NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
HADTUDOMÁNYI ÉS HONVÉDTISZTKÉPZŐ KAR

A katonai logisztika időszerű kérdései 2026 konferencia

 2026. november 13-án „A Katonai logisztikai időszerű kérdései” címmel szakmai tudományos konferenciát tartott közös szervezésben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK), a Magyar Katonai Logisztikai Egyesület (MKLE), a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) és a Magyar Hadtudományi Társaság Védelemgazdasági és Logisztikai Szakosztálya (MHTT).

A rendezvény kezdetén megemlékeztek Dr. Gáspár Tibor mk. vezérőrnagyról (1951-2026), akinek életútját Dr. Szenes Zoltán, Professor Emeritus, ny. vezérezredes személyes visszaemlékezésekkel színesítve mutatta be a kollégiumi éveiktől, a katonai logisztikai pályafutásokon keresztül, az utolsó találkozásig. Edmund Burke idézetével hívta fel a figyelmet a múltidézés fontosságára: „Nem törödnek az utódaikkal azok, akik soha nem tekintenek vissza őseikre”.

Dr. Szenes Zoltán a konferencia első előadásában a NATO Stratégiai Koncepció megvalósítását, annak kihívásait és lehetőségeit ismertette. A geopolitikai kihívások keretében a multilaterális kapcsolatok gyengülését, a három világ (Nyugat, Kelet, Globális Dél) kialakulását, az AI-, az űr-, a kiber versenyt, valamint a globális dél – India, Afrika, Latin Amerika – felemelkedését emelte ki. Példákon keresztül bemutatta a hibrid háború megjelenését Európában, illetve a drónvédelem kialakítását. A NATO 3.0 koncepció a keleti szárny megerősítését, új haderőmodell kialakítását jelenti, amelyet azonban a politikai hitelességi válság nehezíti.

Dr. Kaiser Ferenc egyetemi docens az orosz -ukrán háború 5. évfordulója kapcsán a drónhadjárat eredményességéről számolt be. Oroszország kőolajexportja, ezáltal a bevétele folyamatosan csökken. A korábbi vezetékes szállítást felváltotta a tengeri szállítás. Oroszország bevásárolt használt hajókból, mivel a tengeri szállítást maguknak kell megoldania. Az orosz -ukrán háború során a drónok hatótávolsága folyamatosan növekszik, az elsődleges célponttá az orosz energetikai infrastruktúra vált. Az ukrán fél új célpontjai a Balti és Fekete tengeri kikötők, amivel a tengeri szállítást kívánja akadályozni.

Schmidt Zoltán altábornagy, a HVKF gazdálkodási helyettese kifejtette álláspontját, mely szerint a katonai logisztika nem képes teljesen függetlenedni a civil gazdaságtól; békeidőben és válsághelyzetben is nagymértékben támaszkodik a civil vállalkozásokra, közlekedési hálózatokra, infokommunikációra és ipari kapacitásokra.  Megoldandó feladatként jelölte meg a krónikus létszám hiány csökkentését. A honvédséget érő környezeti hatások kapcsán kifejtette, hogy a békeidőbeli gazdaságban megszokott, minimális raktárkészletre törekvő (Just-in-Time) gyártás megbukott a magas intenzitású háborúk logisztikai igényei miatt.  A védelmi ipar most a gyártókapacitások fizikai skálázásán és a beszállítói láncok diverzifikálásán dolgozik, hogy képessé váljon a tömegtermelésre. Felértékelődött a harctéri 3D-nyomtatás szerepe, amellyel a katonák közvetlenül a frontvonal mögött, az internetről letöltött tervek alapján képesek pótalkatrészeket vagy drón-alkatrészeket gyártani. Számos pozitív példákat sorolt fel, többek között helikopter hangárkomplexum, harcjármű javító üzem, laktanya épületek, logisztikai raktár, raktárépületek beruházásait. A feltételek megteremtése folyamatos, de a folyamatnak még nincs vége. Rendelkezésre állás, azaz a készletek megléte jelentős többletkiadással jár.

