A hadviselés és a tisztképzés alapvető átalakuláson megy keresztül, hiszen a hagyományos keretek már nem elegendők a modern kor kihívásainak megválaszolására. Ebben a dinamikusan változó környezetben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara olyan évet tudhat maga mögött, amely nem csupán a fejlődésről, hanem egyfajta stratégiai léptékváltásról tanúskodik. A HHK mögött olyan esztendő áll, amely alapjaiban rajzolta újra az intézmény nemzetközi térképét. A következőkben Petruska Ferenc alezredessel a HHK nemzetközi dékánhelyettesével készült beszélgetés alapján mutatjuk be a HHK nemzetköziesítési törekvéseit és az elért eredményeket.
Szisztematikus építkezés és kari láthatóság
Petruska Ferenc alezredes, a kar nemzetközi dékánhelyettese kinevezésekor egy világos, többszintű stratégiát vázolt fel: elsődleges célja a kar nemzetközi jelenlétének bővítése volt, és ez az alap- és mesterképzésektől kezdve a tanfolyami képzéseken át a doktori iskoláig minden szintet érintett. „Kiemelt feladat volt oktatási, kutatás-fejlesztési területeken a nemzetközi láthatóság fajsúlyosabbá tétele” – hangsúlyozta a dékánhelyettes.
A stratégia egyik tartóoszlopa a már meglévő európai kapcsolatok ápolása mellett az észak-amerikai partnerségek felélesztése volt, ami a 2025-ös évre sikeresen meg is valósult. Ez a nyitás nem csupán protokolláris jellegű, hanem a tudományos és képzési portfólió mélyítését is szolgálja, különös tekintettel az olyan modern hadviselési kérdésekre, mint az autonóm fegyverrendszerek jogi keretei vagy a kiberhadviselés.
Dinamikus növekedés és mobilitás
A 2025-ös esztendőre visszatekintve a dékánhelyettes nem titkolja elégedettségét a kvantitatív mutatók kapcsán sem. Ahogy fogalmazott: „2025 az áttörés éve volt. A mobilitási mutatók megduplázódása egyértelműen jelzi fejlődésünket. Míg 2024-ben 40 kiutazást regisztráltunk, addig 2025-ben ez a szám 80-ra emelkedett, ami pontosan 100%-os növekedést jelent. Ezzel párhuzamosan a partnerintézményi hálózat is jelentősen, 45%-kal bővült.”
Maradva a mobilitási mutatóknál, látványosabb fejlődés mutatkozik a bejövő hallgatói létszámban is: ebben több mint 300%-os növekedést tapasztaltak. „Míg korábban jellemzően 7–8 fő érkezett hozzánk, 2024 őszén már több mint 30 hallgatót fogadtunk, és további 40 fő vett részt rövid távú programjainkon” – ismertette a részleteket Petruska Ferenc. A legtöbb hallgató Lengyelországból, Törökországból, Bulgáriából, Romániából és Németországból érkezett, ami jelzi a kar növekvő presztízsét a régióban és a szövetségen belül.
Mérföldkövek az Atlanti-óceánon túl és Ázsiában
A HHK nemzetközi stratégiájának egyik legkiemelkedőbb sikere az észak-amerikai kapcsolatok intézményesítése. Stratégiai mérföldkőnek számít a Virginia Military Institute-tal (VMI) kötött együttműködési megállapodás, amelynek keretében a kar delegációja részt tudott venni egy rangos vezetéselméleti és etikai konferencián.
Ugyancsak meghatározó az USMA West Pointtal indított kölcsönös csereprogram. Ennek keretében budapesti tartózkodásuk során amerikai kadétok ismerkedhettek meg a magyar képzési rendszerrel, miközben magyar honvédtisztjelöltek az Egyesült Államokban, a Cadet Field Training során szerezhettek közvetlen tapasztalatokat. A kar emellett szorosabb együttműködést készít elő a University of North Georgia (UNG) egyetemmel is.
Az ázsiai kapcsolatok bővítése érdekében is történtek fontos lépések. Fumiaki Kubo, a japán Nemzeti Védelmi Akadémia elnökének látogatása mellett a tudományos diplomácia csúcspontját az oszakai világkiállítás jelentette. Ott a kar képviseletében Rácz István adjunktus tartott interaktív előadásokat, amelyek rendkívüli nemzetközi elismerést hoztak az intézménynek.
