A képzés célja és a szakmai kompetenciák (tudás, képesség, attitűd, autonómia és felelősség)
A képzés elsődleges célja a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a rendvédelmi szervek és a közszolgálati dolgozók elméleti és gyakorlati felkészítése annak érdekében, hogy képesek legyenek az elsajátított vallási, filozófiai, biztonságpolitikai ismeretek birtokában felismerni az egyes vallási szélsőségeket, és megkülönböztetni a vallási közösségek egyéb irányzataitól.
A képzés átfogó módon mutatja be a vallási közösségek társadalmi szerepét, a radikális és szélőséges csoportokkal szembeni fellépés, illetve az állammal való együttműködés keretrendszerét.
A képzés az átadott tudásanyaggal segíteni kívánja a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a rendvédelmi szervek állományában és a közigazgatásban dolgozókat az új társadalmi jelenségek értékelésében és azokkal szembeni eredményesebb fellépésben.
A képzés ismerteti a vallási közösségek társadalmi szerepét és erejét, radikális csoportjait, és naprakész információkat dolgoz fel a válságövezetekben tevékenykedő vallási szélsőséges csoportokról.
Bemutatja az üldözött keresztény közösségek történetét, helyzetüket a migráció folyamatában, a kibocsátó- és a befogadó országokban.
A képzés felveti a gyakorlatban felmerülő jogalkalmazási problémákat, mint a lelkiismereti- és a vallásszabadság alkotmányos alapjog biztosításának és a vallási szélsőségekkel szembeni fellépés jogszabályi lehetőségeinek összehangolását. A képzés szeretné előmozdítani, hogy az egyes hivatásrendek között ezen a területen is erősödjön a kommunikáció.
Célkitűzés, hogy a képzés előmozdítsa a kormányzat és a vallási közösségek közötti kommunikációt, illetve erősítse az egyetemi kapcsolatrendszert az ezen a területen kutatási hagyományokkal rendelkező külföldi partnerintézményekkel.
A képzésben részt vevők megismerik az állam védelmi mechanizmusait a vallási szélsőségekkel szemben, kezdve a jogalkotáson, a rendészeti szervek tevékenységén keresztül, egészen a jogszolgáltatásig. A speciális jogi ismeretek megszerzése képessé teszi a képzésben résztvevőket a jogalkotás kapcsán megjelenő vallási kérdések objektív értékelésére. A képzést elvégző az általános nemzetbiztonsági és biztonságpolitikai ismereteken kívül a magyar és nemzetközi elhárítás, hírszerzés vallási szélsőségekkel és terrorszervezetekkel szembeni fellépését is megismeri. Gyakorlati elemzés-értékelési módszereket sajátítanak el, amelyek a terrorizmusra és a vallási szélsőségekre fókuszálnak.
1.1 A képzés során elsajátítandó kompetenciák
a) tudása
A képzés során gyakorlat orientált ismeretet szereznek:
‒ a vallási közösségek földrajzi elhelyezkedéséről,
‒ a vallási közösségek különböző irányzatairól, szélsőséges mozgalmairól, különösen az iszlám és az iszlám radikalizmusról,
‒ a vallási szélsőségek kultúrantropológiai és pszichológiai aspektusairól,
‒ történelmi szempontokról a vallási fegyveres konfliktusokkal kapcsolatban.
Ismeretet kapnak:
‒ a válságkezelés elméleti és gyakorlati szempontjairól,
‒ a magyar és nemzetközi jog és a nemzetközi szervezetek szerepéről, a vallási szélsőségek felismeréséről, visszaszorításáról és kezeléséről,
‒ a képzés során kitüntetett figyelmet kap a terrorizmus, a migráció, és ezek összefüggései, valamint a nemzetbiztonsági tudatosság a kormányzati, az egyházi és a civil szervezetek munkájában,
‒ az egyes régiók biztonsági aspektusainak vallási szempontú elemzéséhez.
b) képességei
‒ Képes a vallási szélsőséges mozgalmak felismerésére, a vallásfenomenológiai szempontok alapján meghatározni a szélsőséges mozgalmak okait.
‒ Képes az elemzés-értékelésekbe beemelni a vallási szempontokat.
‒ Képes az elméleti ismereteket a gyakorlatban is alkalmazni.
‒ Képes arra, hogy a magyar és a nemzetközi jogalkotás és a nemzetközi szervezetek mozgásterének ismerete tükrében értékelje a vallási közösségeket.
‒ Képes rugalmasan összehangolni a vallási közösségek és az állami, kormányzati szempontokat a válságkezelésben.
‒ Képes katona és civil szervezetek együttműködését segíteni.
‒ Képes figyelemmel lenni a migráció folyamatában megjelenő vallási és etnikai szempontokra.
‒ Képes a különböző állami és egyházi szervezetekkel megfelelő kommunikáció kialakítására.
‒ Képes a különböző régiók biztonsági kérdései között a vallási tényezőket kellő súllyal és megfelelő módszerrel megítélni.
‒ Képes a terrorizmus és a vallási közösségek közötti különbségek és kapcsolatok feltárására.
c) attitűdje
‒ Elkötelezett abban, hogy felkészülten, ismereteit folyamatosan fejlesztve átlássa a vallási közösségek érdekérvényesítő erejét, a kormányzattal való együttműködését és a radikalizálódás esélyeit.
‒ Elkötelezett a kormányzat és a demokratikus keretek között tevékenykedő vallási közösségek közötti kommunikáció kialakításában.
‒ Releváns plusz ismeretei birtokában pozitívan befolyásolja az elemzés-értékelések, a kormányzati döntéshozók informálásának folyamatát.
