A ciprusi Limassol városa adott otthont az Európai Biztonsági és Védelmi Akadémia (ESDC) legmagasabb szintű biztonságpolitikai képzés zárómoduljának, amelyen Harangi-Tóth Zoltán őrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) Összfegyvernemi Harcászati Tanszékének adjunktusa egy intenzív, másfél napos stratégiai hadijáték keretében vezette be az Európai Unió döntéshozóit a 2050-ig terjedő biztonságpolitikai tervezés rejtelmeibe.
Az Európai Unió soros elnökségéhez kapcsolódó eseményen tábornokok, európai parlamenti képviselők, diplomaták és nagykövetek vettek részt, akik a közös biztonság- és védelempolitika jövőbeli irányait elemezték.
A magyar szakembert az ESDC kérte fel a program szakmai megújítására, miután felfigyeltek az eredetileg angol kidolgozású, de az NKE HHK Hadijátékos és Innovációs Kutatóműhely által továbbfejlesztett és sikerrel alkalmazott hadijáték-módszertanra. Harangi-Tóth őrnagy a hazai kutatóműhelyben tesztelt dilemmaelemzési modellt adaptálta a nemzetközi környezetre, amelynek célja a stratégiai előrelátás fejlesztése volt a 2026 és 2050 közötti időszakra vonatkozóan. A foglalkozás első szakaszában a résztvevők négy csoportban, különböző európai régiókra fókuszálva végeztek mélyelemzést, feltérképezve az erősségeket, a gyengeségeket és a fenyegetettségeket. A munka során olyan komplex tényezőket vizsgáltak, mint a nagyhatalmi versengés alakulása, a globális megatrendek hatásai, a klímaváltozás, vagy éppen az egészségügy és az oktatás helyzete. Az őrnagy ezekre az eredményekre alapozva dolgozta ki a specifikus forgatókönyveket, amelyeket a második napon egy interaktív hadijáték keretében játszottak le a delegáltak. A folyamatot neves nemzetközi szakemberek – köztük egy görög professzor és egy nyugállományú belga tábornok – segítették facilitátorként, akiket a magyar adjunktus készített fel a feladatra.
A hadijáték során a résztvevőknek olyan húsbavágó kérdésekben kellett állást foglalniuk, mint a közös európai hadsereg felállítása, a NATO jövője, a migráció biztonsági aspektusai vagy a politikai unió mélyítése. A gyakorlat egyik legnagyobb újdonsága az volt, hogy a résztvevőknek a bonyolult dilemmákban egyértelmű igen vagy nem válaszokkal kellett dönteniük, ami szokatlanul dinamikus és őszinte vitákat generált az uniós döntéshozatali kultúrában.
A rendezvény végén végzett anonim kiértékelés során a program kiemelkedően magas, tízből átlagosan 7,5 pont feletti minősítést kapott, ami megerősítette a magyar módszertan létjogosultságát a legmagasabb szintű képzésekben. A sikeres szereplés nemcsak Harangi-Tóth Zoltán őrnagy számára jelentett szakmai mérföldkövet, hanem jelentősen növelte az NKE HHK és a Magyar Honvédség nemzetközi elismertségét is. A tapasztalatok közvetlen betekintést engedtek abba, hogy mely témák foglalkoztatják leginkább az Unió jövőbeli vezetőit, ami a hazai hadijáték-fejlesztés számára is értékes támpontokat nyújt.
A továbbfejlesztett módszertan iránti élénk érdeklődést jelzi, hogy már felmerült a folytatás lehetősége, amelynek keretében a jövőben akár Budapest is otthont adhat egy hasonlóan magas rangú stratégiai modulnak. Az őrnagy szerint néhány éve még csak álom volt, hogy a magyar hadijáték-kultúra ilyen rövid idő alatt eljut az európai döntéshozók szemléletformálásáig.
Szöveg: Németh-Zsohár Agnieszka
Képek: Cyprus Security & Defence Academy