Szakmai párbeszéd a legmagasabb szinten: MI és kiberhadviselés
A nemzetközi jelenlét nem csupán létszámadatokról szól, hanem a globális szakmai diskurzusban való aktív részvételről is – emelte ki Petruska Ferenc. „Ilyen volt például az 54. NATO Parancsnokok Konferenciája Athénban, ahol a mesterséges intelligencia (MI) katonai felsőoktatásban való alkalmazása volt a központi téma. Hasonlóan fontos volt az Európai Unió Katonai Akadémiái Parancsnokainak Szemináriuma Dęblinben és Varsóban, ahol a HHK szakértői az MI és a kiberhadviselés mellett a katonai szaknyelvi képzés jövőjéről alkottak véleményt” – tette hozzá az alezredes.
A kar kutatói és oktatói aktívan jelen vannak a nemzetközi tudományos életben is, legyen szó az Európai Biztonsági és Védelmi Kollégium (ESDC) munkacsoportjairól, a NATO Válságkezelési és Katasztrófavédelmi Kiválósági Központ (NATO CMDR COE) tudományos tanácsadó testületéről vagy neves IEEE-szimpóziumokról.
Katonai mobilitás: Erasmus+ és azon túl
A HHK esetében az Erasmus+ program a mobilitás motorjaként funkcionál, 87%-os kihasználtsággal, azonban a katonai felsőoktatásban a mobilitás sajátos formákat ölt. A hagyományos féléves részképzések mellett rendkívül népszerűek a rövid távú, úgynevezett Blended Intensive Programme-ok (BIP).
„A katonai mobilitás abban különbözik a civiltől, hogy gyakran tartalmaz intenzív terepgyakorlatokat, lövészetet vagy komplex katonai versenyeket” – magyarázta a dékánhelyettes. Erre kiváló példák a varsói Kommandó Félmaraton, a szlovákiai All Rounder verseny vagy a Saber Junction és a Clever Ferret gyakorlatok, ahol a hallgatók nemzetközi közegben fejleszthetik fizikai állóképességüket és interoperabilitási készségeiket.
Petruska Ferenc alezredes elmondta, hogy a Budapesten első alkalommal megrendezett Nemzetközi Kadéthét a kar számára a hallgatói diplomácia új szintjét jelentette, ahol tíz külföldi tisztjelölt vehetett részt szakmai előadásokon, majd kapcsolódhatott be a Száznapos Ünnepség ceremóniájába és vehetett részt a Ludovika Fesztiválon.
Minőség a mennyiség felett
A stratégiai irányvonal meghatározásakor a kar a „képességalapú megközelítést” tartja szem előtt. Petruska alezredes David Hackworth ezredes gyakorlatorientált szemléletére utalva rámutatott: a kar számára nem a statisztikai mutatók, hanem a műveleti környezetben is közvetlenül alkalmazható, releváns szaktudás és kompetenciák jelentik a valódi értékmérőt.
A HHK nemzetközi tevékenységének valódi értékét az adja, hogy képesek vagyunk olyan életképes együttműködéseket létrehozni, amelyek közvetlenül beépülnek a tananyagba. Ez a szemlélet biztosítja, hogy a tisztjelöltek a modern hadviselés olyan területein, mint a kiberhadviselés vagy a szárazföldi haderők modernizációja, nemzetközi szinten is versenyképes tudással és stabil bajtársi kapcsolatokkal kezdhessék meg szolgálatukat.
Kihívások és a 2026-os jövőkép
A 2026-os tervek ambiciózusak. A kar célja az Európán kívüli – különösen a latin-amerikai és ázsiai – kapcsolatok további aktiválása. Tervezik az angol nyelvű szaknyelvi kurzusok számának növelését, amelyek nyitottak lesznek mind a szövetséges, mind a tudományos párbeszéd keretében a nem szövetséges államok küldöttei számára. A 2026-os Nemzetközi Katonai Kadéthétre pedig már 21 intézményt hívtak meg a szervezők, ami a rendezvény és a kar elismertségének további növekedését vetíti előre.
„A 2025-ben elért eredmények olyan alapot jelentenek, amelyre biztonsággal építhetjük a magyar honvédtisztképzés jövőjét” – zárta gondolatait Petruska Ferenc. A HHK célja egyértelmű: a biztonságpolitikától a hadijogig és a kiberhadviselésig a teljes spektrumon olyan kutatási és képzési platformot biztosítani, amely méltó helyet foglal el a nemzetközi katonai felsőoktatás térképén.
Szerző: Németh-Zsohár Agnieszka
Képek: Antal Ferenc, Szilágyi Dénes