‒ Releváns ismeretei és képességei birtokában pozitív hozzáállásával megerősítő hatást tud gyakorolni a jogalkotás és a jogalkalmazás folyamatára, amennyiben ezeken a területeken tevékenykedik.
‒ Elkötelezett abban, hogy a kormányzati szereplők, vagy akár a vallási közösségek idejében felismerjék a radikális csoportokat, és velük szemben kellő hatékonysággal fellépjenek.
‒ Tiszteletben tartja a vallási közösségek tagjait és tanítását, de a szélsőségek felismerése és elhárítása érdekében elkötelezett abban, hogy a problémás jelenségeket feltárja.
‒ Releváns ismeretei birtokában pozitív hozzáállásával és motiváló erejével növeli az elemzés-értékelések gyakorlati alkalmazhatóságát.
‒ Tiszteletben tartja a különböző kultúrákat és vallásokat.
‒ Elkötelezett abban, hogy jogi, nemzetközi jogi szabályozók és a nemzetközi szervezetek iránymutatásai érvényre jussanak a vallási közösségekkel kapcsolatban, illetve az állam és az egyházak kapcsolatában.
‒ Fontosnak tartja a gyakorlatok kiértékelését, a tanulságok levonását és a konstruktív visszajelzéseket.
d) autonómiája és felelőssége
‒ Elsajátított ismeretei és megszerzett készségei alapján szakmailag megfelelő módon értelmezi és alkalmazza az elemző-értékelő módszereket.
‒ A rábízott területeket tudása és képességei legjavát alkalmazva elemzi-értékeli.
‒ Felelősséggel viszonyul a rábízott témájához és az elemzett vallási közösséghez.
‒ Felelősséget vállal a kormányzati célkitűzések végrehajtására és a vallási közösségek problémáinak kezelésére.
‒ Kellő hatékonysággal alkalmazza a szükséges eszköz és kapcsolatrendszert, illetve felszereléseket.
‒ Elsajátított ismeretei és készségei birtokában felelősséggel viszonyul feladataihoz.
‒ Figyelemmel kíséri az elemzés-értékelések kapcsán fellépő visszajelzéseket.
‒ Felelősséget vállal önmaga folyamatos fejlesztésére és képzésére.
‒ Tudatosan keresi a nemzetközi és a hazai tudományos fórumokat, a szakma képviselőivel való intenzív párbeszéd kialakításának a lehetőségét.
‒ Saját szervezete életének, szervezeti kultúrájának javítása érdekében alkalmazza a megszerzett ismereteket.
2. A szakirányú továbbképzés szakmai jellemzői, a szakképzettséghez vezető szakterüle-tek és azok kreditaránya, amelyből a szak felépül
Jogi ismeretek 8-12 kredit
Kultúrantropológiai ismeretek 10-16 kredit
Vallástudományi ismeretek 12-16 kredit
Biztonságpolitikai ismeretek 16-20 kredit
Értékelési és ellenőrzési módszerek, eljárások:
A számonkérés
Az ismeretek ellenőrzésére vonatkozó szabályokat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (TVSZ) tartalmazza. Az ismeretek számonkérésének módját a tantárgyi programok rögzítik, a hallgatók erről a tanulmányaik megkezdése előtt tájékoztatást kapnak. A tananyag ismeretének értékelése a szorgalmi időszakban, illetve a vizsgaidőszakban történhet. Valamennyi vizsga lehet írásbeli, szóbeli vagy ezek kombinációja.
A záróvizsga
A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja.
A záróvizsgára bocsátás feltételei:
- az abszolutórium megszerzése
A záróvizsga részei:
- A tanterv szaktárgyaiból átfogó (komplex) szóbeli vizsga.
- Egy választott földrajzi térség vonatkozásában a vallási elemek biztonságra gyakorolt hatásainak a bemutatása prezentáció formájában.
A záróvizsgát záróvizsga-bizottság előtt kell tenni, amelynek elnöke és legalább két tagja van. A jelölt felkészültségét a bizottság tagjai értékelik, majd zárt ülésen – vita esetén szavazással – állapítják meg a záróvizsga eredményét. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
A záróvizsga eredménye:
A záróvizsga érdemjegyét a kapott osztályzatok számtani átlaga adja. Bármelyik elem vizsgatételére kapott elégtelen osztályzat esetében a záróvizsga értékelése elégtelen.
A több elemből álló záróvizsga esetén az egyes elemeket külön érdemjeggyel kell értékelni.
A záróvizsga eredményét a záróvizsga részeredményeinek egyszerű átlaga képezi az alábbiak szerint:
ZvÖ=(Zv1+ Zv2) / 2
Az oklevél kiadásának feltételei:
- a tantárgyi- és vizsgakötelezettségek teljesítése,
- összesen 60 kredit megszerzése,
- eredményes záróvizsga.
Az oklevél minősítésének megállapítása az alábbi határértékek figyelembevételével történik:
- kitűnő, ha az átlag 5,00
- jeles, ha az átlag 4,51-4,99
- jó, ha az átlag 3,51-4,50
- közepes, ha az átlag 2,51-3,50
- elégséges, ha az átlag legalább 2,00 – de legfeljebb 2,50.
Kiváló eredménnyel végez az a hallgató, akinek oklevél minősítése kitűnő. Kiváló eredménnyel végez továbbá az is, akié jeles, valamint az összes többi vizsgájának átlaga legalább 4,51.
A korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámítási rendje:
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 49. § (5) bekezdése szerint.