NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
HADTUDOMÁNYI ÉS HONVÉDTISZTKÉPZŐ KAR

Königgrätz – Austerlitz 2017

December első hétvégéjén, az austerlitzi csata kettőszáztizenkettedik évfordulóján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) ötvenfős csoportja Prof. Dr. Csikány Tamás ezredes vezetésével csehországi tanulmányúton vett részt. A csoport tagjai az NKE tanárai, valamint a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) és a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) hallgatói voltak. A tanulmányút elsődleges helyszínéül az austerlitzi és a königgrätzi csataterek szolgáltak, ahol a résztvevők leróhatták kegyeletüket az elesett székely és magyar hősök előtt.

A tanulmányút első állomása Königgrätz (ma: Hradec Králové) volt, amely az 1866-os porosz-osztrák háború talán legismertebb színtere. Ahogyan arról Németh Balázs, az NKE tanársegédje beszámolt a jelenlevőknek, a testvérháborúként is emlegetett konfliktus a Dán Királyságtól elnyert Schleswig-Holstein tartomány feletti viták miatt robbant ki. Az, hogy végül Königgrätz mellett zajlott le a július 3-i csata, elsősorban a város földrajzi helyzetének volt betudható, hiszen az Elba folyó mentén jelentős kereskedelmi-és vasútvonalak keresztezték egymást; ez utóbbiak ráadásul egyenes összeköttetést biztosítottak a porosz területekhez. A csata azonban mégsem a megerősített városban, hanem az attól északra elterülő, Chlum falu környéki mezőgazdasági és erdővel borított területeken zajlott. Az osztrák csapatokat Ludwig von Benedek táborszernagy vezette, aki már az 1859-es solferino-i csatában is részt vett. A porosz erők parancsnoka Helmuth von Moltke tábornok volt. A porosz-osztrák háború némi változást mutatott fel a napóleoni hadviseléshez képest, és ennek oka a XIX. század második felének technikai fejlődésben keresendő. Az új vasútvonalak mellett megjelent a huzagolt csövű hátultöltő puska (Dreyse) valamint a távirat is; mindez előrevetítette az első világháborús hadviselés jellegét. Az osztrák hadsereg, noha több szempontból is méltó ellenfele volt a porosznak, azon a júliusi napon elveszítette a csatát - és azzal együtt a háborút is. A porosz hadsereg győzelméhez a technikai-harcászati fejlesztések mellett az Auftragstaktik, a küldetésorientált vezetés sikeres alkalmazása is hozzájárult.

Chlum környékén a mai napig igen sok háborús síremlék található. Az NKE tanárai és hallgatói több helyütt is megemlékeztek a csatatér földjében nyugvó hősi halottakról: ezek közé tartozott például az August von der Groeben tüzér százados ütegének emlékoszlopa is. Groeben tüzérei nagyrészt magyar katonák voltak, akik egy merész és önfeláldozó támadás során az ellenséges tűztől estek el azon a helyen, ahol ma a síremlék áll.

A königgrätzi látogatást követően az NKE csoportja Dél-Morvaországba utazott, hogy részt vegyen a december 2-i austerlitzi hagyományőrző rendezvényen. A csoport útközben két kelet-csehországi települést is meglátogatott: Pardubicét, illetve az attól délre fekvő Chrudim kisvárost. Mindkét település építészetéről és hagyományos, reneszánsz kialakítású főteréről híres.

A tanulmányút harmadik napján a résztvevők a Pratzenberg-fennsíkon hallgatták meg az austerlitzi csatáról szóló beszámolót. 1805. december 2-án került sor a csatára, amely a harmadik koalíciós háború keretei között Bonaparte Napóleon egyik legnagyobb győzelmét hozta. A csata központi színtere a Pratzenberg-fennsík volt, itt ütköztek meg a francia, orosz és osztrák csapatok; utóbbi seregben jelentős volt a magyar részvétel is. A francia forradalmat követően a hadviselés már nem csupán a királyok, hanem a polgárok ügye is volt - a háború immáron össztársadalmi jelentőséggel bírt, tehát rendkívül fontos volt a nagy tömegek mozgósítása a franciák lelkes nemzeti hadserege ellen. Ezen kívül lényeges elem volt még az új hadrend létrehozása és a fegyvernemek együttműködése is. Napóleon elsősorban erőhiány miatt siettette a csatát, és a kezdeményezés valóban az ő győzelméhez vezetett.

A csatatér megtekintése után a résztvevők Austerlitz (ma: Slavkov u Brna) belvárosában töltöttek el egy pár órát, ahol kedvükre nézelődhettek a karácsonyi vásárban, valamint a korhű egyenruhákba öltözött hagyományőrzőket is közelebbről szemügyre vehették. Kora délután indultak tovább tanulmányi útjuk csúcspontja felé, az austerlitzi csata újrajátszásának helyszínére, ahol egy másfél órás csatajelenet bemutatására került sor. Ezt a bemutatót minden évben megrendezik - és természetesen az idén is Bonaparte Napóleon nyerte meg a csatát.

Egy másik jelentős eseményre aznap este a kicsiny Telnice községben került sor. Ezt a falut erdélyi gyalogezredek védték a francia erőkkel szemben 1805-ben, hatalmas véráldozat árán: több mint ezer fiatal székely és magyar katona vesztette életét a telnicei-sokolnicei határban lezajlott ütközetekben. Az NKE delegációja a Brünn-i Magyar Polgári Egyesülettel közösen részt vett a kopjafa emlékmű megkoszorúzásán, ahol felszólalt többek között Lelovics Pál, az Egyesület elnöke, valamint František Kroutil, Telnice polgármestere is. A polgármester beszédében kiemelte az 1805-ös háborúnak a kis községre gyakorolt romboló hatását, amelyet a falubéliek egészen a mai napig megőriztek emlékezetükben. A koszorúk és mécsesek elhelyezését díszlövések kísérték, méltó emléket állítva a hősi halált halt székely-magyar katonáknak. Az NKE képviselői az est folyamán ellátogattak a falu határába is, hogy leróják kegyeletüket az elesett katonák síremléke előtt. Noha hideg szél fújt és a határt hó borította, mindez nem gátolta a tiszteletteljes emlékezést.

A tanulmányút negyedik napján, közvetlenül a hazautazás előtt a csoport Brno városát tekintette meg. A délelőtti órákban a résztvevők bejárták a város egyik történelmi nevezetességét, a Špilberk várat, ahol rövid ismertetőt kaptak a vár történetéről és a reneszánsz-kori bástyák jelentőségéről. Ezt követően egy pár órás városnézésre is lehetőség adódott, majd a csoport kora délután visszaindult Magyarországra. Az utat - természetesen - minden résztvevő rengeteg élménnyel zárta.

 

Bruncsák Anikó


Címkék: 2017 Főoldali hír