Tájékoztató a komplex vizsgáról és vizsgatárgyairól

TÁJÉKOZTATÓ A KOMPLEX VIZSGÁRÓL

 

A 2016-ban bevezetett 2+2-es doktori képzés egyik új eleme a KOMPLEX VIZSGA. A vizsgát a képzési-kutatási szakasz (2 év) lezárása előtt kell letenni. A vizsga teljesítése a feltétele annak, hogy a doktorandusz megkezdhesse az ún. Kutatási és disszertációs szakaszt. A 2+2-es rendszer azt szolgálja, hogy a doktorandusz a képzés kezdetétől fogva, folyamatosan haladjon a kutatásában, olvasson, kutasson, publikáljon.

A komplex vizsgára a doktori iskola (egyetem) honlapján elérhető jelentkezési lap kitöltésével lehet jelentkezni, amelyet a Tudományos Ügyek Irodájában kell leadni.

A komplex vizsgára történő felkészülést a Kutatási műhelyszeminárium című kurzus segíti, amelyet a téma illetékes kutatási területvezető irányítja.

A témavezető a komplex vizsgára bocsátás feltételeként előzetesen írásban értékeli a vizsgázót.

Ki jelentkezhet a komplex vizsgára?

¾    A vizsgára az a doktorandusz tud jelentkezni, aki az előírt 120 kreditpontot teljesítette. Ez a kreditérték 50 tanulmányi és 70 tudományos tevékenységből tevődik össze

¾    Aki rendelkezik 10 publikációs ponttal: 4 tudományos cikk elkészítését tartalmazza (cikkek, konferenciák stb), amely a saját kutatási témához kapcsolódódik.

 

A komplex vizsgabizottságot a doktori iskola vezetőjének előterjesztése alapján a Doktori Iskola Tanácsa véglegesíti és az Egyetemi Doktori Tanács hagyja jóvá.

Mit mér a komplex vizsga?

¾    Az önálló kutatásra való alkalmasságot;

¾    Méri, értékeli a doktorandusz tanulmányi, kutatási előmenetelét;

¾    Értékeli, véleményezi, hogy a választott téma kutatható, a doktorandusz uralja a témát, és valóban képes a disszertáció elkészítésére.

 

Miből áll a vizsga?

A komplex vizsga elméleti és disszertációs részből áll. Az elméleti részben 2 tárgyból kell számot adni a meghatározott témakörök ismereteiből. Az egyik tantárgy a kutatási terület jellegzetes tantárgya, a másik pedig témaspecifikus, a kutatáshoz kapcsolódó.

A disszertációs részben a doktorandusznak 10 perc időtartamban kell bemutatni a kutatás során eddig kapott eredményeit, szakirodalmi ismereteit. A prezentációban tájékoztatást kell adni a kutatás további ütemezéséről, ismertetni kell a doktori képzés második szakaszára vonatkozó kutatási tervet, célkitűzéseket.

A komplex vizsga előtt írásbeli beszámolót kell benyújtani 1 ív terjedelemben, ami gyakorlatilag a szóbeli prezentáció kibővített változata. Formai követelmények: min. 1 ív terjedelmű, 12-es betűnagyság, 1,5-ös sorköz, Times Newroman.

Az írásbeli beszámoló legyen alkalmas arra, hogy annak alapján a komplex vizsga keretében érdemi vitát lehessen lefolytatni a készülő disszertáció szakmai és módszertani kérdéseiről.

A vizsga értékelése

A bizottság mindkét részt külön-külön értékeli. Az értékelés, osztályozás 1-5-ig skálán történik, s a bizottság mind a négy tagja értékel. A vizsga akkor eredményes, amennyiben a bizottság tagjainak többsége mindkét vizsgarészt sikeresnek ítéli meg, azaz a vizsgázó részenként és összesen is megkapta a megszerezhető pontok legalább 60%-át. A sikertelen vizsgát ugyanabban a vizsgaidőszakban egyszer meg lehet ismételni.

A sikeres komplex vizsga teljesítése után kezdődhet meg a kutatási és disszertációs szakasz, amelynek az első szemeszterében elszámolható a 20 kredit, amelyet a komplex vizsga teljesítésért jár. A komplex vizsgától számított 3 éven belül kell legkésőbb megkezdeni a fokozatszerzési eljárást, vagyis a kész dolgozatot elkészíteni.

