NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
HADTUDOMÁNYI ÉS HONVÉDTISZTKÉPZŐ KAR

A rohingya menekültválságról

A mianmari rohingya menekültválság a tavalyi év egyik legsúlyosabb humanitárius katasztrófája volt, amelyben több százezer, kisebbségben lévő muszlim hagyta el a korábban Burmának nevezett országot. Az esemény hátteréről és lehetséges kimeneteléről tartottak előadást az NKE Hungária körúti campusán.

A fórum a „Szélsőségek, vallási szélsőségek Ludovika kutatócsoport” immáron ötödik rendezvénye volt, ahol ezúttal nem egy keresztény, hanem egy muszlim népcsoport tragikus történetét tárták az érdeklődők elé. Ujházi Lóránd, a kutatócsoport vezetője köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a téma arra is jó példa, hogy nemcsak a keresztények, hanem más vallású népcsoportok biztonsági helyzetével is szeretnének foglalkozni. A kutatócsoport a doktoranduszhallgatók számára is lehetőséget kínál a tudományos munkára, így a rohingya menekültválság hátterét a HHK egyik hallgatója, Mózes Ambrus vázolta fel a rendezvény résztvevőinek. A fiatal kutató elmondta, hogy a korábban Burmának nevezett Mianmar egy buddhista ország, amelyben a katonaság mellett a vallási vezetőknek mindig fontos szerepük volt a hatalmi kérdésekben. Így 2015-ben többpárti választások útján hiába lett Aun Szan Szu Kji Nobel-békedíjas politikus a kormányfő, a hatalom igazi birtokosai továbbra is a katonaság és a buddhista szerzetesek maradtak. Mózes Ambrus előadásában vázolta azokat a lépéseket, amelyek során a muszlim vallású rohingya lakosság fokozatosan vesztette el jogait Mianmarban. Már a brit fennhatóság idején is tapasztalható volt ez a folyamat, de a függetlenség kivívását követően még inkább a hontalanság státuszába süllyedtek a rohingyák. Arakán szövetségi államban mintegy egy millióan éltek, gyakorlatilag teljes jogfosztottságban, mert a mianmari vezetés bangladesi illegális bevándorlónak tekintette őket és állampolgárságot sem volt hajlandó adni nekik. Már a 90-es évek elején is nagyon sokan menekültek közülük Bangladesbe, amelyet azonban sohasem tekintettek igazi végállomásnak, hanem inkább Malajzia volt a céljuk. Elhangzott, hogy a rohingyák 2016-ban hoztak létre egy fegyveres szervezetet, amivel több támadást is végrehajtottak a burmai katonaság és rendőrség ellen. Az erre válaszul adott katonai büntetőakció eredményeképpen több mint fél millió muszlim menekült Bangladesbe, ahol nagyon nehéz körülmények között, menekülttáborokban éltek. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa etnikai tisztogatásnak minősítette a történteket. Mianmar és Banglades néhány hete állapodott meg arról, hogy két éven belül, fokozatosan visszatérhetnek majd a rohingyák Mianmarba, ahol azonban továbbra sem garantálják a jogaik érvényesülését.

A témáról további részleteket a Bonum Publicum márciusi számában olvashatnak.

 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes