Mint arról korábban is beszámoltunk, a 2026-os év különösen fontos a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) doktori iskolái számára, hiszen idén kerül sor az intézmények akkreditációjának meghosszabbítására. Ez a folyamat a meglévő feladatokon túl számos további adminisztratív teendővel is jár.
Amikor a doktori képzésről beszélünk, elsősorban a kutatás, a tudományos élet és a fokozatszerzés jut mindenki eszébe – nem pedig az ezzel járó adminisztráció. Pedig az adminisztrációért felelős szakemberek kitartó munkája nélkül egyetlen tudományos cél sem valósulhatna meg. Elég csak a jelentkezési folyamat ügyintézésére vagy az intézmények akkreditációs eljárására gondolnunk. Ugyanígy ide tartoznak az óraadókkal kötött szerződések, a különféle kimutatások elkészítése, valamint a doktoranduszok előrehaladásának nyomon követése és igazolása is.
Ezekről a háttérben zajló, mégis kulcsfontosságú feladatokról kérdeztük a Katonai Műszaki Doktori Iskola tudományos szakfőelőadóját, Szabó Krisztinát.
Az akkreditáció éve számos többletfeladattal és kihívással jár, miközben az alapfeladatok sem szünetelnek. Jelenleg is zajlik a jelentkezési időszak: március 31-ig lehet pályázni a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által meghirdetett PhD-képzésekre, köztük a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon működő Katonai Műszaki Doktori Iskolába is.
– Nem mindegy, milyen típusú képzésre jelentkezik a jelölt, mert a követelmények is eltérőek. Természetesen ehhez adminisztratív teendők is kapcsolódnak – nemcsak a felvételi eljárás során, hanem a képzés teljes időtartama alatt. A doktoranduszokat és az oktatókat egyaránt segítjük adminisztrációs kötelezettségeik teljesítésében – mondta Szabó Krisztina.
A főelőadó immár nyolc éve dolgozik az intézményben, így szinte nincs olyan oktató vagy hallgató, akivel ne került volna kapcsolatba valamilyen ügyintézés során. Munkája során nemcsak az ügyeket, hanem az azok mögött álló embereket és élethelyzeteket is megismeri, és első kézből tapasztalja a képzésben részt vevők kihívásait.
– Ennyi év tapasztalatából az látszik, hogy sokak számára nem is a tudományos kutatás jelenti a legnagyobb nehézséget, hanem az idegen nyelvek megfelelő szintű elsajátítása. Erre már a jelentkezéskor érdemes tudatosan készülni. A belépési követelmény egy középfokú nyelvvizsga, a fokozatszerzéshez azonban egy további nyelv megfelelő szintű ismerete is szükséges. Munka, család és tanulmányok mellett ez komoly kihívást jelenthet, és sajnos előfordul, hogy emiatt kell valakitől búcsút vennünk. Igaz, hogy a felvételt nyert hallgatók mintegy kétharmada eljut az abszolutórium megszerzéséig, a fokozatszerzés azonban már egy másik szakasz – tette hozzá.
A Katonai Műszaki Doktori Iskola sajátossága, hogy bár nevében szerepel a „katonai” jelző, nem kizárólag katonák jelentkeznek. Civilek és más fegyveres, illetve rendvédelmi hivatásrendek képviselői is bekapcsolódnak a képzésbe, így a kutatási témák is rendkívül sokszínűek. A kilenc kutatási területhez kapcsolódó alapozó tantárgyak, valamint a tanulással, kutatással és publikálással járó elvárások komoly szűrőt jelentenek. Vannak, akik saját döntésük alapján fejezik be idő előtt tanulmányaikat, és előfordul olyan eset is, amikor az iskola javasolja ezt.
A kiválasztási és előrehaladási rendszer ugyanakkor garanciát jelent arra, hogy az intézmény felkészült, elhivatott, a tudományos közösségben is elismert szakembereket juttasson doktori fokozathoz.
Kép és szöveg: M. Révész Renáta őrgy