 

A Kutatási és disszertációs szakasz

Ebben a szakaszban a folyamatos kutatás és a disszertáció elkészítésében történő haladás a cél, ezért minden félévben a doktorandusznak be kell számolnia a „Disszertációs kutatómunka” című modul keretében a kutatásáról, amelyért félévenként 5 kredit adható.

Ez a szakasz is négy félévből áll, és 120 kredit megszerzése szükséges az alábbi megosztásban:

- 20 kredit a komplex vizsga;

- 70 kredit tudományos kutatómunka (minimum);

- 20 kredit disszertációs kutatómunka;

- 10 kredit oktatás (nem kötelező, a 8 félév során max. 10 kredit értékben adható, azonban nem kötelező, ha a doktorandusz nem vállal oktatást, tanulmányi vagy tudományos tevékenységgel pótolnia kell);

 

A doktori képzés követelményei, a teljes idejű, nappali (ösztöndíjas) és részidejű (levelező) hallgatók részére azonosak, az egyéni képzésben lévők saját kutatási tervük szerint szabadon teljesítik a 240 kreditet, de a képzési és kutatási szakasz végére a tanulmányi krediteket teljesíteniük kell. A tanórákon való részvétel számukra nem kötelező!

Az egyéni felkészülő a sikeres komplex vizsga teljesítésével kerül hallgatói jogviszonyba.

 

Ütemterv a komplex vizsgára

 

időpont

feladat

1.

2018. Február 15.

A doktori iskolák összeállítják a vizsgázók névsorát, valamint vizsgázónként a vizsgatárgyakat és a bizottságokat

2.

2018. március 6.

Az EDT megtárgyalja és elfogadja vizsgázónként a vizsgatárgyakat és a bizottságokat

3.

2018. május első hete

A hallgatók jelentkeznek a komplex vizsgára a TÜI és a HDI által biztosított formanyomtatványon

4.

2018. május 19. – június 8.

A hallgatók teljesítik a rendes vizsgáikat

5.

2018. június 9–11.

Szavazás a komplex vizsgára bocsátandók köréről (DIT, EDT)

6.

2018. június 12.

A komplex vizsgára bocsátható hallgatók névsorát a doktori iskolák megküldik az EDT-nek

7.

2018. június 13–18.

EDT dönt.

8.

2018. június 19–26.

Komplex vizsgák lebonyolítása

9.

2018. június 29-ig

Sikertelen komplex vizsgák javítása (legkorábban a vizsgát követő harmadik napon)

 

 

2017/18-as tanév vizsgatárgyai kutatási területenként

 

NÉV

DISSZERTÁCIÓ TERVEZETT CÍME

A VIZSGA TÁRGYAI

 

BIZTONSÁGI TANULMÁNYOK

 

  1.  

 

Etl Alex

A biztonsági percepció megismerésének elméleti és gyakorlati korlátai.

1. Biztonságpolitika-katonai biztonság

2. Regionális biztonság 

  1.  

Hegedűs Barbara Szilvia

Biztonság- és védelempolitikai együttműködés Latin-Amerikában

1. Biztonságpolitika-katonai biztonság

2. Regionális biztonság 

  1.  

Kozma Klementina

Az Amerikai Egyesült Államok és Románia
stratégiai partnersége

1. Biztonságpolitika-katonai biztonság

2. Regionális biztonság 

  1.  

Pénzváltó Nikolett

Oroszország helye Törökország jelenlegi kül-, biztonság- és védelempolitikájában

1. Biztonságpolitika-katonai biztonság

2. Regionális biztonság 

  1.  

Sinan Géci

The Establishment of Kosovo Armed Forces: A Force of Domestic and Regional Stability

1. Biztonságpolitika-katonai biztonság

2. Regionális biztonság 

 

A VÉDELEM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KÉRDÉSEI

 

  1.  

Drót László

A magyar békeműveleti tapasztalatok feldolgozása, elemzése, valamint integrálása a Magyar Honvédség kiképzési és felkészítési rendszerében

1. A védelem társadalomtudományi kérdései

2. A szervezeti kultúraváltások jellemzői a NATO- és EU-tagországok védelmi szektoraiban

  1.  

