A közszolgálati vezetés időszerű kérdései - címmel rendezett közös konferenciát az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (NKE HHK) Katonai Vezetéstudományi Tanszék, valamint az NKE Rendészettudományi Kar Rendészeti Vezetéstudományi Tanszékmájus 21-én, szerdán.
Ujházy László ezredes, az NKE HHK Katonai Vezetéstudományi Tanszék tanszékvezetője köszöntő gondolataiban sikeresnek és előremutatónak értékelte a karok közti – évekre visszanyúló – eredményes együttműködést.
Négyesi Lajos ezredes, egyetemi docens előadásában azt vizsgálta, hogy a harcászati és hadműveleti döntések szempontjából mi jellemezte az 1526-os mohácsi csatában részt vevő magyar és Oszmán seregeket, illetve, hogy az egyes döntések miként befolyásolták az összecsapás kimenetelét. Hangsúlyozta: a magyar sereg vereségében igen jelentős szerepe volt annak, hogy az eredetileg védekezésre berendezkedett két harcrend egy része támadólag lépett fel törökökkel szemben. A hirtelen megváltozott helyzetben a magyar sereg harcászati szintű vezetése megszűnt, az oszmánok viszont kellően rugalmasan tudtak alkalmazkodni az új körülményekhez. Négyesi Lajos megjegyezte: a csata folyamán a magyar balszárny azért tudta teljesíteni a feladatát, mert végig az eredeti terveknek megfelelően tudott működni, amely szintén a vezetés meghatározó szerepére utal.
Ezt követő prezentációjában Kovács István r. őrnagy a közös közszolgálati gyakorlatok tapasztalatait értékelte, mégpedig az idei évet a korábbiakkal összehasonlítva. Ismertette a tárgy céljait, feladatait, majd emlékeztetett: az egyetemen zajló közös közszolgálati gyakorlatok 12 éves múltra tekintenek vissza, ez alatt az idő alatt szinte minden egyes alaptörvényben levezetett minősített időszaki különleges jogrendi helyzetet – árvíz, digitális összeomlás, vírushelyzet – modelleztek.
Elhangzott: 2025-ben a rektori tanács döntése alapján változtattak a gyakorlat eddigi menetén – „Eddig ez egy törzsvezetési gyakorlat volt, ahol mindenkinek megvolt saját feladata, beosztása a vezetés-irányítási rendszerben, idén azonban a kreativitás került a középpontba” – fogalmazott az őrnagy, majd beszámolt a közelmúltban lezajlott „Menedék 2025” elnevezésű gyakorlat tapasztalatairól, egyúttal a lehetséges fejlesztési irányokat is kijelölve.
Szenes Eszter, végzős nemzetközi biztonság- és védelempolitika szakos hallgató A szervezett bűnözés, mint a hibrid hadviselés eszköze, különös tekintettel az orosz katonai vezetésre és a Kreml szerepére - címmel tartott előadást. Ismertette: kutatásai során egy hipotézisből és egy kutatási kérdésből indult ki. Az előbbi a szervezett bűnözés alkalmazhatóságára vonatkozott, a második pedig azt vizsgálta, hogy az orosz hibrid hadviselés mely szakaszaiban hatékony eszköz a szervezett bűnözés. A kutatás gyakorlati részében elemezte azt, hogyan alakultak ki és miként, milyen területeken tevékenykednek a szervezett bűnözői csoportok az orosz külpolitikai ambíciók számára kiemelten fontos – Baltikum, illetve Ukrajna és Moldova – régiókban, mennyire ágyazódtak be az állami és üzleti életbe, de választ adott arra is, hogy az orosz vezetés milyen módon használja fel ezeket a csoportokat céljai érdekében.
Az előadások között a résztvevők számos kérdést és felvetést is megvitattak.
Szöveg és képek: Antal Ferenc