Augusztus 20-i nemzeti ünnepünk alkalmából a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának (HHK) újonnan végzett honvéd tisztjelöltjei és a Magyar Honvédség fiatal szerződéses katonái tették le tiszti esküjüket a budapesti Kossuth téren Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében.
Az ünnepségen Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter beszédében mindenekelőtt arra hívta fel a fiatal tisztek figyelmét, hogy az eskü valódi jelentősége nem az ünnepi pillanatban, hanem a nehéz döntési helyzetekben mutatkozik meg. „A tiszti eskü, a tiszti rang nem csak rang, felelősség is” – hangsúlyozta a miniszter, aki szerint a vezetői tekintélyt a szolgálat során kell kiérdemelni. A tárcavezető úgy fogalmazott: „A modern hadseregben egyre fontosabbak a korszerű technikai eszközök, a drónok, a rakéták, a harckocsik és az új technológiák, de ezek mögött továbbra is az ember áll.” Ruszin-Szendi Romulusz arra is figyelmeztetett, hogy a katonai szolgálat gyakran együtt jár személyes áldozatokkal is, hozzátéve, hogy a honvédség akkor is szolgál, amikor a társadalom többsége számára nincs látható veszély: a katonák részt vesznek egyebek mellett árvízi és katasztrófavédelmi feladatokban, vízszállításban, műszaki munkákban, készenléti szolgálatokban, valamint hazai és nemzetközi gyakorlatokon. A miniszter külön köszönetet mondott a családtagoknak is, akik ugyan nem viselnek egyenruhát, de a katonai szolgálattal járó terheket és áldozatokat ők is viselik. „Bárhová vezesse önöket a szolgálat, soha ne felejtsék el, kinek tettek esküt: Magyarországnak” – zárta beszédét a miniszter.
A tárcavezető beszédét az eskütétel követte, amelynek szövegét Gyarmati Ádám hadnagy, a pályafutását híradótisztként megkezdő tiszt mondta elő.
Az eskütételt követően ünnepi beszédében Magyar Péter miniszterelnök Szent István példáját állította középpontba. Mint fogalmazott, egy ország felépítése és megvédése nem néhány év feladata, hanem évtizedeken, évszázadokon átívelő munka. „Egy állam akkor erős, ha képes megvédeni a polgárait, és vannak olyan fiai és leányai, akik szükség esetén készen állnak a szolgálatra” – fogalmazott a miniszterelnök. Szerinte a katonai felkészülés jelentőségét nemcsak háborús helyzetben kell értelmezni, hiszen a békeidőben végzett kiképzés éppen azért fontos, mert veszélyhelyzetben már nincs idő megtanulni azt, amit korábban kellett volna. A katonai hivatásban ezért nincs helye a „majdnem” megoldásoknak.
Magyar Péter hangsúlyozta, a katonai vezetés alapja minden korszakban a felkészültség és a felelősségvállalás volt. „A katonai vezető legfontosabb felszerelése a tudása, az ítélőképessége, az embersége és a becsülete” – emelte ki a miniszterelnök.
Az eskütétel televíziós közvetítésének szakkommentátora Lippai Péter dandártábornok, az NKE HHK dékánja volt, aki elmondta, hogy összesen 168 fő tette le esküjét a Kossuth téren, ebből 103-an egyetemünkön végeztek. Az avatandók mintegy ötöde nő, a frissen végzettek körülbelül kétötöde pedig a légierő kötelékében kezdi meg szolgálatát. A végzettek közül 16-an kiváló eredménnyel fejezték be tanulmányaikat, a rangsor első helyezettje pedig már az avatáskor főhadnagyi rendfokozatot kap, ami a dékán szerint egyszerre jelent nagy megtiszteltetést és komoly elvárást. Lippai Péter a műsorban kifejtette, hogy a tisztavatás a fiatal katonatisztek pályakezdésének meghatározó mérföldköve, a négyéves felkészülés lezárását és egy új, felelősségteljes hivatás kezdetét jelenti.
Az ünnepség egyik fontos eleme a köztársasági elnök fogadása volt, aki egyben a Magyar Honvédség főparancsnoka. Lippai Péter elmondta, hogy a Honvéd Vezérkar főnöke rendszeresen beszámol a köztársasági elnöknek a honvédség feladatairól és az előtte álló kihívásokról. Az ünnepélyes zászlófelvonást és az eskütételt a Magyar Honvédség történelmi hagyományai is kísérték. A bevonuló alakulatok között szerepelt a 32. Testőrezred, a Budapest Helyőrség Dandár, a Magyar Honvédség Központi Zenekara, a Gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály, a Ludovika Zászlóalj és a Nemzeti Lovas Díszegység.
A dékán úgy fogalmazott: a történelmi zászlók a katonai kötelék összetartozását, felkészültségét, becsületét és hűségét fejezték ki, amelyeknek ugyanakkor a csatákban gyakorlati jelentőségük is volt: irányt mutattak a katonáknak, és segítettek abban, hogy az egységtől elszakadt katonák visszataláljanak saját kötelékükhöz. „Egy csapatzászló elvesztése a legnagyobb csapás a katonai kötelék számára” – hangsúlyozta a dékán, hozzátéve, hogy a zászló ezért egyszerre jelképezi a közösséget, a katonai szolgálatot és az ahhoz kapcsolódó becsületet. Az ünnepséghez tartozik a kardrántás is, amely 1906 óta a tisztavatások hagyományos eleme. Lippai Péter kiemelte, hogy a ceremónia egyik legfontosabb mondata A hazáért mindhalálig! jelmondat, amely az egykori Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia jelmondata is volt, és ma is kifejezi azt az elkötelezettséget, amelyet a haza a tisztektől elvár.
Az avatás végén a Magyar Honvédség három Gripen vadászgépe díszelgő áthúzással, piros-fehér-zöld csíkot húzva repült át a Kossuth tér felett, ezzel köszöntve az esküt tett fiatal tiszteket.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes