A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara (HHK) adott otthont a több mint két évtizedes múltra visszatekintő, idén jubileumi 25. alkalommal megrendezett infokommunikáció szakmai–tudományos konferenciának, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia „Szabadság és tudomány” jubileumi eseménysorozatának keretében rendeztek meg.
A rendezvényt Jobbágy Szabolcs alezredes, egyetemi docens, az NKE HKK Katonai Infokommunikációs Intézet Infokommunikációs Információbiztonsági Tanszékének tanszékvezetője nyitotta meg, hangsúlyozva a fórum több mint két évtizedes, 2000-ig visszanyúló múltját és multidiszciplináris szerepét a civil, katonai, ipari és kormányzati szféra közötti tudományos párbeszéd elősegítésében. Rámutatott arra is, hogy a koronavírus-járvány kényszerű szünete után az infokommunikációs szektor a technológiák felgyorsult elterjedésével és innovációjával reagált, hatékony választ adva a Magyar Honvédség jelenlegi képességfejlesztési igényeire és a mesterséges intelligencia integrációjának kihívásaira.
A szakmai előadások sorát Kucsera Erika ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Kibervédelmi Műveleti és Incidenskezelő Főosztály főosztályvezetője nyitotta meg, aki a kiberreziliencia és a nemzeti szuverenitás védelmének kapcsolatára hívta fel a figyelmet. Kifejtette, hogy napjainkban a civil és védelmi rendszerek mély szoftverfüggősége miatt a kiberfenyegetések már nem csupán gazdasági kárt okozhatnak, hanem az állami döntési képesség elvesztésével a nemzet szuverenitását veszélyeztetik. A főosztályvezető rámutatott a kiberbújás és a kiberbűnözés piacosodására (Cybercrime-as-a-Service), valamint az államilag támogatott támadócsoportok összemosódására, ami rendkívül nehézzé teszi a technikai és politikai attribúciót. Véleménye szerint a folyamatos támadások korában a gyors helyreállításra, a nemzeti és szövetségi szabályozásra, valamint a kritikus infrastruktúrák és az energetikai szektor védelmére kell helyezni a hangsúlyt.
Pozderka Gábor dandártábornok, Magyar Honvédség Kiber és Információs Műveleti Csoportfőnökség csoportfőnöke a honvédség kibervédelmi képességfejlesztésének mérföldköveit és jövőbeli stratégiáját ismertette. Felidézte a 2019-ben indult strukturális átalakulást, amelynek keretében felállították a szentendrei Kiberakadémiát, biztosítva a szakszemélyzet és a felsővezetés folyamatos képzését. Bejelentette, hogy a tervek szerint egy önálló kiber komponens parancsnokság alakul meg. Kiemelte, hogy a kiberterület nem pusztán technikai kérdés, hanem szilárd jogi felhatalmazást és összetett művelettervezést követel meg, a honvédelem sikere pedig az egész nemzet összefogásán, a civil-katonai együttműködésen és a készülő speciális tartalékos rendszeren múlik.
A műholdas navigáció és az időszinkronizáció sérülékenységére hívta fel a figyelmet Orbán József, az NMHH kutatója. Előadásában rámutatott, hogy a műholdas pozicionálási, navigációs és időmeghatározási (PNT) szolgáltatások elleni szándékos jelzavarások és megtévesztések nemcsak a precíziós katonai eszközök hatásfokát rontják le drasztikusan, hanem a civil légi közlekedést, a telekommunikációt és a pénzügyi szektort is fenyegetik. A kutató egy humán, normatív és technikai rétegekből álló holisztikus védelmi modellt szorgalmazott, valamint javasolta egy nemzeti PNT koordinációs hatóság felállítását és rendszeres ágazatközi zavarási gyakorlatok megtartását az NMHH mérőhálózatára támaszkodva.
