A béke és a biztonság megőrzéséhez Magyarországnak erős honvédségre van szüksége – hívta fel a figyelmet Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az augusztus 20-ai tisztavatáson mondott beszédében. A budapesti Kossuth téren rendezett Szent István-napi díszünnepségen és tisztavatáson Magyarország nemzeti lobogójának felvonása után, Novák Katalin köztársasági elnök, a Magyar Honvédség főparancsnoka, valamint a kormány tagjai, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) vezetői és a tábornoki kar jelenlétében 166-an, köztük az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának (HHK) 110 újonnan végzett honvédtisztje tett esküt. A frissen végzett hallgatók mellett esküt tettek a Magyar Honvédség szerződéses állományának új tisztjei is.
Magyarország honvédelmi minisztere az esküt tevő honvédtisztekhez szólva azt mondta: eddigi világunkat a határainktól nem messze dúló olyan háború forgatja fel, amelynek „könyörtelensége és pusztító ereje azt hittük, már a múlté”. „Az ebben látott hadviselés és annak politikai és gazdasági következményei világossá tették, hogy új világrend van születőben, amelynek végeredményét nem látjuk, de azt igen, hogy a konfliktus akár világméretű összecsapásba torkollhat" – tette hozzá.
A miniszter kiemelte: a tiszteknek új beosztásaikban a „jól vezetni” vastörvényei alapján kell döntéseket hozniuk, ez a „vastörvény” pedig tiszti esküjük, „amely kötelezi önöket, hogy előrébb helyezzék az ország, a honfitársaik és beosztottjaik érdekeit, mint a sajátjukat”. Úgy vélte, parancsnoknak lenni „valójában olyan örök szolgálat, amely igénybe veszi a testet és lelket, önfeláldozást – gyakran önmegtagadást – kíván, és döntéseik az önökre bízott emberek életéről, ezen keresztül az ország sorsáról határoznak majd”. „Tegyék ezt alázatos lélekkel, mert lehet olyan helyzet, amikor a parancsnok mellett egyedül a Jóisten marad” – kérte az esküt tevő honvéd tisztjelöltektől.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf emlékeztetett rá: a magyar kormány már jóval a háború kitörése előtt példátlan haderőfejlesztésbe fogott, abból a hosszútávú politikai realitásból kiindulva, hogy a békéhez erő kell. „Ez a küldetésünk mára teljes korszakváltást jelent a magyar haderőben és a nemzeti ellenálló-képességünkben. NATO-szövetségi keretben új magyar haderő születik” – fogalmazott. Hozzátette: a politikai és katonai irányítóknak az a kötelességük, hogy felállítsanak egy modern, ütőképes, olyan elrettentő erővel rendelkező honvédséget, amely képes az ország biztonságát garantálni. „De vezetni ezt a hadsereget önöknek kell” – jegyezte meg. „Meggyőződésem, hogy aligha találni szebb hivatást, mint népünket, a magyar családokat és vagyonukat, az ezeréves keresztény magyar kultúrát akár életünk árán is megvédeni – fogalmazott. Szalay-Bobrovniczky Kristóf köszönetét fejezte ki a honvédtiszteknek elhatározásukért, amiért „a kard útjára léptek”.
Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke köszöntőbeszédében arról beszélt, az eskü nem csupán a honvédtisztek és szeretteik életét változtatja meg, de több tízezer magyar család biztonságát is garantálja. Kiemelte: a magyar katonákra mindig, minden körülmények között lehetett és lehet ezután is számítani, legyen szó az ország megvédéséről, vagy emberéletek és anyagi javak megóvásáról. Hozzátette: az esküt tevők ma itt erre teszik fel az életüket, arra, hogy akár harcban is meg kell mérettetni magukat, és a tisztek immár nem csak bajtársaikért és leendő csapataikért tartoznak felelősséggel, hanem hazánkért, Magyarországért is. A katonáktól azt kérte, kiváló szolgálattal mindig legyenek méltók a társadalom bizalmára és elismerésére. Megalkuvást nem tűrve, minden körülmények között őrizzék meg egyenruhájuk és vele a Magyar Honvédség becsületét, akár az életük árán is – fogalmazott a Honvéd Vezérkar főnöke.
Az eskütétel televíziós közvetítésének szakkommentátorai Lippai Péter dandártábornok, az NKE HHK megbízott dékánja és Légrádi Norbert hadnagy, a Győri Légvédelmi Rakétaezred Csoport parancsnoka, a 2022-es év esküszövegének előmondója voltak. A műsorban Lippai Péter egyebek mellett arról beszélt, hogy a karra jelentkezők száma megemelkedett az elmúlt években, amely annak is köszönhető, hogy a tavalyi évben az ott tanuló tisztjelöltek kettős jogállásba kerültek: a Magyar Honvédséggel szerződéses, az NKE-vel pedig hallagatói jogviszonyban állnak. „A szerződéses jogállás feljogosítja őket arra, hogy ugyanolyan illetményt kapjanak, mint az azonos rendfokozatot viselő, szerződéses és hivatásos kollégák” – hangsúlyozta. Hozzátette: a most végzett évfolyam nemcsak a tanulmányaik terén bizonyította rátermettségét, hanem gyakorlatban is, amikor részt vett a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésében. A dandártábornok kitért arra is, hogy az elmúlt évben a Magyar Honvédség katonai szervezeteinek nevei megújultak: olyan hadrendi számokat kaptak és olyan személyekről kapták nevüket, „akik a magyar hadtörténelem vérzivataros időszakaiban kiemelkedően teljesítettek”.
A honvédtisztjelöltek – folytatva a 2011-ben újraindított ludovikás hagyományt – fogadalmukat kardrántással, „A Hazáért mindhalálig!” felkiáltással erősítették meg. Az eskütétel után Berta Tibor katolikus tábori püspök és Jákob János protestáns tábori püspök mondtak fohászt.
A tisztavatás után a Magyar Honvédség három Gripen vadászgépe piros, fehér, zöld csíkot húzva repült át a Kossuth tér felett, ezzel köszöntve az esküt tett tiszteket.
Szöveg: Sallai Zsófia, MTI
Fotó: Szilágyi Dénes