Tájékoztató a komplex vizsgáról és vizsgatárgyairól
TÁJÉKOZTATÓ A KOMPLEX VIZSGÁRÓL
A 2016-ban bevezetett 2+2-es doktori képzés egyik új eleme a KOMPLEX VIZSGA. A vizsgát a képzési-kutatási szakasz (2 év) lezárása előtt kell letenni. A vizsga teljesítése a feltétele annak, hogy a doktorandusz megkezdhesse az ún. Kutatási és disszertációs szakaszt. A 2+2-es rendszer azt szolgálja, hogy a doktorandusz a képzés kezdetétől fogva, folyamatosan haladjon a kutatásában, olvasson, kutasson, publikáljon.
A komplex vizsgára a doktori iskola (egyetem) honlapján elérhető jelentkezési lap kitöltésével lehet jelentkezni, amelyet a Tudományos Ügyek Irodájában kell leadni.
A komplex vizsgára történő felkészülést a Kutatási műhelyszeminárium című kurzus segíti, amelyet a téma illetékes kutatási területvezető irányítja.
A témavezető a komplex vizsgára bocsátás feltételeként előzetesen írásban értékeli a vizsgázót.
Ki jelentkezhet a komplex vizsgára?
- A vizsgára az a doktorandusz tud jelentkezni, aki az előírt 120 kreditpontot teljesítette. Ez a kreditérték 50 tanulmányi és 70 tudományos tevékenységből tevődik össze
- Aki rendelkezik 10 publikációs ponttal: 4 tudományos cikk elkészítését tartalmazza (cikkek, konferenciák stb), amely a saját kutatási témához kapcsolódódik.
A komplex vizsgabizottságot a doktori iskola vezetőjének előterjesztése alapján a Doktori Iskola Tanácsa véglegesíti és az Egyetemi Doktori Tanács hagyja jóvá.
Mit mér a komplex vizsga?
- Az önálló kutatásra való alkalmasságot;
- Méri, értékeli a doktorandusz tanulmányi, kutatási előmenetelét;
- Értékeli, véleményezi, hogy a választott téma kutatható, a doktorandusz uralja a témát, és valóban képes a disszertáció elkészítésére.
Miből áll a vizsga?
A komplex vizsga elméleti és disszertációs részből áll. Az elméleti részben 2 tárgyból kell számot adni a meghatározott témakörök ismereteiből. Az egyik tantárgy a kutatási terület jellegzetes tantárgya, a másik pedig témaspecifikus, a kutatáshoz kapcsolódó.
A disszertációs részben a doktorandusznak 10 perc időtartamban kell bemutatni a kutatás során eddig kapott eredményeit, szakirodalmi ismereteit. A prezentációban tájékoztatást kell adni a kutatás további ütemezéséről, ismertetni kell a doktori képzés második szakaszára vonatkozó kutatási tervet, célkitűzéseket.
A komplex vizsga előtt írásbeli beszámolót kell benyújtani 1 ív terjedelemben, ami gyakorlatilag a szóbeli prezentáció kibővített változata. Formai követelmények: min. 1 ív terjedelmű, 12-es betűnagyság, 1,5-ös sorköz, Times Newroman.
Az írásbeli beszámoló legyen alkalmas arra, hogy annak alapján a komplex vizsga keretében érdemi vitát lehessen lefolytatni a készülő disszertáció szakmai és módszertani kérdéseiről.
A vizsga értékelése
A bizottság mindkét részt külön-külön értékeli. Az értékelés, osztályozás 1-5-ig skálán történik, s a bizottság mind a négy tagja értékel. A vizsga akkor eredményes, amennyiben a bizottság tagjainak többsége mindkét vizsgarészt sikeresnek ítéli meg, azaz a vizsgázó részenként és összesen is megkapta a megszerezhető pontok legalább 60%-át. A sikertelen vizsgát ugyanabban a vizsgaidőszakban egyszer meg lehet ismételni.
A sikeres komplex vizsga teljesítése után kezdődhet meg a kutatási és disszertációs szakasz, amelynek az első szemeszterében elszámolható a 20 kredit, amelyet a komplex vizsga teljesítésért jár. A komplex vizsgától számított 3 éven belül kell legkésőbb megkezdeni a fokozatszerzési eljárást, vagyis a kész dolgozatot elkészíteni.