A válsághelyzetekben hozott stratégiai döntések gyorsítására nyújtott újszerű megoldást Busa Attila, a Magyar Honvédség Kiber- és Információs Műveleti Központ osztályvezetője. Rámutatott a kiberincidensek során fellépő akut időhiányra és a műszaki szakemberek, valamint a katonai-politikai döntéshozók közötti kommunikációs szakadékra. Ennek feloldására mutatta be a Pál Anita Brigittával és Rajnai Zoltán professzorral közösen kidolgozott, a Rubik-kocka által ihletett hatoldalú döntéshozatali modellt és az ahhoz kapcsolódó A5 kvantitatív algoritmust. A modell hat kulcsfontosságú dimenzió – az attribúció, a kinetikus hatás, a kritikus infrastruktúra, a társadalmi-gazdasági sokk, a reziliencia és a nemzetközi kontextus – együttes értékelésével számszerűsíti az eszkalációs szintet és a NATO 5. cikkelyének esetleges aktivációs közeledtét.
A felsőoktatás és a védelmi innováció kapcsolódásáról tartott előadást Rajnai Zoltán, az Óbudai Egyetem általános rektorhelyettese. Ismertette az intézmény átfogó mesterséges intelligencia stratégiáját, amely a hallgatók és kutatók felelős, kritikus gondolkodású MI-használatát támogatja. Bemutatta a Huawei támogatásával kiépített központi MI- és felhőinfrastruktúrát, a felújított okostantermi rendszereket, valamint az egyetem tudományos és innovációs parkjainak – köztük a kaposvári hadipari parknak – az összekapcsolását. Hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia önmagában nem csodaszer, de más technológiákkal integrálva, a kettős (civil és védelmi) felhasználási lehetőségek kihasználásával elengedhetetlen a jövő mérnöki társadalmának felkészítésében.
A szakmai programban kiemelt szerepet kapott az emberi tényező is Magyar Sándor ezredes, az NKE HHK kutatójának előadásában. Rávilágított, hogy míg a technológia és a mesterséges intelligencia szuperexponenciálisan fejlődik, az emberi természet változatlan marad, így továbbra is a legfőbb célpontot jelenti a támadók számára. Hangsúlyozta, hogy a generatív deepfake módszerek és a pszichológiai nyomásgyakorlás ellen a passzív szabályzatolvasás már hatástalan, ehelyett az élményalapú, interaktív képzéseket, szimulációkat és a szervezeteken belüli biztonságtudatos magatartáskultúra kialakítását nevezte a hatékony védekezés zálogának.
A konferencia szekcióprogramja a fent részletezett előadásokon túl számos további aktuális technológiai, harcászati és jogi témát ölelt fel. A taktikai kommunikáció és az MI alkalmazások terén terítékre került a harctéri MESH rádiózás (Barabás Péter), a drónmenedzsment és kibervédelem 5G hálózatokkal (Vulkán Csaba), a helyben futó nyelvi modellek szabályozott adatútja (Leskó András), valamint a mesterséges intelligencia biztonságossága (Oláh István). A légvédelem és a katonai infokommunikációs rendszerek témakörében a felszólalók foglalkoztak a hálózatközpontú NASAMS GBAD légvédelmi rendszerrel (Hauke Péter), a páncélosdandárok infokommunikációs kihívásaival (Csavajda József Rajmund), a távolkörzeti rádiórendszerekkel (Rózsa Gábor), a hazai védelmi informatika három évtizedes tanulságaival (Prisznyák Szabolcs), a tábori hálózatok autonóm és dróntechnológiákkal történő kiegészítésével az ukrajnai háború tapasztalatai alapján (Imhof László), valamint a promptolás művészetével (Szűcs Attila). A záró szekcióban pedig a ternális logikájú számítógépek (Csanádi Győző), a kiberbiztonsági jogi környezet és üzleti hatáselemzés (Sebestyén Attila), a nemzeti katonai MI ökoszisztémák (Balog Zsolt), a katonai mobilitás adatvezérelt döntéstámogatása (Pál Anita Brigitta), valamint a drónelhárítás legújabb módszerei (Szatmári Balázs Gábor) mutatkoztak be.
A rendezvény előadásai összességükben rávilágítottak arra, hogy a modern kiber- és infokommunikációs kihívásokra csak az ágazatok közötti összefogás, az oktatás, a kutatás-fejlesztés és az élvonalbeli technológiák tudatos integrációja nyújthat érdemi választ, sikeresen teremtve hidat az akadémiai szféra, a védelmi ipar és a katonai műveleti vezetés között.
Szerző és fotók: Németh-Zsohár Agnieszka