Dr. Baffia Gergely, Állami Számvevőszék ellenőrzési| igazgatója a tavalyi évben megtartott előadása folytatásaként elmondta, hogy a honvédség tevékenysége speciális működési körülmények között történik, így ellenőrzését sem lehet hagyományosan lefolytatni.  A honvédelem jelentősége növekszik, melyet az 1302/2026. (IX. 18.) Korm. határozat ütemterve is igazol. A védelmi kiadás célkitűzése 2026–2027-ben a GDP 2,0 százaléka, 2028 és 2030 között évente legalább 0,1, 2031 és 2035 között évente legalább 0,2 százalékponttal növekménnyel. A világon, így a NATO-ban is nő az igény a védelmi kiadások ellenőrzésére, átláthatóságára. Magyarországon a védelmi beszerzésekkel kapcsolatban kiemelte, hogy a forrás dominál nem a stratégia. Elmondta, hogy az ukrán számvevőszék a háborús körülmények között is végrehajtja tevékenységét.  Célszerűnek tartja az ukrán beszerzési tapasztalatot vizsgálni.

Szatmári Balázs Gábor őrnagy, az NKE HHK KII EHV Tanszék, tanársegédje a drón rendszerek típusait, detektálási és elhárítási módszereit ismertette.  A drónok (pilóta nélküli légi járművek, UAV-k) detektálása a modern védelmi és biztonságtechnikai rendszerek egyik legfontosabb területe. Rövidfilmeken keresztül prezentálta a drónok azonosításának lehetőségeit az akusztikai szenzorokkal, látható fény és infravörös tartományban, iránymérő vevők segítségével. A drónelhárítás (C-UAS) során alkalmazott fizikai (kinetikus) elhárító módszerek széles spektrumában már vannak gyakorlati tapasztalatok, illetve hazai kutatások indultak. Kinetikus eszközök közül a lőfegyver, rakéta, drónelfogó drón, madár, háló alkalmazható.  Az elektromágneses spektrumra épülő elhárító rendszerek a modern drónelhárítás (C-UAS) legfontosabb pillérei közé tartoznak, ezek a rádió frevenciás zavarás (vezérlő csatorna, GNSS), irányított energiájú fegyver, vezérlés átvétele.

Dr. Lévai Zsolt, Közlekedéstudományi és Építésügyi Minőségellenőrző Intézet tudományos munkatársa a vasúti infrastruktúra drónok alkalmazásával történő logisztikai felderítéséről tartott előadást.  Kutatás keretében kísérleteket hajtottak végre a Budapesti Gyermekvasúton (íves alagút), az Óbudai gázgyár felhagyott iparvágányán, Tata vasútállomásán. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy a drón által készített felvételek alapján megrajzolható az alagút és pálya 3D modellje, a modell alapján végzett méretmeghatározások eredményének helyessége jelentős szórást mutat, a tévedés mértéke 1 és 20% közötti.

Bus Ádám alezredes, az NKE Hadtudományi Doktori Iskola doktorandusza szakmai beszámolót tartott a „Vigorous Warrior 2026” NATO-gyakorlat logisztikai tapasztalatairól. A Magyar Honvédség egy Role 2 tábori kórházzal, a Mobil Biológiai Laboratóriummal és egy Preventív Medicine Teammel vett részt a 39 nemzetet megmozgató észtországi gyakorlaton, ahol a legfőbb cél a NATO MEDEVAL minősítés megszerzése volt. A gyakorlaton bemutatkozott a MH Egészségügyi Központ és az Óbudai Egyetem által közösen fejlesztett autonóm földi robotjármű (UGV), valamint a Toyota hidrogén üzemanyagcellás generátora is. A kitelepülés, a gyakorlat helyszínének előkészítése, a ROLE rendszer telepítése, működtetése kihívást jelentett a logisztikai szakemberek számára, melyet sikeresen végrehajtottak,

 

Szöveg: Dr. Derzsényi Attila alezredes, tanszékvezető

Fotók: Dr. Hegedűs Ferenc százados, NKE HHK


Címkék: Főoldali hír 2026