Író Sándor

A Magyar- és Szlovák Katonai Ordinariátusok feladatrendszere a katonák és a rendőrök lelkipásztori ellátása vonatkozásában

1. A védelem társadalomtudományi kérdései

2. Vallási szélsőségek lélektana, kialakulása és tevékenysége a nyugati demokratikus társadalmakban

  1.  

Kliszek Noémi

A katona szentek kultuszának hatása a demokratikus országok haderejére

 

1. A védelem társadalomtudományi kérdései

2. A vatikáni diplomácia a válság területeken élő keresztény védelme érdekében

  1.  

Országné Faragó Éva

A Magyar Honvédség állományának fizikai alkalmasság vizsgálatainak kutatása 1998-tól napjainkig

1. A védelem társadalomtudományi kérdései

2. A szociológia kutatás módszertana

  1.  

Rázsó Zsófia

A sportmotivációs háttér vizsgálata a hivatásos és a szerződés állomány körében

1. A védelem társadalomtudományi kérdései

2. A haderő egészségvédelmének aktuális kérdései

  1.  

Sári Szabolcs

Pályakezdő tisztek vezetői képességeinek elemzése, értékelése, figyelemmel kísérése, fejlesztése a XXI. századi társadalmi és katonai igényeknek megfelelően

1. A védelem társadalomtudományi kérdései

 

2. Az interkulturális nevelés kihívása a XXI. században

 

  1.  

Székely Zoltán

A Magyar Honvédség önkéntes tartalékos rendszere alkalmazásának lehetőségei a hibrid hadviselés során

1. A védelem társadalomtudományi kérdései

2. A haderő és a társadalom kapcsolatának komplex megközelítése a hidegháború után

 

A HADTUDOMÁNY ÁLTALÁNOS ELMÉLETE

 

  1.  

Horváth-Sántha Hanga

Az iszlamista indíttatású radikalizálódás és terrorizmus európai és magyarországi biztonsági vetületei

1. A hadtudomány alapjai

2. A dzsihadizáció és radikalizálódás nemzetbiztonsági kihívásai

  1.  

Kaleab Sigatu

Military Power as Foreign Policy Instrument: Post 1991 Ethiopian Participation in East Africa Sub-region Peacekeeping Mission

1. A hadtudomány alapjai

2. Operational Environment

  1.  

Vecsey Mariann

Az afrikai kontinens migrációs útvonalai, különös tekintettel az Európába irányuló vándorlásra, valamint a migráció hatása Magyarország biztonságpolitikájára

1. A hadtudomány alapjai

2. EU közös kül-, biztonság- és védelempolitika

 

A HADMŰVÉSZET ELMÉLETE KUTATÁSI TERÜLET

 

 

  1.  

Farkas Sándor

A globalizáció hatása a nem hagyományos hadviselésre, különös tekintettel a szövetségi összhaderőnemi műveletekre

1. Hadművészet elmélete I., II.

2. A szövetséges összhaderőnemi műveletek elmélete

  1.  

Harangi-Tóth Zoltán

Az indokínai háború (1946-54) hadművészet fejlődésére gyakorolt hatása, a szembenálló felek szervezeti, harceljárásbeli változásainak tükrében.

1. Hadművészet elmélete I., II.

2. Egyetemes hadművészet és hadtörténet a XX. században

  1.  

Dr. Harka Ödön Zoltán

A Magyar Királyi Honvédség gyors csapatának alkalmazási elvei és gyakorlata

1. Hadművészet elmélete I., II.2. A Magyar királyi Honvédség 1919-1945 között

  1.  

Sáfrán József

Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatainak súlyponti változásai a XXI. Században az információs társadalom tükrében

1. Nemzetbiztonság

2. Kihívások, kockázatok és fenyegetések nemzetbiztonsági aspektusai 2030-ig

 

 

NEMZETBIZTONSÁG

 

  1.  

Treszkai Ákos

Az afrikai vízkonfliktusok biztonsági hatásai Európára és Magyarországra

1. Nemzetbiztonság

2. A dzsihadizáció és radikalizálódás nemzetbiztonsági kihívásai

 

VÉDELMI INFORMATIKA ÉS KOMMUNKÁCIÓ

  1.  

Gerevich János

A közigazgatás automatizálásának technológiai háttere, a korszerű szoftverfejlesztési módszerek gyakorlati alkalmazásai a Magyar Honvédség szolgálatában

1. Információs műveletek

2. Kritikus infrastruktúra