fejlődött, mint ahogyan azt hadügy követni tudta. Szót ejtett arról is, hogyan viszonyult a társadalom a hosszúra nyúló, négy éves háborúhoz. Bemutatta, milyen hadászati terveket kívántak alkalmazni a nagy háború megvívására a francia, a német, az orosz, és a Monarchia vezetői az imperializmus és gyarmatosítás korában. Az első világháborús események történeti összefoglalóját Németh Balázs elsősorban az Osztrák-Magyar-Monarchia szempontjából kívánja bemutatni.

Tovább haladva a történelmi események sorában, a második világháború hadtörténelméről Négyesi Lajos ezredes beszélt. A Hadtörténelmi, Filozófiai és Kultúrtörténeti Tanszék egyetemi docense az időszakra vonatkozólag a magyar szempontból történő kitekintést találja a legmegfelelőbbnek, beleértve az előzmények ismertetését, a Tanácsköztársaság harcait és a trianoni békediktátumot is. Négyesi Lajos ezredes fontosnak tartja kiemelni a két világháború közti magyar felkészülés, haderőfejlesztés témakörét, a magyar királyi honvédség kialakításától a harckocsigyártásig. Hangsúlyozva azt folyamatot, ami Magyarország második világháborúba való sodródását mutatja be.

Az 1945 utáni világra fókuszált Harangi-Tóth Zoltán őrnagy a hidegháború hadtörténelmének bemutatásával. A Hadtörténelmi, Filozófiai és Kultúrtörténeti Tanszék tanársegédje négy fejezetben kívánja tárgyalni az eseményeket. Ezek a hidegháború (alapfogalmak és korszakolás; katonai tömbök és képességeik; valamint a  hidegháború „hadművészete”), a helyi háborúk (gyarmati háborúk és az irregularitás; a nagy konvencionális háborúk), a magyar néphadsereg, és a poszt-bipoláris világ. Harangi-Tóth Zoltán őrnagy hozzátette ennek az időszaknak fontos része a konfliktuselemzés bemutatása a Balkán, Oroszország, GWOT, (Irak, Afganisztán), illetve az arab tavasz háborúi (Líbia, Szíria, ISIS) kapcsán.

A békefenntartás történetébe engedett bepillantást Kiss Zoltán ezredes. A Hadtörténelmi, Filozófiai és Kultúrtörténeti Tanszék egyetemi tanára beszélt a békefenntartáshoz kapcsolódó legfontosabb témakörökről. Ezek az aktualitások, nemzetközi szerepvállalások; fogalmi tisztázás; fejlődéstörténet, generációk; missziók; magyarok a békeműveletekben; tapasztalatok; eredmények; illetve a várható kihívások a jövőre vonatkozólag.  

Végezetül a magyar háborús ideológiák történetének legfontosabb mérföldköveit ismertette Boda Mihály. A Hadtörténelmi, Filozófiai és Kultúrtörténeti Tanszék tanszékvezetője elmondta, a háborús ideológiák hagyományos tematikus taxonómiáját (pacifista, igazságos, realista, militarista szemlélet) a születendő tankönyvben új értelmezés váltja fel történeti alapon. E szerint az ókor, középkor, kora újkor meghatározó ideológiáit, melyeket elsősorban a vallás határozott meg (nomád, szent háború, istenítéleti, igazságos háború) az újkorban, a 17-20. századra az egyes tudományokra épülő ideológiák által meghatározott ideológiák váltják fel (nemzetközi jog, közgazdaságtan, biológia, földrajz, történelem, filozófia), míg a 20. században a tudományos szocializmus képviseli az aktuális ideológiát.

„A hadtudomány közismereti, ismeretbővítő, alapozó tantárgy, amire a szakmai tárgyak épülnek, ugyanakkor a hazafias nevelés egyetlen eszköze a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán” – foglalta össze Csikány Tamás dandártábornok zárszavában.

 

Szöveg: Páhy Anna

Illusztráció: François Gérard: Az austerlitzi csata, 1805. december 2.