A Kutatási és disszertációs szakasz
Ebben a szakaszban a folyamatos kutatás és a disszertáció elkészítésében történő haladás a cél, ezért minden félévben a doktorandusznak be kell számolnia a „Disszertációs kutatómunka” című modul keretében a kutatásáról, amelyért félévenként 5 kredit adható.
Ez a szakasz is négy félévből áll, és 120 kredit megszerzése szükséges az alábbi megosztásban:
- 20 kredit a komplex vizsga;
- 70 kredit tudományos kutatómunka (minimum);
- 20 kredit disszertációs kutatómunka;
- 10 kredit oktatás (nem kötelező, a 8 félév során max. 10 kredit értékben adható, azonban nem kötelező, ha a doktorandusz nem vállal oktatást, tanulmányi vagy tudományos tevékenységgel pótolnia kell);
A doktori képzés követelményei, a teljes idejű, nappali (ösztöndíjas) és részidejű (levelező) hallgatók részére azonosak, az egyéni képzésben lévők saját kutatási tervük szerint szabadon teljesítik a 240 kreditet, de a képzési és kutatási szakasz végére a tanulmányi krediteket teljesíteniük kell. A tanórákon való részvétel számukra nem kötelező!
Az egyéni felkészülő a sikeres komplex vizsga teljesítésével kerül hallgatói jogviszonyba.
Ütemterv a komplex vizsgára
|
időpont |
feladat |
1. |
2018. Február 15. |
A doktori iskolák összeállítják a vizsgázók névsorát, valamint vizsgázónként a vizsgatárgyakat és a bizottságokat |
2. |
2018. március 6. |
Az EDT megtárgyalja és elfogadja vizsgázónként a vizsgatárgyakat és a bizottságokat |
3. |
2018. május első hete |
A hallgatók jelentkeznek a komplex vizsgára a TÜI és a HDI által biztosított formanyomtatványon |
4. |
2018. május 19. – június 8. |
A hallgatók teljesítik a rendes vizsgáikat |
5. |
2018. június 9–11. |
Szavazás a komplex vizsgára bocsátandók köréről (DIT, EDT) |
6. |
2018. június 12. |
A komplex vizsgára bocsátható hallgatók névsorát a doktori iskolák megküldik az EDT-nek |
7. |
2018. június 13–18. |
EDT dönt. |
8. |
2018. június 19–26. |
Komplex vizsgák lebonyolítása |
9. |
2018. június 29-ig |
Sikertelen komplex vizsgák javítása (legkorábban a vizsgát követő harmadik napon) |
2017/18-as tanév vizsgatárgyai kutatási területenként
|
NÉV |
DISSZERTÁCIÓ TERVEZETT CÍME |
A VIZSGA TÁRGYAI |
BIZTONSÁGI TANULMÁNYOK
|
|||
|
Etl Alex |
A biztonsági percepció megismerésének elméleti és gyakorlati korlátai. |
1. Biztonságpolitika-katonai biztonság 2. Regionális biztonság |
|
Hegedűs Barbara Szilvia |
Biztonság- és védelempolitikai együttműködés Latin-Amerikában |
1. Biztonságpolitika-katonai biztonság 2. Regionális biztonság |
|
Kozma Klementina |
Az Amerikai Egyesült Államok és Románia |
1. Biztonságpolitika-katonai biztonság 2. Regionális biztonság |
|
Pénzváltó Nikolett |
Oroszország helye Törökország jelenlegi kül-, biztonság- és védelempolitikájában |
1. Biztonságpolitika-katonai biztonság 2. Regionális biztonság |
|
Sinan Géci |
The Establishment of Kosovo Armed Forces: A Force of Domestic and Regional Stability |
1. Biztonságpolitika-katonai biztonság 2. Regionális biztonság |
A VÉDELEM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KÉRDÉSEI
|
|||
|
Drót László |
A magyar békeműveleti tapasztalatok feldolgozása, elemzése, valamint integrálása a Magyar Honvédség kiképzési és felkészítési rendszerében |
1. A védelem társadalomtudományi kérdései 2. A szervezeti kultúraváltások jellemzői a NATO- és EU-tagországok védelmi szektoraiban |
|
Író Sándor |
A Magyar- és Szlovák Katonai Ordinariátusok feladatrendszere a katonák és a rendőrök lelkipásztori ellátása vonatkozásában |
