A honvédelmi szférában is egyre nagyobb kihívást jelentő hibrid konfliktusokat elemezték különböző megközelítésekből a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hungária körúti campusán tartott konferencián. A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Honvédelmi Jogi és Igazgatási Tanszéke valamint a Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság (MKJHT) közös rendezvényén elhangzott: átfogó módon kell felülvizsgálni a jelenlegi szabályozási rendszereinket, hogy hatékony válaszokat tudjunk adni a hibrid hadviselés kihívásaira.
A honvédelmi jog és igazgatás aktuális kérdései kapcsán megvalósuló korábbi elemzéseket több alkalommal is használták a döntéshozók a jogalkotási munka során, remélem, így lesz ez a mai tanácskozás eredményeinek felhasználásával is – mondta köszöntőjében Pohl Árpád dandártábornok. A HHK dékánja szerint lényeges szempont, hogy az új típusú biztonsági kihívásokhoz való alkalmazkodás során megfeleljünk a jogállamiság követelményeinek is. „A hazánkban zajló jelentős haderőfejlesztés, a komplex kihívásokkal szembeni összehangolt fellépés fokozása, valamint a szövetséges kötelezettségeink teljesítése szempontjából is fontos a tárgyi értelemben vett védelmi érdekek és az igazgatási sajátosságok összhangja, amihez nívós kutatásokra is szükség van”- tette hozzá Pohl Árpád.
Kádár Pál dandártábornok, a Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság elnöke szerint a 22 éve alakult szervezetük az évek alatt folyamatosan bővítette tevékenységét, és célul tűzték ki, hogy tudományos igényességgel vizsgálják meg azokat a kérdéseket, amelyek a nemzet fennmaradáshoz szükségesek. A szakember kitért arra is, hogy a hibrid hadviselés nem újkeletű dolog, hiszen már Szun-ce és Zrínyi Miklós műveiben is megtalálhatóak az ezzel kapcsolatos gondolatok.
„A háborúkat mindig is kísérte kémkedés, diplomácia, vagy gazdaági beavatkozás”- fogalmazott előadásában Farkas Ádám főhadnagy. AZ MKJHT elnökségi tagja részletesen is beszélt a hibrid hadviselés jellemzőiről, amelyek közül az egyik legjellemzőbb, hogy ilyen esetekben kezdetben nincs nyílt katonai szembenállás, hanem az ellenség akaratának aláásása a cél. Elhangzott, hogy ilyen helyzetekben a katonaság csak elrettentő erőként szolgál. A főhadnagy szólt arról is, hogy a digitalizáció manapság az életünk szinte minden területén jelen van, így elég nagy a kitettségünk a nagy infrastruktúrákkal kapcsolatban. „Készen kell állnunk arra, hogy alkalmasak legyünk a komplex válaszokra, a régi receptek nem elégségesek ehhez”- tette hozzá Farkas Ádám. Mivel a fenyegetés komplex, így az állami szféra ágazatai között is erős koordinációra van szükség, amelyhez felül kell vizsgálnunk a jelenlegi szabályozási rendszereinket. Elhangzott, hogy javítani kell a társadalom biztonságtudatán és erősíteni kell a nemzetközi szövetségi kapcsolatrendszerünket is.
A konferencián szó volt még a többi között a kibertérből érkező fenyegetésekről, a katonai jogállás aktuális szabályozási kérdéseiről, valamint a hibrid konfliktusokkal szembeni átfogó fellépés lehetséges kormányzati modelljeiről.
Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Szilágyi Dénes