Miroslav Mitrović nyugalmazott ezredes, a szerbiai Educons Egyetem Projekt- és Innovációmenedzsment Karának egyetemi docense, a belgrádi Nemzeti és Nemzetközi Biztonsági Intézet vezető kutatója tartott előadást a kognitív hadviselésről, a pszichológiai manipulációról és a társadalmi rezilienciáról a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán (HHK).
A Szerb Fegyveres Erők kötelékében 36 év katonai szolgálatot teljesített Mitrović professzor a Ludovika Fellowship Program vendégkutatójaként érkezett az egyetemre.
A „Kognitív hadviselés és pszichológiai manipuláció: befolyásolási műveletek, percepciómenedzsment és társadalmi sebezhetőségek” című szakmai előadásra 2026. október 28-án került sor, amely eseményen a HHK nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szakos hallgatói is részt vettek.
Bevezető gondolataiban a professzor rámutatott: a kognitív hadviselés viszonylag alacsony műveleti költségek mellett jelentős stratégiai hatások elérését teszi lehetővé az ellenfél lakosságának és döntéshozóinak közvetlen befolyásolásán keresztül. Hangsúlyozta, hogy bár e műveletek rendkívül kiterjedtek, az egyénekre, társadalmakra és döntéshozatali folyamatokra gyakorolt tényleges hatás pontos mérése és megbízható számszerűsítése komoly módszertani nehézségekbe ütközik.
Az elméleti áttekintés során az előadó tudományági megközelítésből tisztázta az alapfogalmakat: elemezte a propaganda, a meggyőzés, a marketing, a manipulatív kommunikáció, a public relations és a reklám sajátosságait, kitérve a kontextusból való kiragadás műveleti mechanizmusára. Történelmi példaként II. Ramszesz fáraót és a kádesi csatát idézte fel, amely az állami propaganda egyik legkorábbi, évezredeken át fennmaradó mintája. Ezt követően a puha (soft) és éles (sharp) hatalomgyakorlás kérdéskörét, a pszichológiai műveletek doktrinális alkalmazását vizsgálta a vietnámi és az öbölháború tapasztalatain keresztül, részletezve a percepciómenedzsmentet és a koordinált üzenetközvetítést.
A modern információs hadviselés témakörében az előadó a külföldi információmanipuláció és beavatkozás mechanizmusait mutatta be. Kitért a kortárs manipulációs technikákra, köztük a mértékadó hírportálok arculatát és felületeit klónozó Doppelgänger-kampányra, valamint a 2024-es párizsi olimpiához kapcsolódó dezinformációs példákra – például a France 24 televízió adásgrafikájának meghamisítására –, amelyeket önálló esettanulmányként szemléltetett. Vázolta a megerősítési torzítás, a szelektív figyelem, a vélt igazság hatásainak és az erkölcsi mulasztás lélektani hátterét, kiemelve, hogy a modern algoritmusok a felháborodásra és érzelmekre épülő narratívák terjedését gyorsítják fel leginkább.
A narratívamanipuláció folyamatát a keretezés, elültetés, rangsorolás és ismétlés fázisain keresztül szemléltette. Kiegészítő illusztrációként Mitrović professzor felidézte a hazai oktatási intézmények elleni közelmúltbeli bombafenyegetéseket is, demonstrálva a válsághelyzetek kognitív és pszichológiai dimenzióit, különösen azt, hogy a bizonytalanság, a félelem és a fenyegetettség érzete miként befolyásolja az egyéni és kollektív reakciókat.
Előadása zárásaként a professzor a kognitív reziliencia tágabb alapjaira helyezte a hangsúlyt: a kritikai gondolkodás, a médiaműveltség, a független forrásellenőrzés, az intézményi transzparencia, a társadalmi bizalom és az autonóm döntéshozatal védelmének fontosságára. Ezen az átfogó keretrendszeren belül ismertette az ellenálló képességet erősítő gyakorlati lépéseket, mint a hiteles tényellenőrző platformok követése, a mesterséges pánik megelőzését szolgáló forráskritika, valamint a digitális technológiák felelős, mértéktartó használata a közvetlen személyes kapcsolatok megőrzése mellett.
Szöveg: NKE HHK
Fotó: NKE HHK Archívum