1. A védelem társadalomtudományi kérdései 2. Vallási szélsőségek lélektana, kialakulása és tevékenysége a nyugati demokratikus társadalmakban |
|
Kliszek Noémi |
A katona szentek kultuszának hatása a demokratikus országok haderejére
|
1. A védelem társadalomtudományi kérdései 2. A vatikáni diplomácia a válság területeken élő keresztény védelme érdekében |
|
Országné Faragó Éva |
A Magyar Honvédség állományának fizikai alkalmasság vizsgálatainak kutatása 1998-tól napjainkig |
1. A védelem társadalomtudományi kérdései 2. A szociológia kutatás módszertana |
|
Rázsó Zsófia |
A sportmotivációs háttér vizsgálata a hivatásos és a szerződés állomány körében |
1. A védelem társadalomtudományi kérdései 2. A haderő egészségvédelmének aktuális kérdései |
|
Sári Szabolcs |
Pályakezdő tisztek vezetői képességeinek elemzése, értékelése, figyelemmel kísérése, fejlesztése a XXI. századi társadalmi és katonai igényeknek megfelelően |
1. A védelem társadalomtudományi kérdései
2. Az interkulturális nevelés kihívása a XXI. században
|
|
Székely Zoltán |
A Magyar Honvédség önkéntes tartalékos rendszere alkalmazásának lehetőségei a hibrid hadviselés során |
1. A védelem társadalomtudományi kérdései 2. A haderő és a társadalom kapcsolatának komplex megközelítése a hidegháború után |
A HADTUDOMÁNY ÁLTALÁNOS ELMÉLETE
|
|||
|
Horváth-Sántha Hanga |
Az iszlamista indíttatású radikalizálódás és terrorizmus európai és magyarországi biztonsági vetületei |
1. A hadtudomány alapjai 2. A dzsihadizáció és radikalizálódás nemzetbiztonsági kihívásai |
|
Kaleab Sigatu |
Military Power as Foreign Policy Instrument: Post 1991 Ethiopian Participation in East Africa Sub-region Peacekeeping Mission |
1. A hadtudomány alapjai 2. Operational Environment |
|
Vecsey Mariann |
Az afrikai kontinens migrációs útvonalai, különös tekintettel az Európába irányuló vándorlásra, valamint a migráció hatása Magyarország biztonságpolitikájára |
1. A hadtudomány alapjai 2. EU közös kül-, biztonság- és védelempolitika |
A HADMŰVÉSZET ELMÉLETE KUTATÁSI TERÜLET
|
|||
|
Farkas Sándor |
A globalizáció hatása a nem hagyományos hadviselésre, különös tekintettel a szövetségi összhaderőnemi műveletekre |
1. Hadművészet elmélete I., II. 2. A szövetséges összhaderőnemi műveletek elmélete |
|
Harangi-Tóth Zoltán |
Az indokínai háború (1946-54) hadművészet fejlődésére gyakorolt hatása, a szembenálló felek szervezeti, harceljárásbeli változásainak tükrében. |
1. Hadművészet elmélete I., II. 2. Egyetemes hadművészet és hadtörténet a XX. században |
|
Dr. Harka Ödön Zoltán |
A Magyar Királyi Honvédség gyors csapatának alkalmazási elvei és gyakorlata |
1. Hadművészet elmélete I., II.2. A Magyar királyi Honvédség 1919-1945 között |
|
Sáfrán József |
Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatainak súlyponti változásai a XXI. Században az információs társadalom tükrében |
1. Nemzetbiztonság 2. Kihívások, kockázatok és fenyegetések nemzetbiztonsági aspektusai 2030-ig
|
NEMZETBIZTONSÁG
|
|||
|
Treszkai Ákos |
Az afrikai vízkonfliktusok biztonsági hatásai Európára és Magyarországra |
1. Nemzetbiztonság 2. A dzsihadizáció és radikalizálódás nemzetbiztonsági kihívásai
|
VÉDELMI INFORMATIKA ÉS KOMMUNKÁCIÓ |
|||
|
Gerevich János |
A közigazgatás automatizálásának technológiai háttere, a korszerű szoftverfejlesztési módszerek gyakorlati alkalmazásai a Magyar Honvédség szolgálatában |
1. Információs műveletek 2. Kritikus infrastruktúra
|