A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Alapozó Tudományok Intézetének Katonai Vezetéstudományi Tanszéke és a Rendészettudományi Karának Rendészeti Vezetéstudományi Tanszéke 2026. május 6-án közös szakmai konferenciát rendezett A közszolgálati vezetés időszerű kérdései XI. címmel a Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campuson.
A rendezvény Ujházy László ezredes, tanszékvezető köszöntő beszédével kezdődött, majd a bevezető előadást Lippai Péter dandártábornok, dékán tartotta A küldetésalapú vezetésszemlélet kihívásai az MI korában címmel. Hangsúlyozta, hogy a küldetésalapú vezetés a mesterséges intelligencia korában is alkalmazandó, mert a technikai elemek esetleges megsemmisülése esetén, a különböző szinteken a parancsnokok önállóan elemeznek és döntenek. Napjainkban nem mellőzhető a mesterséges intelligencia, nem lehet lemondani róla, ugyanakkor kellő kontrollt kell alkalmazni használatakor. Az MI fő feladata a döntéselőkészítés felgyorsítása, de ehhez kellenek a pontosan feltett kérdések. Felhívta a figyelmet, hogy vigyázni kell, nehogy az MI alkalmazása kényelmessé tegye a felhasználót a sok információ, algoritmusok feldolgozása során, állandó feladata a parancsnoknak az információk közötti szelektálás. Szűrőket kell alkalmazni, hogy az MI által biztosított információk a megfelelő szintekre kerüljenek. A döntést a parancsnok hozza meg, csak ritkán szabad átengedni a mesterséges intelligenciának. Az MI felhasználását ki kell egészíteni az emberi kontrollal, intuícióval, emberi felügyelet nélkül nem alkalmazható, ezt a szabályzatokban is jelezni kell.
Mujzer Péter t. ezredes a NATO-ban a legjobbak közé sorolt kiemelt parancsnoki felkészítését tekintette át a Felsővezető képzés a brit haderőben című előadásában. A katonai felsőoktatás a brit haderőben hosszú, stabil hagyományokra épül. Az első világháborús tapasztaltok alapján a katonai, a közigazgatási és a politikai vezetés együttműködésének javítását, a közös megértés elősegítését helyezi a képzés fókuszába. A felsővezető képzés 1970-ben kapta a Royal College of Defence Studies elnevezést, ahová katonai és rendvédelmi állományból, valamint az államigazgatásból és a gazdasági szférából érkeznek hallgatók. Fokozatosan kiterjesztették a képzésben résztvevő partnerországok körét is. A képzésre a külföldi hallgatókat a partnerországok küldik, akik visszatérve általában felelős vezető pozíciókba kerülnek. A 11 hónapos tanfolyamon az 1990-es évek elejétől magyar katonák is részt vesznek.
Nosza Vilmos ezredes Új kihívások a 21. század katonai vezetői előtt című előadásában jelezte, hogy napjainkban a katonai vezetők feladata radikálisan átalakult. Összetett problémákat kell kezelni stratégiai, taktikai és hadműveleti vezetési szinten egyaránt. Az MI elősegítette az autonóm rendszerek bevezetését, amelyek növelik a hatékonyságot. Megváltozott a döntéshozatal dinamikája. Szemléletes példán keresztül mutatta be a döntési folyamat azonnaliságát, lerövidülését. Az időmenedzsmentet jelölte meg az új kihívások és vezetői képességfejlesztés egyik fontos irányának. Kapcsolódva a bevezető előadáshoz kiemelte, hogy a vezetői döntést nem annyira az információk hiánya, hanem éppen ellenkezőleg, a túl sok információ, és ezek azonnali feldolgozásának, értelmezésének igénye nehezíti.
Záró előadásban Kovács István r. őrnagy Hofstede dimenzióelmélete a rendészeti hallgatók körében című előadásában beszámolt arról az empirikus vizsgálatról, amelyben arra próbáltak választ találni, hogy a rendvédelmi tisztjelöltek körében hogyan érvényesülnek a Hofstede kultúra-értelmezés dimenziói.
A kérdéseket és az észrevételeket követően a rendezvényt Kovács István r. őrnagy, a társtanszék vezetőjének gondolatai zárták.
Szerző: Dr. Szabó I. László
Fotó: Dr. Szabó I. László, Dr. Ujházy László ezredes