Több helyszínen is megemlékeztek az elmúlt napokban az egyik legnagyobb magyar hadtudósról, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Karnak (HHK) otthon adó Campus névadójáról, Zrínyi Miklósról, aki 406 évvel ezelőtt 1620. május 3-án született.
Zrínyi Miklós, a magyar nyelvű hadtudomány jeles képviselője nem csupán életében alkotott maradandót, hisz szellemisége a halála után is végig követte történelmünket és számos ponton kötődik a katonai felsőoktatáshoz.
A Padányi József nyugállományú vezérőrnagy által vezetett delegáció a május első hosszú hétvégéjén Zrínyi-Újvár udvarán vett részt azon az ünnepélyes koszorúzáson, ahol hazánk egyetlen Zrínyihez köthető épített emlékhelyén gyűltek össze a hadtudós és katonai vezető emlékét ápoló szervezetek és a környező települések vezetői, hogy közösen tisztelegjenek születésének évfordulóján. A Zrínyi-Újvár a Mura folyó mellett, a Somogy vármegyei Őrtilos külterületén található, amelyet hat éve, Zrínyi születésének 400. évfordulója alkalmából avattak Történelmi Emlékhellyé.
Hétfőn pedig a Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campuszon található Zrínyi szobornál emlékeztek meg jogelőd intézményünk névadójáról.
Zrínyi Miklós szobránál közösen helyezett el koszorút Lippai Péter dandártábornok, a kar dékánja és Apáti Zoltán dandártábornok a Honvéd Vezérkar Összekötő Iroda főreferense. Elhelyezte koszorúját a szobornál a Ludovika Zászlóalj parancsnoka, Szilágyi László Péter ezredes, valamint a Területvédelmi és Hadkiegészítő Parancsnokság, valamint a vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár vezetőségének képviselői is. Az eseményen egyaránt részt vettek a kar oktatói, munkatársai, katonák, hallgatók és civilek egyaránt.
Zrínyi az első magyar hadtudós
Padányi József nyugállományú vezérőrnagy, a Katonai Műszaki Doktori Iskola vezetője úgy véli, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar keresve sem találna méltóbb névadót Zrínyinél, Nem árulok el titkot-mondja, sőt időről időre felszólalok érte: Zrínyi Miklós a legalkalmasabb történelmi személyiség, akinek neve és munkássága szorosan kapcsolódik a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon folytatott oktató-kutató-nevelő munkához. Mindenekelőtt: kiváló katona és hadvezér volt, nem csak a saját korában ismerték el, hanem végig a magyar történelem folyamán. Minden kortól és rezsimtől függetlenül jelen volt a neve a történelmünkben: 1848/49 szabadságharc idejében szabadcsapat, a monarchia idejében hadihajó, a Horthy rendszerben löveg, később a rendszerváltás után is katonai intézmények, iskolák viselték a nevét. A Hadtudományi Kar esetében elengedhetetlen, hogy a névadónak is legyen kötődése honvédelemhez. Tehát az első és egyik legfontosabb kritérium: katona és hadtudós legyen egyben. Úgy vélem ma elérkeztünk egy olyan időszakhoz, amikor jogosan fogalmazhatunk meg egy olyan kérést, hogy a katonai tudományokkal foglalkozó és a tisztképzésért felelős felsőoktatási kar viselhesse ezt a nevet – mondta Padányi József, aki kiemelte: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, ezen belül pedig a Nemeskürty István Tanárképző Kar névválasztása is rámutat arra, hogy nem csak az intézményeknek, az azon belül megtalálható karoknak is szüksége van olyan példaképekre, névadóra, akikre a jövő generációi példaként tekinthetnek.
A lehetséges névválasztás pártolói egyöntetűen osztják azt a véleményt, hogy egy ilyen jövőbeni döntés nemcsak tisztelgés a múlt előtt, hanem értékválasztás is: olyan eszmények mellett való kiállás, amely egyaránt jellemzi az egykori hadvezért és a kar szellemiségét is tükrözi: a bátorság, a felelősségvállalás és a közösség szolgálata. Ez inspirációt nyújthat mindazok számára, akik az karon tanulnak, dolgoznak, tudományos tevékenységet végeznek.
Szöveg: M. Révész Renáta őrgy.